Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 Az árszabályozás alapelvei és módszerei Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 Az árszabályozás alapelvei és módszerei Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása."— Előadás másolata:

1 BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 Az árszabályozás alapelvei és módszerei Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása Árképzési elvek és módszerek Az ársapka típusú szabályozás Költség-alapú árszabályozás Ösztönző szabályozás

2 BMGE Közgazdaságtan Tanszék2 Az ár szerepe a piacon (1) n Az ár, mint információ a piaci szereplők számára n Létezhet-e egységes ár az egyes szolgáltatásokra? n Lehet-e az ár tökéletes információ a piaci szereplőknek? –A piaci szereplők tökéletes illetve korlátozott racionalitása n A fogyasztó szempontjából –relatív piaci szűkösség jelzése –optimális fogyasztói döntés: –más fogyasztási pontban a fenti egyenlőség nem áll fenn

3 BMGE Közgazdaságtan Tanszék3 Az ár szerepe a piacon (2) n A szolgáltató szempontjából –a „hatékony piac” mérete: meddig érdemes növelni a kibocsátást? –output-ár és input-árak n ha az output és input árak rögzítettek: n ha az output-ár változik: n Ha az output-ár és az input-ár is változik:

4 BMGE Közgazdaságtan Tanszék4 Az ár szerepe a piacon (3) n A szabályozó szempontjából: távolság a társadalmi optimumtól –társadalmi optimum: ahol p pcpc D –1 MR MC q qcqc DWL

5 BMGE Közgazdaságtan Tanszék5 A releváns piac meghatározása n Az árszabályozás első előfeltétele: „hol a piac?” n A piaci kereslet és vállalattal szembeni kereslet közötti különbség n Homogén, illetve differenciált termékek a piacon n Együttes termelés, illetve iker-termékek a vállalat kínálatában n A releváns piac meghatározása a SCP-elvek alapján (Mason és Bain) –A piaci keretek adottak, ezek határozzák meg a vállalat viselkedését n A releváns piac a mikroökonómiai vállalat-elmélet (Stigler) szerint

6 BMGE Közgazdaságtan Tanszék6 A piaci erő: domináns, nem domináns szolgáltatók n A domináns vállalat nem kínálja termékeit a piaci keresleti függvény rugalmatlan szakaszán, hiszen ott MR(q) < 0, ugyanis: n Ha a piacon működő vállalatok optimális üzemmérete (minimális hatékony kibocsátási szintje, MES) a rugalmas keresleti tartományban nagy, akkor az ilyen piacon domináns vállalat(ok), vagy monopólium jönnek létre n Domináns (monopolista) vállalatok esetén a profitmaximalizálás elsőrendű feltételéből következik, hogy tehát az MC(q) szintű ár veszteségessé teszi tehát az MC(q) szintű ár veszteségessé teszi a vállalatokat a vállalatokat

7 BMGE Közgazdaságtan Tanszék7 Árszabályozás-történet (1) n Walras (1897): a természetes monopólium számára olyan árat kell megszabni, amely a költségvetését kiegyensúlyozza n A monopólium haszonkulcsos árképzése és a megtérülési ráta-típusú szabályozás n A haszonkulcsos árképzés fő problémája: a szolgáltatót túlfejlesztésre, túl- beruházásokra ösztönzi, hogy ezzel növelje kimutatott átlagköltségét

8 BMGE Közgazdaságtan Tanszék8 Árszabályozás-történet (2) n A Ramsey-árak –A vállalat képes diszkriminálni a fogyasztói csoportok, illetve a termékei szerinti rugalmasságok között –Ha a termék árrugalmassága magas  a kereslet ár-érzékeny: az ár emelése önmagánál nagyobb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét –Ha a termék árrugalmassága alacsony  a kereslet viszonylag ár- érzéketlen: az ár emelése önmagánál kisebb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét –Az egyes termékek árait a rugalmasságukkal fordított arányban kell (és lehet) változtatnia a szabályozott vállalatnak

9 BMGE Közgazdaságtan Tanszék9 Árszabályozás-történet (3) n Az ársapka-elv –A hatósági ármeghatározás helyett hatékonyság-javításra ösztönző árak –közelítés a határköltség-alapú árakhoz –Rugalmasság a vállalatok részére és a szabályozó számára n A költség-orientáció és a költség-alapúság elve –a keresztfinanszírozás korlátozása –átláthatóság biztosítása az áraknál –A domináns pozícióval történő visszaélés korlátozása

10 BMGE Közgazdaságtan Tanszék10 A hozzáférés díja (1) n A belépési díj, mint a hálózatfejlesztési beruházások (utólagos) finanszírozási forrása –egységes vagy tényleges költségek alapján számított díjak? –hozzáférési díj és egyetemes szolgáltatás –a helyi hurok létesítésének finanszírozási problémái n Keresleti piac – kínálati piac és a hozzáférési díj n Hozzáférési díj és a szolgáltatások nem-lineáris árazása (díjcsomagok) n Információs aszimmetria a szolgáltató és a felhasználó (végfogyasztó között) és a nem-lineáris árak

11 BMGE Közgazdaságtan Tanszék11 A hozzáférés díja (2) n Milyen díjakat állapítson meg a szolgáltató ahhoz, hogy a fogyasztó kinyilvánítsa valódi fizetési hajlandóságát és keresletét? Nem-lineáris árképzés: másodfokú árdiszkrimináció („vegye – vigye”) A B D C mennyiség fizetési hajlandóság

12 BMGE Közgazdaságtan Tanszék12 Az előfizetői díj n Az előfizetői díj a hozzáférési díjhoz kapcsolódik n Előfizetés és kapcsolás (hálózati rendelkezésre állás) –Hogyan számítsuk a rendelkezésre állás teljesen felosztott költségét n Előfizetői díjcsomagok

13 BMGE Közgazdaságtan Tanszék13 A szolgáltatási díjak (1) n Helyi hívás díja n Helyközi díjak n Nemzetközi díjak n Az összekapcsolási díj problémái: szolgáltatás iránti kereslet illetve származtatott kereslet –A kereslet meghatározása: Q D = Q(p 1, …, p n, I) –A származtatott kereslet: x i = x i (Q, w 1, …w m ) n A szolgáltatási díjak „kiegyensúlyozása” (re-balancing)

14 BMGE Közgazdaságtan Tanszék14 A szolgáltatási díjak (2) n Előfizetői díj, mint a fizetési hajlandóság és kereslet kinyilvánítása n Előfizetői díj és kapcsolási díj –mekkora a hálózat „rendelkezésre állásának” költsége? n Hozzáférési díj és előfizetői díj n Előfizetői díj és hálózat-fejlesztés n Előfizetői díj és hálózat-gazdaságosság

15 BMGE Közgazdaságtan Tanszék15 A szolgáltatások (és költségeik) szétválasztása (unbundling) n A szolgáltatások szétválasztásának alapja n A szétválasztás nehézségei n A költségek tipizálása –Rövid távú és hosszú távú költségek –Állandó és majdnem-állandó költségek –Változó költségek, költség-növekmény n A teljesen felosztott költségek elve n A hosszú távú költségnövekmény elve n Költségek nyilvántartása

16 BMGE Közgazdaságtan Tanszék16 A költség alapú árazás (1) n Költségek statikusan és dinamikusan –Milyen hosszú a „hosszú táv”? –Az ársapka, mint ösztönző a fejlesztési költségek leszorítására –A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” n A nulla határköltségből fakadó lehetőségek és problémák n Költség-függvények alkalmazása n Teljes tényező-termelékenység n A tranzakciós költségek kezelésének nehézségei

17 BMGE Közgazdaságtan Tanszék17 A költség alapú árazás (2) n Teljesen felosztott költségek n Különbözeti költségek n Állandó és majdnem-állandó költségek és ezek felosztása n A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” n Mit jelent (és mit nem) a költség-alapú árképzés? n A költség-alapú ár, mint túlkapitalizációs ösztönző

18 BMGE Közgazdaságtan Tanszék18 A költség alapú árazás (3) n A költség-alapú árazás problémája a domináns vállalat – versenyzői szegély modellben: a versenyzői szegély kiszorul a piacról mennyiség ár, költség D –1 (q) MR(Q d ) MC d (Q d ) MC c (q r ) Qd*Qd* p*p*

19 BMGE Közgazdaságtan Tanszék19 Az ösztönző árszabályozás (1) n A szabályozás, mint ösztönzési probléma –Aszimmetrikus információ a szabályozó és a szolgáltató között –Aszimmetrikus információ a szolgáltató és a fogyasztó között –A „köztudott tudás” és a „magántudás” –A „magáncselekvés” n A kontraszelekció problémája –Az egységes és túl szigorú szabályozás kiszorítja a megbízható szolgáltatókat („járadék-vadászat”) –A magasabb tarifák kiszorítják a megbízható fogyasztókat n A szabályozás lényege: az információs többlettel rendelkező fél ösztönzése magáninformációjának felfedésére

20 BMGE Közgazdaságtan Tanszék20 Az ösztönző árszabályozás (2) n A „morális kockázat” problémája (a megbízó-ügynök probléma) –A szabályozó nem képes megfigyelni a szolgáltató tényleges költségeit (hatékonyságát) –A szolgáltató nem képes megfigyelni a felhasználó tényleges használati szokásait, fizetési hajlandóságát n A hatékony szolgáltató ösztönzése: „információs járadék” megfizetésével –A szabályozó társadalmi jóléti függvénye: –b és e lehet „magas” vagy „alacsony”, így t is lehet magas, vagy alacsony p illetve (1 – p) valószínűséggel –A szabályozó különböző transzfert határoz meg a két szolgáltatónak úgy, hogy a magasabb hatékonyságú információs járadékhoz jusson

21 BMGE Közgazdaságtan Tanszék21 Az ösztönző árszabályozás (3) n Miért nem lehetséges ösztönző szabályozás Magyarországon? –A „szabályozási csapda” (regulatory capture) problémája n Ösztönző szabályozás az EU-ban –a közlekedési szolgáltatások területén –az energia-szektorban n Ösztönző szabályozás az USA-ban –kísérleti stádium


Letölteni ppt "2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 Az árszabályozás alapelvei és módszerei Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések