A közfoglalkoztatás évi rendszere

Az előadások a következő témára: "A közfoglalkoztatás évi rendszere"— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere
2013. május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

2 Munkaerő-piaci helyzetkép
Foglalkoztatási célkitűzés: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. KSH adatok december – február A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 786 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 56,5% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 0,7 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 502 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által márciusban nyilvántartott álláskeresők létszáma: fő Közülük: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: fő ellátásra nem jogosult álláskereső: fő. A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is. Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

3 Baranya megyei munkaerő-piaci adatok
évi, éves adatok (Forrás: KSH) A 15–64 éves foglalkoztatottak száma Baranya megyében 137 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 61,3 % volt a foglalkoztatottak aránya. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 24 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 14,7%-os volt, előbbi 1,4%-kal emelkedett a múlt évihez képest, utóbbi pedig  0,2%-ponttal magasabb az előző évinél.

4 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás átalakítása következtében
2011. január 1-től megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, továbbá a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre.

5 Az új közfoglalkoztatási rendszer
Közfoglalkoztatási előirányzat mértéke 2011. évben 64,0 Mrd Ft, 2012. évben 137,5 Mrd Ft, 2013. évben 153,8 Mrd Ft. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül levők aktivizálása, és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás. A közfoglalkoztatás megújításának fontos eleme a költséghatékonyság fejlesztése, emellett kiemelt cél a területi aránytalanságok felszámolása, értékteremtő munka biztosítása. 5

6 Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás?
Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet, aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

7 A közfoglalkoztatás új rendszere
Célok az állami források hatékonyabb felhasználása, a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.

8 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013
A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai A Kftv január 1-jén hatályba lépett módosításai fizetés nélküli szabadság alsó határának (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – meghatározása határozott idejű munkaviszony létesítése esetén, várandósság esetére az egészségi állapotnak megfelelő munkakör felajánlása, a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bér mértékének meghatározása, a közfoglalkoztatási szerződés módosítása eseteinek meghatározása. A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emelése, a munkavezetők bérének meghatározása: az állásidőre járó napi bér meghatározása.

9 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013
A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok január 1-jén hatályba lépett módosításai A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény módosítása a Kftv.-ben meghatározott valamennyi közfoglalkoztatót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

10 2013. évben hatályba lépett további módosítások
A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet április 1. napjától hatályba lépett módosításával megszűnt a közfoglalkoztatási bér heti bér-részletekben történő kifizetésének kötelezettsége, havi bérfizetés került bevezetésre. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet április 1. napjától hatályba lépett módosítása szerint A közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségei és kiadásai %-os összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatási mintaprogramok lezárását követően a mintaprogramra épülő további közfoglalkoztatási programok indíthatóak, melyek esetében a beruházási és dologi költségek %-os összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosítása: Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból tanköteles gyermekének mulasztása miatt ha önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

11 A közfoglalkoztatási bérek változásai

12 A közfoglalkoztatási bérek változásai

13 Kistérségi startmunka mintaprogramok
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

14 Mezőgazdasági projekt
Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árkok kialakítása, rendszeres karbantartása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

15 Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja:
az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése.

16 Kistérségi mintaprogramok 2012. évben

17 A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása
Munkavállalást akadályozó tényezők: alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot (mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkor, nem, származás stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

18 Az iskolai végzettség munkavállalást befolyásoló hatása

19 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012
A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása évben

20 TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok” program
Képzések célja: szakmai ismeretek megszerzése, a közfoglalkoztatásban történő szakszerű és biztonságos munkavégzés megalapozása, eredményesen járulnak hozzá a célcsoport foglalkoztatásához. Képzések csoportosítása: Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések.

21 TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok” program
A mezőgazdasági projektekbe a települési igények alapján a évben fő került bevonásra. 2013 tavaszán újabb fő képzése kezdődik meg. 2012-ben az országos közfoglalkoztatási programokban 2806 fő képzése valósult meg. Az országos közfoglalkoztatók a évre előzetesen 6147 fő képzési igényét jelezték.

22 A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban
A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Funkciója: a tagok számára munkalehetőség biztosítása, a szövetkezet keretében nyújtott szolgáltatások, termékek értékesítésével a fennmaradását biztosító, profitot is eredményező bevétel megszerzése, önellátás, önfenntartás biztosítása, fenntartható település létrehozása. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezetek mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

23 A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei
A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel. Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és kulcskompetenciák fejlesztése is társul. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

24 A 2013. évi közfoglalkoztatási alapelvek
Legalább fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében. Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék-előállító tevékenység) Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 2013. évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

25 A 2013. évi közfoglalkoztatás főbb területei
Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás belvízelvezetés mezőgazdasági utak rendbetétele mezőgazdasági projekt bio- és megújuló energiafelhasználás illegális hulladéklerakó helyek felszámolása közúthálózat javítása a települések belterületén téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás helyi sajátosságokra épülő egyedi programok 4. Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás évről áthúzódó programok 6. Téli átmeneti közfoglalkoztatás

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!