Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke

3 Piaci szerkezetek Tökéletes verseny Kompetitív vállalat Tökéletlen verseny Monopólium Oligopólium (Duopólium) Sok differenciált eladó

4 Tökéletes verseny –Homogén termékek –Sok, kis eladó és vevő –Szabad a piacra való be- és kilépés –Árelfogadó magatartás –Vízszintes egyedi keresleti görbék –Cél: a profit maximalizálása –Tökéletes informáltság Tökéletlen verseny –Homogén és differenciált termékek –Egy, néhány vagy sok eladó és vevő –Korlátozott a piacra való be- és kilépés –Ármeghatározó magatartás –Negatív lejtésű egyedi keresleti görbék –Cél: profit maximalizálás, hosszú távú fennmaradás –Az információ érték Monopólium

5 A kereslet, teljes bevétel és rugalmasság P q TR q d=D B TR q A Rugalmasságok ε ε

6 Monopólium P P q q TR MR=dd=P 1 MR d A TR max TR d 1 A kompetitív vállalat és a monopólium teljes árbevétele B

7 Monopólium P P q q A monopolista határbevétele ●● MR - MR + MR=0 MR>0 MR<0 FF |ε|=∞|ε|=∞ 1<| ε | < ∞ | ε | =1 0<| ε | < 1 | ε | =0 MR - MR +

8 Monopólium P q MR d=D

9 TR max = profit max., ha nincs VC, vagyis VC=MC=0 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ) Monopólium –Profitmaximalizálás rövid távon

10 P q MR d=D MC AC AVC P1P1 C A B q1q1 0 A monopólium pozitív profitja TR = 0P 1 Aq 1 TC = 0CBq 1 TΠ = CP 1 AB MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ)

11 Monopólium –Profitmaximalizálás rövid távon P q P2P2 q2q2 MR d=D AVC MC AC A monopólium zérus profitja 0 A MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ) TR = 0P 2 Aq 2 TC = 0P 2 Aq 2 TΠ = 0

12 A monopólium veszteségminimalizálása Monopólium –Profitmaximalizálás rövid távon P q MR d=D MC AC AVC P3P3 C B A q3q3 a.) 0 MC = MR, MC növekvő (dMR/dQ < dMC/dQ) TR = 0P 3 Aq 3 TC = 0CBq 3 -TΠ = P 3 CBA

13 Monopólium –Profitmaximalizálás rövid távon A monopólium veszteségminimalizálása P q MR d=D MC AC AVC |Π|=FC TR=VC P4P4 q4q4 C A’ B’ 0 b.) TR = 0P 4 A’q 4 TC = 0CB’q 4 -TΠ = P 4 CB’A’

14 Árdiszkrimináció: ha a monopolista eladó profitja maximalizálása során a piaci résztvevők elkülönítésével különböző fogyasztóknak eltérő áron tudja eladni az áruját. Feltételei: –különbséget tud tenni a vásárlók között a keresletük eltérő árrugalmassága alapján –technikailag és költségbevételi szempontok alapján megoldható a megkülönböztetett fogyasztók elválasztása, azaz kizárható a köztük történő csere pl. kisvárosi ügyvéd, mérnök Monopólium Árdiszkrimináció

15 Másodfokú árdiszkriminációnál ugyanazon homogén áru egy egységéért más és más árat határoz meg az eladó attól függően, hogy milyen mennyiséget vásárol az adott fogyasztó többlépcsős, tarifás árdiszkrimináció pl. villamos energia, mobiltelefon tarifacsomagok Monopólium Árdiszkrimináció

16 Harmadfokú árdiszkrimináció: ugyanazon áru ugyanakkora mennyiségéért megkülönböztetett piacokon más és más árat kell fizetni. Pl. élvezeti cikkek Monopólium Árdiszkrimináció

17 Két állapot összehasonlításakor az eredeti fogyasztói és termelői többletek összegében mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek nevezzük. A monopólium jóléti vonatkozásai PP Q Q PkPk H G Fogyasztói többlet a.) Kompetitív piac F Π MON LMC HTV Fogyasztói többlet q komp q mon PkPk PMPM B C b.) Monopólium

18 Független vagy összehangolt akciók Összejátszás (kollúzió) esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés születik az árra és/vagy a termelt-eladott mennyiségre vonatkozóan, amely a kollúzióban résztvevők együttes profitjának növelésére irányul. csökken a verseny intenzitása

19 Összejátszás típusai:  tökéletlen összejátszás (kvázi kollúzió)  tökéletes összejátszás (pl. kartellegyezmény) Centralizált kartell Piacfelosztó kartell Független vagy összehangolt akciók

20 Belépés: egy új vállalat megjelenéséből eredő iparági kapacitásnövekedés. Megakadályozására:  Mesterséges korlátok (mesterséges oligopóliumok)  Természetes korlátok (természetes oligopóliumok) Belépési korlátok

21 Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet kielégítő kínálatot, mintha ennél több vállalat bármilyen kombinációja működne az iparágban. Belépési korlátok

22 A termék jellege alapján: –tiszta (tökéletes) oligopólium –differenciált oligopólium Belépési korlátok

23 Árvezérléses stratégiák Outputvezérléses stratégiák –Cournot-duopólium –Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium –Chamberlin-duopólium Klasszikus oligopólium modellek

24 Cournot-duopólium (Augustin Cournot, 1838) Feltételek: –a 2 vállalatot belépési korlát védi a versenytől; –a vállalatok ismerik a piaci keresleti görbét; –mindkettő úgy véli, hogy a másik változatlanul tartja a döntés pillanatában meglévő outputszintjét; –a döntéseiket egy időben hozzák. Klasszikus oligopólium modellek

25 Cournot-duopólium q 1 = a-c /3b q 2 = a-c /3b A Cournot-duopólium együttes kínálata kisebb mint a kompetitív output (2/3) és nagyobb mint a monopólium egyensúlyi kibocsátása. Klasszikus oligopólium modellek

26 Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium (Heinrich von Stackelberg, 1938) Kiegészítés a Cournot feltételekhez: –Követő vállalat (Cournot-feltételek) –Vezető vállalat: ismeri a másik vállalat reakció függvényét q * 1 =1/2 (a-c)/b q * 2 =1/4 (a-c)/b Az iparági output: Q=q * 1 +q * 2 = 3/4 (a-c)/b (a kompetitív output ¾-e) Klasszikus oligopólium modellek

27 Chamberlin-duopólium (Edward Chamberlin) Mindkét vállalat felismeri a másik vállalat reakciófüggvényét A monopolista profiton osztoznak fele- fele arányban q 1 = (a-c)/4b q 2 = (a-c)/4b (A kompetitív output negyede) Klasszikus oligopólium modellek

28 Joan Robinson (1933) és E. Chamberlin (1933) Monopolisztikus versenyről beszélünk az olyan piacon illetve iparágban, amelyben viszonylag sok vállalat termel, a termelők differenciált termékeket kínálnak, a vállalatok ármeghatározók és szabad a piacra való be- és kilépés. Márkanév. A monopolisztikus verseny

29 Nem-ár versenynek nevezzük a vállalatok közötti rivalizálás azon formáit, amelyek a keresleti feltételek megváltoztatását és ezen keresztül a kereslet és profit növelését célozzák. pl. minőségi verseny, reklám-marketing, költségverseny, technológiai és innovációs verseny A monopolisztikus verseny

30 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések