Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGLALKOZTATÁSA. Feladat Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon? 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGLALKOZTATÁSA. Feladat Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon? 2."— Előadás másolata:

1 HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGLALKOZTATÁSA

2 Feladat Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon? 2

3 Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek?  A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem.  Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület.  A szülők iskolázatlansága  A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak  Nincs család, a gyerek állami gondozott  Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni.  Megváltozott munkaképességűek 3

4 HH(H) okai  Természeti és egészségügyi okok  Emberi környezethez való viszonyból fakadó okok  Emberi környezettől független okok  Diszkrimináció és intolerancia  Politikai-gazdasági okok  „Érintettek köre” szerinti okok  Egyéni hátrányok  Csoport hátrányok 4

5 Esélyegyenlőség? 5

6 Konkrét esélyegyenlőségi intézkedések  Akadálymentesítés  Roma munkavállaló foglalkoztatása  Pályakezdők alkalmazása  GYES és GYED-ről visszatérők alkalmazása  Esélyegyenlőségi terv készítése  Nők bérének emelése  Nők magasabb arányú foglalkoztatása felsővezetésben  Stb.. 6

7 Alacsony iskolai végzettségűek  Az iskolai végzettség növekvő tendenciát mutat, de…  Az iskolai végzettség, a képzettség nemcsak azt befolyásolja, hogy ki, milyen foglalkozási pozícióban helyezkedik el, hanem azt is, hogy egyáltalán el tud-e helyezkedni.  Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a munkapiacról kiszakadók hányada Forrás: KSH, ábra: A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint 7

8 Megváltozott munkaképességű munkavállaló (MMM)  akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60 százalékos  aki legalább 40% egészségkárosodással rendelkezik  akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50 % az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,  vagy aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.  Mozgáskorlátozottnak minősül  Mindkét fülére legalább 60%-ban elvesztette a hallását 8

9 Rehabilitációs hozzájárulás  Kötelező foglalkoztatási szint  A foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma eléri az 5%-át.  A hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn.  Mértéke: Ft/fő/év 9

10 Rehabilitációs hozzájárulás  Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles  munkaadó, kivéve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet. 10

11 Rehabilitációs hozzájárulás  A munkaadó a létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni:  közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint foglalkoztatott munkavállalót  az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,  a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót  az Mt. alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót 11

12 Közfoglalkoztatás kapcsolódása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához  Mit jelent a közfoglalkoztatás?  Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen.  A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést.  A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára.  A közfoglalkoztatási jogviszony új, az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony  „tranzitfoglalkoztatás”  Közfoglalkoztatott az lehet aki:  munkaviszonyt létesíthet,  16. életévét betöltötte, és  a munkaügyi központ által nyilvántartásba vett álláskeresési vagy rehabilitációs ellátásban részesül 12

13 Kinek lehetőség a közfoglalkoztatás?  a halmozottan hátrányban lévő  foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő  álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 13

14 Közfoglalkoztató lehet:  helyi és kisebbségi önkormányzat, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,  költségvetési szerv,  egyház,  civil szervezet,  közhasznú szervezet,  állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,  vízitársulat,  Erdőgazdálkodó (magánerdő gazdálkodó is!),  szociális szövetkezet közhasznú tevékenysége körében,  vasúti pályahálózat-működtető szervezet. 14

15 Közfoglalkoztatási jogviszony  Miben tér el a munkaviszonytól:  csak határozott időre létesíthető (max. 11 hónap),  a határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás időtartama, nem hosszabbítható,  nem köthető ki próbaidő, stb.  Közfoglalkoztatottak bérezése:  a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, illetve a közfoglalkoztatási garantált bérrel (közfoglalkoztatási bér havi összege bruttó Ft, a közfoglalkoztatási garantált bér havi összege pedig bruttó Ft),  a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre ( forint) vagy – középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre ( forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén,  az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre (1160 forint/nap) jogosult,  a szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap 15

16 Startmunka kistérségi mintaprogramok  A közfoglalkoztatásért felelős miniszter olyan mintaprogramokat indíthat el, amelyekben a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók.  A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek.  A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. 16

17 „Minden gyerek lakjon jól”  47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében 300 településen halmozottan hátrányos helyzetű többgyerekes család számára  zöldség és fehérje szükségletükhöz szükséges vetőmag és kishaszonállat.  „mini háztájik”  hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. 17

18 18

19 19

20 Jogsérelmek 20 Jogsérelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság bejelentésre kivizsgálja, és vétkesség esetén szankcionálja. Jogszabályok: A foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény (Flt.), különösen 4. § 54. § és az 58. § (5) bekezdése A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI törvény, különösen 6., 23., 24., 33., 34., 38.§-ok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV. törvény, különösen az 5.§ és 8.§. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény, különösen a 15. és 16. §-ok. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet, különösen az 1., 9., §- ok.


Letölteni ppt "HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGLALKOZTATÁSA. Feladat Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon? 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések