Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke

3 A pénz fogalma 1. Történeti közelítés (definíció) A pénz az áruvilág megkettőződésével jött létre: a pénz egy a sok áru közül, különleges áru, mely kivált az árujavak közül. árupénz  …  …  hitelpénz Árupénz: a közönséges áruk egyike, „belső «értéke» van”.

4 A pénz fogalma 2. Funkcionális közelítés (definíció) — a pénz funkciói:  elszámolási egység („értékmérő”) funkció;  forgalmi eszköz funkció;  fizetési eszköz funkció;  vagyontartási (felhalmozási, „értékmegőrző”, „kincsképző”) eszköz funkció;  („világpénz”).

5 Készpénz (C ≡ KP): bankjegyek („papírpénzek”) és érmék.  A pénz valóban nem más, mint bankjegyek és érmék? Nem: a folyószámlák látra szóló betétei betöltik ugyanazokat a funkciókat, mit a készpénz (KP). Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét (a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/ (D ≡ KBP) és határidős /lekötött/ betétei). (  csekk) A modern gazdaság pénzének fajtái

6  Hogyan keletkezik a számlapénz? A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik könyvelési művelettel, amikor hitelt nyújtanak.  A modern gazdaságok pénze hitelpénz. Hitelpénz: törvényes fizetőeszköz, hitelnyújtással keletkezik és a hitel visszafizetésével megszűnik. A modern gazdaság pénzének fajtái

7 Alszférák: Monetáris pénzintézetek:  Központi bank (jegybank)  Kereskedelmi bankok (üzleti bankok) Pénzteremtő hitel Nem monetáris pénzintézetek:  Egyéb, nem monetáris pénzintézetek (pl. takarékszövetkezetek) Pénz-újraelosztó hitel A pénzügyi szféra részterületei

8 rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával biztosítja a hitelrendszer működőképességét és így a pénzérték stabilitását általában a kormány bankja, vagyis lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit, hiteleket folyósít neki birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait, amelyek a nemzetgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntartását szolgálják. A központi bank feladatai

9 Aktív bankműveletek Passzív bankműveletek Egyéb szolgáltatások A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

10 Aktív bankműveletek –Hitelnyújtás –Befektetés –Részvényvásárlás –Vállalatok alapításában való részvétel –Ingatlan- és kötvényüzlet A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

11 Passzív bankműveletek –Betétgyűjtés (takarék-, folyószámla-, csekkszámlabetét) –Refinanszírozási hitel felvétele a jegybanktól –Váltóleszámítolása (rediszkontálás) –Kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátása –Hitelfelvétel már pénzintézetektől A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

12 Egyéb szolgáltatások –Vagyonkezelés –Értékpapírok őrzése –Értékpapír-műveletek –Üzleti szaktanácsadás –Információszolgáltatás –Fizetéstechnikai szolgáltatás (pl. hitelkártya) A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

13 1M (szűken értelmezett pénz): közvetlenül felhasználható; a bankrendszeren kívüli (lakosság, vállalatok, intézmények tulajdonában lévő) készpénz; a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló számlapénz. M2 (tágan értelmezett pénz): M1 + HB HB: rövid határidős betétek M3 : M2 + határozott időre lekötött betétek … A pénzállományok

14 A pénz forgalmi egyenlete (azonossága): M × V ≡ P × Y M: a forgalomba lévő pénzmennyiség; V: a pénz forgási sebessége; P: árszínvonal; Y: makrokibocsátás (reál-GDP); PY: nominális GDP. A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség

15 Infláció: az általános árszínvonal tartós növekedése Típusai:  Kúszó infláció: π < 10%.  Vágtató infláció: 10% < π < 1000%  Hiperinfláció: 1000% < π (éves szinten) Hiperinfláció: 50%-nál magasabb havi infláció. (Ez éves szinten több mint 100-szoros, három év alatt 2 milliószoros.) Az infláció típusai mértéke szerint

16 Az infláció megfékezésének eszközei: A kereslet csökkentése az állam által A forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásával A kínálatot élénkítő eszközökkel Az infláció megfékezése

17 A pénzmultiplikátor (m) azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé. m k =KP/KP+KBP A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

18 A kötelező tartalékráta (t) a központi bank által meghatározott minimális tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek összegének legalább ezen hányadát kötelesek jegybanki betét vagy készpénz formájában tartalékolni. t=JBB/KBP A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

19 A pénzkínálat jellemzői:  A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg.  A pénzkínálat megegyezik a szűken vett pénz forgalomban lévő mennyiségével.  A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ.  A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelező tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílpiaci műveletek segítségével szabályozza. A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

20 A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. A pénzkereslet motívumai:  tranzakciós motívum  óvatossági motívum  vagyontartási (spekulációs) motívum A pénzkereslet

21 A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal. LM-görbe (Liquidity-Money) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlők egymással. A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe

22 Y i LM-görbe i1i1 Y1Y1 i2i2 Y2Y2 A forgalomban lévő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. (az LM-függvény lefelé tolódik)

23 Az IS - LM-görbék Y i LM IS Y0Y0 i0i0 Árupiac Pénzpiac 1.túlkínálat túlkínálat 2.túlkereslet túlkínálat 3.túlkereslet túlkereslet 4.túlkínálat túlkereslet

24 Az IS - LM-görbék a nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya Y i LM IS Y0Y0 i0i0

25 Az összekeresleti (aggregált keresleti) függvény az áruk iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett. Y Y i P LM 1 LM 0 LM 2 IS i1i1 i0i0 i2i2 Y1Y1 Y0Y0 Y2Y2 Y1Y1 Y0Y0 Y2Y2 YDYD P1P1 P0P0 P2P2

26 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések