Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ár, árstratégiai döntések Marketing 5.. Az ár Egy termék illetve szolgáltatás tulajdonjogának, vagy használatának megszerzéséért kifizetett pénz, ellentételezés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ár, árstratégiai döntések Marketing 5.. Az ár Egy termék illetve szolgáltatás tulajdonjogának, vagy használatának megszerzéséért kifizetett pénz, ellentételezés."— Előadás másolata:

1 Ár, árstratégiai döntések Marketing 5.

2 Az ár Egy termék illetve szolgáltatás tulajdonjogának, vagy használatának megszerzéséért kifizetett pénz, ellentételezés. Tipikus piacgazdasági kategória Árként funkcionálhat díj, honorárium, kamat, illeték, paraszolvencia, borravaló.

3 A modern piacgazdaság viszonyai között az ár ismét inkább közvetlen marketingstratégiai eszközzé vált Az ár a marketingstratégia olyan eleme, amely közvetlen bevételt biztosít, a többi elem mind kiadás jellegű. Az árstratégiai döntés lényege: megtervezni az induló árszínvonalat

4 Árpolitika Hosszú távú célmegfogalmazás Az árstruktúra kialakítása Árképzési elvek és módszerek összessége Érvényesített elvek ellenőrzése A marketing célkitűzések végrehajtását szolgálja.

5 Árstratégia A vállalat adottságainak, lehetőségeinek és gazdasági környezetének, valamint a poten- ciális kockázat elemzése alapján határozza meg a vállalati célok elérését leginkább szolgáló ármagatartás legfontosabb irány- elveit, szoros összefüggésben a marketing- stratégia egyéb elemeivel.

6 Árstratégiai célkitűzések hibái Áralakítás túlságosan költségorientált A vállalat nem fordít kellő figyelmet a kereslet intenzitásának alakítására Nem törődik a vásárlói pszichológiával Nem, vagy ritkán vizsgálja felül az árakat Az árakat túl gyakran és túl sokáig kezeli függetlenül a marketing mix többi elemétől Az árat nem piaci stratégiai eszközként kezeli Az ár nincs összhangban a termékfajták és a piac szegmentumának elfogadott áraival

7 Ártaktika Az operatív kereskedelmi munka része, az árstratégia irányelveinek konkrét, rövidebb időszakra történő alkalmazása A vállalatpolitika egyik fontos kifejezője

8 Az árpolitika a vállalat politikájának kifejezője is Rajta keresztül jelenik meg a vállalti filozófia a piacon A konkrét termék/szolgáltatás ára fontos kapocs a termelő és a fogyasztó között Az árpolitika célja kapcsolódhat: Nyereséghez Forgalomhoz Versenytársakhoz Sajátos marketingcélokhoz (imázs, vevői lojalitás)

9 Árkialakítás Kisvállalatoknál a vezetés végzi Nagy cégeknél a tervezési vezetők Első ármegállapítás a termék első piacra vezetése előtt jelentkezik További alakítás akkor, ha a céget a körülmények arra késztetik, hogy az eddigi árakat felülvizsgálja Abban az estben is szükséges lehet, ha a vállalat több olyan terméket állít elő, amelyek iránti kereslet és/vagy a ráfordítási költségek kölcsönösen függnek egymástól. Az áralakítás a vállalat vezetésének egyik legfontosabb döntési területe.

10 Különösen szoros kapcsolata van a gyártmányfejlesztéssel, az értékesítési csatorna-politikával, a reklámmal és a SP tevékenységgel A marketingtevékenység többi elemeivel harmonizáló árstratégia és árkialakítás megkönnyíti a vállalati célok elérését. Az öncélú, megalapozatlan áralakítás lerontja mindazt, amit a vállalat a többi marketingeszközzel elérne.

11 A vállalati árstratégia döntési területei Árstratégiai célkitűzések Termelési költségek Bevezetési árszínvonal Árképzés az újonnan bevezetett terméknél a termékéletgörbe segítségével Árképzési módszerek kiválasztása ármegállapítás új piacok esetében Árdifferenciálás, árváltozás forgalmazott termék esetében Bevétel-jövedelmezőség, nyereség vizsgálata

12 Árstratégiai célkitűzések A befektetés tervezett célkitűzése (hosszabb időre szab irányárat) Az ár stabilizálása ( legalább egy évre szóló stabil átlagár) A piaci részesedés fenntartása, javítása (az életgörbe a telítettségi szakaszban, vevő megőrzés az árszínvonal megőrzésben és az árengedményekben lelhető fel) Versenytársak árainak követése (főleg oligopolista piacon, behatoló árstratégián keresztül) Haszonkulcs árképzési stratégia (rövid távú nyereség maximalizálás, kereskedő cégekre jellemző) Hosszabb távú nyereség maximalizálás (vállalati árképzési forma, rövid távon veszteség elfogadása)

13 Árrugalmasság A kereslet nagysága nagy mértékben függ az alkalmazott áraktól Az árváltozás tehát jól meggondolandó lépés amely jellemezhető annak:  Gyakoriságával  Várható hatásával

14 Árrugalmassági együttható A kereslet és ár kapcsolatát az árrugalmas- ság kapcsolatát fejezi ki, amelynek értéke az árváltozás hatására bekövetkező várható keresletváltozás mértékére enged következ- tetni: kereslet volumen %-os változása (KV) E= ár %-os változása (ÁV)

15 Tökéletesen rugalmatlan E=0 Rugalmatlan KV < ÁV (élelmiszer) Rugalmas KV > ÁV (fogyasztási cikkek) Tökéletesen rugalmas E= végtelen Az árrugalmasságot a rokon, illetve a helyettesítő termékek piaci jelenléte jelentősen befolyásolja.

16 Keresztrugalmasság Az egyik termék árának egy %-os változása miként változtatja meg a másik (helyettesítő) termék keresletét.

17 Árérzékenység A vevő és az árak viszonyát fejezi ki. Legfontosabb tényezői: Minőség és ár összefüggése A termék egyedi tulajdonsága A termékelőnyök Az összehasonlítás bonyolultsága Az áruvásárlás abszolút nagysága A kiegészítő kiadások igénye Az árkedvezmény lehetősége Várakozások (árcsökkentésre)

18 Árpszichológiai módszerek a fogyasztói áralakításban 9-esekre végződő árak Régi ár-új ár feltüntetése Presztízs-fogyasztás és magasabb ár Becsalogató ár (akciós árak) Árleszállítás Dömpingárak (indokolatlanul alacsony) Bevezető árak Törzsvásárlói kedvezmények

19 Árképzés Az árképzés figyelembe veszi: A termék életgörbét, és annak szakaszait, mint a termék áralakításának kiindulópontját Az üzleti és a piaci feltételeket Az alapvető árképzési módszereket

20 Az árképzés bázisa A vállalat a termék életgörbét figyelembe vevő árstratégia alkalmazása esetén a következő kiinduló koncepciókat választhatja: Az új termék árát a cég maga határozza meg Valamely más forgalmazott, de hasonló termék árából indul ki A piacon (értékesítési) kialakult árarányokat, árszínvonalat veszi alapul Az áru piaci szerepét (felhasználási lehetőségeit) mérlegeli

21 Az árdöntés mozgásterei Tisztességtelen piaci magatartás törvényi szabályozása Előállítási költségek Vevői árelfogadás Piaci és gazdasági célok érvényesülése (vállalati kockázatvállalás) Piaci és vállalati árak összehasonlítása Vállalat piaci pozíciója

22 A helyes árdöntéshez felhasználható elemek Fedezeti elemzés Rendelkezésre álló kapacitás vizsgálata A fajlagos fix költség meghatározása( mennyi jut a fix költségből egy termékre) Keresleti korlátok ismerete Viszonylagosan állandó költségek ismerete

23 Árképzési módszerek Költségalapú Piac alapú (a vevő árelfogadási hajlandóságának függvényében)

24 Piac alapú (piacvezérelt) árképzés Minden esetben igazodik a piaci kereslethez Új termék piaci bevezetése esetén alkalmazható formái: - behatolásos (penetration pricing) - lefölözéses (skimming pricing) Versenytársak árainak ismeretében alkalmazott formái: - árkövető - dominancián alapuló

25 Lefölöző árstratégia:  Viszonylag magas induló ár a többi hasonló termékhez képest  Magas fejlesztési költségek esetén alkalmazható  Promóciós költségek figyelembe vétele ( gyors lefölözés magas promóciós költség, lassú lefölözés esetén alacsonyabb)  Lassú lefölözés esetén az piac mérete korlátozott, a vevők ismerik a piacot, nem árérzékenyek, nem kell félni a versenytársaktól.  Újdonságok, márkás cikkek esetében alkalmazzuk  Ha a versenytársak fellépése csak később várható  Extraprofitot hoz  Néha nem a termékár magas, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatásé

26 Behatolásos árstratégia  Alacsony vállalati induló ár a piaci ár viszonylatában  Alacsony a nyereség is  Alkalmazható, ha termék nem újdonság, vagy tömegárú  Cél a minél nagyobb forgalom  Viszonteladói rabatt (árengedmény)  Gyors behatolás esetén magas promóciós költségek, a vevők nem ismerik a terméket, árérzékenyek, erős a piaci verseny a belépéshez, a vállalat csökkenő termelési költségre számít  Lassú behatolás esetén alacsony promóció, nagyméretű piac, a vevő ismeri a terméket, versenytársak fellépése később várható

27 Árdifferenciálás, árképzés Az árdifferenciálás olyan vállalati árpolitikai döntés, amely során a termékre, kisebb változtatások alapján, vagy a termék eltérő feltételek közötti értékesítése esetén különböző vevőknek, különböző árakat állapítanak meg Az árdiszkrimináció esetén a terméket mindennemű tulajdonság és az értékesítési feltételek változatlansága mellett eltérő árakon értékesítik a különböző vevőknek

28 Az árképzés bázisa A termék árát a vállalat maga határozza meg Valamely hasonló már forgalomban lévő termékhez viszonyít A piacon kialakult árarányokat veszi alapul Az áru piaci szerepét, fontosságát veszi alapul

29 Az ár és minőség összefüggése a fogyasztói választásokban Nonpluszultra Fényűző Különleges igényűek Középosztály Kényelem, komfort Nekem is de olcsót Csak az ár a fontos

30 Választható stratégiák Legjobb érték (best value): legkisebb összköltség az elvárt minőségen belül Árkeresés (price seeking): a hiányzó minőségismertet az ár helyettesíti > magas ár jó minőség Ár-averzió (price aversion): a legolcsóbb áron vásárolni, a közvetlen költségek minimálisra csökkentéséért

31 Árbefolyásoló piaci tényezők Szállítási határidő Piaci szakemberek munkája Csomagolás Szállítási határidők Piacszabályzó rendelkezések (vám, protekcionista intézkedések stb.) Egészségügyi szabályok Dömpingárak Devizaállapotok Szervezeti piacon a vevő nyereségérdekeltsége Fogyasztói piacon a vevő árelfogadási készsége

32 Fogyasztói stratégiák Sznob fogyasztó: a legdrágábbat Árérzékeny fogyasztó: a legolcsóbbat Tudatos vásárló: az ár-minőség arány alapján vásárol

33 Piaci árképzési módszerek Önköltség típusú: összköltség+ nyereség Piaci árszínvonalon történő képzés: a piaci árszínvonal és nem az áru termelési előállítási ára a meghatározó Kereslet orientált: árképzés kiindulópontja a kereslet, a vevő értékítélete

34 Ártípusok a piacon Nagykereskedelmi Kiskereskedelmi Fogyasztói

35 Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak Az értékesítési rendszer elején a termelő cégek, míg a végpontban a vásárló van. Köztük helyezkedik el a kereskedő. A kereskedő tevékenysége profitorientált ( termékár /vállalati nyereség/ + kereskedelmi haszon /árrések/ ) Legolcsóbb a vevő részéről a közvetlen (művi úton) a termelőtől történő beszerzés

36 Mit fizetünk meg egy áru árában? Nettó termelői ár + 25% Áfa =bruttó termelői eladási ár > nagykerekedő nettó beszerzési ára a termelőtől + nagyker. árrés (nettó ár) + 25% Áfa = nagykereskedelmi nettó eladási ár > kiskereskedő nettó beszerzési ára+ kisker. árrés (nettó ár)+25% Áfa = fogyasztói ár Az Áfa a különböző elemek esetében a vásárló kivételével visszaigényelhető!!

37 Árréstömeg, árréspolitika Árréstömegnek nevezzük a nagy- és kiskereskedelmi árrések összességét Árréspolitika:  Automatikus: ha a termelői ár befolyásolja a fogyasztói árat (exkluzív szerződéssel biztosítható)  Autonóm: ha a termelőnek az eladási árra gyakorolt hatása nem erőteljes

38 Kereskedelmi árengedmények a kereskedelem felé Mennyiségi (nagy tételű megrendelés esetén) Szezonális (ha a megrendelés üteme közel azonos a termelés ütemével) Promóciós (a forgalomnövelés személyes előmozdítására) Fizetési időponthoz kötött (a határidő lejárta előtt, vagy határidős befizetések esetén alkalmazzák, pl sconto)


Letölteni ppt "Ár, árstratégiai döntések Marketing 5.. Az ár Egy termék illetve szolgáltatás tulajdonjogának, vagy használatának megszerzéséért kifizetett pénz, ellentételezés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések