Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A keynesiánus makromodell Az árupiac. 2 John Maynard Keynes A modern Makroökonómia megalapítója (1883-1946)  Nagy-Britanniában született  Angol matematikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A keynesiánus makromodell Az árupiac. 2 John Maynard Keynes A modern Makroökonómia megalapítója (1883-1946)  Nagy-Britanniában született  Angol matematikus."— Előadás másolata:

1 A keynesiánus makromodell Az árupiac

2 2 John Maynard Keynes A modern Makroökonómia megalapítója ( )  Nagy-Britanniában született  Angol matematikus és közgazdász  A modern makroökonómia megteremtője  A gazdaság működése nem vezethető le helyzetüket optimalizáló gazdasági szereplők döntéseiből → makroökonómia

3 Neoklasszikus és keynesi modell Neoklasszikusok • A kínálat (AS) határozza meg a keresletet (AD) • Say-törvény: a kínálat megteremti saját keresletét • A megtakarítás határozza meg a beruházást • Az állam ne avatkozzon be! Keynes • A kereslet (AD) határozza meg a kínálatot (AS) • Eladatlan (vagy meg nem termelt) áru és elköltetlen pénz áll egymással szemben • A beruházás határozza meg a megtakarítást • Állami keresletösztönzés!

4 Az eredeti megfogalmazásban a Say-törvény vagy Say- dogma a következőképpen hangzik: "Érdemes rámutatnunk arra, hogy amint sor kerül egy jószág előállítására, attól a pillanattól kezdve piacot kínál más termékeknek is saját teljes értékének erejéig. Amint a termelő befejezte termékén utolsó műveletét, igencsak törekedik arra, hogy azonmód eladja nehogy kezeiben csökkenjen annak értéke. Nem kisebb hévvel próbálkozik ezután felhasználni az így nyert pénzösszeget, hiszen a pénz értéke szintén romlandó. A pénztől való megszabadulás egyetlen módja azonban az, ha másik terméket vásárolunk. Így tehát valamely termék előállításának puszta ténye közvetlenül szabad teret nyit más termékek számára." (J. B. Say: Traité d' Economie Politique. London o.)

5 A kereslet összetevői. • Magánszektor  Fogyasztási kereslet (C)  Beruházási kereslet (I)

6 A fogyasztási függvény Y C C=f(Y) A fogyasztás a jövedelem növekedésével nő, de csökkenő ütemben Csökken a fogyasztási határhajlandóság)

7 7 Fogyasztási függvény C0 C(Y) Y C

8 8 Fogyasztási kereslet • A fogyasztás • A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak rendelkezésre álló jövedelmétől függ • A fogyasztási függvény: – Minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá, azaz: • C(Y)=C 0 +ĉY

9 Lineáris fogyasztási függvény egyenlete: • C(Y)=C 0 +ĉY • C 0 : autonóm fogyasztás, a nulla jövedelemszinthez tartozó fogyasztás • ĉ: fogyasztási határhajlandóság, megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.

10 Lineáris megtakarítási függvény: • S(Y)=S 0 +ŝY • S 0 : autonóm megtakarítás a nulla jövedelemszinthez tartozó megtakarítás. • ŝ: megtakarítási határhajlandóság, megmutatja, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel változik a megtakarítás

11 Ha a háztartások jövedelmüket csak fogyasztásra és megtakarításra használják fel, akkor a megtakarítás ott lesz nulla, ahol a teljes jövedelmet elfogyasztják.

12 • Kétszereplős gazdaságban a jövedelmet fogyasztásra és megtakarításra használják fel a háztartások. • Ezért S 0 = -C 0, • ĉ+ŝ=1 • A fogyasztás és megtakarítás is emelkedik a jövedelem növekedésével, ezért ĉ>0, és ŝ>0

13 • Fogyasztási hányad: azt mutatja meg, hogy a háztartások jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra. c=C/Y • Megtakarítási hányad: azt az arányt fejezi ki, hogy a fogyasztók jövedelmük mekkora hányadát takarítják meg. s=S/Y

14 A fogyasztási és megtakarítási hányad összege is egy (kétszereplős gazdaságban). • A fogyasztási hányad csökkenő, és ott egységnyi, ahol a 45 fokos egyenes metszi a fogyasztási függvényt. • A megtakarítási hányad növekvő, de értéke alacsony jövedelemszinteknél negatív is lehet.

15 Beruházási kereslet • Akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha az legalább akkora hozamot hoz, mint a kamatláb. • A beruházás várható hozama egy belső megtérülési ráta (IRR)

16 16 Beruházási kereslet (I) • A beruházás alatt a továbbiakban bruttó beruházást értünk (pótló+bővítő). (i), (η) • A beruházási függvény: a piaci kamatláb (i), és a profitvárakozások (η) függvénye.

17 17 Javuló profitvárakozások I i I(i) I’(i) I0I1I0I1 i 0 i 1 i0’i0’

18 A beruházási függvény egyenlete: I(r)=I 0 -br • I 0 : autonóm beruházás, a nulla kamatszinthez tartozó beruházás. • b: a beruházások kamatérzékenysége, megmutatja, hogy a kamatláb egy százalékpontos változás mennyivel változtatja meg a beruházási keresletet.

19 Árupiaci egyensúly kétszereplős gazdaságban • A kamatláb a legyen adott • A kamatláb meghatározza beruházási keresletet. • A beruházási kereslet független a jövedelemtől. • + A fogyasztási függvény

20 • Az árupiaci kereslet= C+I • A kínálati függvény a 45 fokos egyenes • Y=AD határozza meg az egyensúlyi jövedelmet

21 • Ahol a C+I keresleti függvény a 45 fokos egyenes fölött húzódik, addig az árupiac túlkeresletes. • A C+I és a 45 fokos egyenes metszéspontjánál alakul ki az egyensúlyi jövedelem. • Amikor a 45 fokos egyenes a C+I fölé kerül, az árupiacot túlkínálat jellemzi.

22 • Az egyensúly feltétele az Y=C+I • Mivel a háztartások a jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra fordítják, ezért az egyensúly I=S formában is kifejezhető.

23 A beruházások növekedése • A kereslet autonóm tényezőinek növekedésével az egyensúlyi jövedelem ennél nagyobb mértékben emelkedik. • = multiplikátor hatás

24 Kiadási multiplikátor: • megmutatja, hogy a kereslet autonóm tényezőinek egységnyi növekedése mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. • Algebrailag:

25 A multiplikátor egynél nagyobb • Az autonóm tételek növekedése saját nagyságánál nagyobb mértékben növeli a jövedelmet • A fogyasztási határhajlandóság növekedésével (vagy megtakarítási határhajlandóság csökkenésével) növekszik

26 Árupiaci egyensúly háromszektoros gazdaságban • Az árupiaci kereslet háromszektoros modellben: C+I+G • Azonban a kormányzati szektor a kormányzati vásárlásokon kívül a transzferekkel és adókkal is módosítja az árupiaci keresletet. • A kormányzati vásárlások nagysága a kormányzat döntésével meghatározott, így konstans. • A stranszferek és adók módosítják a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmét.

27 A módosult fogyasztási és megtakarítási függvény • A háztartási szektor a fogyasztás és megtakarítás szintjét a rendelkezésre álló jövedelem (Y-T+Tr) alapján határozza meg. • Feltételezzük, hogy a transzfer és az adó is egyösszegű. • C(Y d )=C 0 +ĉ(Y-T+Tr) • S(Y d )=S 0 +ŝ(Y-T+Tr)

28 C(Y) és S(Y) eltolódása • Az adó és transzfer szint a fogyasztási és megtakarítási függvény elhelyezkedését is befolyásolja: – Ha emelkedik az adó, akkor a fogyasztás és a megtakarítás is csökken. – A transzfer növekedésével a fogyasztás és megtakarítás is nő.

29 Multiplikátorok a háromszektoros gazdaságban: – Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők ceteris paribus változása mekkora jövedelemváltozást okoz – Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. – Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.

30 • A multiplikátorok kifejezhetők az egyensúlyi feltétel megoldásával:

31 Multiplikátorok • Ez alapján a kiadási multiplikátor: • Adómultiplikátor: • Transzfer multiplikátora: •1•1

32 • A kiadási és transzfer multiplikátor pozitív, vagyis mindkét tényező növekedése növeli az egyensúlyi jövedelmet. • A transzfer multiplikátor kisebb, mint a kiadási, vagyis a transzferek egységnyi növekedése kisebb jövedelemnövekedést okoz, mint a többi autonóm tényező emelkedése. • Az adómultiplikátor negatív, az adó emelkedése jövedelemcsökkenést okoz.

33 • A transzfer multiplikátor és az adómultiplikátor abszolút értéke csak akkor nagyobb egynél, ha a fogyasztási határhajlandóság nagyobb 0,5-nél. • A kiadási multiplikátor mindig nagyobb egynél.

34 Következtetések: – Ha nő az adó és a növekményt transzfer emelésre használják fel, akkor nem változik az egyensúlyi jövedelem. – Ha az adó emelésből származó többletjövedelmet kormányzati vásárlásokra költik, akkor az egyensúlyi jövedelem a kormányzati vásárlások növekedésével nő. – A kormányzati vásárlások növekedésének nagyobb jövedelemnövelő hatása van, mint a transzferek emelésének.

35 35 A C függvény meredeksége csökken a jövedelemfüggő adó hatására CaCa C(Y) Y C C(Y-tY)

36 Az egyensúlyi jövedelem meghatározása esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint: Egyensúly esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint:

37 37 A multiplikátor és a fiskális politika • Költségvetési (fiskális politika): az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politika. • A költségvetési politika jövedelmi hatása – a költségvetési politika feladata a kereslet növelése – Keynes: a piacgazdaságban nincs olyan mechanizmus, amely automatikusan biztosítaná az áru- és munkaerőpiac egyensúlyát (általános túlkínálat jellemző), ezért tudatosan kell beavatkozni a gazdasági folyamatokba.

38 38 Multiplikátor • Adókulccsal és adókulcs nélkül:

39 39 G hatása • A kormányzati kereslet (G) multiplikatív hatása: • Jövedelemfüggő adó esetében:


Letölteni ppt "A keynesiánus makromodell Az árupiac. 2 John Maynard Keynes A modern Makroökonómia megalapítója (1883-1946)  Nagy-Britanniában született  Angol matematikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések