Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere 2013. május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere 2013. május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály"— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás évi rendszere május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

2 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatási célkitűzés: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. KSH adatok december – február  A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 786 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 56,5% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 0,7 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.  A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 502 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által márciusban nyilvántartott -álláskeresők létszáma: fő Közülük: -foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: fő -ellátásra nem jogosult álláskereső: fő.

3 3 Baranya megyei munkaerő-piaci adatok évi, éves adatok • (Forrás: KSH)  A 15–64 éves foglalkoztatottak száma Baranya megyében 137 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 61,3 % volt a foglalkoztatottak aránya.  A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 24 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 14,7%-os volt, előbbi 1,4%-kal emelkedett a múlt évihez képest, utóbbi pedig 0,2%-ponttal magasabb az előző évinél.

4 4 A közfoglalkoztatás átalakítása következtében január 1-től megszűnt  a közmunkaprogram,  a közcélú munka, továbbá  a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre. Közfoglalkoztatás

5 5 Az új közfoglalkoztatási rendszer  Közfoglalkoztatási előirányzat mértéke évben 64,0 Mrd Ft, évben 137,5 Mrd Ft, évben 153,8 Mrd Ft.  A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül levők aktivizálása, és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás.  A közfoglalkoztatás megújításának fontos eleme a költséghatékonyság fejlesztése, emellett kiemelt cél a területi aránytalanságok felszámolása, értékteremtő munka biztosítása.

6 6 Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás?  Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen.  A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést.  A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára.  A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet, aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

7 7 A közfoglalkoztatás új rendszere Célok •az állami források hatékonyabb felhasználása, •a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, •a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, •a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, •a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, •a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.

8 8  A Kftv január 1-jén hatályba lépett módosításai  fizetés nélküli szabadság alsó határának (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – meghatározása határozott idejű munkaviszony létesítése esetén,  várandósság esetére az egészségi állapotnak megfelelő munkakör felajánlása,  a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bér mértékének meghatározása,  a közfoglalkoztatási szerződés módosítása eseteinek meghatározása.  A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével.  A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása  a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emelése,  a munkavezetők bérének meghatározása:  az állásidőre járó napi bér meghatározása. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai

9 9 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok január 1-jén hatályba lépett módosításai  A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény módosítása •a Kftv.-ben meghatározott valamennyi közfoglalkoztatót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), •a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti.  A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

10 évben hatályba lépett további módosítások  A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet április 1. napjától hatályba lépett módosításával megszűnt a közfoglalkoztatási bér heti bér-részletekben történő kifizetésének kötelezettsége, havi bérfizetés került bevezetésre.  A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet április 1. napjától hatályba lépett módosítása szerint  A közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségei és kiadásai %-os összegben támogathatóak.  A közfoglalkoztatási mintaprogramok lezárását követően a mintaprogramra épülő további közfoglalkoztatási programok indíthatóak, melyek esetében a beruházási és dologi költségek %-os összegben támogathatóak.  A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosítása: Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból  tanköteles gyermekének mulasztása miatt  ha önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

11 11 A közfoglalkoztatási bérek változásai

12 12 A közfoglalkoztatási bérek változásai

13 13 Kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

14 14 Mezőgazdasági projekt Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árkok kialakítása, rendszeres karbantartása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás Célja: a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

15 15 Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja: az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Célja: a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Célja: folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás Célja: a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése.

16 16 Kistérségi mintaprogramok évben

17 17 A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása Munkavállalást akadályozó tényezők:  alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség,  idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya,  kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya,  önbizalomhiány (félelem a kudarctól),  rossz egészségügyi állapot (mentális betegségek kialakulása),  mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani),  előítélet (az életkor, nem, származás stb. miatt),  motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

18 18 Az iskolai végzettség munkavállalást befolyásoló hatása

19 19 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása évben

20 20 TÁMOP „Újra tanulok” program  Képzések célja: •szakmai ismeretek megszerzése, •a közfoglalkoztatásban történő szakszerű és biztonságos munkavégzés megalapozása, •eredményesen járulnak hozzá a célcsoport foglalkoztatásához.  Képzések csoportosítása: •Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, •országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések.

21 21 TÁMOP „Újra tanulok” program •A mezőgazdasági projektekbe a települési igények alapján a évben fő került bevonásra. •2013 tavaszán újabb fő képzése kezdődik meg. •2012-ben az országos közfoglalkoztatási programokban 2806 fő képzése valósult meg. •Az országos közfoglalkoztatók a évre előzetesen 6147 fő képzési igényét jelezték.

22 22 A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára •munkafeltételek teremtése, •szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Funkciója: -a tagok számára munkalehetőség biztosítása, -a szövetkezet keretében nyújtott szolgáltatások, termékek értékesítésével a fennmaradását biztosító, profitot is eredményező bevétel megszerzése, -önellátás, önfenntartás biztosítása, fenntartható település létrehozása. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezetek mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

23 23 A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei  A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel.  Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és kulcskompetenciák fejlesztése is társul.  Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

24 24 A évi közfoglalkoztatási alapelvek  Legalább fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében.  Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék- előállító tevékenység)  Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

25 25 A évi közfoglalkoztatás főbb területei 1.Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás 2.Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 3.Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 1.belvízelvezetés 2.mezőgazdasági utak rendbetétele 3.mezőgazdasági projekt 4.bio- és megújuló energiafelhasználás 5.illegális hulladéklerakó helyek felszámolása 6.közúthálózat javítása a települések belterületén 7.téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás 8.helyi sajátosságokra épülő egyedi programok 4. Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás évről áthúzódó programok 6. Téli átmeneti közfoglalkoztatás

26 26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere 2013. május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály"

Hasonló előadás


Google Hirdetések