Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Makroökonómia 5. előadás. A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Makroökonómia 5. előadás. A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni,"— Előadás másolata:

1 makroökonómia 5. előadás

2 A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. reálbér =

3 A MUNKAPIAC Rövid távon a kínálat (vállalati szektor kibocsátása) elsősorban a felhasznált munka mennyiségének megváltoztatásával alakítható – a tőkeállomány nagysága és a technológia adott. A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki a foglalkoztatás (amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát)

4 Termelési függvény A felhasznált termelési tényezők és a velük elérhető legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt (tőke/munka) feltételezve: Y = f(K,N) Rövid távon a tőke nagysága adott, a kibocsátás mértéke a felhasznált munka mennyiségétől függ ha a munka mennyisége nő, a kibocsátás növekszik új munkások felvételével a termelés csökkenő ütemben nő f(λK, λN) = λf(K,N)

5 A munka határtermelékenysége (határterméke): MP N •azt fejezi ki, hogy mennyivel változik meg a termelés a munka mennyiségének egy-egy egységgel való növelése esetén (a termelési függvény N szerinti deriváltja) •rögzített tőkeállomány mellett az alkalmazott munkások számának növelésével folyamatosan csökken (a termelési függvény maximális értékénél éri el a nullát)

6 A termelési függvény helyzetét meghatározza a rendelkezésre álló tőkeállomány nagysága: a tőkeállomány növekedésével a kibocsátási függvény megnyúlik

7 A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a maximális profitot éri el a profitmaximum feltétele: adott tőkeállomány mellett addig kell növelni a felhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik a reálbérrel (W/P) tehát a munka határtermékfüggvénye egyben a munka keresleti függvénye is

8

9

10 Munkakínálat: a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség A munka kínálati függvénye: a jövedelem és a kínált munkamennyiség közötti kapcsolat A munkakínálati függvény

11 A munkapiac statisztikája Összlakosság - munkaerőforrás (munkaképes népesség) - munkaerőforrásba nem tartozó népesség fiatalkorúak munkaképtelen betegek Munkaerőforrás - munkaerő-állomány (aktívak) - inaktívak szociális támogatásból élők főiskolások sorkatonák

12 Aktívak (N) foglalkoztatottak (F) önállók és segítő családtagjaik bérből és fizetésből élők munkanélküliek (U) önkéntes kényszerű Munkanélküliségi ráta (u) =

13 A munkanélküliség okai Okai szerint a munkanélküliség három nagy csoportra osztható: - súrlódásos munkanélküliség - szerkezeti munkanélküliség - ciklikus munkanélküliség

14 Frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség a munkapiaci kereslet/kínálat találkozásának nehézségeiből adódik: időre van szükség, míg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással rövid időtartamú lehet önkéntes/kényszerű folyamatosan észlelhető

15 Strukturális (szerkezeti) munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól szakmai regionális nem/kor szerint oka lehet, hogy a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik, mint a munkakínálat szerkezete.

16 Konjuktúrális (ciklikus) munkanélküliség A gazdasági folyamatok ciklikusak. Konjuktúrában a munkanélküliségi ráta csökken, dekonjuktúra esetén nő.

17 munkakínálati függvény: • valamely minimális bérnél kezdődik (ennek a reálbérnek fedeznie kell az adott országban, adott időszakban minimálisnak tartott szükségletek kielégítését) • a reálbér növekedésével a kínálat mindaddig növekszik, amíg a kínálat el nem éri az aktív népesség nagyságát (innentől kezdve nem nő tovább) • meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni (fejlett országokban rugalmasabb a munkakínálat) • felülről korlátozott maximális nagysága: aktív lakosság létszáma

18

19

20

21 A munkanélküliség típusai Önkéntes munkanélküli: gazdaságilag aktív személy, aki adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni (adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége) Kényszerű munkanélküliség: amikor az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást (adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbsége) – túlkínálat

22

23

24


Letölteni ppt "Makroökonómia 5. előadás. A nominálbér az egységnyi munkáért fizetett pénzbér. A reálbér megmutatja, hogy a pénzbetétért mennyi árut lehet vásárolni,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések