Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."— Előadás másolata:

1 LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos

2 Ellátási-elosztási logisztika 8. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Az ellátási-elosztási logisztika feladatai Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek: – a megfelelő időpontban, – a megfelelő mennyiségben, – és minőségben rendelkezésre álljanak. Az ellátási (beszerzési) logisztika a vállalati anyagellátással (beszerzéssel) kapcsolatos anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, továbbá emellett ugyancsak közreműködik a beszerzéssel, anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4 Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb kapcsolatai és feladatai

5 A vállalati elosztás (értékesítési) logisztika feladatai A vállalati elosztás (értékesítési) logisztika azért felelős, hogy: – a vállalatnál előállított késztermékek a kellő időpontban, – a megfelelő mennyiségben, – és minőségben a vevők (felhasználók) rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében a késztermék-raktártól- a különböző értékesítési csatornákon át - a vevőkig (felhasználókig) terjedő áruáramlást (elosztást) és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 A vállalati elosztási (értékesítési) logisztika főbb kapcsolatai és feladatai

7 A just in time (JIT)-elvű anyagellátás A just in time (JIT, percre kész)-elvű anyagellátás esetén a felhasználó (vevő, gyártó) a termelési folyamat mindenkori igényeinek megfelelő ütemezésben hívja le a rendeléseket a beszállítóktól. Japánban már a hetvenes évek óta eredményesen alkalmazzák, de a nyolcvanas évek óta a nyugat-európai országokban is egyre szélesebb körben alkalmazzák. A szállítások lebonyolításával gyakran erre a feladatra specializálódott logisztikai szolgáltató (pl. szállítmányozó) vállalatot bíznak meg. Ezek a vállalatok a szállítás mellett rendszerint egyéb kiegészítő tevékenységek, pl.: komissiózás, csomagolás, egységrakomány-képzés elvégzésére is vállalkoznak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Just in time = éppen időben (tükörfordításban)

8 A JIT anyagellátásba való bekapcsolódások módjai A szolgáltató szállítmányozó vállalatok háromféle változatban kapcsolódhatnak be az iparvállalatok JIT- koncepciója anyagellátásába: a beszállító és a felhasználó közötti közvetlen szállításokat bonyolítják le; az egy adott körzetben levő beszállítók küldeményeit összegyűjtik, majd együtt továbbítják az iparvállalathoz; a különböző beszállítók által feladott küldeményeket először egy kihelyezett (ellátó) raktárba szállítják, majd innen továbbítják a felhasználó iparvállalathoz. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Koncepció = elgondolás, terv.

9 A JIT anyagellátásba való bekapcsolódások módjai és A szállítmányozó vállalatok bekapcsolódási lehetőségei az iparvállalatok JIT -koncepciójú anyagellátásába: (részletesebben lásd a következő dián) – a, közvetlen szállítás; – b, szállítás gyűjtőjáratokkal; – c, szállítás gyűjtőjáratokkal, közbenső tárolás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10 A beszállító-felhasználó (vevő) közötti JIT kapcsolatok fokozatai Szakaszos ellátás (hetente egyszer vagy többször van beszállítás); folyamatos ellátás (egy tennék esetén, az átmeneti tárolás a szállítóeszközön történik); Kanban-rendszer (kanban = kártya; napi pontosságú finomirányításra alkalmas); a gyártással szinkron ellátás ütemtároló stratégia (sokféle változatban előállított nagy értékű alkatrészek esetében alkalmazzák); gyártással szinkron folyamatos ellátás beszállító- felhasználó kapcsolat (legnehezebben megvalósítható, on-line kapcsolat szükséges). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11 KANBAN rendszerek A kanban a „Just In Time” nevű vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, melynek szószerinti jelentése „jel”, vagy „utasítás kártya”. A kanban funkciói: – Utasítás termelésre vagy szállításra: Megmutatja, hogy melyik termékből, mennyit (kanbanon szereplő információk), és mikor (amikor a kanbant leveszik) kell gyártani, szállítani. – A vizuális irányítás eszköze: Eszköz a túltermelés elkerülésére, Eszköz a szabálytalan termelési sebesség felismerésére. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12 Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész ellátása A szerelősorok KANBAN elvű alkatrészellátásával jelentős eredmények érhetők el a: – A szerelés átfutási idejének a csökkentésében, – a szerelősorok kihasználásában, – a műveletközi készletek csökkentésében, – az alkatrész és a termékkövetés megválasztásában. A KANBAN elvű alkatrészellátás alatt azt kell érteni, hogy az egyes szerelőhelyek munkahelyi tárolói percre készen kapják a KANBAN ládákban vagy kocsikban éppen szükséges alkatrészeket. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13 Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész ellátása Debreceni Egyetem Műszaki Kar KST = késztermék- tároló SHT= szerelőhelyi tároló

14 A szerelősor alkatrész ellátását koordináló számítógépes logisztikai rendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar SHT= szerelőhelyi tároló

15 A szállítmányozó vállalatok bekapcsolódási lehetőségei Debreceni Egyetem Műszaki Kar Közvetlen szállítás Szállítás gyűjtőjáratokkal, közbenső tárolás Szállítás gyűjtőjáratokkal

16 JIT-elvű anyagellátás legfontosabb feltétele A JIT-elvű anyagellátás legfontosabb feltétele az egymástól független beszállító és felhasználó vállalatok közötti szoros partneri kapcsolat. E kapcsolat alapját azok a hosszútávra szóló keret-megállapítások képezik, amelyek a beszállító termelési kapacitásának lekötését, előre tervezhetőségét hivatottak biztosítani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17 Az alkatrészek értéke (térfogata), a készletek és a gyári rugalmasság közötti összefüggés a JIT- kapcsolatok különböző fokozatai esetén Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18 A JIT megvalósításának főbb lépései a koncepcióba bevonandó anyagok, alkatrészek kiválasztása; a beszállítók megválasztása; az információáramlás kialakítása; anyagáramlási (szállítási) és raktározási koncepció kialakítása; a minőségbiztosítási koncepció kialakítása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19 A JIT-elvű anyagellátás megvalósításának előnyei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20 Termékelemzés alapján történő csoportosítások Az ABC elemzésekkel pl. az érték szempontjából meghatározó jelentőségű termékek határolhatók be. Az XYZ elemzés során a felhasználás ingadozása és az előrejelzés pontossága szerint csoportosíthatók a termékek. A raktárak konszignációs vagy szerződéses raktárként üzemeltethetők. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

21 A konszignációs raktárak A konszignációs raktárak esetében a felhasználó raktárterületet bocsát a beszállító rendelkezésére, ahol a beszállítónak egyelőre meghatározott minimális készletszint tartását kell biztosítani. A felhasználó a mindenkori igénye szerint le tudja hívni a gyártáshoz szükséges anyagokat, alkatrészeket az általában a gyártás helye közelében levő raktárból, a kivételt természetesen mindenkor azonnal jeleznie kell a beszállítónak, hogy a mindenkori készletmennyiséggel tisztában legyen. A tulajdonváltás az áru fizikai kivételekor megy végbe, a számla fizetése csak ettől az időponttól kezdve esedékes. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Konszignáció = feljegyzés, jegyzék

22 A szerződéses raktárak A szerződéses raktárakat általában a felhasználó hely közelében telepítik, azért, hogy a gyártó vonal minél gyorsabban, nagy gyakorisággal kiszolgálható legyen. Többnyire a különböző beszállítók termékeit tárolják itt. A betárolt áru a felhasználási helyre való kiszállításig a beszállító tulajdonában marad. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23 „Make or buy” (Gyártani vagy venni) típusú döntések A make - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport saját gyártását, illetve az adott tevékenység saját vállalat által történő elvégzését jelenti. A buy - egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport külső forrásból való beszerzését, illetve adott tevékenység más vállalattal, vállalkozásával való elvégeztetését fejezi ki. A minél hatékonyabb működtetés érdekében, ezért a beszerzések előkészítésekor gyakran van szükség "make or buy" típusú döntések meghozatalára. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24 „Make or buy” (Gyártani vagy venni) típusú döntések A vásárlást előirányzó (buy) típusú döntések a gyártási mélység csökkenését eredményezik. A "make or buy" döntések nemcsak a gyártási, hanem egyéb vállalati (pl. számítástechnikai, csomagolási stb.) tevékenységekkel kapcsolatban is felmerülhetnek. Insourcing alatt ekkor azt értik, ha a vállalat amellett dönt, hogy az adott tevékenységet saját maga hajtja végre, outsorucing alatt pedig azt értik, hogy a vállalat az adott tevékenységet valamilyen külső szolgáltató vállalattal végezteti el. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Insourcing = belső forrás Outsourcing = külső forrás

25 Az outsourcing térhódítása A fejlett ipari országokban a logisztika területén is általános tendencia, hogy nő az outsourcing aránya. A vállalatok egyre több logisztikai funkció (pl. szállítás, csomagolás, hulladékkezelés) teljesítésével bíznak meg arra szakosodott logisztikai szolgáltató vállalatot. Ennek oka, hogy a meghatározott logisztikai teljesítmények előállítására specializálódott vállalatok nagyobb hatékonysággal tudják a logisztikai feladatokat megoldani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26 A készletszabályozás A készletszabályozás feladata adott termelési, fogyasztási stb. folyamatrendszer anyag-, alkatrész-, termék stb. - szükségletének kielégítése; általában gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szinten tartása, hagyományos (nem JIT -elvű) folyamatok esetében. A szükségesnél nagyobb készletek esetében ugyanis nagy eszközlekötés, a jelentős helyszükséglet stb. következtében a költségek megemelkednek, a kívánatosnál kisebb készletek mellett pedig zavar keletkezhet az ellátási, a termelési vagy az elosztási folyamatban. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

27 A készletezési rendszer struktúrája Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28 Az anyagi- és a szabályozó rendszer feladata a készletszabályozásban Az előzőekben megfogalmazott feladat csak egy jól működő, összehangoltan dolgozó anyagi és szabályozó rendszerrel oldható meg. Az anyagi rendszer feladata a készletezésnek, mint anyagi folyamatnak megvalósítása: az igény jelentkezésekor a készlet csökkentése, az utánpótlás beérkezésekor a készlet feltöltése. A szabályozó rendszer feladata a készletezési stratégia működtetése, a környezetből és az anyagi folyamatból származó információk fogadása, feldolgozása, továbbítása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29 A be- és kiszállítási rendszer A be- és kiszállítás rendszerint a következő alapesetek valamelyike szerint alakul: – szakaszos beszállítás-folyamatos kiszállítás; – folyamatos beszállítás-szakaszos kiszállítás; – szakaszos beszállítás-szakaszos kiszállítás; – folyamatos beszállítás-folyamatos kiszállítás (a raktározás a biztonsági készletekre korlátozódik). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

30 A készletváltozás fogalmai A készletváltozással összefüggő fontosabb fogalmak között a: – nyitó- és a zárókészletet, – a jelentésköteles készletet, – az időegységre vonatkoztatott szükségletet, – az utánpótlási időt, – a rendelési időközt – és a forgási időt kell megemlíteni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31 A készletváltozás fogalmai A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A raktározási gyakorlatban az időszakonként esedékes leltározás során felvett készletet is nyitó-zárókészletnek szokták kezelni. A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. ha készlethiányt nem engednek meg, vagy ha a biztonsági készleteket állandó értékén akarják tartani, a jelentésköteles készletszint elérésekor megrendelést kell feladni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

32 A készletváltozás fogalmai A rendelési készletnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a szükséglet (kereslet) véletlen ingadozásai mellett is kellő biztonságú kereslet-kielégítést tesz lehetővé. Maximális készlet (Qmax) a megrendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: Qmax = q + Qb. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

33 A készletváltozás fogalmai Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet meghatározott (determinisztikus), véletlenszerű, de statisztikailag stabil (sztochasztikus), véletlenszerű, de statisztikailag instabil (idényszerű) és ismeretlen. Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség beszállításáig eltelt idő. A rendelési időköz vagy rendelési periódus (tf) két rendelés között eltelt idő; más értelmezésben a rendelési tételnagyság és az időegységre vonatkoztatott szükséglet hányadosa: A forgási idő (tr) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

34 Elosztási rendszerek Az elosztási rendszerek feladata: – az áruk (kész- és félkész termékek, alkatrészek stb.) elosztásának tervezése, – szervezése, – irányítása – és ellenőrzése a termelőüzem készáru raktárától a felhasználókig (végső fogyasztókig). A cél olyan áru- és a hozzá tartozó információáram létrehozása, amely a felhasználók, fogyasztók igényeinek legjobb kielégítését biztosítja. Az elosztási rendszerek elemekből (feladó-, fogadóhelyek, raktárak) és az elemek közötti kapcsolatokból (pl. szállítópályák, információs csatornák) állnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35 Elosztási rendszerek A logisztikai (fizikai) elosztási rendszerek a szállítás és raktározás révén teszik lehetővé a térbeli és időbeli különbségek áthidalását. A kereskedelmi lépcsők száma szerint (mint ahogyan ezt a következő dián megfigyelhetjük) különbséget kell tenni a közvetlen és a közvetett elosztás között. A közvetett elosztás több lépcsőben mehet végbe. Valamennyi elosztási rendszerben követelmény a célirányos információs rendszer kiépítése. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

36 Az elosztási rendszerek kereskedelmi lépcsők szerint megkülönböztetett alapesetei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37 Elosztási rendszerek Az elosztási rendszerekben túlsúlyba kerülnek olyan döntési feladatok, mint az elosztási stratégiák, az elosztási járatok összeállítása, stb. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy nagyszámú információ áttekintése alapján nem csupán matematikailag tisztázott algoritmusok szerint, hanem számos heurisztikus jellegű elem bevonásával kell döntéseket hozni. Így az adatfeldolgozó rendszerek a döntés előkészítéséhez nyújtanak megfelelően strukturált, statisztikailag kiértékelt, vizuálisan jól áttekinthető adatokat (pl. táblázatok, diagramok, stb.). Egy ilyen számítógéppel támogatott információs és irányítási rendszer átfogó vázlatát szemlélteti a következő dia. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

38 A számítógéppel támogatott elosztási információs és irányítási rendszer elemei Debreceni Egyetem Műszaki Kar

39 Elosztási rendszerek Az ábrán a modellbankba sorolható matematikailag tisztázott algoritmusok alapjait már korábban kidolgozták. Konkrét gyakorlati felhasználásukra azonban csak a napjaink elosztási rendszereit irányító számítógépes, táv-adatátviteli integrált alrendszerekben kerül sor. Ezeknek a módszereknek az alkalmazásához egyrészt naprakész, on-line információkra (igény. és készségadatok), másrészt nagy mennyiségű háttéradatra (költségek, tarifák, topológiai adatok) van szükség. Ezt pedig csak napjaink rendszerei teszik lehetővé. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

40 Elosztási rendszerek Az elosztási rendszerekben levő különböző raktárak - irányítási szempontból - elosztó központi funkciót töltenek be. Ezeknek az elosztó központoknak fő funkciója a hozzájuk tartozó földrajzi körzetben felmerülő fogyasztói igények kielégítése, valamint az igények kielégítésével kapcsolatos szállítási, rakodási, tárolási feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások egymáshoz rendelése. Az optimalizálás és a feladat végrehajtása nagy tömegű adat együttes kezelése útján oldható meg. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

41 Az elosztás-irányító rendszer Az elosztás-irányító rendszer szállítás irányítási alrendszere modulcsoportokból építhető fel: – 1. A fuvarigények összeállítása modu1csoport. – 2. A térképi infonnációs rendszer modulcsoport. – 3. Útvonal optimalizálás modulcsoport. – 4. Járattervezés modulcsoport. – 5. Információ szolgáltató modulcsoport. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

42 A csomagolás szerepe a logisztikában A csomagolás a terméket körülvevő ideiglenes védőburkolatot és annak előállításához szükséges műveletek, folyamatok összességét jelenti. A csomagolásnak: kiemelkedő szerepe van az anyagi javak piaci és használati értékének megóvásában, sőt növelésében. A csomagolás jelentős szerepet tölt be a logisztikai rendszerekben az anyag- és információáramlás hatékonyabbá tételében, az élő- és holtmunkaszükséglet csökkentésében. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43 A csomagolás szerepe a logisztikában A csomagolási tevékenységgel kapcsolatban minden elem, vagyis a csomagoló szerek gyártása és a csomagolástechnológia, természeti erőforrásokat (anyagot és energiát) vesz igénybe, illetve talaj-, víz- és légszennyezés formájában környezetterhelést okoz. A csomagolás, mint a termék megjelenítője, a piacgazdaságban a versenyképesség egyik meghatározó eleme. A csomagolás alapvető műszaki feladata a termék megóvása a külső határoktól. A veszélyes áruk esetében éppen fordított a helyzet. A csomagolásnak a környezetet kell megvédenie. A csomagolás a termékértékesítésben fontos ún. marketing-jellegű feladatot lát el. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44 A csomagolás típusai A fogyasztói csomagolás - szerepéből eredően - a leghosszabban tartózkodik a logisztikai láncban, egészen a végső felhasználóig "kíséri" a terméket. A gyűjtőcsomagolás meghatározott mennyiségű azonos tennék vagy fogyasztói csomagolás ideiglenes védőburkolata. Kifejezett célja az elosztási logisztika támogatása. A szállítási csomagolás az elosztási logisztika igazi eszköze. Szöveggel, ábrával, alfanumerikus jelekkel, vonalkóddal adja meg a termékre, a tömegre, a kezelésre és az esetleges veszélyességre vonatkozó alapvető tudnivalókat. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45 A csomagolás szerepe a logisztikában Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti. Az esetek döntő többségében a csomagolás a termék-előállítás szervesen kapcsolódó része. A csomagolást, azaz a termékek ideiglenes védőburkolatba helyezését közvetlenül a gyártás befejeztét követően, ritkábban a gyártástechnológiai folyamat egyik műveleteként végzik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

46 A hulladékkezelés sajátos logisztikai problémái Mindennemű termelési folyamat hatással van a környezetre, természeti erőforrásokat vesz igénybe, illetve különféle módon szennyezi a talajt, az élővizeket és a légkört. A szennyeződések egyik ismert formája a hulladék, vagyis az anyagok olyan sajátos köre, amelyet tulajdonosa adott műszaki, gazdasági és társadalmi körülmények között nem tud vagy nem akar felhasználni vagy értékesíteni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47 A hulladékkezelés sajátos logisztikai problémái A hulladékkezelési logisztikának a jogi, műszaki szabályzás szempontjából is több sajátos vonása van. Az alapvető különbség a logisztika egyéb területeivel szemben az, hogy a hulladékkezelésre jóval szélesebb kört felölelő és szigorúbb előírások érvényesek. A hulladékkezelési logisztika fő feladatai időrendi sorrendben: – gyűjtés, – osztályozás, – visszaszállítás, – újrahasznosítás, illetve megsemmisítés (végső tárolás vagy égetés), – nyilvántartás és ügyvitel. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

48 A csomagolási hulladékok másodlagos alapanyagkénti hasznosításához szükséges logisztikai körfolyamat.

49 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar


Letölteni ppt "LOGISZTIKA Debreceni Egyetem Műszaki Kar Előadó: Dr. Fazekas Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések