Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A munkapiac és az összkereslet Népesség:  gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak  gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A munkapiac és az összkereslet Népesség:  gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak  gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat."— Előadás másolata:

1 1 A munkapiac és az összkereslet Népesség:  gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak  gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat = gazdaságilag aktívak

2 2 u: munkanélküliségi ráta U: munkanélküliek száma N A : aktív népesség létszáma Statisztika:  alábecsüli(elkedvetlenedett munkások)  túlbecsüli (feketemunkás) a munkanélküliek számát. munkanélküliségi ráta (u) = = munkanélküliek aktív népesség UNAUNA

3 3 A munkanélküliség okai: 1. súrlódásos (frikciós) munkanélküliség az információ áramlás tökéletlensége miatt 2. szerkezeti (strukturális) munkanélküliség: oka:  a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik mint a munkakínálaté  munkabérek rugalmatlanok

4 4 3. kereslethiányos munkanélküliség: oka: a munka összkereslete kisebb mint az összkínálata Munkakínálati függvény:  A háztartások munkakínálatát adja a reálbér függvényében  Pozitív meredekségű Reálbér = = nominálbér árszínvonal wPwP

5 5 A munkakínálati görbe w/P (w/P) 1 (w/P) 0 NSNS 0 N A N

6 6 Munkakeresleti függvény:  a vállalatok munkakeresletét mutatja a reálbér függvényében  negatív meredekségű  profitmaximalizáló vállalat munka-keresletét mutatja

7 7 A munkakeresleti görbe 0 N w/P NDND

8 8 A munkapiac és a munkanélküliség Béralku tárgya:  nominálbér  nominálbér lefelé rugalmatlan  asszimetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominálbér, túlkereslet esetén nő a nominálbér

9 9 A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén UKUK NSNS NDND w/P w f/P 0 0 N 0 N’ N A N

10 10 Kényszerű munkanélküliek = munkakínálat – munkakereslet/ Önkéntes munkanélküliek = aktív népesség – munkakínálat/ U k = N s - N D Uö = N A - N s

11 11 Túlkínálat esetén:  a foglalkoztatottaknak nem érdeke a nominálbér csökkenése,  vállalatoknak, kényszerű munkanélkülieknek igen  kényszerű munkanélküliség nem szűnik meg Munkapiaci túlkeresletnél:  mindegyik résztvevő érdeke a nominálbér emelés  reálbér is emelkedik  túlkereslet megszűnik

12 12 Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél NSNS w/P (w/P)* 0 N’ N* N” N A N (w/P)’

13 13 A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem A termelési függvény:  a megtermelt jövedelem, és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja  egyéb tényezők változatlansága mellett  pozitív meredekségű

14 14 A termelési függvény Y 0 N Y(N)

15 15 Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem UÖUÖ Y 0N0N Y(N) NSNS NDND w/P (w/P)* 0 N* N A N A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem

16 16 Teljes foglalkoztatásnál:  a munkakereslet = munkakínálattal,  csak önkéntes munkanélküliség van,  jövedelem = potenciális jövedelem

17 17 Az összkínálati függvény  az árszínvonal különböző értékeihez a gazdaság összes kínálatát rendeli hozzá  munkapiaci túlkínálat, esetén változatlan nominálbér mellett az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbért,  növeli a foglalkoztatást,  növeli az összkínálatot  teljes foglalkoztatásnál az árszínvonal emelkedése a pénzbért növeli

18 18 Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre N (w/P) (w/P)* = w f/P 2 w f/P 1 w f/P 0 w/P 0 Y0Y0 Y1Y1 Y Y*Y* Y(N) 0 N 0 N 1 N* N A N NsNs NPNP

19 19 Az összkínálati görbe P P3P3 Teljes foglalkoztatás P2P2 P1P1 P0P0 AS 0 Y 0 Y 1 Y* Y kényszerű munkanélküliség

20 20 Ha a reáljövedelem  mint a potenciális jövedelem: Az árszínvonal emelkedése növeli az összkínálatot Ha a reáljövedelem = potenciális jövedelemmel: Az árszínvonal emelkedése NEM bővíti az összkínálatot A munkások bérrel kapcsolatos viselkedése ellentmondásos:  pénzilluzió: nominális és reálváltozók összekeverése  bérarányok megőrzésének szándéka

21 21 A munka túlkínálata:  Nem csökkenti automatikusan a nominálbért  A munka túlkereslete automatikusan emeli azt! Reálbérek alakulása:  munkapiaci túlkínálat esetén: árszínvonal emelkedése csökken a reálbér  teljes foglalkoztatás esetén: az árszínvonal emelkedése nem érinti a reálbért

22 22 A pénzbérek változásának hatása az összkínálati görbére Nominálbérek emelkedése: vállalatok munkaköltsége nő. Következmény:  összkínálati görbe felfelé mozdul el (ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszínvonal szükséges)  Adott termelés mellett: a kínálati árszínvonal egyenesen arányos a pénzbérrel!

23 23 A gazdasági egyensúly Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya AD AS P P0P0 0 Y 0 Y* Y

24 24 A gazdaság egyensúlyának sajátságai:  AD a hatékony kereslet nagyságát jelzi, a tervezett kiadások egyensúlya feltételezi a pénzpiac egyensúlyát  egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik az egyensúlyi kamatláb is  egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik:  foglalkoztatás,  a reálbér,  kényszerű, önkéntes munkanélküliség nagysága.

25 25 Az infláció  a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése  az árszínvonal folyamatos emelkedése  öngerjesztő folyamat Inflációs ráta: (  )  az árszínvonal növekedési üteme  = árszínvonal változása árszínvonal PPPP

26 26 Csoportosítása:  kúszó infláció,  vágtató infláció,  hiperinfláció A pénzben mért jövedelmek is emelkednek! Az infláció hatása a kamatlábra: Ha nincs infláció: Inflációs ráta = 0 akkor: nominális kamatláb = reálkamatláb

27 27 Inflációkor: Reálkamatláb = nominál kamatláb-inflációs ráta Az infláció költségei: 1. Az árarányok állandó változásával jár  zavarja a gazdasági szereplők tájékozódását  megnehezíti a pénz értékmérő funkciójának ellátását 2. Véletlenszerű jövedelem és vagyonújraelosztást eredményez

28 28 3. Kevesebb pénzt tartalékolnak, elesnek a pénztartás kényelmétől és biztonságától. Az infláció működési mechanizmusa Feltesszük:  Várt infláció = tényleges infláció  Árarányok nem változnak  Infláció állandó ütemű, állandó a reáljövedelem

29 29 Állandó ütemű infláció feltételei: (állandó munkatermelékenység, reáljöv.)  inflációs ráta = nominálbérek növekedési üteme  pénzmennyiség növekedési üteme Keresleti infláció: ha az AD mozdul el előbb költséginfláció: AS görbe mozdul el előbb De az infláció fenntartásában a keresleti és a kínálati oldal is szerepet játszik


Letölteni ppt "1 A munkapiac és az összkereslet Népesség:  gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak  gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések