Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ. 2 1. ALAPFOGALMAK-I. a) A szűkösség és a gazdálkodás összefüggései. A korlátlan szükségletek és a korlátozott termelési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ. 2 1. ALAPFOGALMAK-I. a) A szűkösség és a gazdálkodás összefüggései. A korlátlan szükségletek és a korlátozott termelési."— Előadás másolata:

1 1 MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ

2 2 1. ALAPFOGALMAK-I. a) A szűkösség és a gazdálkodás összefüggései. A korlátlan szükségletek és a korlátozott termelési tényezők. - Szükséglet fogalma. Fontos jellemzője: KORLÁTLAN -szűkösség: a korlátlan szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre a termelési tényező. -Gazdálkodás: a szűkös termelési erőforrások felosztása a különféle javak termelésére = választás kényszere a szűkösség miatt.

3 3 1. ALAPFOGALMAK-II. b) A termelési erőforrások és piacaik. Termelési tényezők (termelési erőforrások) lehetnek: - munka (L); - természeti tényezők, (A): - tőkejavak (K) -vállalkozó (E) Piacaik jellemzője: -Keresleti oldalon: vállalatok jelennek meg, keresletük származékos kereslet. -Kínálati oldalon: tulajdonosok, háztartások; kínálatuk függ a termelési tényező árától.

4 4 1. ALAPFOGALMAK-III. c) A tulajdonjogok és a gazdasági rendszerek. -Tulajdonjogok (használat, rendelkezés, a haszon elsajátításának, a megváltoztatás, az elidegenítés joga) -Ezek különböző eloszlása alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg: (tk szerint) szocialista gazdaság (nagyrészt köztulajdon) Kapitalista gazdaság (nagyrészt magántulajdon)

5 5 2. A kereslet – I. a)A kereslet fogalma és befolyásoló tényezői Befolyásoló tényezői: a fogyasztók száma, a fogyasztó jövedelme, a fogyasztó ízlése, a fogyasztói várakozások az árakkal kapcsolatban, a fogyasztó informáltsága, más áru ára adott áru ára

6 6 2. A kereslet – II. b) Keresleti függvény

7 7 2. A kereslet – II. c) Kereslet árrugalmassága E = keresett menny %-os vált/ ár %-os vált Fajtái: egységnyi, rugalmas, rugalmatlan d) Ár és jövedelmi hatás Árváltozás kettős hatása: helyettesítési és jövedelmi hatása hat a keresletre Jövedelemváltozás hatására változik a kereslet (normál javak ill. alsóbbrendű javak )

8 8 Példa árrugalmasság számításra Egy termékből 25 egységár mellett 44 darabot vesznek. Ha 20 egység, akkor 60 darabot. Milyen árrugalmasságú a termék? Ha az ár csökken, árbevétel hogyan változik? Bevétel: volt 25x44=1100 lett 20x60=1200, tehát nőtt. Mivel az árral ellentétes irányú a bevételváltozás, ezért rugalmas termék.  p=mennyiség %-os változása/ár %-os változása= {(60-44)/(60+44)}: {(20-25)/20+25)= -1,38 >-1

9 9 2. A kereslet – III. e) A racionális fogyasztó Jellemzője: 1)Hasznosság maximalizálásra törekszik, tehát a legnagyobb jólétet akarja elérni. 2)Döntéseiben következetes 3)Tökéletesen informált

10 10 Kínálati függvény Kínálati függvény:

11 11 Marshall-kereszt

12 12 Példa Marshall-keresztre Ha egy termék ára 3 pénzegység, akkor a kínálat 21 egység. Ha az ár 7 pénzegység, akkor a kínálat 33 egység. A termék keresleti függvénye: D=60-3P a) Írja fel a kínálati függvényt! b) Mi az egyensúlyi ár és a mennyiség? c) Jellemezze a piacot 17 egységnyi árnál! a) 21=a+3b ill. 33=a+7b, ebből a=12, b=3 Kínálati függvény : S=12+3P

13 13 Példa Marshall-keresztre-2. b) S=D 12+3P=60-3P ebből P=8 Q=12+3x8=36 c) P=17 mellett S= 12+3x17=63 D= 60-3x17= 9 Túlkínálat (többlet) van. Mivel az egyensúlyi ár alacsonyabb, mint a 17 egység, ez is igazolja, hogy túlkínálat van.

14 14 3. Gazdasági javak Csoportosítási szempontjai: keresletrugalmasságuk szerint a) Árrugalmasság szerint: Normál árhatású termékek: rugalmas, egységnyi árrugalmasságú, árrugalmatlan (negatív előjelű) Paradox árhatású (pozitiv előjelű) b) Jövedelem rugalmasság szerint: -Normál javak (pozitív, állandó) -Luxus javak (pozitív, növekvő) -Alacsonyabb rendű javak (negatív) c) Kereszt-árrugalmasság szerint - Helyettesítő termékek (ha pozitív) - Kiegészítő termékek (ha negatív)

15 15 Példa ár és keresztárrugalmasságra Egy főiskolai büfében 90 Ft-os egységáru rétesből naponta 150 db-t vásárolnak, miközben a 145 Ft- ba kerülő üdítőből 80 üveggel. Amikor a rétes árát 20 %-kal megemelték, azt tapasztalták, hogy annak forgalma 120 db-ra esett vissza, de az üdítőből is csak 70 fogyott. a)Mekkora a rétes árrugalmassága? b)Mennyi az üdítő kereszt-árrugalmassága? Milyen termékek a rétes-üdítő?

16 16 Példa megoldása ár és keresztárrugalmasságra a)  p ={( )/( )}: {(108-90)/108+90)}= -1,22 Mivel abszolút értéke >1, tehát rugalmas termék. b)  ={(70.80)/(70+80)} : {(108.90)/(108+90)}= - 0,73 Mivel negatív: ezért a termékek kiegészítő termékek.

17 17 4. A fogyasztói magatartás – I. a) Kardinális elmélet jellemzői: -Mérhető hasznosság -Teljes haszon (TU), határhaszon (MU) -Gossen I. és II. törvénye b) Ordinális elmélet jellemzői: -Hasznosság nem mérhető, csak a fogyasztói preferenciák alapján sorba rendezhető

18 18 Példa teljes haszon – határhaszon számításra-1. Ismert egy termékre vonatkozóan a teljes haszon függvény: TU= - Q 2 +4Q-1 a)Hol van a telítődési pont? b)Mi a MU (határhaszon függvény)? c)Hol nulla a határhaszon függvény? a)A fv. maximumában: (TU)’= -2Q+4=0 Q=2 b)MU=(TU)’= -2Q+4 c)Ott nulla, ahol a TU maximális. Q=2

19 19 Példa teljes haszon – határhaszon számításra-2. Termék mennyisége Termék összhaszna (TU) Termék határhaszna (MU) (17*10)/1=7 10*1=10 (17+5)*1=22 (22+3)*1=25 (29-1)=28 (28-25)/1=3

20 20 4. A fogyasztói magatartás – II. A fogyasztói preferencia rendszer befolyásoló tényezői: -fogyasztás tárgya -Fogyasztó információi -Elérhető hasznosság az egyén szubjektív ízlése szerint Ezek alapján a fogyasztó képes racionális viselkedésre, a fogyasztásával elérhető hasznosságot rangsorolni. Modell eszköze: Közömbösségi görbe.

21 21 4. A fogyasztói magatartás – III.  Közömbösségi görbe -Negatív meredekségű -Konvex -Origótól távolodva nő a hasznosság -Meredeksége=helyettes ítési határráta (MRS)

22 22 4. A fogyasztói magatartás – IV.  Költségvetési egyenes Egyenlete: I= Px X + Py Y Meredeksége: -p x /p y : árarányok -Elmozdulásai: párhuzamosan: jövedelem változás Meredeksége változik: vmelyik termék árának változására

23 23 4. A fogyasztói magatartás – V.  Fogyasztó optimális választása D: optimális választás, mert: Jövedelmét teljesen elköltötte Legmagasabb hasznosságot ér el. Itt: MRS = MUx/ MUy= px/py

24 24 Példa fogyasztói optimalizálásra Egy termék hasznossági függvénye U=3xy alakú, a jövedelme Az x termék ára 40 egység, az y- ból maximum 800-t tud vásárolni. a) Mekkora az y termék ára? P y =I/y max =4000/800=5 b) Mennyi x és y terméket vásárol a racionális fogyasztó, és mekkora az általa realizált maximális hasznosság?

25 25 Példa fogyasztói optimalizálásra-2. U=3xy Haszonmax. feltétele: MRS=MU x /MU y =P x /P y MU x =3y MU y =3x MRS= y/x =40/5 y= 8x Adott jövedelmi korlát mellett 4000=40x+5y 4000=40x+5*8*x=80x x= 50 y= 8*50= 400 U=3*50*400=60000

26 26 5. Üzleti szervezetek jellemzői  Vállalat, vállalkozás fogalma, jellemzői (termékpiacon eladó, inputpiacon vásárló)  Vállalat céljai (stratégiai, taktikai célok, fő cél: profit maximalizálás)  Vállalati formák ( tevékenység jellege szerint: tulajdonformák szerint, társasági formák szerint)

27 27 6. Vállalkozások költsége és jövedelme  A vállalkozások költség- és jövedelme elemzésének kategóriái és összefüggésük Árbevétel Gazdasági költségGazdasági Profit Explicit költségImplicit ktg Számviteli költség Számviteli profit normál

28 28 Példa ktg, profit fogalmakra MegnevezésExplicit ktg Elszámolható implicit Alternatív ktg Vállalkozó korábbi bére Bérleti díj Amortizáció Fűtési díj Feladott váll. profitja Anyagbeszerzés Ingatlan écs-je x x x x x x x

29 29 Példa ktg, profit fogalmakra-2. MegnevezésExplicit ktgElsz. implicit Alternatív ktg Forgóeszköz beszerzés Vízdíj Alkalmazott bére Hitel kamata Rezsi Induláshoz eladott ép hozama Folyó költségek x x x x x x x

30 30 6. Vállalkozások költsége és jövedelme- II.  Költségfüggvények (rövid távon):TC= FC + VC Költségek

31 31 6. Vállalkozások költsége III.  TC=VC+FC (teljes költség=változó költség+fix költség)  TC/Q= VC/Q+FC/Q  AC=AVC+AFC (átlagköltség =átlagos változó ktg+ átl. fix)  MC=  TC /  Q =  VC/  Q (határköltség)

32 32 Példa költségfüggvényekre Egy vállalat teljes költség függvénye: TC=-Q 3 +15Q Írja fel a többi rövid távú költségfüggvényt! VC= -Q 3 +15Q 2 AVC=VC/Q=-Q 2 +15Q FC=500 AFC=FC/Q=500/Q AC=TC/Q= -Q 2 +15Q+500/Q MC=(TC)’=(VC)’= -3Q 2 +30Q

33 33 7. Piaci verseny típusai – I. Megkülönböztethetjük: a) Tökéletes versenyt; feltételei: 1) nagyon sok eladó van 2) a termékek homogének. b) Nem tökéletes versenyt Jellemzőik (ami alapján meg lehet különböztetni: -Termékek jellege -Eladók száma -Piacra lépés lehetősége

34 34 7. Piaci verseny típusai – II.  A profitmaximalizálás logikája: Addig érdemes növelni a termelés, amíg: MR>MC, vagyis a határprofit pozitív. Ha MR=MC, ott maximális a profit és a határprofit nulla. Ha MR

35 35 8. A tökéletes verseny – I.  A vállalat kínálati görbéje A profit maximális, ha P = MC Ár és költségek Üzemszüneti pont: P=AVC min

36 36 8. A tökéletes verseny – II.  A kínálati ár jellemzői: = az a minimális ár, amit a termelőknek meg kell kapni az adott termékért. Tehát P=MC. A kínálati ár lehet: -P>AC, akkor pozitív profitot ér el. -P=AC min (fedezeti ár), akkor nulla gazdasági profitot ér el. -AVC

37 37 Példa tökéletes versenyző vállalatra-1. Egy tökéletes versenyző vállalat teljes költség függvénye: TC=4Q a) Mekkora kibocsátás mellett lesz a vállalat üzembezárási pontja? P=AVC=MC MC=(TC)’=8Q AVC=VC/Q=4Q Q=0 b) Mekkora kibocsátás mellett lesz a vállalat fedezeti pontja? P=AC=MC AC=TC/Q=4Q+25600/Q 8Q=4Q+25600/Q 4Q 2 =25600 Q=80

38 38 8. A tökéletes verseny – III.  A piaci időtávok és az egyensúly típusai: a)Pillanatnyi egyensúly (kínálat (S) függőleges) b)Rövid távú egyensúly (piaci kínálat emelkedik) c)Hosszú távú egyensúly (vállalatok nulla gazdasági profitot érnek el)

39 39 9. Az állandó mennyiségű (korlátozott kínálatú) termelési tényezők  Pl. föld, ásványi kincsek.  Jellemzői: -a természeti korlátok akadályozzák a termelési tényezők kínálatának növelését -Bizonyos ágazatokba való belépés nem szabad, hanem engedélyhez kötött -Hosszú távú egyensúlyban a belépés korlátozottsága esetén is a profit nulla

40 40 9. Az állandó mennyiségű (korlátozott kínálatú) termelési tényezők- II. Abszolút és különbözeti járadék:  A jobb földek és a rosszabb földek bérleti díjának különbségét különbözeti földjáradéknak nevezzük.  Azt a járadékot, amelyet mindegyik, tehát a legrosszabb föld használatáért is kifizetnek abszolút járadéknak nevezzük.

41 A piaci formák-I. Piaci formákTermelők száma Termék jellege Verseny- piacok Tökéletes verseny sokhomogén Monopolisz- tikus verseny sokdifferenciált OligopóliumNéhányHomogén Monopóliumegyhomogén

42 A piaci formák-II.  A költségek alakulása és a vállalatok száma A LAC görbe végtelen sok lehetséges üzemméret esetén hosszú távon határozza meg a tökéletes verseny esetén a piacon elérhető profit nagyságát. Költségek

43 A monopólium A monopólium fogalma, fajtái  tiszta monopólium ( 1 termelő vállalat van a piacon)  eladóként. monopólium  vevőként: monopszónia  eladó és vevő egyaránt: bilaterális monopólium

44 A monopólium- II. A monopólium profitmaximalizálása  Ott maximális a profit, ahol MC = MR.  M  = MR – MC  M  > 0 ha termelés növelése emeli a profitot  M  < 0 ha termelés csökkentése növeli a profitot

45 45 Példa monopóliumra Egy monopólium átlagköltség függvénye: AC=Q/ /Q. Az iparági keresleti függvény: Q= P Mennyit termel a monopólium, mekkora az ár, és a profit nagysága? (Q, P, ) MR az inverz keresleti függvényből: P=(5400-Q)/4=1350-0,25Q ezért MR=1350-0,5Q MC= (TC’)= (ACxQ)’= (Q 2 /4+80Q+20000)’=0,5Q+80 MR=MC tehát ,5Q=0,5Q+80 ebből Q= 1270 P=1350-0,25x1270=1032,5  =(1032,5x1270)- ( /4+80x )=524825

46 A monopólium- III. A monopólium jövedelemelosztási és jóléti hatásai:  A jövedelemelosztás arra utal, hogyan csoportosítja át a monopólium a jövedelmeket a gazdasági szereplők között.  A társadalmi jóléti hatása arra utal, hogyan érinti a monopólium a társadalom jólétét. Jóléti szempont: Mennyit fogyaszthatnak a fogyasztók.

47 A monopólium- IV. A: monopol profit B: fogyasztókat érő holt teher veszteség C: termelőket érő holt teher veszteség

48 A munkapiac a) A munkapiac szereplői: Munkakínálat (L S ): a háztartások részéről Munkakereslet (L D ): a vállalatok részéről b) A munkakínálat jellemzői és befolyásoló tényezői: Munkabér kettős szerepe határozza meg, hogy mekkora a kínálat:  A munkaerő eladási ára  A szabadidő vételi ára

49 A munkapiac-II. c) A munkakereslet jellemzői, befolyásoló tényezői: -tényezőkereslet -származékos /fogyasztási javak keresletéből származik/ -a vállalatok profitmaximalizáló döntéseiből kell levezetni -vizsgálható rövid és hosszú távon Hosszú távú munkakereslet változását befolyásolják -az üzleti szervezetek tényező felhasználási arányai, módszerei, -a termelési eljárások költségarányai

50 A munkabér-változás hatása a munkakínálatra és a munkakeresletre a) A béremelkedés hatása: -növeli a termelési költségeket, -ennek következtében csökkenhet a termelés és így a -munkakereslet is. b) A munkabér-változás teljes hatása áll helyettesítési és jövedelmi hatásból, amelyik erősebb az befolyásolja a tényleges munkakínálat alakulását az egyén esetében.

51 A munkabér-változás hatása a munkakínálatra és a munkakeresletre- II.  Egyéni munkakínálat:

52 A munkabér-változás hatása a munkakínálatra és a munkakeresletre- III.  A piaci munkakínálati görbe jellemzői, eltérésének oka az egyéni kínálati görbéhez képest -Egy szakma összes kínálatát jelenti. -Ha nem minden egyén reagál egyformán a jövedelmek változására, lehet az összesített kínálati görbe végig pozitív meredekségű. -Hosszú távon valószínű, hogy pozitív meredekségű, mert szakmai munkakínálat nő a bér emelkedésével.

53 A megtakarítás és a befektetés mikroökonómiai jellemzői  Jelen és jövő közötti választás = megtakarítás és a beruházás közötti választás  Megtakarítás: jelenbeni fogyasztásról való lemondás, jelenbeni jövedelmük egy részét nem fogyasztják el.  A megtakarítás létezésének a tőkefelhalmozás szükséges feltétele

54 A megtakarítás és a befektetés mikroökonómiai jellemzői- II.  Az egyéni fogyasztás és a megtakarítás összefüggései: Lehetőségek: a)Jelenben megtakarít, a jövőbeli fogyasztás növelés miatt b)Hitelt vesz fel, a jelenbeni fogyasztás növelése miatt Döntési tényezők: 1.Fogyasztói türelmetlenség 2.A fogyasztó jelenbeni és jövőben várható jövedelmének aránya 3.A jövő bizonytalansága 4.Örökség hagyása az utódok számára 5.Jelenbeli fogyasztás ára

55 A befektetések formái A befektetések: mint vagyontárgyak. Lehetnek:  Fizikai vagyontárgyak: tőkejavak, lakás, telek, műkincsek, stb.  Pénzügyi javak: másokkal szembeni pénzügyi követelések. Kötvény, részvény, betét, pénz  Emberi tőke (munkaerő):

56 A befektetések piaca  A vagyontárgyak piacának jellemzői: -piaca: tőkepiac, értékpapírpiac, pénzpiac -Keresleti oldalon a befektetők, kínálati oldalon a vagyontárgyak tulajdonosai jelennek meg. -Vagyontárgyak vásárlásával jelenbeni költségek árán jövőbeni hozamokat vásárolnak, fontos az időtényező szerepe, és a kockázat mérlegelése a döntésnél. -Vagyontárgyak tőkésített értéke=piaci ár

57 A befektetések jövő és jelenérték számításainak jelentősége, döntési szabályok Jelentősége: Az időtényező miatt! Jövőérték-számítás: Jelenbeni pénz jövőértéke (FV=C x(1+r )t ) Kamatos kamatszámítással. Jelenérték-számítás Jövőbeni pénz jelenértéke (PV= C/(1+r )t ) Diszkontálással.

58 A befektetések jövő és jelenérték számításainak jelentősége, döntési szabályok-II. Egy befektetés megvalósításának pénzügyi szempontból szükséges feltétele, hogy nettó jelenértéke (NPV= -C 0 +PV), a tőkésített érték és a piaci ár különbözete pozitív legyen. Hosszú távon egy vagyontárgy piaci ára egyenlő lesz a legnagyobb tőkésített értékével.

59 A külső gazdasági hatások a)A külső gazdasági hatások (externáliák) lényege, csoportosításuk és jellemzőik.

60 A külső gazdasági hatások- II. b) Az externáliák jellemzői: -Társadalmi határköltség eltérhet az externália hatása miatt az egyéni határköltségtől ( MSC = MC + MEC) -Társadalmi határhaszon eltérhet az externália hatása miatt az egyéni határhaszontól (MSB = Pd + MEB) -A társadalmilag optimális termelés (ami a jólétet biztosítja) eltér a tökéletes verseny esetén termelt mennyiségtől.

61 A külső gazdasági hatások- III. c) A negatív és a pozitív termelői externália

62 A külső gazdasági hatások- IV. d) Negatív és pozitív fogyasztói externália Üzemanyagok mennyisége Oltóanyagok mennyisége MC=MSC P D MSB MEB (-) Q opt Q e MSB P D Qe Qopt MEB (+)

63 A külső gazdasági hatások- IV. Az extern hatások internalizálásának lehetőségei: -adók (Pigou), vagy díjak, -támogatások, -piac teremtés, -normák állítása, -adminisztratív előírások -Önkéntes megállapodások (Coase-tétel)

64 A kereskedelempolitika  Kereskedelempolitika irányai: -Szabadkereskedelem -protekcionizmus  A kereskedelempolitika eszközei: -vám, -kvóták, -szubvenció, a hazai termelők pénzügyi támogatása

65 A kereskedelempolitika- II. a) Vámok hatása: - Nő a hazai kínálat - Csökken a hazai fogyasztás Fogyasztói többlet csökken, jöv. újraelosztási folyamatok jönnek létre -Holtteherveszteség b) Nem vámjellegű protekcionista eszközök * Az importkvóta hatása: Hasonló a vám hatásaihoz *A hazai termelők pénzügyi támogatásának hatásai: -nem emeli a hazai árat, a jövedelem az adófizetőktől a termelőhöz csoportosul át, -növekszik a hazai termelés, csökken az import, -nem csökkenti a fogyasztói többletet, holtteherveszteség kisebb

66 A komparatív előnyök a) A komparatív előnyök fogalma Komparatív előny ott van, ahol kisebb az alternatív költség. b) A komparatív előnyök forrásai: 1. A termelékenységi előnyök eltérése 2. A termelési tényezőkkel való ellátottság különbségei 3. A keresleti szerkezet eltérése

67 A komparatív előnyök- II. Állandó alternatív költségek esetén: - teljes szakosodás alakul ki, - felhagynak a komparatív hátrányos termeléssel Növekvő alternatív költségek esetén: -növekvő alternatív költségek esetén: nincs teljes szakosodás, -a hazai alternatív költségek = a világpiaci csere- arányokkal, -a komparatív előnyök kihasználása esetén a termelés alternatív költsége = mindegyik országban (szabad kereskedelemben résztvevők)

68 68 Példa komparatív előny számításra Két cégnél x és y javak termelésével foglalkoznak. A termelésről a következőt ismerjük: TermékI. cégII. cég XYXY 6 ó/db 18 ó/db 10 ó/db 20 ó/db Melyik társaságnak van komparatív előnye az egyes termékeknél? Ha x termék egy egységgel nő: I. cég: 1/3 y- ról mond le II. cég: ½ y-ról mond le X-ből I. cégnek, y-ból II. cégnek


Letölteni ppt "1 MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ. 2 1. ALAPFOGALMAK-I. a) A szűkösség és a gazdálkodás összefüggései. A korlátlan szükségletek és a korlátozott termelési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések