Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Pontozásos módszeren alapuló árképzés Új termékek/szolgáltatások árának meghatározásához, vagy akár a régi termék versenyképességének értékeléséhez felhasználhatók a már piacon lévő saját vagy más vállalkozások által forgalmazott termékek/szolgáltatások árai is. A módszer lényege, hogy különböző szempontok alapján a termékekre összehasonlítást végzünk, majd ennek eredményét felhasználva az árak arányosításával történik az árképzés. 2

3 Pontozásos módszer lépései Szakértői csoport összeállítja az értékelési paramétereket. A szakértők meghatározzák az egyes paraméterek súlyát (fontosságát). Az egyes paraméterekre adható maximális pontszám meghatározása, figyelembe véve azok relatív fontosságát. Az egyes paraméterek esetében az adható maximális pontokon belül a ténylegesen adott pontok felosztása. A pontok összegzése. A már ismert termék ára alapján kiszámítjuk az 1 pontra jutó árat, majd a kapott értékkel megszorozzuk a másik termék aggregált pontszámait, melynek eredményeként megkapjuk annak arányosított árát. 3

4 Paramétersúlyok meghatározása Minden egyes szakértő saját értékítélete alapján rangsorolja a paramétereket úgy, hogy a számára legkevésbé fontos 1, a következő 2, …, stb. értékeket kap. Az egyes paraméterek összesített helyezési száma megadja a paraméterek sorrendjét, így a legnagyobb súlyt az kapja majd, amelyiknek a legmagasabb lesz a kumulált helyezési száma. Az egyes paraméterek súlyarányának meghatározása úgy történik, hogy az összes paraméter súlyarányának összege 1 (100%). 4

5 Paraméter maximális pontszám Tegyük fel, hogy az összes paraméterre együttesen S pontszámot adhatunk. Az egyes paraméterekre adható maximális pontszám meghatározása, figyelembe véve azok relatív fontosságát, a súlyszámokkal az összes pontból történik: ahol: –S i = az i-edik paraméterre adható maximális pontszám; –s i = az i-edik paraméter súlya; –S = a paraméterekre adható maximális pontszám. 5

6 A ténylegesen adott pontok felosztása Rögzített értékű pontozással: meghatározott feltétel teljesülése esetén a megadott pontot kapja az értékelt eszköz adott jellemzője. Arányosított pontozással: paramétert jellemző, számszerűen meghatározott értéktartományra arányosítással felosztott pontszám, ami lehet: –A tartomány legkisebb vagy legnagyobb értéke a legkedvezőbb (az adható pontszám arányosan csökken a legjobbtól a legkevésbé jó felé, az adható max. pontszámot a legjobbnak tartott érték kapja, a legkedvezőtlenebb pedig 0 pontot kap, a közbenső értékek arányosítással kerülnek megállapításra, az értékelési tartományba nem eső paraméterű eszközök pedig ki is zárhatók a további értékelésekből). –Az értékelési tartományon belül eső értéket tekintjük a legkedvezőbbnek, ekkor az kapja a legmagasabb pontszámot, a tartomány két szélső értéke pedig 0 pontot kap, és a két résztartományra arányosítással osztható fel a pontszám. A szakértők egyedileg pontozzák az adott paramétert az arra megadott ponthatár figyelembevételével. 6

7 Az értékelési súlyok meghatározásának segédtáblázata 7

8 Fordított kalkuláció Ennek az alkalmazásakor a piacon realizálható árból indulunk ki, amelyből levonjuk az elvárt fedezetet, és megkapjuk, hogy mennyi legyen a termék önköltsége, ha a tervezett eredményt el akarja érni a vállalkozás. A vállalkozásnak keresnie kell azokat a megoldásokat, amelyekkel a termék önköltsége a kalkulációval megállapított értékre csökkenthető. 8

9 Minimális ár A vállalkozások kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy valamilyen okból csökkenteniük kell az általuk előállított termék vagy szolgáltatás árát. Ekkor tisztában kell lenni azzal, hogy mennyi az a minimális érték, amely alá az ár nem csökkenhet. Fontos szempont, hogy a kalkulált árnak az előállítási költségen kívül fedezetet kell nyújtania azokra a közvetett költségekre is, amelyek az előállítási önköltségeknek ugyan nem részei, de a termék értékesítése, gyártása miatt felmerültek. A minimális ár az önköltséggel egyezik meg. Az így kialakított ár alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen olyan nagyságú rendelésállománnyal, amivel legalább a fedezeti pontot eléri, tehát várhatóan legyen annyi fedezete, amennyi a veszteségmentes gazdálkodáshoz szükséges. 9

10 Minimális ár Árbevétel 10 Termelési költség Minimális vagy fedezeti ár TR(Q FP ) = TC(Q FP )

11 A termelés változásának elemzése A termelés alakulásának elemzéséhez a termelés számbavétele az első lépés, amely alapvetően két megközelítésben történhet: –természetes mértékegységben vagy –pénzértékben. A termelés, illetve a szolgáltatás eredményének elsődleges számbavétele természetes mértékegységben történik. A pénzértéken történő számbavétel sem nélkülözheti a kimenetek természetes mértékegységekben való számbavételét. 11

12 A termelési érték Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelésű készletek állományváltozása  Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)  Eladott (közvetített) szolgáltatások = Bruttó termelési érték  Anyagköltség  Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték  Értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték 12

13 A termelési érték és a volumen A termelési érték és volumen globális elemzésekor a vállalat termelési értékének változását vizsgáljuk terv-tény vagy bázis-tárgy időszaki relációban. Érték-indexkör alkalmazása, amelynek az elemei: –értékindex –volumenindex és –árindex 13

14 Az érték-indexkör 14 Tételezzük fel, hogy a vizsgált vállalat (n) számú terméket/szolgáltatást állít elő különböző mennyiségekben (q), amelyeket adott (p) árakon értékesít. Elemzési feladatként adódik annak megválaszolása, hogy: –hogyan változott bázis-tárgyidőszak viszonylatban a vállalkozás termelési értéke, –hogyan változott e relációban a termelés mennyisége, valamint –hogyan változott az ár és az árszínvonal.

15 Hogyan változott a vállalkozás termelési értéke 15 Termékek/szolgáltatások bizonyos körére vonatkozóan a termelési érték együttes, átlagos változásának kifejezésére az értékindex használható:

16 Hogyan változott a termelés mennyisége 16 A kérdést egyszerűen megválaszolhatjuk, ha rögzített (standard) árak alkalmazása mellett vizsgáljuk a volumenváltozás hatásait: Átlagos változás:

17 Hogyan változott az ár és az árszínvonal 17 A kérdést az árindex számításával tudjuk megválaszolni, melynek számításánál a termelési/értékesítési mennyiségek kerülnek rögzítésre: Átlagos változás:

18 Volumen- és árindex számítás 18 Átlagos értékek használata, ami azt jelenti, hogy az I q összefüggésben a p si meghatározása: (p 0i + p 1i )/2, míg az I p képletben a q si számítása: (q 0i + q 1i )/2 (a statisztikában ezt nevezik Edgewort- Marshall féle összefüggésnek); Bázisidőszaki (terv) értékek használata, vagyis I q - ban p si = p 0i ; I p -ben q si = q 0i (Laspeyres-féle indexek); Tárgyidőszaki (tény) értékek használata, vagyis I q -ban p si = p 1i ; I p -ben q si = q 1i. (Paasche-féle indexek).

19 Az érték-indexkör 19

20 Termelési érték és volumen globális elemzése Értékindex Árindex Volumnindex

21 Termelési érték és volumen változás abszolút mértéke Termelési érték változása Árváltozás hatása a termelési értékre Volumváltozás hatása a termelési értékre

22 Termelési érték és volumen változás abszolút mértéke


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések