SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN.

Az előadások a következő témára: "SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN."— Előadás másolata:

1 SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN

2 A személyiség terminus eredete
Minden ember személyiség – objektív entitás. Persona: színházi maszk. Magyar nyelvben: arc, arculat, kép, képmás (XIV.szd.) egyedi én (XV.szd.) személyiség (Széchnyi István: Stádium, 1838.)

3 Személyiség fogalma A személyiség azon pszichofizikai rendszereknek a dinamikus szerveződése az egyénen belül, melyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. Gordon Willard Allport

4 Személyiségelméletek csoportosítása
Tipológiák Az együttesen előforduló személyisétulaj-donságok alapján képeznek csoportokat: Hippokratész, Pavlov, Kretschmer, Jung, Eysenck Dinamikus elméletek A cselekvés belső indítékait állítják középpontba – motivációs elméletek: Freud, Rogers Fejlődéselméletek A személyiségfejlődés jellegzetességeit írják le: Freud, Erikson, Piaget, Nagy László

5 Hippokratész vérmérsékleti tipológiája
Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg: az érzelmek kialakulásának gyorsasága és erőssége, az érzelmek tartóssága (egyensúlya), az érzelmek külső kinyilvánítása, az érzelmek cselekvésre késztető ereje.

6 Szangvinikus típus VÉR kiegyensúlyozott
érzelmei gyorsan keletkeznek, könnyen kiválthatók, nagy intenzitásig fokozódnak, nem tartósak, testileg kifejezettek, nagy a cselekvéskiváltó hatékonyságuk.

7 Kolerikus típus SÁRGA EPE kiegyensúlyozatlan
érzelmei gyorsan keletkeznek, nagy intenzitásig fokozódnak, tartósak, a negatív élményekre fogékonyabbak.

8 Melankolikus típus FEKETE EPE érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, kicsi a cselekvést kiváltó hatékonyságuk, tartósak, fogékony a negatív élményállapotokra.

9 Flegmatikus típus NYÁLKA kiegyensúlyozott érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, nem tartósak, nem érzelemvezérelt, közönyös, szenvtelen, higgadt, nyugodt.

10 Pavlov tipológiája Az idegrendszer két alapfolyamata a
SERKENTÉS és a GÁTLÁS. Ezek jellemezhetők: erősségükkel, gyorsaságukkal, a két folyamat egyensúlyával. Kísérletileg 4 idegrendszeri típus létezését tudta igazolni. Ivan Petrovics Pavlov

11 Pavlov idegrendszeri típusai:
Élénk: a serkentés és a gátlás erős, gyors, kiegyensúlyozott Féktelen: a serkentés gyors, a gátlás gyenge és lassú, kiegyensúlyozatlan Nyugodt: a serkentés és a gátlás erős, de lassú, kiegyensúlyozott Gyenge: a serkentés és a gátlás gyenge, lassú, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny

12 Kretschmer tipológiája
Pszichotikus betegek adatai: az ember pszichés dinamikája és általános affektív tónusa összefügg a fizikumával. A testarányok meghatározzák a TESTALKATOT, amely meghatározott LELKI ALKATTAL jár együtt.

13 PIKNIKUS - CIKLOTIM Érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatinga-dozású, társasági ember.

14 ASZTÉNIÁS - SZIZOTÍM Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember.

15 ATLETIKUS - VISZKÓZUS Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

16 Jung típustana A pszichikus energiák
(a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet: a szubjektum belső világára INTROVERTÁLT a külső világra EXTROVERTÁLT Karl Gustav Jung

17 Introvezió - extrovezió
Az introvertált saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott. Az extrovertált pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.

18 Funkciótípusok

19 H. J. Eysenck tipológiája
Vonáselmélet. Személyiségvonás: az együtt járó tulajdonságok együttese. Adatredukciós módszer a faktoranalízis: tulajdonságcsoportok létrehozása. A faktoron belül erős a korreláció a tulajdonságok között, a faktorok viszont egymástól függetlenek.

20 Eysenck típusai

21

22 Big Five Neurocitás Extroverzió Nyitottság Együttműködés
VONÁSFAKTOR JELLEMZŐ SKÁLÁK Neurocitás Nyugodt Szívós – sérülékeny Magabiztos - bizonytalan Extroverzió Visszahúzódó Szótlan – bőbeszédű Gátlásos – spontán Nyitottság Konvencionális Bátortalan – merész Konzervatív – liberális Együttműködés Ingerlékeny – jó természetű Könyörtelen – lágy szívű Önző – önzetlen Lelkiismeretesség Gondtalan Megbízhatatlan – megbízható Hanyag - lelkiismeretes

23 Freud pszichoanalitikus elmélete A lelki élet tartományai:

24 Freud személyiségstruktúrája
Ösztön-én Én Felettes-én Mindhárom összetevő jellemezhető tartalmával, működési módjával és egymáshoz való viszonyuk pedig a személyiség dinamikáját határozza meg.

25 Ösztön-én Az ösztön-én biológiai tartalmát a lét- és fajfenntartással összefüggő ösztönök képezik. Ezek: a szexulaitás, az agresszió és a halálösztön. Pszichológiai tartalma a fejlődés során alakul ki és olyan élmények, események emlékképei, melyekhez nagy feszültségtartalmú kínos érzelmek tapadnak. Eredetileg tudatosak voltak, de az én számára elfogadhatatlanok, így a tudattalanba fojtja el őket. Közvetlen kielégülésre törekszik: az örömelv vezérli.

26 Én Az én a személyiségnek az az összetevője, amelyik a külvilággal való kapcsolatot biztosítja és lehetővé teszi, hogy az ember cselekedetei a valósághoz alkalmazkodjanak. Az énhez kapcsolhatók a megismerési folyamatok, de a szorongásélmény keletkezése és elhárítása is. Így az én egyensúlyt teremt az ösztön-én, a felettés-én és a környezet elvárásai között. A realitás-elv vezérli.

27 Felettes-én A felettes-én tartalma szocializáció során alakul ki. Elsősorban a szülőktől, az indetifikációs modellkövetés során átvett értékeket, normákat, szabályokat és tilalmakat tartalmazza. Mintegy könyörtelen lelkiismeretként viselkedik, bűntudatot kelt. Normavezérelt.

28 Énvédő mechanizmusok Szorongást csökkentő elhárító mechanizmusok
ELFOJTÁS Azonosulás Regresszió Indulatáttétel Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Szublimáció Elaboráció

29 Carl Rogers elmélete Humanisztikus pszichológia.
Organizmus: a egyén, mely önmegvalósításra törekszik. Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök. Énideál: az a személy, akivé válni szeretne.

30 Inkongruenciák Énkép és organizmus: Az énkép nem a valóságot tükrözi.
Beilleszkedési, alkalamazkodási problémák. Énkép és énideál: Nagy eltérés: irreális célkitűzések. Kis eltérés: nincs motiváció a fejlődésre

31 Maslow szükségletelmélete
ÖNMEGVALÓSÍTÁS Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek Abraham Maslow

32 Pszichoszexuális fejlődéselmélet
Sigmund Freud Gyermekkori szexualitás: minden ember születésétől kezdve szexuális beállítódású lény A libidó melyik testrészhez kapcsolódik.

33 Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete
0-1 éves korig: ORÁLIS szakasza száj a táplálkozástól függetlenedve is erogén zónává válik. 2-3 éves korig: ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. 3-6 éves korig: FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. 6-10 éves korig: LATENCIA szakasza ösztön-nyugvás, szülőkkel való azonosulás, szociális érdeklődés. 10-18 éves korig: SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés.

34 Az érdeklődés fejlődése
Nagy László ( ) Iró, pedagógus, pszichológus, az első pedagógiai lélektani laboratórium megszervezője, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság egyik megalapítója és vezetője, a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumának megszervezője és vezetője, a Magyar Tanítóképző című lap szerkesztője, A gyermek című folyóirat megalapítója és szerkesztője, a budapesti Gyermektanulmányi Múzeum egyik megalapítója; kora magyar gyermekpszichológiájának legjelentősebb alakja Az érdeklődést tekinti életkori sajátosságnak.

35 Az érdeklődés fejlődése
0-2 éves korig: ÉRZÉKI érdeklődésaz érzéki benyomások kötik le a gyerek figyelmét. 2-7 éves korig: SZUBJEKTÍV érdeklődésa tárgyak mire jók számára – változékonyság. 7-10 éves korig: OBJEKTÍV érdeklődésa tárgyak valós hasznossága kelti fel a figyelmet – gyermeki realizmus az empíria szintjén. 10-15 éves korig: ÁLLANDÓ érdeklődés a tevékenység állandóságában nyilvánul meg – empirikus természetű – gyűjtések kora. 15 éves kortól: LOGIKAI érdeklődés jelenségek eszmei tartalma, belső összefüggései érdeklik – politikai érdeklődés, rajongó lelkesedés.

36 Az értelmi fejlődés A nevelő szerepe a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása. Az értelmi fejlődést tekinti életkori sajátosságnak. Jean Piaget

37 Piaget kognitív fejlődéselmélete
0-2 éves korig: SZENZOMOTOROS intelligencia szakaszaa külvilágnak nincs tartós belső repre-zentációja. Szemléletes cselekvő gondolkodás. 2-7 éves korig: PROPERATÍV intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van. Szemléletes képszerű és intuitív gondolkodás. 7-14 éves korig: OPERATÍV intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, évig absztrakt fokon).