Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere. 2 Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere. 2 Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os."— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás évi rendszere

2 2 Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. Magyar Munka Terv:  2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20%  2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik

3 3 A hazai munkaerőpiac jellemzői szeptember – november (Forrás: KSH)  A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 891 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 58,1% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,4 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.  A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 468 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által decemberben nyilvántartott -álláskeresők létszáma: fő Közülük: -foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: fő -ellátásra nem jogosult álláskereső: fő.

4 4 Heves megye munkaerő-piaci jellemzői I. negyedév Álláskeresők létszáma: (aktív népesség 18 %-a) Közülük: - FHT-ban részesül: fő (aktív népesség 7 %-a) - Álláskeresési ellátásban részesül: fő (aktív népesség 2 %-a) - ellátásra nem jogosult álláskereső: (aktív népesség 9 %-a) Közfoglalkoztatott létszám: fő Támogatás összege: ,- Ft

5 5 A közfoglalkoztatás átalakítása következtében január 1-től megszűnt  a közmunkaprogram,  a közcélú munka, továbbá  a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre. Közfoglalkoztatás

6 6 Az új közfoglalkoztatási rendszer előnyei  Optimális forrásfelhasználás felülről nyitott előirányzat helyett  évben 64 Mrd Ft,  évben 137,5 Mrd Ft,  2013 évben 153,8 Mrd Ft a közfoglalkoztatás támogatására fordítható előirányzat  Az ellátások hatékonyabb összehangolása egységes szervezés és nyilvántartás  Az álláskeresők intenzívebb piaci foglalkoztatásra ösztönzése az előző rendszer munkavállalás ellen ösztönző hatásának megszüntetése, a piaci foglalkoztatásba való átmenet elősegítése  Foglalkoztatók körének bővítése egyházak, civil szervezetek támogatása az új közfoglalkoztatási rendszerben

7 7 Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás?  Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen.  A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést.  A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára.  A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

8 8 A közfoglalkoztatás új rendszere Célok •az állami források hatékonyabb felhasználása, •a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, •a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, •a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, •a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, •a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.

9 9  A Kftv január 1-jén hatályba lépett módosítása  meghatározta az alsó határát is (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni,  lehetővé tette a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra,  rendelkezett a közfoglalkoztatottat állásidőre megillető bérről annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott ne maradjon ellátás nélkül, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettségének,  lehetővé tette a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározta azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt. (A közfoglalkoztatási szerződés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére.)  A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai

10 10 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai  A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása  a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezett a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emeléséről (közfoglalkoztatási bér: forint, közfoglalkoztatási garantált bér: forint, folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén is, első alkalommal a január hónapra),  meghatározta a munkavezetői feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak bérét:  a szakképesítéssel és középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavezetőt a közfoglalkoztatási bér 10 %-kal növelt összege ( forint),  a legalább középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a munkavezetőt a közfoglalkoztatási garantált bér 10 %-kal növelt összege ( forint) illeti meg,  meghatározta a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető napi bért (teljes munkaidőben történő foglakoztatás esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege ( forint) bruttósított összegének 30 napra történő elosztása alapján 1160 forint).

11 11 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok január 1-jén hatályba lépett módosításai  A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény módosítása •egyértelművé tette, hogy a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény valamennyi,a Kftv.-ben meghatározott közfoglalkoztatót megilleti (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), •előírta, hogy a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti.  A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

12 12 A közfoglalkoztatási bérek változásai

13 13 A közfoglalkoztatási bérek változásai

14 14 A közfoglalkoztatási támogatások típusai

15 15 A közfoglalkoztatási támogatások típusai Támogatás  a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz (bérköltség), valamint  a közvetlen költségekhez nyújtható. A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként  a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja,  a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége,  a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség,  a munkásszállítás költsége,  a munkaügyi kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.

16 16 Kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

17 17 Mezőgazdasági projekt Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árok rendszeres karbantartása, kialakítása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás Célja: a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

18 18 Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja: az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Célja: a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Célja: folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás Célja: a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése

19 19 Kistérségi mintaprogramok évben

20 20 A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása Munkavállalást akadályozó tényezők:  alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség,  idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya,  kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya,  önbizalomhiány (félelem a kudarctól),  rossz egészségügyi állapot ( mentális betegségek kialakulása),  mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani),  előítélet (az életkor, nem, származás, stb. miatt),  motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

21 21 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása évben

22 22 Munkaerő-piaci képzés a közfoglalkoztatás keretében  A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek.  Az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok résztvevői számára képzés TÁMOP „Újra tanulok” program keretében.  A képzések szeptember, október hónapban indultak a Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében.

23 23 Kistérségi startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések •A kistérségi mezőgazdasági mintaprogramban résztvevők számára a képzés továbbra is kötelező. •A mezőgazdasági képzési programok megnevezése: -Háztáji növénytermesztés és tartósítás (1,5 éves képzés) -Háztáji állattartás (1 éves képzés) -Háztáji növénytermesztés és állattartás (2 éves képzés) •A 2012-ben elindított mezőgazdasági képzések program szerint folytatódnak 2013-ban. •A évi kistérségi startmunka mintaprogramok márciusban indulnak, így az érintett közfoglalkoztatottak szerződései – amelyek február 28-án lejárnak –újra megköthetők. •Új képzési csoport indításakor figyelembe kell venni, hogy a képzési program a TÁMOP program ideje alatt megvalósítható legyen. A szakmai megvalósítás mindenkori határidejéről a Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP programiroda tud információt adni. •A jelenleg érvényben lévő támogatási szerződés szerint a projekt április 22-én zárul. •A mezőgazdasági képzésben résztvevők száma 2013-ban az előzetes igények szerint fő.

24 24 Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések •Az országos közfoglalkoztatók képzési igényeinek felmérése befejeződött. •Az országos programokban a közfoglalkoztatók szakmai tevékenységeikhez kapcsolódó képzési igényt nyújthatnak be. •A szakmai képzések indításának feltételei: -A közfoglalkoztatás időtartama eléri a 6 hónapot, vagy meghaladja azt. -A közfoglalkoztatottak száma eléri a 100 főt. •Az országos közfoglalkoztatók esetében javasolt az ugyanazon képzési igényeket benyújtó közfoglalkoztatók esetében (pl. az erdőgazdaságoktól és vízügytől beérkező motoros fűkasza- kezelő képzést) egy képzési csoportban megszervezni. •Az országos közfoglalkoztatók összesített igényeit megküldtük az NMH programirodának.

25 25 A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban •A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. •A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, amelynek célja a munkanélküli illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagja számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. •Az állami ösztönzőrendszer egyik oldaláról a szabályozással, míg a másik oldalról a finanszírozással kívánja lehetővé tenni, hogy a szociális szövetkezet a tagjai számára első lépésben az önellátás (minden gyerek és minden felnőtt lakjon jól), második lépésben az önfenntartás (folyamatos és biztos megélhetés), harmadik lépésben a fenntartható település létrehozását szolgálhassa. •Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezet mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

26 26 Helyi lehetőségekre épülő szociális gazdaság Támogatott közfoglalkoztatásból kialakuló önfenntartó rendszer:  beruházási és dologi költségek és kiadások támogatása hazai és uniós forrásból,  közfoglalkoztatottak képzésének támogatása,  jogszabályi környezet változása. Szövetkezeti törvény változása:  önkormányzatok által alapított szociális szövetkezetek  közfoglalkoztatásban beszerzett állatállomány, tárgyi eszközök, az állam által biztosított termőföld ingyenes használata

27 27 A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei  A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel.  Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és mentorálás is társul.  Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

28 28 Közfoglalkoztatási alapelvek  évben legalább fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében.  Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék- előállító tevékenység)  Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

29 29 A évi közfoglalkoztatás főbb területei 1.Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás 2.Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 3.Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 3.1. Mezőgazdasági; téli és egyéb értékteremtő; helyi adottságokra, lehetőségekre épülő programok 3.2. Öt szociális programelem: belvízelvezetés; mezőgazdasági utak rendbetétele; bio-és megújuló energiafelhasználás; belterületi közúthálózat javítása; illegális hulladéklerakó helyek felszámolása 4.Közhasznú kölcsönzők közfoglalkoztatási tevékenysége - közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás 5.Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás évről áthúzódó programok 7.Téli átmeneti közfoglalkoztatás

30 30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere. 2 Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os."

Hasonló előadás


Google Hirdetések