Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter A nagy pszichológiai iskolák: Az alaklélektan (Gestalt) és pszichoanalízis.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter A nagy pszichológiai iskolák: Az alaklélektan (Gestalt) és pszichoanalízis."— Előadás másolata:

1 Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter A nagy pszichológiai iskolák: Az alaklélektan (Gestalt) és pszichoanalízis

2 Ismétlés Introspektív (kísérleti pszichológia): Elementarista Elementarista Introspektív Introspektív Tudatlélektan Tudatlélektan Behaviorizmus  Introspektív pszichológia Behaviorizmus  Introspektív pszichológia Ellenőrízhető, mérhető, objektív vizsgálati módszer kell! Ellenőrízhető, mérhető, objektív vizsgálati módszer kell!

3 Alaklélektan Alaklélektan  Intospektív pszichológia Alaklélektan  Intospektív pszichológia Nem az elemi összetevőket kell vizsgálni, az egész a fontos! A pszichológiának azokat a szervezőelveket kell feltárni, ami az egészlegesség élményéért felelősek. Nem az elemi összetevőket kell vizsgálni, az egész a fontos! A pszichológiának azokat a szervezőelveket kell feltárni, ami az egészlegesség élményéért felelősek.

4 Szervezőelvek Közelség Hasonlóság Zártság

5 Szervezőelvek Jó folytatás elve: a periodikus mintázatot két összetett hullámformának látjuk. Jó folytatás elve: a periodikus mintázatot két összetett hullámformának látjuk. A látvány felbontásakor a legegyszerűbb elvvel élünk. A látvány felbontásakor a legegyszerűbb elvvel élünk.

6 Szervezőelvek A közelség, hasonlóság, jó folytatás és közös sors elvei kiugró, pregnáns figuraalkotást tesznek lehetővé.

7 Rubin serleg.

8 A Rubin serleg Vagy serleget látunk, vagy két szembe néző arcot. E szerint változik az ábra maradék része (fizikailag ugyanaz az inger) háttérré vagy figurává. Nincs átmeneti állapot: vagy serleget látunk, vagy arcéleket. Az, hogy éppen melyiket az alak és a háttér viszonyán múlik. Vagy serleget látunk, vagy két szembe néző arcot. E szerint változik az ábra maradék része (fizikailag ugyanaz az inger) háttérré vagy figurává. Nincs átmeneti állapot: vagy serleget látunk, vagy arcéleket. Az, hogy éppen melyiket az alak és a háttér viszonyán múlik. Figura-háttér szerveződés más esetei: Figura-háttér szerveződés más esetei: - a zenében: kánon, - a zenében: kánon, - fogalomalkotásban. - fogalomalkotásban.

9 Újabb példa az alak-háttér szerveződésre

10 A tanulás alaklélektani felfogásban Wolfgang Köhler ( ) A Gestalt-pszichológia képviselői tanulás területen is az egészleges struktúrákat keresték. Köhler kísérletei alsóbbrendű állatokkal (tyúkok). Az állatok a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre reagáltak. Köhler kísérletei alsóbbrendű állatokkal (tyúkok). Az állatok a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre reagáltak

11 A tanulás alaklélektani felfogásban: belátásos tanulás Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak-háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat. Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak-háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat.

12 A Gestalt szemlélet az emberi viselkedésben K. Lewin ( )

13 Lewin mezőelmélet A személyiség egy belső, pszichológiai tér. E térben megjelennek kváziszükségletek, melyek a viselkedést dinamizálják. A mező egyes összetevői (tárgyai, személyei) a kváziszükségletekhez viszonyítva más- más értéket vehetnek fel. Pozitívat vagy negatívat, s e szerint megközelítésre vagy távolításra sarkallnak. A személyiség egy belső, pszichológiai tér. E térben megjelennek kváziszükségletek, melyek a viselkedést dinamizálják. A mező egyes összetevői (tárgyai, személyei) a kváziszükségletekhez viszonyítva más- más értéket vehetnek fel. Pozitívat vagy negatívat, s e szerint megközelítésre vagy távolításra sarkallnak. Tehát: a mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni. Tehát: a mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.

14 A Lewin-féle pszichikus helyzetek

15 A pszichikus helyzetek a személy és mező viszonyának különböző konstellációi. Akadály nélküli helyzet: a + felszólító jellegű céltárgy elérhető, megközelíthető. Akadály nélküli helyzet: a + felszólító jellegű céltárgy elérhető, megközelíthető. Problémahelyzet: akadály az elérésben, de az út nem záródik el teljesen. (Belátásos tanulás.) Problémahelyzet: akadály az elérésben, de az út nem záródik el teljesen. (Belátásos tanulás.) Frusztrációs helyzet: az akadály áthághatatlan, megoldásként a rendszer magát kezdi el lebontani. Frusztrációs helyzet: az akadály áthághatatlan, megoldásként a rendszer magát kezdi el lebontani.

16 A Lewin-féle pszichikus helyzetek Konfliktushelyzetek: több, egymással ellentétes, de egyenlő erejű erő hat egyidejűleg. Konfliktushelyzetek: több, egymással ellentétes, de egyenlő erejű erő hat egyidejűleg. - Pozitív felszólító jelleg - Negatív felszólító jelleg - Ambivalencia-konfliktus

17 Egyéb példák Lewin kísérleteiből Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feladati feszültség javítja a felidézést, mert a befejezés kváziszükségletté válik. Zeigarnik-jelenség: a befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feladati feszültség javítja a felidézést, mert a befejezés kváziszükségletté válik. Telítődés vizsgálat: a kezdetben + felszólító jellegű feladat negatívvá vált. Telítődés vizsgálat: a kezdetben + felszólító jellegű feladat negatívvá vált. Frusztráció – regresszió vizsgálat. Frusztráció – regresszió vizsgálat. Lewin teljes gondolatrendszere nem honosodott meg a pszichológiában, de számos fogalma ma is használatos. Lewin teljes gondolatrendszere nem honosodott meg a pszichológiában, de számos fogalma ma is használatos.

18 A pszichoanalízis S. Freud ( ) Kopernikusz és Darwin után Freud fogalmazza meg az emberiség harmadik nárcisztikus tévedését: nem vagyunk urunk a saját házunkban. Kopernikusz és Darwin után Freud fogalmazza meg az emberiség harmadik nárcisztikus tévedését: nem vagyunk urunk a saját házunkban.

19 A személyiség struktúrája Ösztön-én: ösztönök + tapasztalatok. Ösztön-én: ösztönök + tapasztalatok. Működése: az örömelv alapján, az elsődleges folyamatok révén. (A vágykielégítés fantáziák révén. Szubjektív, irracionális folyamat.) Nincs reális kapcsolata a külvilággal, csak saját, belső, szubjektív észleléssel működik. Működése: az örömelv alapján, az elsődleges folyamatok révén. (A vágykielégítés fantáziák révén. Szubjektív, irracionális folyamat.) Nincs reális kapcsolata a külvilággal, csak saját, belső, szubjektív észleléssel működik.

20 A személyiség struktúrájának freudi modellje Az Én összekötő kapocs a belső történések és a külső valóság között. A realitáselv szerint működik, másodlagos folyamatokkal. Az Én összekötő kapocs a belső történések és a külső valóság között. A realitáselv szerint működik, másodlagos folyamatokkal. „Három urat szolgál” => igyekszik megfelelni a Felettes énnek, a külvilágnak, és visszaszorítani az Ösztön-én impulzusait. „Három urat szolgál” => igyekszik megfelelni a Felettes énnek, a külvilágnak, és visszaszorítani az Ösztön-én impulzusait. Ha az egyensúlyi helyzet felborul, szorongással válaszol => elfojtás. Ha az egyensúlyi helyzet felborul, szorongással válaszol => elfojtás. Felettes-én: fokozatosan alakul ki a szülői tekintéllyel való azonosulás révén. A lelkiismeretet testesíti meg. Felettes-én: fokozatosan alakul ki a szülői tekintéllyel való azonosulás révén. A lelkiismeretet testesíti meg.

21 A lelki élet energiája A lelki élet energiáját, a libidót kezdetben teljes egészében az Ösztön-én birtokolja. Igyekszik ezt az energiát vágyteljesítésre fordítani. (A vágyteljesítés megvalósulhat fantáziában is.) A lelki élet energiáját, a libidót kezdetben teljes egészében az Ösztön-én birtokolja. Igyekszik ezt az energiát vágyteljesítésre fordítani. (A vágyteljesítés megvalósulhat fantáziában is.) A fokozatosan differenciálódó Én az energiáját az Ösztön-éntől vonja el. Az Én által hasznosított energia kötött és szabályozott. Az Ösztön-én szabad és mozgékony. A fokozatosan differenciálódó Én az energiáját az Ösztön-éntől vonja el. Az Én által hasznosított energia kötött és szabályozott. Az Ösztön-én szabad és mozgékony.

22 A pszichoszexuális fejlődés A libidó a különböző életszakaszokban más- más testtájakra (erogén zónákra) „települ”, és az örömszerzés forrásává válik. A libidó a különböző életszakaszokban más- más testtájakra (erogén zónákra) „települ”, és az örömszerzés forrásává válik. A pszichoszexuális fejlődés: A pszichoszexuális fejlődés: integrálatlan integrált, integrálatlan integrált, autoerotikus valódi tárgyszeretet autoerotikus valódi tárgyszeretet felé halad. felé halad.

23 A pszichoszexuális fejlődés szakaszai Orális szakasz: a száj akkor válik erogén zónává, ha függetlenedik a táplálékfelvételtől. Orális szakasz: a száj akkor válik erogén zónává, ha függetlenedik a táplálékfelvételtől. (A szájba vételből származó öröm, a „bekebelezés”, birtoklás.) (A szájba vételből származó öröm, a „bekebelezés”, birtoklás.) Anális szakasz (2 év körül): a végbélnyílás zónája, „kín és kéj” együtt jelenik meg. (Elengedés és visszatartás.) Anális szakasz (2 év körül): a végbélnyílás zónája, „kín és kéj” együtt jelenik meg. (Elengedés és visszatartás.) Fallikus szakasz (3 év körül): az örömszerzés erogén zónái a nemi szervek. Az Ödipusz-komplexus és feloldásának időszaka, azonosulás az azonos nemű szülővel. A nemi identitás kialakulása. Fallikus szakasz (3 év körül): az örömszerzés erogén zónái a nemi szervek. Az Ödipusz-komplexus és feloldásának időszaka, azonosulás az azonos nemű szülővel. A nemi identitás kialakulása.

24 A pszichoszexuális fejlődés szakaszai Latencia (6-10 év): relatív egyensúlyi helyzet. Ekkor lesz a gyermek ösztönlényből kultúrlénnyé. Latencia (6-10 év): relatív egyensúlyi helyzet. Ekkor lesz a gyermek ösztönlényből kultúrlénnyé. Serdülőkor: újjáéled az Ödipusz-konfliktus, emiatt a serdülőnek le kell válnia a szülőről. A gyermekből felnőtt lesz, intim heteroszexuális kapcsolatokat alakít ki. Serdülőkor: újjáéled az Ödipusz-konfliktus, emiatt a serdülőnek le kell válnia a szülőről. A gyermekből felnőtt lesz, intim heteroszexuális kapcsolatokat alakít ki.

25 Elhárító mechanizmusok A. Freud ( ) A fokozott feszültséget, szorongást az Én elhárítani igyekszik, ennek eléréséhez különböző mechanizmusokat alkalmaz. A fokozott feszültséget, szorongást az Én elhárítani igyekszik, ennek eléréséhez különböző mechanizmusokat alkalmaz. Elfojtás: a veszélyes vágyakhoz kapcsolódó gondolati tartalmak kiszorulnak a tudatból. (De! Tünetek, álmok, elvétések formájában visszajárnak.) Elfojtás: a veszélyes vágyakhoz kapcsolódó gondolati tartalmak kiszorulnak a tudatból. (De! Tünetek, álmok, elvétések formájában visszajárnak.) Reakcióképzés: a vággyal ellentétes reakciók jelennek meg a tudat szintjén. Reakcióképzés: a vággyal ellentétes reakciók jelennek meg a tudat szintjén. Projekció: a saját lelki folyamatok kivetítése a külvilágba. Projekció: a saját lelki folyamatok kivetítése a külvilágba.

26 Az elhárító mechanizmusok Azonosítás (identifikáció): a gyermeket ambivalens érzelmi kapcsolat fűzi a szülőkhöz, az ebből származó feszültség megoldásaképpen azonosul az azonos neművel. Azonosítás (identifikáció): a gyermeket ambivalens érzelmi kapcsolat fűzi a szülőkhöz, az ebből származó feszültség megoldásaképpen azonosul az azonos neművel. Szublimáció: a szexuális ösztönök nem szexuális célok felé terelése (műalkotások). Nem egyszerű elhárítás, hanem átdolgozás. Szublimáció: a szexuális ösztönök nem szexuális célok felé terelése (műalkotások). Nem egyszerű elhárítás, hanem átdolgozás. Regresszió: egy már korábban elért és túlhaladott fejlődési szintre való visszalépés. Regresszió: egy már korábban elért és túlhaladott fejlődési szintre való visszalépés. Fixáció: nem történik átlépés a következő fejlődési szakaszra. Fixáció: nem történik átlépés a következő fejlődési szakaszra.


Letölteni ppt "Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter A nagy pszichológiai iskolák: Az alaklélektan (Gestalt) és pszichoanalízis."

Hasonló előadás


Google Hirdetések