Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi."— Előadás másolata:

1 A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi kockázat („moral hazard”) Ösztönzés Megbízó-ügynök modell szimmetrikus információ esetén

2 Aszimmetrikus információ n Kereslet mennyisége = f (Ár) –a különböző minőségű jószágokat – beleértve pl. a munkaerőt is – különböző jószágoknak tekintettük –a minőség megkülönböztetése költséges n Lehet-e hatékony (Pareto egyensúlyi) a piac, ha a csere résztvevői közötti információ aszimmetrikus? –A piac Pareto-hatékony, ha a vevők és az eladók közötti elosztáson nem lehetséges Pareto-javítás –Aszimmetrikus információ esetén a piac maga olyan „egyensúlyi” állapotokat hoz létre, amelyeknél léteznek előnyösebbek is a szereplők számára (pl. a piac összeomlik, nincs tranzakció)

3 Keresés: az információ költsége (1) n Stigler, G.J. ‘The Economics of Information,’ The Journal of Political Economy, LXIX (3), 213–26. n A vizsgált kérdés: mekkora egy jószág piaci ára? n Keresés: a vevő egy jószág több eladóját megkérdezi az árról, amíg kiválasztja a neki legmegfelelőbbet n Az ár szóródása miatt annak létezni fog gyakorisági (valószínűség-) eloszlása. Ha az árak erősen szóródnak – a keresés költségéhez viszonyítva – a vevőnek érdemes több eladót megkérdeznie az árról n Példa: Tegyük fel, hogy a jószágért $2-t és a $3-t kérő eladók eloszlása egyenletes. A minimális ár eloszlása ebben az esetben a következő:

4 Keresés: az információ költsége (2) n A minimális ár eloszlása az árajánlatok számának függvényében

5 Keresés: az információ költsége (3) n Ha a p kínálati ár egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, akkor annak valószínűsége, hogy n megfigyelésből a minimális ár nagyobb p- nél = n Megmutatható, hogy –a minimális ár sűrűség-függvénye: –az átlagos minimális ár: –az átlagos minimális ár szórása = n A minimum ár bármely valószínűség-eloszlása esetén a keresés hozadéka – a minimum ár várható csökkenésében mérve – csökkenő n A vevő számára a várható megtakarítás a keresés egy újabb egységének igénybe vétele és a jószág q mennyiségének vásárlása esetén:

6 Keresés: az információ költsége (4) n A fogyasztó számára a keresés költségét arányosnak tekinthetjük a megkérdezett eladók számával, mert a fő keresési költség az idő –A fogyasztók idejének értéke, valamint ízlésük is különböző lehet –A fogyasztó optimális keresési költsége: a keresés határköltsége egyenlő annak határhozamával –Az előbbi optimum-kritérium nem alkalmazható, ha a vevők összefognak a keresésben n Egyedi jószágok (pl. egy használt autó) vásárlása-eladása esetén akár a vevő, akár az eladó személyes keresésének hatékonysága igen alacsony → ezért jöttek létre használt autó kereskedések n A keresési költségek csökkentésének másik fontos eszköze a reklám n Példa: használt autó-kereskedések –tegyük fel, hogy az autókereskedők között tökéletes a verseny –a potenciális vevő által fizetni kívánt maximális ár az általa talált minimum ár –eltekintünk az árdiszkrimináció lehetőségétől

7 Keresés: az információ költsége (5) –Az eladók p árat kérnek az autóért és azon vevők számára adják el, akiknek ez a minimum ár –Az összes lehetséges vevők száma N b, az eladói árak valószínűség eloszlása egyenletes n Az előbbi feltételek mellett az i. eladótól vásárlók száma: n ahol K = dp/r, dp a p-közeli árak terjedelme, r az azonos árat kérő eladók száma, n a keresések száma n Mivel az i. eladótól vásárló vevők száma nő, ahogyan az eladó csökkenti az árat, méghozzá a vevők száma gyorsuló ütemben emelkedik n Ugyancsak gyorsuló ütemben nő a vevők száma a keresések számának emelkedésével n Az eladók is kereshetik az információt: mennyit kér a versenytárs?

8 Keresés: az információ költsége (6) n A keresési költség meghatározó tényezői –minél nagyobb a jószág ára a vásárló jövedelméhez viszonyítva, annál többet fordít keresésre, mert annál nagyobb a keresésből adódó megtakarítás –minél nagyobb a visszatérő (tapasztalt) vásárlók aránya a piacon, annál nagyobb a keresés mennyisége és az árak csökkenése –a keresési költség együtt nő a piac földrajzi méretével n A keresés optimum-kritériuma: ahol i a piaci kamatláb, MC s (n) a keresés határköltége n „Az információ jelentőségének elhanyagolása olyan, mint a nulla fok alatti hőmérséklet. Egy ideig elviselhető, de tartósan nem maradhatunk meg benne ruha és lakás nélkül.”

9 Magáninformáció, mint externalitás (1) n Külső gazdasági hatás: a gazdasági tevékenység hasznát (költségét) nem az élvezi (viseli), aki azt kifejtette n Fogyasztói külső gazdasági hatás A B x1Ax1A x1Bx1B x2Bx2B x2Ax2A Ω = indulókészlet Egyensúlyi elosztás

10 Magáninformáció, mint externalitás (2) n Egyensúlyi feltételek:

11 Magáninformáció, mint externalitás (3) n Nem-egyensúlyi elosztás A B x1Ax1A x1Bx1B x2Bx2B x2Ax2A Ω = indulókészlet A bruttó kereslete B bruttó kereslete

12 Magáninformáció, mint externalitás (4) n Nem-egyensúlyi helyzet:

13 Magáninformáció, mint externalitás (5) n B fogyasztása kisebb, A fogyasztása viszont nagyobb lesz, mint a kiinduló helyzetben volt, mert B „fizeti” A fogyasztásának egy részét A B x1Ax1A x1Bx1B x2Bx2B x2Ax2A Ω = indulókészlet A bruttó kereslete B bruttó kereslete B előző bruttó kereslete

14 Magáninformáció, mint externalitás (6) n Ha A többlet-információval rendelkezik, tehát I A > I B vagy I A = e I A + I B n A szereplő – aki magáninformációval rendelkezik – belép a piacra és ez hatással van a piac többi szereplőjének megfigyeléseire: nem igaz, hogy a szereplők egymástól függetlenül, teljes informáltsággal döntenek n A többlet-információ értékes: monopolista járadék


Letölteni ppt "A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések