Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope),"— Előadás másolata:

1 A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

2 Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

3 A syncope – jelenleg általánosan elfogadott definíció szerint- hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturális tónusát, majd spontán magához tér. Nem igényel elektromos vagy kémiai cardioverziót Számos ok állhat a háttérben, vissza-visszatérő és fatális is lehet Syncope – definíció (ESC )

4 A syncope során kialakuló tudatvesztés oka az agyi keringés átmeneti globális csökkenése vagy leállása, ez legtöbbször a szisztémás vérnyomás hirtelen esése kapcsán alakul ki. Legalább 50 Hgmm alá kell csökkennie a vérnyomásnak ahhoz, hogy ez az agyi keringést számottevően befolyásolja.

5 A „pre-syncope”, vagy ’közel (majdnem)- syncope’ megnevezés olyan állapotra utal, amelyben a betegek úgy érzik, mintha a syncope rögtön kialakulna. A „presyncope” nem pontosan definiált fogalom, többnyire a syncope szubjektív és objektív beharangozó tüneteit értik alatta, függetlenül attól, hogy a sy. bekövetkezik-e vagy sem. A pre-syncopéhez társuló tünetek általában aspecifikusak (pl. szédülés, gyengeségérzés), és nagy átfedést mutathatnak a valódi sy.-t megelőző fázisban fellépő tünetekkel. Syncope – definíció

6 A definíció öt főbb elemei közül az eszméletvesztés az egyik legjellemzőbb, sokszor értelmezési zavar, téves diagnózis keletkezik. Már az anamnézisből kiderül vagy a beteg vagy a tanú elmondása alapján. Ha az eszméletvesztés nem nyilvánvaló a felsoroltak jönnek szóba, s a syncope kizárható. Syncope – definíció

7 Helytelenül syncopénak diagnosztizált kórképek és állapotok Részleges vagy teljes eszméletvesztés, globális cerebrális hypoperfúzió nélkül  Epilepszia  Metabolikus okok, hypoglycaemia, hypoxia, hyperventillációval járóhypokapnia  Intoxicatio  Vertebrobasiláris TIA Olyan betegségek,amelyekben nincs eszméletvesztés  Catalepszia  Drop attak  Elesés  Funkcionális-pszichogen  Carotis eredetű TIA

8 Számos alkalommal a TIA-t syncopénak tekintik, de kimondható, hogy a gyakorlatban a TIA sohasem jelentkezik syncope képében. A TIA során elveszhet a mozgáskoordináció, a látás, a beszéd, de a tudatvesztés soha nem következik be, a syncope során pedig neurológiai góctünet(ek) nélküli fellépő átmeneti tudatvesztés igazolható. Syncope – definíció

9 Az akaratlagos izomtónus elvesztése fontos eleme a sy-nak, az álló helyzetben lévő összeesik, az ülő helyzetű beteg pedig lefordul a székről vagy eldől az ülőhelyén. A sy. relatíve hirtelen alakul ki. Általában 10 – 20 másodperctől rövidebb bevezető tünetek után lép fel. A syncope néhány formájában különböző tünetekben (pl. szédülés, hányinger, verejtékezés, gyengeség, látászavarok, egyenetlen és/vagy szapora szívműködés stb.) megnyilvánuló bevezető fázis jelentkezhet, ezek a tünetek előre jelezhetik a várható sy.-t. Az eszméletvesztések azonban többnyire minden előjel nélkül következnek be. Különösen jellemző ez az idős betegeknél. Syncope – definíció

10 Az eszméletvesztés spontán, minden orvosi beavatkozás nélkül megszűnik. A sy. után a beteg normális viselkedése és tudatműködése csaknem azonnal visszatér. A retrográd amnézia gyakrabban előfordul, mint azt korábban gondolták, különösen idősebb egyénekben. A tudat visszanyerése után a beteg gyakran kimerültnek, gyengének érzi magát. A syncope időtartamának pontos meghatározása ritkán sikerül. A típusos syncopés epizódok általában rövid lefolyásúak. A teljes eszméletvesztés VVS-ban rendszerint nem tart tovább 20 másodpercnél. A sy. időtartama azonban olykor hosszabb is lehet, esetleg percekig is eltarthat. Ilyen esetekben a sy. elkülönítése egyéb okoktól sokkal nehezebb.

11 Syncope – definíció Korábban az irodalomban nem volt egységes definíció, a különböző szakmák másként definiálták az átmeneti tudatzavarral járó kórképeket, sokszor az epilesziás görcsrohamokat, az agyrázkódás klinikai tüneteit is syncopénak véleményezték. Sőt a tudatzavarral nem járó epizódok közé tartozó eleséseket (drop attack-ok) és a psychés eredetû „ál-syncopék” is zavarták a tisztánlátást, melyekben a beteg tetteti az eszméletvesztést. A részleges vagy teljes eszméletvesztéssel járó nem-syncopés epizódok közül a legfontosabb a görcsroham. Amíg a rosszullét természetét nem tisztázzuk, leghelyesebb, ha a syncope helyett a tágabb értelmű „átmeneti eszméletvesztés” kifejezést használjuk.

12 Á tmeneti eszm é letveszt é s Agyr á zk ó d á s Á tmeneti eszm é letveszt é st ut á noz, de nem igazi, pl., pszichog é n “pseudo-syncope” ‘drop attack’ cataplexia Trauma-indukált Nem trauma-indukált Nem igazi átmeneti eszméletvesztés SyncopeSyncope GörcsrohamokGörcsrohamok IntoxikációIntoxikáció Anyagcsere betegségekAnyagcsere betegségek (ESC 2009)

13 Klinikai kép Átmeneti eszméletvesztés Nem traumásTraumás Syncope EpilepsziaPszichogénRitka okok KómaAbortált halálEgyéb ElesésBefolyásolt tudat Eszméletvesztés? Átmeneti? Rövid ideig tartó? Spontán rendeződő? Nem Igen (ESC 2009) Az átmeneti eszméletvesztés klinikuma a gyakorlatban

14 Á tmeneti eszm é letveszt é s - diagnosztikus algoritmusa Teljes? Igen, lehet syncope Nem, elesés TIA, stroke bizonytalanságérzés pszichogén Drop attack Átmeneti, rövid időtartamú? Igen, lehet syncope Nem, coma intoxicatio Hírtelen lépett fel ? Igen, lehet syncope Nem, metabolikus intoxicatio TIA, stroke pszichogén Spontán, teljes, azonnali tudatvisszatérés? Nem, epilepszia Posturális tónus vesztés? Nem, epilepszia Syncope valószínű Igen, lehet syncope (ESC 2009)

15 Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

16 Az igazi syncope okai Orthostatikus Arrhythmiák Struktúrális cardio-pulm. VVS CSS Szituációs  köhögés  Vizelés utáni - post- mictios Gyógyszer- indukált Autonóm idegr. bet.  Primer  Szekunder Bradycardia  Sinus pauza/arrest  AV block Tachycardia  VT - SVT Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD PM/ICD hiba Aorta sten. HCM Pulmonális hypertensio Aorta dissectio Neurálisan- mediált reflex 60% 15% 10%5%

17 Reflex (neuralisan mediált) syncope Vasovagalis Emocionális stressz: félelem, fájdalom, műszeres beavatkozások, vérfóbia Orthostatikus stresszre kialakuló Szituációs - Köhögés, tüsszentés - Gastrointestinális stimuláció (nyelés, székelés, viscerális fájdalom) - Vizelés (vizelés után) - fizikai terhelés után - étkezés után - egyéb (nevetés, fúvós hangszeren való játszás, tehercipelés, emelés) Carotis sinus syncope Atípusos formák (nyilvánvaló kiváltó trigger nélküli és/vagy atípusos syncope kép Az igazi syncope okai

18 Syncope orthostatikus hypotensio következtében Primer autonóm idegrendszeri károsodás -Tiszta autonóm idegrendszeri megbetegedés, multiszisztémás atrophia, vegetatív eltérésekkel járó Parkinson kór, Lewy test demencia) Másodlagos autonóm idegrendszer megbetegedései: - diabetes, amyloidosis, uraemia, gerincvelő sérülés Gyógyszerek hatására fellépő orthostatikus hypotensio - Alkohol, vazodilatátorok, diuretikumok, fenotiazinok, antidepresszánsok Volumen, folyadék- vérvesztés, hasmenés, hányás stb. Az igazi syncope okai

19 Kardiális syncope (cardiovaszkuláris) Szívritmuszavarok, mint primer okok Bradycardia - Sinus csomó bet. (bradycardia/tachycardia syndroma is) - Atrioventricularis vezetési zavar - Implantált készülékek (pacemaker, ICD) hibái Tachycardia - Supraventricularis - Ventricularis (idiopathiás, másodlagosan strukturális szívbet.-kben vagy ún „chanelopathiákban” Gyógyszer indukált bradycardia vagy tachyarrhythmiák Az igazi syncope okai

20 Kardiális syncope (cardiovaszkuláris)s Strukturális megbetegedések - Kardiális: szívbillentyű-betegségek, akut szívizom infarktus / ischaemia, obstruktív cardiomyopathia, szívizom szövetszaporulat: (atirális myxoma, tumorok stb.), pericardium betegség / tamponád, veleszületett coronaria rendellenességek, műbillentyű diszfunkció. - Egyebek: pulmonális embólia, akut aorta dissectio, pulmonális hypertensio Az igazi syncope okai

21 Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

22 A központi idegrendszer és neurocardiogen reflexek

23 Minutes Arterial Pressure (mm Hg) SecondsHoursDays Time Baroreceptors CNS ischemic response Chemoreceptors Stress relaxation Renin-ANG vasoconstriction Renal fluid volume pressure control Aldosterone Capillary fluid shift Disturbance of Arterial Pressure

24 Brian Olshansky Progress in Cardiovascular Diseases 48, 2005, 57-78

25 Neurocardiogen syncope: pathofiziológia  Neurálisan mediált reflex mechanizmusnak két komponense ismert: 1. Cardioinhibitor ( ↓ Szívfrekvencia ) 2. Vasodepresszor ( ↓ RR ) Rendszerint mindkét komponens jelen van Wieling W, et al. In: Benditt D, et al. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura. 2003;

26 Neurocardiogen reflex mechanizmusok - pathofiziológia

27 Fenton, A. M.. Ann Intern Med 2000;133: Neurocardiogen reflex mechanizmusok - pathofiziológia

28 Bezold-Jarisch reflex Inotropia Kontractilitás Katechol. RR Reflex Vénás telődés Tilt HR vasodilatio RR Syncope Vágush atás Kis kamrák vagális afferens Agy Sympaticus hatás csökkenés

29

30 Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102: Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved. muscle sympathetic nerve activity (MSNA) Neurocardiogen reflex mechanizmusok - pathofiziológia

31 Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102: Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved. muscle sympathetic nerve activity (MSNA) Neurocardiogen reflex mechanizmusok - pathofiziológia

32 Egy táblázatban mutatjuk be a pathofiziológiai alapú osztályozást. Hangsúlyozzuk, hogy a kórkép nagyobb csoportjai gyakran társulnak különbféle rizikó profilokkal. Az igazi syncope okai

33 Figure 2 Pathophysi- ological basis of the classification ANF = autonomic nervous failure; ANS = autonomic nervous system; BP = blood pressure; low periph. resist. = low peripheral resistance; OH = orthostatic hypotension.

34 A reflex snycompe tradicionálisan heterogén csoport. A norm. keringés fenntartásában különféle CV reflexek szabályozzák a keringést, megfelelő kiváltó külső hatásokra, vasodilatatio és/vagy bradycardia, artériás RR , globális cerebrális perfúzió  alakult ki, ezek inadequat működése során. A reflex syncopet rendszerint a szimpaticus/paraszimpaticus reflex ág károsodásával magyarázzák. A különböző csoportokat különítenek el: pl. VD típus, ami gyakran akkor mondunk ki, ha a vasoconstrictor tónus elvesztése jön létre a ferde helyzetben. CI- ról akkor beszélünk, ha bradycardia, v. assystolia jellemző leginkább, kevert formáról pedig mindkét mechanizmus jelentkezésekor. Pathofiziológiai alapok

35 Reflex sy.-t még a kiváltó trigger, tehát az afferens ág ingerlése alapján is osztályozhatjuk. Ez azonban igencsak leegyszerűsítése a dolognak, mert nagyon sok különböző mechanizmus lehet jelen a speciális szituáció vonatkozásában, mint például a vizelés, v. a székeléskor, vagy után kialakult sy-ban. A kiváltó szituáció nagyon különböző. Sok esetben az efferens pályaműködés nem nagyon függ szorosan a kiváltó inger természetével. (pl.: mind a micturitios, mind a VVS-ban jelen lehet CI és VD komponens). Pathofiziológiai alapok

36 Ismerve a klinikailag jelentős triggereket, ami felhasználható, ill. figyelembe vehető a syncope dg-nál. 1./ Vasovagalis sy. ( VVS ), ez az úgynevezett közönséges ájulás, rendszerint emotio, vagy orthostaticus stressz-re alakul ki. Rendszerint prodromalis, bevezető tünetek előzik meg, amely jellemző a vegetatív idegrendszeri aktivációra ( verejtékezés, sápadtság, hányinger ). 2./ Szituációs sy. tradicionálisan olyan reflex sy.-ról van szó, amely speciális körülmények között lép fel. Ilyen pl. a fiatal sportolóknál fellépő terhelést követő sy, ami hasonlóan jelentkezhet középkorú, v. idősebb egyénekben is, ami az autonóm idegrendszer betegségének az első jele lehet, mielőtt típusos orthostaticus hypotensio kialakulhat. Pathofiziológiai alapok

37 3./ Carotis sinus syncope: erről meg kell említeni, hogy egy speciális forma, ritkát jelentkezik spontán, s a kiváltó triggere a carotis sinus mechanikai manipulációjára, megnyomására, érintésére. Sokkal gyakrabban előfordul azonban amikor mechanicus triggert nem találtunk, csupán carotis masszázzsal diagnosztizálhatjuk a kórképet. 4./ Atípusos formák: ezt a terminus technikust akkor használjuk, amikor a reflex syncope kiváltásának triggerét nem tudjuk megállapítani, vagy esetleg nyilvánvalóan nem is létezik. A dg csupán az anamnézisre vonatkozik, és arra, hogy egyéb okot (struktúrális szívbetegség hiánya) biztonsággal kizárhatunk és a tilt teszt során reprodukálható hasonló tüneteket hozunk létre. Pathofiziológiai alapok

38 A vasovagalis sy. klasszikus formája fiatalokban lép fel, általában izolált formában és könnyen elkülöntíhető egyéb formáktól. Atípusos megjelenés, ha gyakran jelentkezik, vagy ha időskorban lép fel, gyakran cardiovascularis vagy neurológiai megbetegedéssel társuló orthostaticus, vagy postgrandialis hypotensio feltételezhető. Ez utóbbi formában a reflex syncope a vegetatív idegrendszer károsodása következtében kialakuló kompenzációs reflexre képtelen kóros folyamat alakul ki. Pathofiziológiai alapok

39 Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma A reflex sy.-val ellentétben az ANS szimpatikus efferentációjának aktivitása krónikusan sérült, így vasoconstrictio nem lehetséges. Mihelyst föláll a beteg a RR  és sy., vagy pre-sy. jelentkezik. OH definíció: állás hatására kórosan leeső vérnyomás. A patofiziológiai nézet alapján elkülöníthető, hogy nincs összemosódás a reflex syncope és az ANS gyengesége között, de a két feltétel, két mechanizmus gyakran fedi egymást, néha nehézzé teszi a dg. felállítását. „ortostatic intolerantia” néven keringési szabályos zavar következtében kialakuló azon tüneteke és felálláskor jelentkező jeleket értünk, Syncope az csak egy tünete és egyebek: mint pl.: bizonytalanság, Pathofiziológiai alapok

40 Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma Prae- sy., gyengeség, fáradékonyság, letargia, palpiatio, izzadékonyság, vizuális zavarok, hallási zavar, beleértve halláscsökkenés, fülzugás, fülrecsegés, és nyaki fájdalom, (opcipitatilis paracervicalis, vagy lapocka régió ) derékfájdalom, esetleg praecordialis fájdalom. Az orthostaticus intolerantia különböző syndrómáit az táblázat foglalja össze. Ezek közül olyanokat, mint az orthostaticus stress által kiváltott triggerek. Pathofiziológiai alapok

41 Iniciális OH „Beat-to beat” SBP fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong teszt ) A perctérfogat és a szisztémás vaszkuláris rezisztencia és CO közötti zavar. Szédülés/bizonytalanságérzés, vizuális zavar néhány másodpercig, (a valódi syncope ritka) Fiatal, asténiás alkatúakban, idősekben, gyógyszerindukált (alfa- blokkoló), Pathofiziológiai alapok

42 Klasszikus OH (klasszikus autonóm ideg-rendszeri betegség) Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy TTT ANS károsodás következtében a SVR emelkedésének az elmaradása, vérgyülem felszaporodás/vagy súlyos volumen csökkenés. Bizonytalanságérzés, pre-syncope, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok (syncope ritka). Időskor, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok) Pathofiziológiai alapok

43 Késői (progreszszív) OH Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenése: alacsony perctérfogat, a vasoaktív kapacitás sérülése (az adaptációs reflex zavara), reflex tacyhcardia elmaradása nincs reflex bradycardia. Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit gyakran gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, ANS zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek Pathofiziológiai alapok

44 Késői (progresz-szív) OH + reflex syncope HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenését (min előbb) vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és vasodilatatioval jár) Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit mindig gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, autonóm idegrendszeri zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek Pathofiziológiai alapok

45 Reflex syncope (VVS) álló helyzet váltja ki HUTT A kezdeti normális adaptációs reflexet gyorsan kialakuló vénás viszáramlás progresszív csökkenése és vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és vasodilatatioval) Egyértelmű prodroma ( ’klasszikus’) és trigggerek- syncope mindig bekövetkezik Fiatal, egészséges, női dominancia POTS HUTT dg-kus, súlyos dekondícionáltság, nem megfelelő vénás viszáram vagy excesszív vérgyülem az alsó végtagokban. Tünetekkel járó jelentős szívfrekvencia emelkedés és vérnyomás instabilitása. Syncope nincs. Fiatal nők Pathofiziológiai alapok

46 Arrhythmia: a cardialis sy.-t leggyakrabban arrythmia okozza. Olyan mérvű haemodinamikai rosszabbodást idéznek elő, hogy a CO és a cerebrális keringés kritikusan alacsonnyá válhat. Azonban sy-t gyakran többszörös közreműködő faktorok okozzák, mint pl.: a szívfr., az arrythmia típusa (SVT, v. VT ) BK funkció, a testhelyzet és a vascularis kompenzáció milyensége. A vascularis kompenzáció elmarad pl.: arrythmia által mint baroreceptor reflex válasz elégtelenség következtében kialakuló OH esetén is. Ha arrythmia az elsődleges kiváltó ok, az arrhytmiát kell kezelni. Pathofiziológiai alapok

47 Az intrinsic sinus csomó sy-ban a sinus csomó károsodik, megváltozik v. az automácia, vagy a SA vezetés. Ilyenkor hosszú sinus arrest, vagy SA blokk és a pótritmus mechanizmus következtében létrejövő hosszú pauzák vezetnek sy.-hoz. Nagyon gyakran ugyanilyen pauzák okozzák a tüneteket, amikor a pitvari tachyarrhythmiák hirtelen megszűnnek (brady-tachy syndr.) A szerzett Mobitz II v. komplett AVB szoros kapcsolatban állnak a sy.-val. A bradycardia azért is veszélyes, mert a repolarizáció megnyúlása a polymorf VT alapját a repolarizáió inhomogenitását okozza. Pathofiziológiai alapok

48 Syncope, v. pre-syncope alakulhat ki paroxysmalis tachycardia hirtelen kialakulásánál, abban az esetben, ha a kompenzáció késik. Sokszor az eszmélet visszatér már a tachycardia megszűnése előtt. Ha azonban az haemodinamika inadequat az eszméletvesztés tartóssá válik. A tudatvisszatérés spontán nem jön, nem mondhatjuk tovább syncopénak, ez már Adams Stokes sy. Pathofiziológiai alapok

49 Az igazi syncope okai Orthostatikus Arrhythmiák Struktúrális cardio-pulm. VVS CSS Szituációs  köhögés  Vizelés utáni - post- mictios Gyógyszer- indukált Autonóm idegr. bet.  Primer  Szekunder Bradycardia  Sinus pauza/arrest  AV block Tachycardia  VT - SVT Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD PM/ICD hiba Aorta sten. HCM Pulmonális hypertensio Aorta dissectio Neurálisan- mediált reflex Felderítetlen = kb. 10% 60% 15% 10%5% (ESC 2009)

50 Az ISSUE Klasszifikáció, (ILR alapján) Kardiális syncopék Ortosztatikus syncopék „Neurálisan mediált” syncopék

51 Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

52 A syncope jelentősége 1 National Disease and Therapeutic Index on Syncope and Collapse, ICD-9-CM 780.2, IMS America, Blanc J-J, L’her C, Touiza A, et al. Eur Heart J, 2002; 23: Day SC, et al, AM J of Med Kapoor W. Evaluation and outcome of patients with syncope. Medicine 1990;69:

53 1 Kenny RA, Kapoor WN. In: Benditt D, et al. eds. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura;2003: Kapoor W. Medicine. 1990;69: Brignole M, et al. Europace. 2003;5: Blanc J-J, et al. Eur Heart J. 2002;23: Campbell A, et al. Age and Ageing. 1981;10:  Az emberek 40% - á ban az életük folyamán legalább 1 alkalommal előfordul sy. 1  A hospitaliz á ci ó 1-6%-a sy. miatt történik 2  A sürgősségi osztályok on ez 1% 3,4  Az idősek elesésének oka 10%-ban a sy. 5  Súlyos sérülés ( törések, autóbaleset ) 6%-ban 1  Kisebb sérülések 29%-ban 1 pl., zúzott seb, horzsolás A syncope gyakoris á ga

54 Syncope & collapszus EMD USA 2006 Sürgősségi Osztályon történő jelentkezés Sürgősségi Osztályon történő jelentkezés Fő dg. ______________________~1,13 mill Fő dg. ______________________~1,13 mill Társ dg.____________________ >1,35 mill Társ dg.____________________ >1,35 mill Kórházi felv.________________ ~36% Kórházi felv.________________ ~36% 23-órás megfigyelés__________ ~4% 23-órás megfigyelés__________ ~4% Más osztályra helyezés________ ~1,4% Más osztályra helyezés________ ~1,4% Syncope/collapszus kezelésére költött összeg az USA költségvetésének kb. 0,1%-a

55 Syncope/collapszus Egyes ü lt Kir á lys á g National Hospital Discharge Survey (NHDS) ~83,000 kórházi felvétel ~83,000 kórházi felvétel 94% ‘sürgősségi’ felvétel 94% ‘sürgősségi’ felvétel Átlagos kórházi tartózkodás, 3,9 nap Átlagos kórházi tartózkodás, 3,9 nap Átlagos kórházi költség Átlagos kórházi költség Kb. £836 (US$1600)/beteg Kb. £836 (US$1600)/beteg 83,000 felvétel 83,000 felvétel £70 mill (US 135 mill)/év £70 mill (US 135 mill)/év 50% 75 évesnél idősebb

56

57

58 A syncope okaG y a k o r i s á g _____________________________________________________________________ Ammirati F Alboni P Sarasin FP Kardiális 21% 23% 11% Arrhythmia 18% 20% 7% Mechanikus, ill. ischaemiás ok 3% 3% 4% Neurológiai 14% 1% 5% Neurálisan mediált 35% 58%* 38% Vasovagalis 30% 33% 37% Szituációs 3,5% 7% – CSH 2% 14% 1% Ortosztatikus hypotensio 6% 2% 24% Pszichiátriai 6% 0,2% 1,5% Ismeretlen eredetű 18% 18% 14% * Alboni és mtsai 2001-es közleményükben az ortosztatikus hypotensiót is a neurálisan mediált csoportba sorolják A syncope okai új európai felmérésekben

59

60 ESC 2009 Holland vizsgálat

61

62 A syncope k ö vetkezm é nyei: É letminős é g 1 Linzer M. J Clin Epidemiol. 1991;44: Linzer M. J Gen Int Med. 1994;9:181. Anxietás/ Depresszió Napi tevékenység befolyása Autóvezetés restrikció Munkahely- változtatás 73% 1 71% 2 60% 2 37% 2 A betegek százalékos aránya USA

63 Rose M, et al. J Clin Epidemiol. 2000;53: % 26% 4% 37% 1% 9% 36% 49% 19% 43% Mobilitás Szokásos aktivitás Önellátás Fájdalom/ Diszkomfort Anxietás/ Depresszió Prevalencia % A syncope k ö vetkezm é nyei: É letminős é g UK

64 A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope,Orthostatikus hyoptenzióés orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Take home……………

65 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések