Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Piaci korlátok. Első három hét anyaga: Kopányi Mihály (szerk): Mikroökonómia 6.,7.,8.,9., fejezetek Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 2-3-4. fejezetek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Piaci korlátok. Első három hét anyaga: Kopányi Mihály (szerk): Mikroökonómia 6.,7.,8.,9., fejezetek Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 2-3-4. fejezetek."— Előadás másolata:

1 Piaci korlátok

2 Első három hét anyaga: Kopányi Mihály (szerk): Mikroökonómia 6.,7.,8.,9., fejezetek Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet fejezetek Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény (szerkesztette: Berde Éva) kijelölt feladatai. Tesztek: 62. oldal: , Számítási feladatok: 78. oldal: , 31., 32., , 49.,

3 Vállalatok kínálati magatartása Cél: Profit maximalizálása időkorlát Technológiai korlát költségkorlát Piaci korlát

4 Piaci korlátok:  Vállalat által érzékelt keresleti függvény  A bevétel alakulása függ attól, hogy a vállalat a piacon árelfogadó, vagy ármeghatározó Árelfogadó: - a vállalat által érzékelt keresleti függvény végtelen árrugalmasságú - a vállalat döntései csak a piacra vitt mennyiségre vonatkoznak Ármeghatározó: - vállalat által érzékelt keresleti függvény a piaci hatalom következtében negatív meredekségű - a vállalat döntései ár-mennyiség kombinációra vonatkoznak

5 Profitmaximum feltételei: ELSŐDLEGES FELTÉTELE: MÁSODLAGOS FELTÉTELE:

6 Piaci szerkezetek megkülönböztethetők:  A piaci szereplők száma  Ármeghatározó, illetve árelfogadó helyzete  A termelt termék jellege (homogén vagy differenciált)  A belépési korlátok alapján

7 Piaci szerkezetek főbb jellemzői Tökéletes verseny Monopolisztiku s verseny OligopóliumTiszta monopólium Szereplők száma sok néhányegy Termék jellegeHomogéndifferenciáltHomogén vagy differenciált - Be- és kilépés lehetősége szabad Belépési korlátok Árelfogadó vagy ármeghatározó árelfogadóármeghatározó Ármeghatározó

8 Piaci hatalom mérése  piaci részesedés R i =  N vállalatos koncentrációs ráta az N legnagyobb vállalat piaci részesedését mutatja K=  Herfindhal – Hirschman-index a vállalatok piaci részesedésének négyzetösszege  Lerner-index L= - méri, hogy a piaci kimenet mennyiben különbözik az ideális versenyzői esettől - árrugalmasság és a Lerner-index kapcsolata Piaci szerkezetek elemzése során gyakran használt mutatók:

9 Árelfogadó vállalat által érzékelt keresleti görbe PP Qq D S PePe Iparág egy tökéletesen versenyző vállalat d=MR=AR

10

11 A fedezeti pont TR= TC P=AC Gazdasági profit = 0 Csak normálprofit van Fix mennyiséghez köthető: AC min = MC Optimalizálás

12 Az üzemszüneti pont TR= VC P= AVC Gazdasági profit negatív és megegyezik abszolút értékben a fix költséggel Fix termelési mennyiséghez köthető, ahol: AVC min = MC

13 A versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye Forrás: Kopányi [1993] 222. old.

14 Iparági kínálat  Egyéni kínálati függvények horizontális összegezése

15 Hosszú táv  Szabad ki- és belépés feltételei  Minden vállalat fedezeti pontban termel LAC minimumában, ahol LAC=LMC  Realizálható profit: gazdasági profit 0 csak normálprofit van

16 Hosszú távú iparági egyensúly  Egy-egy vállalat kínálati függvényének releváns szakasz az MC függvény AC minimuma feletti része  Minél több vállalat van az iparágban az iparági kínálati függvény annál laposabb, a kínálat egyre árérzékenyebb válik

17 Hogyan hat az adó egy árelfogadó vállalatra?  Egyösszegű adó - növeli a fix költségeket - nem változtatja meg az optimális termelési mennyiséget - csökkenti a realizálható profit összegét  Mennyiségi adó - módosítja a VC(q), AVC(q), AC(q) és MC(q) - csökken az optimális termelési mennyiség - a vállalat kínálati függvénye balra tolódik - csökkenti a realizálható profit összegét

18 Az adózás hatása az iparágra

19 Ármeghatározás  Feltétele: monopolhatalom léte  Negatív meredekségű keresleti függvény  Döntés: ár-mennyiség kombinációról  Cél: profitmaximalizálás

20 Monopolhatalom kialakulásának oka:  Hatékonyság - természetes monopólium - optimális üzemméret nagysága a piaci kereslethez képest pl. közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés,  Jogi korlátozás - pl. szerzői jogok, szabadalmak által (Unicum, Pick szalámi, Herendi porcelán)  Belépések korlátozása (nyersanyag, költség, ár, lobbi)  A már piacon lévő vállalatok kiszorító magatartása

21 A kereslet rugalmassága, a teljes bevétel és a határbevétel összefüggése P,M R TR Termelés mennyisége ε>1ε>1 ε<1ε<1 ε=1ε=1 MR

22 Haszonkulcs  Nagysága a kereslet rugalmasságától függ HASZONKULCS

23 TC TR Termelés mennyisége Bevétel költség

24 Profitmaximumot biztosító ár-mennyiség kombináció meghatározása

25 Fedezeti állapot -TR=TC - P=AC -Gazdasági profit nulla - nem köthető fix termelési mennyiséghez - AC minimuma előtt alakul ki Termelés mennyisége Ár, költség MC AC MR D Q*Q* P*P*

26 Üzemszüneti állapot -TR=VC - P=AVC - negatív profit = FC - nem köthető fix termelési mennyiséghez - AVC minimuma előtt alakul i Termelés mennyisége Ár, költség MC AVC MR D Q*Q* P*P* AC

27 Q* MR MR’ DD’ Kínálati függvény  NEM határozható meg  A keresleti függvénytől függően ugyanazon mennyiséget különböző áron értékesíthet Ár P 1 P 2 MC

28 Adózás hatása  egyösszegű, fix adó (AFC, AC változik, a profitmaximumot biztosító ár-mennyiség kombináció nem változik, profit csökken)  Mennyiségi és értékadó (AVC, AC, MC változik, a profitmaximumot biztosító ár-mennyiségkombináció változik)

29 Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása  Azonos iparági keresleti függvény  Azonos költségviszonyok P P M P tv Q M Q TV Q MR D MC

30 Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása P P M P tv Q M Q TV Q MR D MC

31 Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása P P M P tv Q M Q TV Q MR D MC

32 Inputpiacon  Inputtényező iránti kereslet származékos kereslet  MFC= MRP  A vállalat lehet árelfogadó vagy ármeghatározó

33 A monopólium az inputpiacon árelfogadó 

34 Monopolista viselkedés - árdiszkrimináció  Elsőfokú árdiszkrimináció: a különböző egységeket különböző árakon adja el, minden vevőnek a saját rezervációs árán  Másodfokú árdiszkrimináció:az egyes személyeket nem különbözteti meg, mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. Ár-mennyiség csomagokat határoz meg  Harmadfokú árdiszkrimináció: fogyasztói csoportokat képez a kereslet árrugalmassága alapján, az egyes csoportoknak eltérő árat határoz meg.

35 Elsőfokú árdiszkrimináció  tökéletes árdiszkrimináció  MR=AR  optimum: a kibocsátás megegyezik a tökéletesen versenyző iparág kibocsátásával  A legalacsonyabb ár P=MC, minden fogyasztó a rezervációs árát fizeti

36 Másodfokú árdiszkrimináció  A kibocsátás egységére jutó ár nem állandó, hanem attól függ, hogy mennyit akarunk vásárolni - nem lineáris árképzés  Mennyiség vagy minőség alapján  Önszelekcióra késztet

37 Harmadfokú árdiszkrimináció  Azon a részpiacon, ahol a kereslet árrugalmassága nagyobb, ott az ár alacsonyabb  Ahol, a kereslet árrugalmassága kisebb, ott az ár magasabb

38 Árukapcsolás  Akkor alkalmazzák, ha bizonyos termékeket egymással összekapcsolt formában, „kötegekben” értékesítik  Célja: a fizetési hajlandóság szórásának csökkentése

39 Kétrészes árképzés  a fogyasztó két címen fizet: a) a fogyasztás jogáért b) az elfogyasztott egységért

40 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Piaci korlátok. Első három hét anyaga: Kopányi Mihály (szerk): Mikroökonómia 6.,7.,8.,9., fejezetek Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 2-3-4. fejezetek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések