Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Turisztikai és utazási jog Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2014 Tárgyfelelős oktató: Dr. Bánhegyi Gabriella

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Turisztikai és utazási jog Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2014 Tárgyfelelős oktató: Dr. Bánhegyi Gabriella"— Előadás másolata:

1 Turisztikai és utazási jog Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2014 Tárgyfelelős oktató: Dr. Bánhegyi Gabriella

2 A tantárgy témakörei Európai és általános jogelvek, melyeket a joggyakorlat figyelembe vesz (vehet) egy-egy ügy elbírálása kapcsán. Fontosak az Európai Bíróság döntései! lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62011CJ0557:HU:HTML lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62011CJ0557:HU:HTML Utazási szerződéssel kapcsolatos ismeretek (szerződéses ajánlat, szerződéskötés, kötelező elemek a szerződésben, érvénytelen szerződések, szerződés teljesítése, szerződésszegés és jogkövetkezményei) Kárfelelősségi szabályok Szállodák és vendéglátóhelyek letéti, megőrzési felelőssége Utasszállítás légi úton – fontosabb szabályok

3 Felkészülést segítő irodalom Elektronikus jegyzet Dr. Salamon András: Az uniós Magyarország turisztikai jogelmélete és gyakorlata, Turizmus Kft, 2006 –frissített anyag! Dr. Salamon András: Fogyasztóvédelem és turizmus, Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2009 Sabani Hedvig: Utazásközvetítők Szűcs András: A fogyasztóvédelem szerepe a turizmusban, 2005 (turisztikai konferencián elhangzott előadás) Vonatkozó jogszabályok, bírósági határozatok Aktualitások nyomon követése fontos! „Europe the World’s No 1 tourist destination” Bizottsági javaslat új politikai keretrendszerre… (2010) Turizmus standardek (ISO) Mindenféle hírek: kartalanitas.htmlhttp://www.origo.hu/utazas/hirek/ kesesnel-is-jar-a- kartalanitas.html

4 „Az Európai Bíróság a napokban hozott ítélete szerint akkor is jár kártérítés a vonattal utazóknak, ha vis maior okozza a késést. Ez valamennyi, az unióban működő vasúttársaságra vonatkozik, így a MÁV-ra is, amely eddig szinte mindent vis maior helyzetként kezelt a sínen álldogáló tehéncsordától a nyári viharokig. Azt mondták, figyelemmel lesznek az Európai Bíróság döntésére, de igazodniuk kell a hatályos kormányrendelethez is. Egyelőre nem tudni, hogy ez mit jelent. Az Európai Bíróság ítélete kimondja, hogy az egyórás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kártérítést kérhet a vasúttársaságtól perc közötti késés esetén legalább a jegyár 25 százaléka, a kétórás vagy azt meghaladó késés esetén a jegyár fele jár vissza. A kártérítés minden esetben jár, a jogszabályban nem szerepel semmilyen feltétel, tehát vis maior esetén is visszajár a pénz. Az EU-s jogszabály komoly problémákat okozhat a MÁV-nak, és egyben jó hír a magyar utasoknak, mivel a vasúttársaság mindig vis maiorra fogja a késést. Tudni szerettük volna, milyen konkrét változással kell számolnunk, ezért a hét elején megkérdeztük a MÁV Kommunikációs Igazgatóságát, ben válaszoltak” )

5 Tematika és követelményrendszer 1. Bevezetés, tematika és követelményrendszer ismertetése, jogi alapfogalmak ismétlése. 2. A turizmus, vendéglátás szabályozásának szükségessége, Európai és hazai szabályok áttekintése 3. Európai jogelvek és polgári jogi alapelvek érvényesülése a turizmus jogi gyakorlatában. Jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés. Biztatási kár és önhiba. 4. Az utazási szerződés, mint speciális vállalkozási szerződés. A szerződés értelmezése. Utazási szerződés kötése. Kötelező elemek. Titkos fenntartás, rejtett indok. Szerződéses ajánlat és szerződéskötés távollevők között. 5. Általános szerződési feltételek, érvénytelenség, a szerződés teljesítése.

6 6. Szerződés-szegés, szerződés megszüntetés. Az elállás szabályai. 7. Utazási csomag, dinamikus csomag szerződések szabályai. 8. A kártérítés és kártalanítás szabályai. 9. Utazási vállalkozások szabályai (létrehozás, vagyoni biztosíték, felelősség) 10. Szállodák, éttermekre, egyéb vendéglátó helyekre vonatkozó szabályok különös tekintettel a speciális letéti felelősségre. 11. A légi utas szállításhoz kapcsolódó főbb szabályok és Európai Bírósági döntések. 12. Jogesetek + pontért –önálló munka 13. Zárthelyi dolgozat (2013. május 08) 14. Konzultáció, pótzh.

7 Félévaláírás feltételei és vizsga Előadások látogatása (TVSz rendelkezései szerint). Zárthelyi dolgozat megírása. Pótzh: aki igazoltan hiányzott, és aki javítani szeretné a zh-val szerzett jegyet. Vizsgaidőszak: 4 db írásbeli vizsga

8 Miért fontos a szabályozás? Áttekintés a turisztikai szolgáltatások európai piacáról. Forrás :  Európa:  Egységes belső piac  ~ 70 ezer utazásszervező és utazásközvetítő  több mint 400 millió szervezett út (EU-25)  több mint 160 millió értékesített utazási csomag szerződés

9 Az Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának becslései szerint a turizmus az EU-27 bruttó hazai termékének (GDP) több mint 5 %-át teszi ki.Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari FőigazgatóságánakEU-27bruttó hazai termékének (GDP) Az EU-27 idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatási ágazata 2,3 millió főnek biztosít állást, az EU-27 egész turisztikai ágazatán belüli teljes foglalkoztatottság pedig becslések szerint 12 és 14 millió fő között van (a turizmus szatellit számlákból származó előzetes becslések alapján).foglalkoztatottságturizmus szatellit számlákból

10 A 15. életévüket betöltött rezidensek üdülési célú utazásai, 2010 (Eurostat) Az (egy–három vendégéjszakával ) rövid utak tették ki az utazásokrövid utak valamivel több mint felét (55,5 %), míg az utazások megközelítőleg háromnegyede (76,6 %) belföldi, a fennmaradó 23,4 %-a pedig külföldi célállomással rendelkezett.

11 Egyes tagállamokban az üdülést az esetek több mint felében külföldön töltötték. Ez volt a helyzet Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Hollandiában. Ugyanakkor Románia, Spanyolország, Görögország, Bulgária és Portugália rezidenseinek kevesebb mint 10 %-a vett részt üdülési célú külföldi utazásban. Ezeket a számadatokat a tagállam mérete és földrajzi helye egyaránt befolyásolja (a kisebb és északabbra fekvő országokban jellemzően gyakrabban fordul elő, hogy a rezidensek külföldön üdülnek). Becslések szerint 2010-ben az EU-27 népességének 51,5 %-a vett részt a turizmusban, vagyis az év során minimum egy, legalább négy vendégéjszakával járó utazást tett. E tekintetben is számottevő különbségek figyelhetők meg, mivel a részvételi arány 5,3 % (Bulgária) és 87,8 % (Ciprus) között változott.legalább négy vendégéjszakával járó utazást

12 Turisztikai mutatók, 2005–2010 Forrás: Eurostat

13 A külföldi üdülések 10 leggyakoribb kiindulási tagállama, 2010 (az adott ország rezidensei által külföldön töltött 1000 vendégéjszaka) Forrás: Eurostat

14 A külföldi üdülések kiindulási országai, 2010, (külföldön töltött vendégéjszakák átlaga lakosonként) Forrás: Eurostat

15 Turisztikai úti célok – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010

16 A 10 legnépszerűbb turisztikai úti cél – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010 (az adott országban nem rezidensek által töltött 1000 vendégéjszaka)

17 A turizmus intenzitása, 2010 (csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött belföldi és külföldi vendégéjszakák száma/lakos)

18 Az utazásból származó turisztikai bevételek és kiadások, 2000–2010

19 Mi a turizmus? Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodása a fő úti cél helyén. Az utazás végrehajtható bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót rezidens személy, háztartás vagy vállalkozás foglalkoztatná.háztartás vállalkozás A turisztikai statisztikák jelenleg a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódnak, 2014-től azonban már az egynapos külföldi utakra is vonatkoznak majd.

20 EU Jelentős turisztikai úti cél: hat tagállama a világ tíz legkedveltebb célállomásai közé tartozik az üdülők körében. Fontos tevékenység a turizmus, amely hozzájárulhat a foglalkoztatottság és a gazdaság növekedéséhez, valamint a vidéki, periférikus vagy kevésbé fejlett területek fejlődéséhez. E jellemzők miatt e téren, valamint a regionális és a fenntartható fejlődési politika tágabb összefüggése terén fokozódik az igény a megbízható és harmonizált statisztikák iránt. A turizmus jelentős szerepet játszhat az európai régiók fejlődésében. A turisztikai célból kiépített infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlődéshez, a létrehozott vagy fenntartott munkahelyek pedig ellensúlyozhatják az ipari vagy vidéki hanyatlást. A fenntartható turizmus szükségessé teszi a kulturális és természeti örökség megóvását és erősítését a műalkotásoktól a helyi gasztronómiáig, illetve a biodiverzitásig.biodiverzitásig

21 Európai turisztikai jog? A Lisszaboni szerződésnek köszönhetően a turizmus szabályozásának már meg van a jogi alapja, bár a szerződés nem változtatta meg az Unió hatáskörét ezen a téren. A hatáskörök továbbra is: A tagállamok tevékenységének (jogalkotásának, végrehajtásának) támogatása, koordinálása és kiegészítése. Megvan a lehetőség a közös politika kialakításának (mint pl. a közös agrárpolitika). Most is léteznek persze európai szabályok, ezek nagy része szektorsemleges (pl., fogyasztóvédelem), más része kifejezetten a turisztikai, utazási szolgáltatásokhoz kapcsolódik (tagállamok szabályozásának kiegészítése). Visiteurope.com - közösségi portál az európai turizmus népszerűsítésére (támogatás) EDEN project (European Destinations of Excellence) HOTREC,

22 Egységes szabályozás  Európai jogelvek – jogterülettől függetlenül vonatkoznak minden EU tagállamra. Az EU állampolgárait ezek a jogok közvetlenül megilletik, érvényesítésüket bírósági eljárásban kikényszeríthetik.  Európai kötelező jogszabályok:  Közösségi vízumkódex  A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv: utazási csomagokra vonatkozó előírások - felülvizsgálat folyamatban  A belső piaci szolgáltatásokról szóló 123/2006/EK irányelv  Versenyjogi szabályok (ezekkel mi nem foglalkozunk)  A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv

23 Hazai jogszabályok 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és – közvetítő tevékenységről, 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény: általános szabályok fogyasztókra vonatkozó jogviszonyokra, árfeltüntetés, fogyasztóvédelmi hatóságok jogköre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény: tájékoztatás, hatósági jogkörök rendezése a Polgári törvénykönyv és az (új) Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat (tervezet): alapvető és általános polgári jogi szerződéses feltételek (elállás, felelősség stb.) utazási szerződés fogalma Turizmus törvény? (már egy ideje készülget…..)

24 Európai általános jogelvek (részben polgári jogi alapelvek is - személyhez fűződő jogok 4 alapszabadság (melyek is ezek?) (Nemzeti) diszkrimináció tilalma (mit jelent?) Személyes szabadság Testi épség és egészség – igen szigorú elvárások! Becsület, emberi méltóság

25 Jogeset 1. – mennyire felelős az utazási vállalkozás az utasok testi épségéért?  Tények:  Az utas tunéziai lovastúrára fizetett be a német utazásszervezőnél.  Az egyik túra alatt halálos lovasbalesetet szenvedett (lova összerogyott és maga alá temette a lovast, aki a sérüléseibe belehalt)  Amit el kell dönteni: felelős-e az utazási vállalkozás a halálos balesetért?  Ha igen, akkor nyilván kártérítési felelősséggel tartozik. „Aki másnak kárt okoz….  Ha nem akkor, mentesül a jogkövetkezmények alól.  Mentesülés: mit kell bizonyítani?  Kimenetel: a bíróság megállapította az utazásszervező felelősségét. (és itt lesz majd egy fontos szabály: az utazási vállalkozás szempontjából a közreműködő=alvállalkozó, akiért úgy felel mintha….emlékszünk?)

26 Jogeset 2. Nemzeti diszkrimináció tilalma Mi a helyzet, ha egy múzeum a saját állampolgár lakosoknak olcsóbban árulja a jegyet, mint a más országból érkezett turistáknak? Mi a helyzet akkor, ha a spanyol és rezidens EU állampolgárok a hét meghatározott napjain ingyen látogathatják a múzeumot, de minden más turistának kötelező jegyet vennie? (Európai Bizottság-Spanyolország ügy) Nem lesz minden történetből bírósági eljárás!

27 Jogeset 3. Még mindig nemzeti diszkrimináció (Cowan kontra Államkincstár)  Tények:  Párizsban egy metrómegálló közelében kiraboltak egy brit turistát, aki sérülést is szenvedett a támadás miatt.  A rabló elmenekült, nem lehetett azonosítani, Cowan pedig kártérítést kért az államtól, mert a francia büntetőeljárás jog ezt lehetővé teszi, ha pl. az áldozat meghatározott sérüléseket szenved és semmilyen más forrásból nem tehet szert méltányos fájdalomdíjra.  A francia jog azonban csak rezidens számára tette ezt lehetővé, ezért a turista bírósághoz fordult.  Vajon mi lehetett az eredmény ?  Az a személy aki mint turista (turisztikai szolgáltatások igénybevevője) a közösségi jog védelme alatt áll, jogosult az egyenlő elbánásra minden olyan ügyben, amely bármilyen módon befolyásolhatja szabadságát, az idegenforgalmi szolgáltatások fogadására, használatára.

28 Általános polgári jogi elvek: hogyan néznek ki a hazai jogban? Elvárás: „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően,( kölcsönösen együttműködve) kötelesek eljárni”. A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Próbáljuk meghatározni, hogy mit jelentenek a fenti fogalmak! Ki a jóhiszemű? Ki a tisztességes? Milyen az általában elvárható magatartás? És mit kezdjünk a gyakorlatban ezekkel az elvárásokkal?

29 A gyakorlat nyelvére fordítva Az utas valóságnak fogadja el az utazási iroda prospektusát, az iroda alkalmazottjának szóbeli tájékoztatását, nem tud és nem is várható el hogy tudjon a látszattal esetleg ellentétes valóságról. Bízik az iroda tisztességében, ez a bizalom befolyásolja a döntését, ezért köt szabad akaratából szerződést.

30 Jogeset 4. Tények: Utasok kiválasztották az utat a prospektusból. Erdős környezetben fekvő szálloda a tengerparton, környékén más szálloda, szórakozó hely nincsen. A képekkel illusztrált kiadvány szövege is a nyugalmat, a csöndet emelte ki. Megérkezéskor az utasokat valami teljesen más várta: építkezések minden felé, por, zaj, bűz. Próbáljuk a megismert fogalmakat beleilleszteni ebbe a történetbe!

31 Kölcsönös együttműködés – tájékoztatási kötelezettség A kölcsönös együttműködés pl. itt majd úgy jelenik meg, hogy az utazási vállalkozásnak nagyon szigorúan számon is kérhető tájékoztatási kötelezettsége van. Az utasnak is van? No, igen, de felelősségek igen eltérőek. Ha az utazási iroda nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének szerződésszegést követ el. Ha az utas nem tesz eleget a fenti kötelezettségnek, akkor az igényérvényesítéstől esik el, azaz nincs lehetősége jogorvoslatra.

32 Általában elvárható – speciális elvárhatóság Elvárhatóság: Az utazási vállalkozásoktól, szállodáktól, fuvarozóvállalatoktól, idegenvezetőktől, stb. saját szakterületük ismerete elvárható = elvárható, hogy ismerjék, betartsák és teljesítsék a jogszabályok és szakmájuk, szakterületük követelményeit. Az utastól természetesen nem várható el a fentiek hasonló szintű ismerete.

33 Jogeset 5. Az elvárhatóság Tények: 10 fős baráti társaság az egyik tagját megbízta hogy X. utazási irodánál foglalja le a közösen kiválasztott utat és a kösse meg az utazási szerződést. Társuknak az előleg összegét is átadták. Az iroda egy szerződésbe foglalta az összes utas nevét, majd aláíratta vele a dokumentumot. A társaság azonban végül lemondta az utat, az utazási iroda pedig minden utas befizetett díjából le akarta vonni az őt megillető, szerződésben meghatározott összeget.

34 Jogeset 6. elvárhatóság Tények: A szálloda egyik ajtajára ki volt függesztve a „Belépés csak a személyzet részére” tábla. A vendég ezt figyelmen kívül hagyva benyitott és egy nem túl mély olajos aknába esett. Tönkrement a ruhája, a szállodától teljes kárának megtérítését kérte. Bírósági döntés:…..

35 Amit még figyelembe lehet venni: Biztatási kár  „A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte”.  A szándékos magatartás természetesen nem arra irányul, hogy a másik félnek károsodást okozzanak, hanem arra, hogy a szolgáltató által elképzelt szerződés létrejöjjön.  A kárt szenvedő fél jóhiszeműsége azt jelenti: ne tudjon arról, hogy a másik szándékos magatartása nem őszinte.

36 Fontos! a biztatási kár érvényesítésének feltétele, hogy ne legyen a felek között szerződés, vagy előszerződés. (ha már van, akkor szerződésszegés lehet). Ezenkívül fontos elv az is, hogy a saját döntéséért mindenki viseli a felelősséget – a jóhiszem, a bizalom és a tisztesség viszont érték, ezért ad plusz védelmet a jogi szabályozás.

37 Jogeset 7 – Biztatási kár Az utas egy Laosz-Kambodzsa-Thaiföld körút megszervezésére kérte az utazási irodát. Rendszeres konzultációkat folytattak, az utas többször is felkereste az irodát. Az iroda szervezte az utat, majd a potenciális utas indoklás nélkül visszalépett. Megállapítható-e a biztatási kár?

38 Az utazási szerződés 2. óra

39 Utazási szerződés=speciális vállalkozási szerződés Utazás nélkül nincs turizmus! Ha a vállalkozó utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból álló szolgáltatás nyújtására köteles…. (új Ptk, 6:255 (1))

40 Ismétlendők Vállalkozási szerződés sajátosságai (eredménykötelem, szolgáltatás átvétele, díjfizetés, alvállalkozó). Utazási szerződés sajátosságai: részszolgáltatásokból álló szolgáltatás, alvállalkozó helyett közvetítő, komplex jogvédelem – az utas valamennyi kifogását és követelését az utazási vállalkozónál érvényesítheti, aki köteles helytállni a közreműködőkért is, korlátozott igényérvényesítési lehetőség.

41 Miért speciális szerződés? Az utas előre kifizeti a részvételi díjat. Az utazási vállalkozó teljesítése csak a teljes díj megfizetése után veszi kezdetét. Csak a teljes díj kifizetése után tudja meg az utas, hogy valóban azt a szolgáltatás nyújtja-e számára a vállalkozó, amire a szerződésben kötelezettséget vállalt. Szerződésszegés esetén korlátozott igényérvényesítési lehetőség.

42 Az utazási szerződés összetettsége – objektív és szubjektív tényezők A szerződésszerű teljesítés megítélése nem egyszerű: objektív és szubjektív tényezők egyaránt közrejátszanak. Esetenként a szubjektív szempontok akár hangsúlyosabbak is lehetnek a döntés (szerződéskötés) meghozatalakor. Objektív: szálloda kategóriája, program egyértelmű elemei, ellátás típusa, stb. Szubjektív: cél, minőségi kérdések, élmény.

43 Megkötéséhez szükséges Megállapodás minden lényeges kérdésben Lényeges kérdés? Szolgáltatás tárgya Díjazás + bármely, a felek által fontosnak tartott kérdés Írásba foglalás

44 Ki köti kivel? Utas Utazásszervező: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás, utazási szolgáltatás összeállítása és nyújtása. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/440191/Utazasszervezes_utazaskozvetites.html

45 A szerződéssel kapcsolatos igények érvényesítésében kevésbé jelentős, de azért jegyezzük meg Az utazásközvetítői tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése

46 Titkos fenntartás, rejtett indok A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.

47 Jogeset 8 Utas befizetett egy földközi-tengeri hajókirándulásra. A program szerint Tel-Avivban is kikötött volna a hajó. Izrael partjához közeledve azonban a hajó kapitánya a helyi hatóságokkal egyeztetve, biztonsági okokból úgy döntött, hogy nem az eredetileg megjelölt, hanem egy másik városban, Haifában vet horgonyt.

48 Hazatérés után az utas a részvételi díj egy részének visszafizetését kérte. Elmondása szerint már az indulás előtt megbeszélte egy izraeli barátjával, hogy Tel-Avivban találkoznak. Jogosnak ítélte vajon a bíróság az utas igényét?

49 Jogeset 9 Párizs és Loire menti kastélyok – meghirdetett (9 napos) út. A program szerint félnapos kirándulásra kerül sor a versailles-i kastély megtekintéséhez. A látogatás napján a kastély zárva volt egy rendezvény miatt, amiről egyébként az aktuális párizsi műsorfüzet sem adott hírt. Az iroda saját költségén helyettesítő programot szervezett.

50 A reklamáló utasok a helyszínen felvett jegyzőkönyvben is hangsúlyozták, hogy pontosan a versailles-i kirándulás miatt fizettek be az útra.

51 Távollevők közötti szerződéskötés Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés létrejöttének helye általában az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye (telephelye). A hely a lakóhely, székhely szerinti ország jogának alkalmazását is jelenti. Fogyasztói szerződés kivétel: annak az országnak a joga az irányadó, ahol a fogyasztó (utas) lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

52 Feltétel: az ajánlatot, reklámot, a szerződéskötésről szóló nyilatkozatot a fogyasztó lakóhelye szerinti állam területén végezte.

53 Az ajánlat Jogszabály által fontosnak tartott elemeket tartalmaz – szolgáltatás- ellenszolgáltatás, teljesítés módja, ideje, stb.) Meg kell különböztetni az ajánlkozástól.

54 Az ajánlat időbeli kötöttsége Elsősorban az ajánlattevő határozza meg, hogy meddig tartja fenn ajánlatát a közölt feltételekkel. Ha nem kötött ki időtartamot, akkor a jogszabályi rendelkezés szerint kell eljárni.

55 Ajánlat tartalmi kötöttsége Ajánlat időbeli kötöttségének idején belül az ajánlattevő nem változtathatja meg a tartalmat, csak abban az esetben ha az ajánlattal együtt jelezte a változtatás jogát.

56 Előszerződés A felek megállapodhatnak abban, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Ha ez megtörtént, akkor az előszerződés alapján a szerződés megkötése kötelező. Ha van előszerződés akkor a bíróság az alapján létrehozhatja a felek között a szerződést.

57 Előszerződés alapján létrehozandó szerződés megkötésének megtagadása Az előszerződés megkötése után csak akkor lehet jogszerűen megtagadni a szerződés létrehozását, ha a (bármelyik) fél bizonyítja, hogy: Az előszerződés után olyan körülmény következett be, amely miatt nem tudja teljesíteni az szerződést; A körülmények megváltozását nem lehetett előrelátni és azt nem maga idézte elő A körülmények megváltozása nem tartozik a rendes üzleti kockázatok körébe.

58 Jogeset 10 Utasok kiválasztottak az utazási iroda prospektusából egy utat, azt megrendelték. Az előlegnek csak egy részét tudták befizetni. Átvették a prospektust, az utazási feltételeket, az előleg egy részének befizetéséről szóló nyugtát, s megígérték, hogy egy-két napon belül rendezik a hátralékot. Gyermekük másnap megbetegedett, emiatt lemondták az utat, és kérték az előre befizetett összeg egy részét. Jogosnak ítélte a bíróság a követelést?

59 1. Volt szerződés? 2. Volt előszerződés? 3. Volt-e az utasoknak jogalapja a szerződéskötéstől visszalépni?

60 Szerződés formája: írásban! Mi történik ha a kötelező írásba foglalás elmarad? Érvénytelen szerződés. Ha érvénytelen, akkor nincs szerződésszegés és kártérítési igény sem. Ha érvénytelen szerződés alapján teljesítés, szolgáltatás- ellenszolgáltatás történik, és az eredeti állapot nem állítható vissza, akkor a bíróság hatályossá nyilváníthatja a szerződést és a feleket elszámoltathatja.

61 Az utazási szerződést – valamennyi kikötésével együtt – kötelező írásba foglalni. A nem írásban kötött utazási szerződés semmis.

62 Elektronikus úton kötött szerződések új Ptk XVI. Fejezet 6:83 § Új és meglehetősen részletes szabályozás: Tájékoztatás kötelező tartalmáról (szerződéskötés lépése, írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az adatbevitel során lesz lehetősége javítani, szerződés nyelve, általános szerződési feltételek hozzáférhetősége, Hibás adatok javításának lehetősége Az elektronikus szerződési nyilatkozat létrejötte és visszaigazolása

63 Módosítás Írásban, közös akarattal. Lehet tájékoztatás is (írásban), amire az utas ráutaló magatartással, esetleg szóban is jelezheti elfogadását, nem közli elállását.

64 Jogeset Az utas az alperes utazási iroda prospektusából nézte ki a kéthetes görögországi nyaralást. Tengerparti, kifejezetten családoknak ajánlott apartmant választott. Megérkezésekor tudta meg, hogy nem a kiszemelt helyen, hanem a tengerparttól távolabb, a városka főutcáján fog lakni, az eredetivel azonos felszereltségű apartmanban. A második héten az iroda átköltöztette a tengerparthoz közeli másik apartmanba.

65 A bírói indoklás: A szálláshely megváltoztatása olyan lényeges szerződésmódosításnak minősül, amelynél nem mellőzhető annak írásba foglalása. Az ügyben az is kiderült, hogy az utazási iroda már az indulás előtt tudta, hogy nem tudja majd a kért helyen biztosítani az elhelyezést. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával a választás lehetőségétől is megfosztotta az utast. Ítélet: 40%-os részvételi díj csökkentés.

66 Tájékoztató – utazási csomagok esetében Az utazásszervező által értékesített utazási csomagra, a részvételi díjra és az utazási szerződés feltételeire vonatkozóan az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatónak (a továbbiakban: programfüzet) egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell:

67 a) az utazásszervező nevét, székhelyét, telefonszámát, b) az úticélt, az útvonalat (útitervet) és a jelentősebb tartózkodási helyeket, c) a szálláshely helyét, típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát; ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint - ha beazonosítható - a komfortfokozat hazai besorolás szerinti megfelelőjét, d) a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet, e) a részvételi díjban nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, és az ezek változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást,

68 f) a befizetendő előleget és az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj fennmaradó része megfizetésének rendjét, g) a szállítóeszköz(öke)t, annak jellemzőit és kategóriáját, h) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást (étkezési rendet), i) azt a legalacsonyabb létszámot, amely az utazás elindításának feltétele, továbbá azt a határidőt, ameddig az utazásszervező az utazásnak a legalacsonyabb létszám el nem érése okán történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles, j) az utazással érintett országok útiokmány- és vízumelőírásait, ideértve a beutazásra előírt egyéb különleges előírásokat, továbbá k) az utazással összefüggő egészségügyi előírásokat.

69 A programfüzetben foglaltaktól az utazásszervező csak a következő esetekben térhet el: az utassal történő kifejezett megállapodás alapján az utazási szerződésben, vagy ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat az utazási szerződés megkötése előtt az utassal -igazolható módon - közli.

70 Ha az utazásszervező nem bocsátott rendelkezésre programfüzetet, az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő az utazási szerződés megkötése előtt köteles az utast megfelelően írásban tájékoztatni. Ennek megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és azt az utas az aláírásával igazolja.

71 Az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő az utazási csomagban forgalmazott utazás megkezdése előtt legalább hét nappal - ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, legkésőbb az utazási szerződés megkötésekor köteles az utast írásban tájékoztatni a következőkről:

72 a) az utazásszervezőnek az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselője (illetve ha az utazásszervező ilyet biztosít, a csoport mellett a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt idegen nyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult utaskísérői feladatokat ellátó személy) nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazásszervezővel történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazásszervezőről, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat;

73 b) kiskorú külföldi utazása esetén a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről, c) az utas által igénybe vehető biztosításokról, ha azokat a programfüzetben nem tette közzé, d) az útitervben szereplő közbenső megállók és csatlakozások idejéről és helyéről, valamint az utas által elfoglalható helyre vonatkozó részletekről (pl. utasosztályok, hajón kabin vagy hálóhely, vonaton hálófülke).

74 Az utazási vállalkozó jogai és kötelezettségei Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre.

75 Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj teljes összegének megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség.

76 Értelmező rendelkezések és alapvető fogalmak tisztázása, pontosítása utazási csomag (utazási szolgáltatások halmaza – szigorúbb fogyasztóvédelmi előírások) Az utazási csomag ellenértéke, mely a csomagban bennefoglalt összes szolgáltatás díját tartalmazza, a részvételi díj.

77 Utazási csomag az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal,

78 Utazási szerződés kötelező tartalmi elemei az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát, az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek az Utevr. szerinti nyilvántartásba vételi számát, az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus levelezési címét, az utas által megrendelt szolgáltatást, a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást, a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a továbbiakban: a szolgáltatás díja), forintban meghatározva,

79 a szolgáltatás díjában nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező az Utevr.-ben előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött, az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos kifogását a 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.

80 További kötelező elemek az utazási szerződésben utazási csomag esetében a) az indulás és a visszaérkezés pontos helyét és időpontját, az útitervben szereplő indulási és érkezési időpontokat és helyeket, b) az utas által megrendelt részszolgáltatásokat, ideértve az utazásszervező által szervezett, a részvételi díjban benne foglalt fakultatív programokon való részvétel feltételeit, c) azt, hogy a részvételi díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját, valamint d) az utas külön kéréseit, amelyeket az utazási szerződés megkötése előtt közölt az utazásszervezővel, illetve az utazásközvetítővel.

81 Az utazási szerződés formája Az elektronikus úton kötött utazási szerződés is megfelel a jogszabályi követelményeknek, amennyiben azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, s tartós adathordozón az utas rendelkezésére bocsátották. A tartós adathordozó olyan eszköz, mely az utas számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak a megfelelő ideig történő tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

82 Ha az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatást igénybe vevő utasok létszáma eléri a tizenöt főt, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy a csoportot külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. Nem kell idegenvezetésre jogosult csoportkísérőt biztosítani, ha a csoport tagjai erre nem tartanak igényt.

83 Részvételi díj A teljes fizetendő díjat az utazási szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell: ez tehát a részvételi díjat, valamint az adót, illetéket, egyéb közterheket is magában foglalja. A programfüzetben még nem lehetséges ezt a teljes díjat egy összegben feltüntetni, tekintve, hogy az adók, illetékek és közterhek a tájékoztató füzet kiadását követően változhatnak. Ugyanakkor a fogyasztók védelme érdekében és a megfelelő tájékoztatás miatt erre az esetleges változási lehetőségre megfelelő módon fel kell hívni az utasok figyelmét. Az utazási szerződésben meghatározott teljes díj utóbb már csak a díjemelés szabályai szerint emelhető.

84 Részvételi díj emelése Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a) a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket), b) az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy c) deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti – forintárfolyamának változása miatt kerülhet sor.

85 A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell. Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül az előzőekben meghatározott okból sem emelhető.

86 Elállás a szerződéstől – régi szabály A 214/1996 kormányrendelet alapján az utazásszervező az utazás megkezdése előtt 35. napon túl semmilyen díjat nem követelhetett, kivéve, ha külföldi közreműködője az elállásra 30 napnál korábbi időpontot kötött ki, de ez nem jelentett általános gyakorlatot.

87 Új szabály (2008-as korm.rendelet) Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat. Általános szabályként az utazás megkezdését megelőző 60 napon túl nem követelhető bánatpénz; míg a 60. naptól a 35. napig bánatpénzként legfeljebb a részvételi díj 10%-a követelhető az utastól elállása esetén.

88 Szálláshely és apartman foglalására irányuló utazási szerződésnél, tekintve a szállástulajdonosok által kialakított egységes európai gyakorlatot, ez a határidő 45 nap. A maximum 10%-os átalány ez esetben az utazásszervező költségeire, s az utazással kapcsolatban elvégzett addigi tevékenységére fordítható, amennyiben az utas úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől és nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást. Az indulást megelőző 35. és 45. napon belül a bánatpénz mértéke szabadon határozható meg. A bánatpénz az utazási piacon gyakorlatban alkalmazott lemondási díjnak, utas elállási díjának felel meg. A bánatpénz nem haladhatja meg a részvételi díjat.

89 Az utas elállása esetén fizetendő bánatpénz 60. naputazás45. nap35. nap Bánatpénz nem követelhető Részvételi díj max. 10 %-a (szálláshely és apartman foglalás) Részvételi díj max. 10%-a Tetszőleges, de max. a részvételi díj 100%-a

90 Szabad az elállás ha: Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja (köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni). Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. – az utas elállása esetén a teljes díjat azonnal vissza kell fizetni.

91 Az utazásszervező elállására vonatkozó szabályok pontosítása Az elállásra megállapított határidő viszont 15 napról 20 napra emelkedett. Amennyiben az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerülő ok miatt áll el a szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Az elállás írásos nyilatkozattal történik.

92 Ha erre az utazásszervező nem képes vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező a teljes befizetet díjat köteles az utas részére haladéktalanul visszafizetni, és az utazási szerződés megkötésétől számított időre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni.

93 Jogeset A felperes utas a Kairó-Luxor-Hurghada utat választotta az alperes iroda ajánlatából. Indulás előtt két héttel közölte vele az iroda, hogy nem tudja teljesíteni az utazást és felajánlotta, hogy visszaadja a befizetett díjat, vagy ugyanennyiért elutaztatja a Kairó-Alexandria-Hurghada útvonalon. A helyettesítő út Ft-tal olcsóbb volt az eredetinél, az utas azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy igényt tart a különbözetre. Az utazás alatt kapta meg az iroda értesítését arról, hogy nem adják vissza különbözetet, mert a két szolgáltatás azonos árú.

94 Általános szerződési feltétel Amit az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan (másik fél közreműködése nélkül) előre meghatároz, s ennek kidolgozásában, megszövegezésében a másik fél nem vehet részt.

95 Általános szerződési feltételek Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Mikor lehet tisztességtelen feltételről beszélni? ha a az általános feltétel, vagy a fogyasztói szerződés kikötése a jóhiszeműség követelményének megsértésével a felek jogosultágait, kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

96 Az általános szerződési feltételek felsorolása önmagában még nem szerződés, csak akkor válnak a szerződés részévé, ha a másik fél (kifejezetten, vagy ráutaló magatartással) elfogadja. Előfordul, hogy az utazási irodák a szerződés mellett még „utazási feltételeket”, „részvételi feltételeket” is használnak – ezek csak akkor részei az utazási szerződésnek, ha egyértelműek (pl. „az utazási feltételek a szerződés elválaszthatatlan részét alkotják”). Az utazási szerződés valamennyi kikötésével csak írásban érvényes.

97 Kérdés: Elég-e a részvételi, utazási feltételeket írásban közölni? (pl. az utazási iroda a szerződés kötés mellett átadja az utazási feltételek egy írásos példányát). Válasz: Nem, az elfogadás is csak írásban lehetséges. A feltételek a szerződéskötéshez kapcsolódnak, ezért nem elég a ráutaló magatartás.

98 Tisztességtelen feltételek tisztességtelen magatartás Van olyan magatartás amit ugyan tisztességtelennek ítélhetünk, de nem jár jogi következménnyel és természetesen ennek ellenkezőjére is találhatunk példát.

99 Példa Az utazási iroda aránytalanul drágán adja programját, különös tekintettel a versenytársakra és a nyújtott szolgáltatás minőségére és mennyiségére. Hogyan ítéljük meg ezt a magatartást? És hogyan ítéli meg a jog? Ha az utast megfelelően tájékoztatták és tisztában van a szolgáltatás tulajdonságaival, akkor nincs jogi következmény. Ha az utas tájékoztatása nem volt megfelelő, akkor értékaránytalanságra hivatkozva megtámadhatja a szerződést.

100 Példa Hogyan ítéljük meg ha egy utazási iroda mellőzi, nem rendezi, halogatja az utas jogos kifogásának ügyét? Hogyan ítéljük meg, ha az utas egy szervezett utazáson társait a szolgáltató ellen bujtogatja, ahelyett hogy neki közvetlenül jelezné kifogásait?

101 MUISZ etikai kódex

102 Tisztességtelen feltétel A tisztességtelen feltétel már magában a szerződésben jelenik meg. Pl. korlátozott idő áll rendelkezésre a panasz beterjesztésére. Pl. Túltöltés esetére az utazási vállalkozás fenntartja a jogot, hogy másik szállodába viszi az utast. Pl. A rendezvényszervező ruhatárat üzemeltet, de megszabja, hogy nem vállal felelősséget az ott elhelyezett dolgokért. Pl. Olyan díjak megfizetésére való kötelezés, amelyek mögött nem áll tényleges teljesítés, szolgáltatás: foglalási díj, nyilvántartási díj, stb.

103 93/13 EK irányelv – 18/1999. Korm. rendelet: semmis feltételek Léteznek olyan tisztességtelen feltételek, melyek súlyossága miatt nem is lehet bizonyítani az ellenkezőjét, azaz ezek a kikötések helyből semmisek. A szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan feljogosítja; vagy a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést; vagy lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult. Kizárja, vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködőért vállalt felelősségét.

104 Példa Az utazási vállalkozó a prospektusban – az utazási szerződés elválaszthatatlan része – egyoldalúan értelmez egyes szolgáltatásokat és elhelyezkedéseket (büféreggeli, svédasztalos vacsora, tenger felőli szobák)

105 Ha valamilyen természeti katasztrófa miatt a célállomás nem alkalmas az utas fogadására, az utazási iroda köteles visszafizetni a nem teljesített szolgáltatások árát. Nem kényszerítheti az utast, hogy fogadja el a felajánlott helyettesítő programot.

106 Tisztességtelen, de esetenként védhető feltételek A szolgáltató bizonyíthatja, hogy a kifogásolt feltétel nem tisztességtelen, azaz az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek tekintendő. Egyoldalú szerződésmódosítás: különösen az áremelés, alapos ok nélküli módosítás, ha a fogyasztó ebben az esetben nem jogosult felmondásra vagy elállásra. Egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott szolgáltatástól eltérő teljesítés. Túlzott mértékű pénzösszeg megfizetésére kötelezni a fogyasztót, ha az nem teljesít vagy nem szerzőrésszerűen teljesít.

107 Példa Az ár indokolatlan emelésének szerződésben rögzített lehetősége tisztességtelen. Az utazási iroda, a szálloda a szerződés megkötése után megemelheti az árat (jogszabályban meghatározott okok miatt) – ez lehet tisztességtelen magatartás, de nem tisztességtelen feltétel önmagában. Akkor lesz az, ha a szerződésben az említett szolgáltatók kikötik, hogy a jogszabályban meghatározott eseteken kívül is megemelni jogosult az árat.

108 Az utazási vállalkozó fenntartja magának az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét azzal, ha rögzíti a szerződésben, hogy túlfoglalás esetén másik szállodában helyezi el az utast – ez a kikötés akkor tisztességtelen, ha egyúttal az utasnak nem adja meg a jogot az azonnali elállásra.

109 A tisztességtelen feltételek megtámadása Csak akkor ha fogyasztó és gazdálkodó szervezet között létrejött szerződésről van szó. Csak akkor, ha a megtámadó a fogyasztó, vagy erre jogosult szervezet.

110 A fogyasztó akkor is megtámadhatja a tisztességtelen szerződési feltételt, ha az nem általános szerződési feltétel. Megtámadási határidő: 1 év, a teljesítéstől számítva (vételár kifizetése, vállalkozói díj, szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése, részletfizetés esetén első részlet, vagy előleg esetén annak megfizetésének dátumától).

111 Ha jogszabály állapítja meg a tisztességtelen(nek tűnő) feltételt, akkor azt nem lehet megtámadni. Pl. Az utazási szerződésről szóló kormányrendelet lehetővé teszi akár a teljes részvételi díjnak megfelelő bánatpénz kifizettetését az utas alapos ok nélküli elállása esetén – nincs szolgáltatás, mégis kötelező a teljes ellenszolgáltatás kifizetése.

112 Semmisség és megtámadhatóság Semmisség: okok, hivatkozási lehetőség határidő nélkül. Megtámadhatóság: okok, határidőhöz kötött megtámadás.

113 Példa Mi történik akkor, ha Magyarországon és magyar utazási vállalkozóval köt szerződést egy olyan utas, aki a magyar jog szerint cselekvőképesnek minősül (elmúlt 18 éves), de saját országának joga szerint csak korlátozottan cselekvőképes? Érvényes, vagy érvénytelen a szerződése?

114 Ha mindennapi élet szokásos szükségleteinek kielégítése körében szokásos szerződés lenne, akkor a magyar jogot lehetne alkalmazni. Ha vagyonjogi szerződés lenne ugyancsak. De az utazási szerződés egyik kategóriába sem tartozik, tehát a szerződés érvénytelen.

115 A szerződések teljesítése a) alkalmas legyen azokra a célokra, amelyekre a hasonló fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használják. - nem kell a szerződésben külön rendelkezni róla – pl. mit jelent a wellness. Lehet-e piszkos egy háromcsillagos szálloda szobája?

116 Mi a célja az utazási szerződésnek? Pihenés Kellemes időtöltés Regenerálódás Élményszerzés Aktív kikapcsolódás

117 b) nyújtania kell azt a minőséget, illetve teljesítményt, amit az azonos fajtájú szolgáltatásoknál a jogosult elvárhat …. Pl. szállodák esetében nem csak a szállást kell biztosítani, hanem a kategóriára jellemző minőséget is.

118 Mit jelent a büféreggeli? (nálunk nincs szabályozva). Német bíróságok ítéletei szerint: legalább kétféle zsömle, minőségi lekvár, vaj és kávé. Nem kötelező a gyümölcslé, a joghurt, és a müzli. „Tartalmas” reggeli: legalább háromféle zsömle, kétféle lekvár, kétféle kávé, gyümölcslé, joghurt, müzli. „Bőséges” reggeli: az előbbin túl sajt, sonka, tojás és virsli.

119 Jogeset Spanyolországban üdülő német utasok a bíróság ítélete alapján a részvételi díj öt százalékát kapták vissza, amiért nap mint nap szikkadt zsömlét kaptak reggelire. Kártérítést kértek az olajos ételek miatt is, de ezt az igényt elutasította a törvényszék.

120 b/2) különös tekintettel a kötelezett nyilvános kijelentéseire… Nemcsak szóbeli tájékoztatás, hanem kép, film, videó bemutatóra is vonatkozik. Mindaz beleértendő, ami a döntésében befolyásolja az utast, a vendéget.

121 Példa Nyugodt, családi üdülésre alkalmas helyként reklámozott szállodáról kiderül, hogy a közelében repülőtér üzemel. Jogos-e a vendégek panasza és kártérítési igénye? „Utazzon velünk, itt mindig süt a nap” szlogennel reklámozott észak-afrikai nyaralás – jogos-e az utasok reklamációja, ha a kéthetes nyaralás alatt néhány napig borult idő volt?

122 Példa – az ígéret szép szó… Brazíliai körutazás részletes prospektusa egy fotón gyönyörű napsütéses panorámával mutatta be Rio de Janeiro egyik fő nevezetességét a Krisztus szobrot. Az utasok azonban semmit sem láthattak belőle, mert ott-tartózkodásuk alatt sűrű köd borította a várost. Jogos lehet-e a reklamációjuk? Milyen javaslatot adnánk az utazási irodának, hogy elkerülhesse ezeket az ügyeket?

123 c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta és abba a kötelezett beleegyezett… - összekapcsolódik a titkos fenntartásra, rejtett indokra vonatkozó Ptk szabállyal.

124 A nyilvános kijelentés alóli mentesülés - ha a kötelezett bebizonyítja, hogy A) A nyilvános kijelentést nem ismerte és nem is kellett ismernie, vagy B) A nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelően módosították, vagy C) A nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

125 Nem ismerte …. Ha az utazásközvetítő átkölti pl. az utazásszervező által kínált szolgáltatás tartalmát. Ilyenkor azonban az utazásszervezőnek be kell bizonyítania, hogy a közvetítő az ő tudta nélkül állított valótlant, és hogy a közvetítő kiválasztásában és ellenőrzésében őt semmilyen felelősség nem terheli.

126 Példa C)-re Római zarándokútra jelentkezőknek a prospektus magyarul beszélő utaskísérőt és Vatikánhoz közeli szállodát ígért. Egyiket sem tudta teljesíteni az utazásszervező, de mégis mentesült a követelt jogkövetkezmények alól (teljes részvételi díj visszatérítés), mert bebizonyította, hogy a zarándokokat nem érdekelték a részletek, csak a zarándoklat volt a céljuk.

127 Teljesítés közbeni együttműködés Emberi, szakmai, erkölcsi elvárásoknak megfelelő együttműködésre kötelesek a felek. Az utazásszervezőknek, légitársaságoknak a vonatkozó jogszabályok kötelező segítségnyújtási és gondoskodási kötelezettséget írnak elő (bajba jutott utasok esetére).

128 Az utas, ill. vendég részéről… Együttműködési kötelezettsége: magatartásával ne akadályozza a kötelezettet a teljesítésben. Szállodai szolgáltatások: rendeltetésszerű használat, magatartása ne háborítsa fel a többi vendéget. Ha kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít, nehéz helyzetbe hozza a többi vendéget, megzavarja pihenésüket, a szálloda jogosult a teljesítés megtagadására.

129 Utas: Ne hátráltassa utastársait, a programok teljesítését, kifogásait a csoportkísérővel közölje, utastársait ne lázítsa. Hazaküldhető vajon, ha nem teljesíti a fenti együttműködési kötelezettséget? válasz: Az utazási vállalkozás nem állhat el a szerződés teljesítésétől, de van lehetősége a szerződés felmondására (ha ezt a szerződésben kikötötte).

130 Teljesítés közbeni tájékoztatás Valamennyi lényeges körülményről. Pl. az utazási iroda haladéktalanul köteles tájékoztatni az utast arról, ha a Külügyminisztérium nem ajánlja az úti célt, vagy az odavezető utat.

131 Az Európai Unió tagállamainak többsége biztosítja a személyi sérüléseken kívüli felelősségkorlátozás lehetőségét. A szerződés szerinti felelősség korlátozás lehetőségét 20 tagállam vette már át. A hazai kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az utazásszervezők az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való felelősség mértékét a részvételi díj összegének kétszereséig korlátozhassák.

132 Természetesen a szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá élete, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget nem lehet előre kizárni vagy korlátozni.

133 Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, így különösen a) ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, b) ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy c) vis maior esetén. A b) és c) pontok esetében az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak.

134 A szerződés értelmezése Vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kellett. Ha fogyasztói szerződés tartalma az előző alapján nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

135 Jogeset 12 Utazási iroda: „legmagasabb nemzetközi színvonalú” szállodaként hirdette azt a hotelt amit az utas kiválasztott. A tájékoztató szerint 244 szobás, többek között úszómedencével ellátott hotelről volt szó. Az utas a 247-es szobát kapta, amely egy alacsonyabb kényelmi fokozatú melléképületben volt, és az „úszómedence” helyett egy „fresh water pool” medencéje volt csak a szállodának, amely méreténél fogva alkalmatlan úszásra.

136 Szerződésszegés Hibás teljesítés Teljesítés lehetetlenülése

137 Hibás teljesítés Ha szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban előírt, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

138 Jogeset Alperes utazási iroda 14 éjszakából kettőre nem tudta biztosítani a felperesek által megrendelt kétszer kétágyas szobát. Az utasok választhattak: vagy egy másik szállodába töltik el ezt a két éjszakát, vagy az eredetileg lefoglalt hotelben egy négyágyas szobában. Az utóbbi mellett döntöttek. Díjcsökkentést és kártérítést kértek. Hibás volt a teljesítés?

139 Jogeset Az utazási iroda prospektusából kinézett, svédasztalos étkeztetést ígérő négycsillagos szálloda közvetlenül a homokos tengerparton állt. A helyszínre érkező utasokat az iroda képviselője sajnálkozva értesítette, hogy a kiválasztott szállodában nincs hely, de egy hasonló hotelben gondoskodtak hasonló szobáról.

140 Ami valóban hasonló volt: négycsillagos szálloda. Ami más volt: sziklás tengerpart, kétszáz lépcső vezetett le a strandra. Svédasztal helyett turnusokba osztott étkezés. Bírósági döntés: Az azonos kategória önmagában nem garantálta az azonos minőségű szolgáltatást. Az iroda hibásan teljesített, 50%-os díjcsökkentést kellett az utasok javára teljesítenie.

141 Mitől hibás a hibás teljesítés? Egyrészt: jogszabályban objektíven meghatározott valamennyi összetevőt vizsgálni kell(utazás, tartózkodás, szállás és az ezzel összefüggő szolgáltatások) – objektív elvárások. Másrészt: A bírósági ítéletekben megmutatkozó társadalmi igény – szubjektív elvárások.

142 A teljesítés keretei Az utazási vállalkozás akkor kezdi meg teljesítését, amikor az utas megjelenik a szerződésben rögzített indulási helyen és időben, és akkor fejezi be, amikor az utas a szerződésnek megfelelően visszaérkezik. Az utas a részvételi díj megfizetésével teljesít. A szálloda a vendég bejelentkezésével kezdi meg, és kijelentkezésével fejezi be a teljesítést

143 A szerződéskötéskor már ismert hibára később nem lehet hivatkozni! Pl. ha tudja az utas, hogy átépítés alatt álló szállodában lesz a szállása és ezt a szerződés aláírásával elfogadja, akkor a későbbiekben nem kifogásolhatja a zajt, a port, stb.. Nem elég az általános szerződési feltételekben leírni azt, hogy előfordulhatnak átépítés alatt álló szálláshelyek – az általános figyelmeztetés nem lehet a konkrét szolgáltatás minősége alóli kibúvó.

144 Hibás teljesítés jogkövetkezményei Kijavítás Kicserélés Díjleszállítás Elállás

145 Kijavítás-kicserélés Szállodák esetében a ha hiba a szoba szolgáltatásában van, általában könnyen megszüntethető a hiba: pl. másik szobát kap a vendég, ahol működik a tv, nem csöpög a csap, stb. Utazás esetén: az utas haladéktalanul köteles kifogását közölni. Ha ezt elmulasztja, akkor a mulasztásból eredő károkért nem vonható felelősségre az utazási vállalkozó.

146 Jogeset Hazaérkezésük után az utasok elpanaszolták, hogy szállodai szobájukban bogarak mászkáltak, és hogy a vécétartályok egyfolytában szortyogtak-hörögtek, emiatt pedig nem tudtak rendesen pihenni. Hibás teljesítés?

147 Igen, de a kifogásukat nem közölték a helyszínen sem a csoportkísérővel, sem a helyi szolgáltatóval, akik így nem is gondoskodhattak a kijavításról, vagy kicserélésről. Hibás teljesítésből eredő igényük ezért nem „jogos”.

148 Díjleszállítás Ha a kijavítás, vagy kicserélés aránytalanul nagy többletköltséggel járna a kötelezett számára, akkor a jogosult arányos díjleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől.

149 Utazási szerződés esetén a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy hibás teljesítés esetén a vállalkozó díjleszállítást köteles adni. Utat aránytalanul nehéz lenne kicserélni. De ha egy-egy részteljesítés esetén a javítás, csere megoldható, úgy természetesen a vállalkozó ezekkel is megszüntetheti a hiba okát, hacsak ez nem túl kényelmetlen a jogosultnak.

150 Szavatossági igények elévülése A kifogást a hiba felfedezését követő lehető legrövidebb időn belül kell a kötelezett tudomására hozni. Fogyasztói szerződések esetén a két hónapon belüli kifogás tekinthető időben történtnek. Két hónapnál rövidebb határidő kikötése semmis, akkor is ha pl. az utas abba beleegyezett.

151 Fogyasztói szerződések esetén a jogvesztő elévülési idő két év (ha eddig nem fordul bírósághoz, akkor utána már nem teheti). Ez az elévülési idő nem a hiba felfedezésétől, hanem a teljesítés időpontjával kezdődik meg.

152 A teljesítés lehetetlenülése Ha egyik fél sem felelős: a szerződés megszűnik. Ilyenkor csak a lehetetlenülésről tudomást szerző félnek kötelező értesíteni a másikat. Ha az értesítést elmulasztja, akkor az ebből eredő kárért felel. Ha a kötelezett felelős, akkor a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést kérhet. Ha a jogosult felelős, akkor a kötelezett szabadul a teljesítés alól, és kártérítést is kérhet.

153 Mi a teendő ha senki sem tehet a szerződés lehetetlenüléséről? Megszűnés – jövőre hat ki, tehát nem azonos az elállással. A még nem teljesített szolgáltatás nem követelhető, a már teljesítettek esetén pedig kölcsönösen el kell számolni.

154 Példa 2006-ban az utas egy nepáli körutazásra fizetett be. Az indulás előtti este a híradóban látta, hogy Nepálban utcai zavargások törtek ki, a fővárosban Katmanduban kijárási tilalmat vezettek be. A Külügyminisztérium honlapja csak halaszthatatlan ügy esetén javasolta az utazást.

155 Az utas azonnal, írásban és szóban is lemondta az utazást, s visszakérte a teljes részvételi díjat. Az eljáró békéltető testület helyesen állapította meg, hogy a teljesítés lehetetlenné vált.

156 Ha nyaralás közben következik be a lehetetlenülés, akkor is megszűnik a szerződés és a felek kötelesek kölcsönösen elszámolni. Az addig teljesített szolgáltatás ellenértékét az utas már nem kérheti vissza, nem illeti meg a már kifizetett biztosítás, sőt az illeték sem, ha élt azzal a szolgáltatással, amelyre azt kivetették.

157 Kár, kártérítés, kártalanítás

158 Kár és kártérítés Kár: az a joghátrány, amely valakit személyében, vagy vagyonában ér. Vagyon minden olyan dolog, amelyik tulajdonba vehető, azaz ingó és ingatlan tárgy. Vagyoni és nem vagyoni kártérítés.

159 A károkozó kötelezettsége Köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ha az előző nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. Kártérítés = károsult vagyonában beállott értékcsökkenés + elmaradt vagyoni előny + az a költség ami a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges.

160 Példa Az utas az utazásszervezőnél befizetett autóbuszos fakultatív kiránduláson vett részt. A busz légkondicionálójának hűtővize befolyt a csomagtérbe és eláztatta az utas csomagját, a benne levő fürdőruhát és cigarettát. A bíróság megállapította, hogy az utas táskája és annak tartalma elázott, használhatatlanná vált, kötelezte az irodát a kár megtérítésére.

161 Példa A szállodai szobából eltűnt a vendég forint értékű karórája. A bíróság a kár megfizetésére kötelezte a szállodát. A szállóvendég alatt leszakadt az erkély. Két hónapig keresőképtelen volt, táppénzes állományban. A bíróság kötelezte a szállodát, hogy az erre a két hónapra járó átlagjövedelmet térítse meg.

162 Példa A szálloda furgonja fékhiba miatt beleszaladt a hotel parkolójában álló autóbuszba, amely turistákat hozott a helyszínre. Két hetet vett igénybe a busz kijavítása, ezalatt a vállalkozó nem tudta használni, kénytelen volt megrendeléseket visszamondani. A bíróság kötelezte a szállodát, hogy a visszamondott megrendelések elmaradt nyereségét fizesse meg a vállalkozónak.

163 Személyhez fűződő jogok védelme Személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti Különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

164 Nem vagyoni kártérítésre adhat okot, a pihenés, a remélt élmény, szórakozás, a kikapcsolódás, regenerálódás elmaradása, a csalódottság, a bosszúság, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a megalázottság, a váratlan helyzet szülte megrázkódtatás.

165 Jogeset A felperes utas háromnapos, autóbuszos, „karnevál nonstop” velencei társasutazáson vett részt az elsőrendű alperes szervezésében; az úthoz a másodrendű alperes adta az autóbuszt. A részvételi díj valamivel több mint Ft volt. A katalógus szerint az autóbusz nyugati típusú, videóval, büfével és WC-vel ellátott. Visszainduláskor azt a tájékoztatást adták az utasoknak, hogy háromóránként megállnak a szükségletek elvégzésére, mert a buszon levő WC nem lesz használható. Két megállás között az utasra hasgörcsök jöttek rá, ezért többször kérte, hogy vagy álljanak meg, vagy használhassa a buszon levő WC-t. Kérését mind a sofőr, mind az utaskísérő elutasította (autópályán, alagútban nem lehet megállni, a buszon levő WC-t pedig nem lehet igénybe venni.) Az utas végül nem tudta tovább tartani magát és kénytelen volt az ülésen elvégezni a dolgát…. A busz ezután megállt egy parkolóban, ahol az utas ruhát cserélt és megtisztálkodott. Ezután kinyitották a buszon levő WC-t is.

166 Az elsőfokú bíróság ítélete Elutasította a felperes keresetét. Indokolás: az előző megállóhelyen elvégezhette volna a dolgát, tovább normális körülmények között elvárható egy felnőttől, hogy legalább fél óráig visszatartsa a szükségét. Ha erre nem képes, akkor a normálistól eltérő helyzet áll elő, „az ilyen események épp rendkívüliségük miatt gyakorlatilag elháríthatatlanok, azaz az alperes szempontjából vis majornak minősülnek”.

167 A másodfokú bíróság ítélete Megváltoztatta az ítéletet: az elsőrendű alperes szerződésszegést követett el és ezzel személyiségi jogsértést is megvalósított.

168 Indokolás Szerződéskötést megelőző tájékoztatás a WC használatára vonatkozva: tudták-e az utasok, hogy nem használhatják majd? Értelmezhető-e egy ilyen tartalmú esetleges tájékoztatás, hogy visszatarthatatlan szükség esetén sincs mód a mellékhelység használatára?

169 Mi az utaskísérő feladata? Az hogy az utas segítségére legyen, a szükséghelyzetbe került utas érdekében intézkedjen. Ha ezt az utaskísérő nem teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. Az elsőrendű alperes felelőssége szerződésszegésen, a másodrendűé szerződésen kívül okozott károkozáson alapul. A bíróság kötelezte az alpereseket, hogy külön-külön ezer forint nem vagyoni kártérítést fizessenek meg a felperesnek.

170 Kártérítés feltételei Kár – személyben, vagy vagyon bekövetkezett hátrány. Károkozó jogellenes magatartása – aktív, vagy passzív. Közvetlen ok-okozati összefüggés a kár és a magatartás között.

171 Kártalanítás - kártérítés Alapvető különbség van a kettő között. Kártalanítás esetén a vétkességtől függetlenül kell megtéríteni a keletkezett közvetlen kárt (tehát az elmaradt hasznot és nem vagyoni kárt nem!), vagy azt az összeget, amit a jogszabály előír.

172 A 261/2004 EK rendelet például kártalanításra kötelezi a légitársaságokat, ha járattörés, vagy túlfoglalás miatt késik az utas. Ez a jogszabály egyúttal a kártalanítás összegét is meghatározza.

173 A kártérítés típusai Kártérítés alapja lehet szerződésszegés és szerződésen kívül okozott kár is.

174 Felelősség szerződésszegésért Feltétele a létező szerződés. A szerződésszegésért való felelősséget nem lehet érvényesen kizárni, különösen ha az az életet, testi épséget, egészséget károsította (valamint ha szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozták).

175 Példa Hogyan ítéljük meg annak az utazásszervezőnek a tevékenységét, aki olyan nyilatkozatot írat alá az utassal, melyben az áll, hogy az utas saját felelősségére és kockázatára vesz részt a kalandtúrán, és az iroda semmilyen felelősséget nem vállal az esetleges sérülésekért?

176 A szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti = kompenzáció.

177 Példa A Ptk. megengedi, hogy a szálloda korlátozza a felelősségét a vendég bevitt értéktárgyaiban, értékpapírjában és készpénzében bekövetkezett károkért, ha az illető nem az ilyen dolgok megőrzésére kijelölt személynek adja át, vagy nem ilyen helyre teszi.

178 Korlátozni a felelősséget utólag nem lehet! A szerződés megkötése előtt egyértelműen kell nyilatkozni a felelősség korlátozásáról és arról hogy milyen kompenzációt nyújt a kötelezett.

179 Példák a kárfelelősségre – „Az elcsúszott vendég” A szállóvendég a csúszásgátló ellenére megcsúszott a fürdőszoba kádjában, s hogy el ne essen, megragadta a falban rögzített kapaszkodót, mely azonban kiszakadt. Az illető ráesett a mosdóra, s összetörte magát is és a mosdókagylót is.

180 Szerződésen kívül, vagy szerződésszegéssel okozott kár? Biztonságos szolgáltatás nyújtásáért felel a szálloda.

181 Példa – „vasalós vendég” A kifüggesztett szabályzat ellenére a vendég vasalt a szállodai szobában. Később egy vizsgálat bebizonyította, hogy vasalója zárlatos volt, emiatt elektromos tűz keletkezett és a szoba emiatt égett ki. Szerződés része, célja, tartalma volt-e a vasalás? Jogellenes volt a vendég magatartása?

182 Példa – „a hullába botló vendég” Egy régi építésű szállodában a vendégek menekülési útvonala a konyhán keresztül vezetett. Emiatt nem lehetett lezárni az ajtókat, de a konyhai bejáratra jól láthatóan kiírták „csak a személyzet részére, idegeneknek tilos a belépés!” Az adott napon gyilkosság történ a szállodában, a helyszínelők már elmentek, a hullaszállítók még nem érkeztek meg, a holttest pedig őrizetlenül maradt. A vendég valamiért felfedezőútra indult és a kiírt tilalom ellenére benyitott a konyhába, ahol a látványtól a sokkot kapott. Kártérítést kért a szállodától.

183 Szerződés része volt az esemény? Jogellenes volt-e a szálloda magatartása? Jogellenes volt-e vendég magatartása? Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.

184 Példa „a zöldhajú vendég” A festett szőke vendég a szálloda medencéjében úszkált, amikor a haja zöld színűre változott. Kiderült, hogy az alkalmazottak aznap a megengedettnél több klórt tettek a vízbe. Jogellenes volt a szálloda magatartása?

185 A szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség elhatárolása Szerződésszegéssel okozott kárSzerződésen kívül okozott kár A felek között van szerződés, amelyben a szerződés tárgya határozza meg mit vállalt a kötelezett, milyen szolgáltatást követelhet a jogosult. Nincs szerződés a felek között, a károkozó magatartás nincs specifikálva, jogellenesnek kell lennie. A szerződésszegés esetei: - Kötelezett késedelme - Jogosult késedelme - Hibás teljesítés - Teljesítés lehetetlenné válása - Teljesítés megtagadása Speciális esetei: - Veszélyes üzem - Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy - Alkalmazott, megbízott, képviselő - Épületről lehulló tárgyak (a felsorolás nem teljes)

186 Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért Csak akkor lehet kizárni, vagy korlátozni ha jogszabály megengedi, vagy a károsult megfelelős kompenzációt kap. Jogellenes magatartással valósulhat meg, de a károkozó mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Minden esetben a szerződés megkötése előtt kell egyértelműen megszabni, a másik fél tudomására hozni a kizárást, vagy a korlátozást. A szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott kárért, valamint az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.

187 Kártérítés a szerződésszegéssel okozott károkért Kártérítés a szerződésen kívül okozott károkért A kártérítés mértékét csak akkor lehet mérsékelni, ha jogszabály megengedi Nem járt kártérítés, ha a károsult beleegyezésével okozták a kárt és az társadalmi érdeket nem sért. Akkor sem jár kártérítés, ha a kár jogos védelem, vagy szükséghelyzet miatt keletkezett.

188 Eset értelmezés (A) A vendég a szállodai fürdőszobában megcsúszott, megragadta a falba épített kapaszkodót, amely kiszakadt, így a vendég elesett és összetörte magát.

189 Eset értelmezés (B) Dekoráció volt csupán a vendég szobájának franciaerkélye; belülről nem nyitható üvegajtó zárta le. Csak egy speciális szerszámmal lehetett kinyitni, ha meg akarták tisztítani, de ilyen nem volt a szobában. A szállóvendég rejtélyes módon kinyitotta az üvegajtót, nekidől a franciaerkély korlátjának és kizuhant.

190 Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség A károsultra vonatkozik: az elhárítás, illetve csökkentés érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult ennek a kötelezettségnek nem tett eleget.

191 Önhiba lesz a kár, ha a károsultnak számolnia kellett a veszéllyel. Pl.: Ha a szálloda kirakja a figyelmeztető táblát a belső uszodában (csúszós padló), akkor hivatkozhat önhibára a vendég részéről.

192 A szállodák, éttermek és más hasonló intézmények felelőssége

193 Felelősség a vendég személyében, illetve a vendég által bevitt dolgokban bekövetkezett károkért. Szabályokat a Ptk. Tartalmazza. A felelősségi szabályok kategóriától függetlenek.

194 A letéti szerződés Letét: ideiglenes megőrzés. Tárgya: Letevő a letéteményesnek ideiglenesen átad egy dolgot (ingó dolog) megőrzésre. Kötelező alakiság nincs, az ügylet lehet ingyenes és visszterhes is. A letéteményes felelősséggel tartozik a rábízott dologért, olyan állapotban kell visszaadnia a letevőnek, mint amilyenben megkapta.

195 Az őrzés módját a szerződés határozza meg. A letéteményes a dolgot nem használhatja, más személy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy azáltal károsodástól óvja meg a letevőt. Amennyiben a letéteményes ezt a tilalmat megszegi, felelős mindazon kárért, amely enélkül nem következett volna be (pl. ha a letét tárgya azért semmisül meg, mert annak a személynek, akire azt a letéteményes bízta, a háza leég).

196 A jogosan (vagyis a letevő hozzájárulásával) igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga őrizte volna (vagyis akkor vonható felelősségre, ha a harmadik személyt vétkesség terheli). Ennél is enyhébb a letéteményes felelőssége, ha a harmadik személyt károsodás elkerülése érdekében vette igénybe. Ebben az esetben az igénybevett személyért a letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése körében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

197 A szállodák letéti felelőssége Speciális letéti felelősség érvényesül. A szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése, elpusztulása, vagy megsérülése folytán szenved, kivéve ha bizonyítja hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy a vendég maga okozta.

198 Károk Elveszés Elpusztulás Megsérülés Nem az számít, hogy kinek a tulajdona, hanem hogy ki vitte be a szállodába. Fizikai behatások által okozott károk

199 Megszálló vendég Az aki a szálloda szállásszolgáltatását igénybe veszi. Hotelszoba használatot jelent, a napszak nem számít (lehet nappali igény is: tárgyalás, két járat közti időtartam). A vendég vendégének a dolgaiban bekövetkezett kár már nem a szállodai felelősség körébe tartozik. Az sem ide tartozik, ha a szálloda és a károsult között más jogviszony létezik (pl. bérlet).

200 Bevitt dolgok A megszálló vendég valamennyi bevitt dolga… Ha létrejött a szállásszerződés, akkor a szállóvendég minden, a szálloda területére bevitt dolgában keletkezett kárért felel. A szálloda korlátozhatja a bevihető dolgok körét (pl. háziállat, különösen értékes holmik) – ezt azonban csak a szerződéskötés előtt teheti meg jogszerűen, utána már nem érvényes, akár titkos fenntartásnak is minősülhet. Amit a Ptk. nem értelmez: mi számít bevitelnek, azaz pontosan milyen dolgokban és meddig áll fenn a szálloda felelőssége?

201 Felelős őrzés A magyar szabályozás értelmezése szerint a szálloda felelőssége a vendég bejelentkezésével kezdődik és a kijelentkezésével végződik. Ha van külön megállapodás a szállodával, hogy a vendég előre elküldi a dolgait, vagy kijelentkezése után ott hagyja, akkor a letét szabályait kell alkalmazni – de nem a szállodai letétét.

202 Ha nincs megállapodás, de pl. a vendég ott felejtette egy dolgát, akkor a felelős őrzés szabályai irányadók. Felelős őrzés: ha valaki anélkül tartja magánál a másik dolgát az ő érdekében, hogy erre jogosult, vagy kötelezett lenne. Nem szerződésen alapul, hanem jogszabályi rendelkezésnek. Ilyenkor az őrzés költségeit természetesen a vendéget terhelik.

203 A szállodai letét jellegzetessége Megközelíti a felelősség az abszolút mértéket, ráadásul ez érvényesen nem korlátozható és nem zárható ki. A szálloda nemcsak az alkalmazottakért felel fokozott mértékben, hanem a többi vendég által okozott kárért is.

204 A felelősség olyan dolgokra terjed, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt vagy erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgainak átvételére jogosultnak tarthatott (pl. a portás). Jogszabály a kártérítés mértékét korlátozhatja (napi szobaár 50x- ese), kivéve, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (pl. nem tett megfelelő intézkedéseket a besurranó tolvajok ellen).

205 A szálloda felelősségének korlátai Enyhébb a szálloda felelőssége az értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért. Ezekért a szálloda csak akkor felelős - éspedig a felelősség mértékének korlátozása nélkül -, ha a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette, a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta, a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik. (Vagyis a szállodát a kár bekövetkezéséért vétkesség terheli.) Utóbbi az esetben a bizonyítás a vendéget terheli.

206 Kifejezetten átvette: nem muszáj külön megállapodást kötni, lehet ráutaló magatartás is. Pl. a szobaszéf arra utal, hogy a szálloda hajlandó őrizni a készpénzt, értéktárgyat, értékpapírt.

207 Átvételt kifejezetten megtagadta: Az elutasítás nem mentesít a felelősség alól. Csak akkor védekezhet eredményesen a szálloda, ha bebizonyítja, hogy a kárt kizárólag a vendég hibája okozta

208 A vendég nem is kísérli meg átadni őrzésre: A szálloda csak akkor felel, ha a vendég bizonyítja, hogy az általános felelősségi szabályok (aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni) szerint is felelősséggel tartozik a szálloda. Ebben az esetben ugyanis a mindenkori birtokos/tulajdonos felelőssége hogy ügyeljen dolgaira. Legfeljebb szerződésen kívül okozott kárért való felelősség lehet.

209 Jogeset: az antik óra A vendég a városban vásárolt egy antik asztali órát. Este érkezett vissza a szállodába, az órát nem adta át megőrzésre. Lefekvéskor maga mellé tette az ágy melletti éjjeliszekrényre. Kora hajnalban a szálloda portása véletlenül megnyomta a tűzriasztó gombját, a felharsanó sziréna hangjára felriadó vendég az ágyból kiugorva leverte az órát és az összetört.

210 Általános szabályok (bevitt dolgok), vagy speciális szabályok (készpénz, értékpapír, értéktárgy) érvényesülnek? Van a letéti szerződés a felek között? A szálloda okozta-e a kárt? Mi lesz a megoldás?

211 A megszálló vendég értéktárgyában bekövetkezett kárért a szálloda csak akkor felel ha azt megőrzésre átvette, az átvételt megtagadta. Egyébként kizárólag akkor, ha a kárért az általános szabályok szerint lenne felelős, ezt viszont már a vendégnek kell bizonyítania. (az óra azért törött össze, mert a téves riasztás miatt megriadva leverte és nem azért mert a riasztástól függetlenül söpörte le véletlenül a szekrényről)

212 Jogeset – az ékszerkaróra A szállóvendég bejelentette, hogy ékszerkarórája elveszett a szállodai szobából. Az elveszés napján nem volt a széfben. Kártérítést követelt. Milyen döntés születhetett?

213 A vendég a kárt haladéktalanul köteles bejelenteni, ennek elmulasztása esetén a szálloda nem tartozik fokozott felelősséggel, a kárt az általános szabályok szerint (tehát a szálloda vétkessége esetén) lehet követelni azzal, hogy a bizonyítás sikertelensége a vendégre hárul. Ha tehát a vendég az azonnali kárbejelentést elmulasztja, akkor még a kártérítés általános szabályainál is kedvezőtlenebb pozícióba kerül, hiszen ahelyett, hogy a szálloda fokozott felelőssége alapján érvényesíthetné a kárigényét, neki kell minden egyes jelentős tényt bizonyítania.

214 A felelősség és a kártérítés mértéke A Ptk. általános szabályai szerint szerint a szálloda nem korlátozhatja és nem zárhatja ki felelősségét. Érvénytelen tehát az a kikötés pl. amikor a szobaszéfre ráírják, hogy csak meghatározott összegig vállalnak felelősséget az abban elhelyezett vagyontárgyakért. A felelősség tehát nem korlátozható, de a kártérítés mértéke már igen.

215 Kártérítés mértéke évi XI. törvény: A szálloda kártérítésének mértéke a napi szobaár ötvenszerese, kivéve ha a kár ennél kevesebb. A korlátozás nem érvényes a készpénzben, értéktárgyban és értékpapírban bekövetkezett károkra, feltéve hogy a szálloda ezeket megőrzésre átvette, vagy átvételüket megtagadta. Itt teljes kártérítés érvényesül, minden korlátozás érvénytelen. Akkor sem korlátozható a kártérítés mértéke, ha a vendég bebizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

216 Jogeset – a megrongált autó Éjszaka megrongálták a vendég autóját a szálloda parkolójában. A keletkezett kár jóval meghaladta a napi szobaár ötvenszeresét. A szálloda azzal védekezett, hogy a parkoló körül van kerítve, másrészt felhívta a vendégek figyelmét, hogy az autóikban keletkezett károkért nem vállal felelősséget.

217 A bíróság a vendég követelésének adott helyt. A szálloda egyoldalú nyilatkozattal nem korlátozhatja és nem is csökkentheti felelősségét. Nem járt el úgy ahogy az az adott helyzetben általában elvárható: a kerítés nem elég az őrzési kötelezettség teljesítéséhez. Mindezek alapján kártérítési kötelezettségének mértéke nem csökkenhető.

218 Mentesülés a felelősség alól Ha a vendég hibája okozta a kárt; Ha a vendégek és a szállodai alkalmazottak körén kívül álló elháríthatatlan ok okozta a kárt. Pl. ha a vendég dolgai földrengés következtében pusztultak el. Nem elháríthatatlan a tolvaj, a gyújtogató, a rövidzárlat, kábelhiba,stb..

219 Éttermek, kávéházak, színházak, fürdők és más hasonló intézmények felelőssége A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok továbbá a ruhatárat üzemben tartók vendégeikkel a szállodához hasonló viszonyba kerülnek. Ezért a vendégek vagyontárgyai tekintetében - jellegükből adódó eltérésekkel - hasonlóan szigorú felelősséggel tartoznak. A felelőssége azonban csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe rendszerint magukkal szoktak vinni, ha pedig megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. Nem alkalmazhatók ezek a korlátozások, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

220 Különbségek a szállodai felelősségtől Nem minden dologért tartoznak felelősséggel. Kártérítési felelősségüket nem korlátozhatják.

221 Utasszállítás repülőjárattal Járattörlés és repülőgépkésés szabályai

222 Problémák: amikor törlik, amikor késik, stb…. Jelenleg két európai uniós rendelkezés vonatkozik a légtér lezárásából adódó repülőjegy- és csomagtúra-lemondásokra. Ezek közül az első, a 2004/261-es uniós rendelet ( a másik a már tanulmányozott 90/314 rendelet az utazási csomagról), amely azon légi utasok kárpótlását és segítségnyújtását szabályozza, akiknek törölték a légi járatát, vagy nagyon nagy késésre számíthatnak.

223 A járattörlés okai: aktuális – pl. rendkívüli helyzet A nemzeti hatóságoknak a nemzetközi jogi előírások alapján gondoskodniuk kell a biztonságról, beleértve a légtér, illetve a repülőterek lezárását is, mégpedig úgy, hogy nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést egyetlen légi társasággal szemben sem. Forrás: #ixzz0linamhD2http://utazas.sk/legi-utasok-jogai-a-rendkivuli-helyzetben/#more #ixzz0linamhD2

224 A rendkívüli körülmények mellett is érvényben maradnak a légi utasok uniós irányelvben biztosított jogai. A légi társaságok kötelesek megfelelő tájékoztatást adni a helyzetről, a járattörlésekről és a késések várható időtartamáról. Európai Bíróság 2013-ban hozott ítéletében ilyen esetben is kötelezőnek ítélte a pénzbeli kártérítést (McDonagh-RyanAir ügy)

225 Beszállás megtagadása A köztudatban úgy él, hogy a légitársaság több jegyet adott el, mint ahány hely van a gépen. De nem csak erről lehet szó: Pl. az egyik légitársaság New York-i járatánál csak két beszállópultot nyitottak ki, viszont az indulás megkezdése előtt legalább két óra kellett a biztonsági intézkedésre. Azok az utasok, akik a sor végén álltak, nem kerültek időben sorra.

226 Amikor a társaság látja, hogy több az utas, mint ahány hely van, akkor kereshet önkénteseket, akik valamilyen kedvezmény fejében lemondanak az utazásról. Ha az utas ezt elfogadja, akkor a légitársaság nem köteles fizetni. Ha nincsenek ilyen önkéntesek, akkor gondoskodni kell arról, hogy az utas a lehető legrövidebb idő alatt eljusson a célállomásra, vagy pedig vissza kell váltani a jegyét.

227 Beszállás megtagadása, járattörlés Ha az utastól megtagadják a beszállást, vagy járatát törlik, a járatát működtető légitársaságnak pénzbeli kártalanítást, valamint segítségnyújtást kell biztosítania. Ezek a jogok bármilyen járatra vonatkoznak, beleértve a charterjáratokat is, amennyiben az utas idejében bejelentkezik (check-in) a járatra, amely - az EU valamely repülőteréről indul, vagy - az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot EU-beli légitársaság működteti.

228 Ha az érintett utas nem tartozik az ülőhelyüket önként átadók közé, a légitársaságnak a következő összegű kártalanítást kell fizetnie neki: km-nél rövidebb járat esetén 250 €, km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb, és km közötti járat esetén 400 €, - az EU-n kívüli, km-nél hosszabb járat esetén 600 €. A kártérítés összege a felére csökkenthető, ha a késés a fenti esetekben nem több mint két, három, illetve négy óra.

229 A légitársaságnak továbbá a következő ellátást kell nyújtania: - a jegyár visszatérítésének lehetőségét (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára, - élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget.

230 Járattörlés Ha az utas járatát törlik, a járatot működtető légitársaság a következőket köteles nyújtani: - a jegyár visszatérítésének lehetőségét (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára, - élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget.

231 A légitársaság a beszállás megtagadásánál említettel azonos mértékű kártalanítás megfizetésére is köteles, kivéve, ha idejében értesítette az utasokat, és más közlekedési lehetőséget biztosított számukra, amellyel az eredetileg tervezettel megközelítőleg azonos időben érkeznek úti céljukra. A kártalanítás vagy a visszatérítés történhet készpénzben, banki átutalással vagy csekkel, valamint - ha az utas ehhez írásos hozzájárulását adja - utazási utalványok formájában is. A kifizetésnek hét napon belül kell megtörténnie. Ha az utas nem részesül jogainak megfelelő elbánásban, azonnal tegyen panaszt a járatot működtető légitársaságnál.

232 Jelentős időtartamú késés Azonnali segítségnyújtás valamennyi járat esetében, beleértve a charterjáratokat is, amennyiben az utas idejében bejelentkezik (check-in) a járatra, amely az EU valamely repülőteréről indul, vagy az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot EU-beli légitársaság működteti, Továbbá a járatot működtető légitársaság két óra vagy annál hosszabb késésre számít km-nél rövidebb járat esetén három óra vagy annál hosszabb késésre számít km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb, és km közötti járat esetén, négy óra vagy annál hosszabb késésre számít az EU-n kívüli, km-nél hosszabb járat esetén A légitársaságnak élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget kell hogy biztosítson.

233 Ha a késés öt óra vagy annál hosszabb, a légitársaság fel kell, hogy ajánlja a jegyár visszatérítésének lehetőségét is (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára). Ha az utas nem részesül jogainak megfelelő elbánásban, azonnal tegyen panaszt a járatot működtető légitársaságnál.

234 Kártérítési igény rendezése: Montreali Egyezmény alapján A montreali egyezmény szerint ha a társaság volt a hibás a késésben és az utasnak kára keletkezett, akkor azt köteles megtéríteni. A kártérítés felső határa 4150 SDR. (jelenleg 1 SDR ~0,9 eurónak felel meg). A világ bármely részén élhetünk vele, nemcsak akkor ha közvetlenül EU-s ország az indulás vagy érkezési hely. Ami nehéz: az utasnak kell bizonyítani.

235 SDR SDR azaz "Különleges Lehívási Jogok" (SDR = Special Drawing Rights) potenciális igény szabadon használható pénzneme a Nemzetközi Valutaalap tagjainak. Az SDR valutakódja az ISO 4217 szabvány szerint XDR. Az SDR meghatározása oly módon történik, hogy a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik. Jelenlegi pénznemek a kosárban súlyuk szerint: az USA dollár, az euró, a japán jen és az angol font sterling. Az euró bevezetése előtt a német márka és a francia frank is jelen volt a kosárban. Az SDR-ben szereplő adott valuta súlyát az határozza meg, hogy az adott nemzeti valuta a nemzetközi kereskedelemben milyen súllyal szerepel. A valutakosárban szereplő nemzetközi valuták súlyát az IMF Igazgatósága öt évente vizsgálja felül. Periódus USD EUR JPY GBP USD EUR JPY GBP 2006– (44%) (34%) 18.4 (11%) (11%) 2011– 0,6600 (41,9%)0,4230 (37,4%)12,1000 (9,4%)0,1110 (11,3%)

236 Poggyász Az utas legfeljebb SDR összegű kárigénnyel léphet fel, ha a világ bármely részén egy EU-beli légitársaság járatán kár éri amiatt, hogy megsemmisül, megsérül, elvész vagy késve érkezik meg a poggyásza. Ha a légitársaság nem ért egyet a követeléseivel, az utas bírósághoz fordulhat. A feladott poggyász károsodásával kapcsolatos kárigényét írásban kell benyújtania a poggyász átvételét követő hét, késve érkező poggyász esetén pedig az átvételt követő huszonegy napon belül. Kárigényét ahhoz a légitársasághoz nyújthatja be, amellyel szerződése van, vagy ahhoz, amely ténylegesen működteti a járatot, amennyiben a kettő különbözik.

237 A kárt az utasnak kell bizonyítania itt is. Persze lehet hogy már nincsenek meg a számláink, de ez nem lehet akadály. Ha a légitársaság nem fogadja el igényünket, a bíróság még mindig dönthet az életszerűség alapján a javunkra.

238 Baleseti sérülés, haláleset Az utas és hozzátartozója kárigénnyel léphet fel, ha a világ bármely részén egy EU-beli légitársaság járatán bekövetkezett baleseti sérülés vagy haláleset következtében kárt szenved. Sürgős anyagi szükségletei fedezésére jogában áll előleget kérnie. Ha a légitársaság nem ért egyet a követeléseivel, bírósághoz fordulhat. A kárigényt ahhoz a légitársasághoz kell benyújtani be, amellyel szerződése van, vagy ahhoz, amely ténylegesen működteti a járatot, amennyiben a kettő különbözik.

239 Nem szállítható EU-s szabály (820/2008 EK rendelet a repülés biztonságát veszélyeztető tárgyakról és anyagokról)

240 A repülés biztonságát védő intézkedések

241 Szigorított védelmi területek és a légi oldal egyéb területei Csak ellenőrzött mozgás lehetséges. A személyzetre is vonatkozik. Külön azonosító okmány (kártya) teszi lehetővé a közlekedést ezeken a területeken. Ajtók csak a rakodás ideje alatt lehetnek nyitva. Megfelelő figyelőberendezést kell működtetni. A jogosulatlan belépés megelőzése érdekében a repülőtereken ellenőrzés alatt kell tartani az indulás-ellenőrzési rendszert és az utasbeléptető rendszert.

242 Terminálterületek Nagyközönség előtt nyitva áll, de itt is folyamatos ellenőrzést kell biztosítani.

243 A személyzet, a személyzetnél lévő tárgyak és a járművek átvizsgálása A védelmi személyzet jogosult megtagadni a szigorított védelmi területre való belépést a személyzet minden olyan tagjával szemben, aki védelmi szempontból aggályos tárgyat tart magánál. A tiltott tárgyak és a jogosulatlan személyek kiszűrése érdekében a járműveket át kell vizsgálni. Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön.

244 LÉGI JÁRMŰVEK VÉDELME A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a légi járművek védelmi célú átvizsgálását és ellenőrzését végző személyek ismerjék az általuk ellenőrzött légijármű-típust, és ezekről a tevékenységekről megfelelő képzésben részesüljenek.

245 Tiltott tárgyak Sem a szigorított védelmi területre, sem a fedélzetre nem vihet az utas pl. Lőfegyvert és egyéb fegyvert (beleértve a játék pisztolyt, a lőfegyverutánzatot, a lőfegyver alakú öngyújtót, de a csúzlit is) Szúró- és vágófegyvereket, éles tárgyakat (beleértve a korcsolyát, a szabad pengéjű borotvát, 6 cm-nél hosszabb pengéjű ollót, csavarhúzót is)

246 Tompa eszközöket: (pl. baseballütő, evező, gördeszka, horgászbot, stb) Robbanó- és gyúlékony anyagot (pl. lőszer, aeroszolos festékspray, 70 V%-nál nagyobb alkoholtartalmú szeszes ital) Vegyi- és toxikus anyagokat

247 Folyadékokat (kivéve ha legfeljebb 100 ml űrtartalmú különálló tartályokban vannak vagy kiszerelésük ennek megfelelő, és egyetlen, legfeljebb 1 liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóban vannak elhelyezve. A műanyag zacskó tartalmának kényelmesen el kell férnie a zacskóban, a zacskót teljes mértékben le kell zárni. Folyadéknak minősülnek a hajzselé, a borotvahab, az italok stb. Kivétel: utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére kívánják felhasználni, ideértve a bébiételeket is. Felszólításra az utas köteles bizonyítani a szóban forgó folyadék valódiságát; vagy a légi oldalon, a beszállókártya-ellenőrzési ponton túl vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott repülőtér, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum; vagy a szigorított védelmi területen belül vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik; ….

248 Kézipoggyász átvizsgálása Minden folyadékot be kell mutatni. Az átvizsgálás megkezdése előtt a hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus eszközöket a kézipoggyászból ki kell venni és külön meg kell vizsgálni. Az utas kabátját és felöltőjét oly módon kell átvizsgálni, mintha külön kézipoggyász lenne


Letölteni ppt "Turisztikai és utazási jog Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2014 Tárgyfelelős oktató: Dr. Bánhegyi Gabriella"

Hasonló előadás


Google Hirdetések