Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4.
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4. Dr. Tarnóczi Tibor

2 Pontozásos módszeren alapuló árképzés
Új termékek/szolgáltatások árának meghatározásához, vagy akár a régi termék versenyképességének értékeléséhez felhasználhatók a már piacon lévő saját vagy más vállalkozások által forgalmazott termékek/szolgáltatások árai is. A módszer lényege, hogy különböző szempontok alapján a termékekre összehasonlítást végzünk, majd ennek eredményét felhasználva az árak arányosításával történik az árképzés.

3 Pontozásos módszer lépései
Szakértői csoport összeállítja az értékelési paramétereket. A szakértők meghatározzák az egyes paraméterek súlyát (fontosságát). Az egyes paraméterekre adható maximális pontszám meghatározása, figyelembe véve azok relatív fontosságát. Az egyes paraméterek esetében az adható maximális pontokon belül a ténylegesen adott pontok felosztása. A pontok összegzése. A már ismert termék ára alapján kiszámítjuk az 1 pontra jutó árat, majd a kapott értékkel megszorozzuk a másik termék aggregált pontszámait, melynek eredményeként megkapjuk annak arányosított árát.

4 Paramétersúlyok meghatározása
Minden egyes szakértő saját értékítélete alapján rangsorolja a paramétereket úgy, hogy a számára legkevésbé fontos 1, a következő 2, …, stb. értékeket kap. Az egyes paraméterek összesített helyezési száma megadja a paraméterek sorrendjét, így a legnagyobb súlyt az kapja majd, amelyiknek a legmagasabb lesz a kumulált helyezési száma. Az egyes paraméterek súlyarányának meghatározása úgy történik, hogy az összes paraméter súlyarányának összege 1 (100%).

5 Paraméter maximális pontszám
Tegyük fel, hogy az összes paraméterre együttesen S pontszámot adhatunk. Az egyes paraméterekre adható maximális pontszám meghatározása, figyelembe véve azok relatív fontosságát, a súlyszámokkal az összes pontból történik: ahol: Si = az i-edik paraméterre adható maximális pontszám; si = az i-edik paraméter súlya; S = a paraméterekre adható maximális pontszám.

6 A ténylegesen adott pontok felosztása
Rögzített értékű pontozással: meghatározott feltétel teljesülése esetén a megadott pontot kapja az értékelt eszköz adott jellemzője. Arányosított pontozással: paramétert jellemző, számszerűen meghatározott értéktartományra arányosítással felosztott pontszám, ami lehet: A tartomány legkisebb vagy legnagyobb értéke a legkedvezőbb (az adható pontszám arányosan csökken a legjobbtól a legkevésbé jó felé, az adható max. pontszámot a legjobbnak tartott érték kapja, a legkedvezőtlenebb pedig 0 pontot kap, a közbenső értékek arányosítással kerülnek megállapításra, az értékelési tartományba nem eső paraméterű eszközök pedig ki is zárhatók a további értékelésekből). Az értékelési tartományon belül eső értéket tekintjük a legkedvezőbbnek, ekkor az kapja a legmagasabb pontszámot, a tartomány két szélső értéke pedig 0 pontot kap, és a két résztartományra arányosítással osztható fel a pontszám. A szakértők egyedileg pontozzák az adott paramétert az arra megadott ponthatár figyelembevételével.

7 Az értékelési súlyok meghatározásának segédtáblázata

8 Fordított kalkuláció Ennek az alkalmazásakor a piacon realizálható árból indulunk ki, amelyből levonjuk az elvárt fedezetet, és megkapjuk, hogy mennyi legyen a termék önköltsége, ha a tervezett eredményt el akarja érni a vállalkozás. A vállalkozásnak keresnie kell azokat a megoldásokat, amelyekkel a termék önköltsége a kalkulációval megállapított értékre csökkenthető.

9 Minimális ár A vállalkozások kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy valamilyen okból csökkenteniük kell az általuk előállított termék vagy szolgáltatás árát. Ekkor tisztában kell lenni azzal, hogy mennyi az a minimális érték, amely alá az ár nem csökkenhet. Fontos szempont, hogy a kalkulált árnak az előállítási költségen kívül fedezetet kell nyújtania azokra a közvetett költségekre is, amelyek az előállítási önköltségeknek ugyan nem részei, de a termék értékesítése, gyártása miatt felmerültek. A minimális ár az önköltséggel egyezik meg. Az így kialakított ár alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen olyan nagyságú rendelésállománnyal, amivel legalább a fedezeti pontot eléri, tehát várhatóan legyen annyi fedezete, amennyi a veszteségmentes gazdálkodáshoz szükséges.

10 Minimális ár Árbevétel Termelési költség Minimális vagy fedezeti ár
TR(QFP) = TC(QFP) Minimális vagy fedezeti ár

11 A termelés változásának elemzése
A termelés alakulásának elemzéséhez a termelés számbavétele az első lépés, amely alapvetően két megközelítésben történhet: természetes mértékegységben vagy pénzértékben. A termelés, illetve a szolgáltatás eredményének elsődleges számbavétele természetes mértékegységben történik. A pénzértéken történő számbavétel sem nélkülözheti a kimenetek természetes mértékegységekben való számbavételét.

12 A termelési érték Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelésű készletek állományváltozása  Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)  Eladott (közvetített) szolgáltatások = Bruttó termelési érték  Anyagköltség  Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték  Értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték

13 A termelési érték és a volumen
A termelési érték és volumen globális elemzésekor a vállalat termelési értékének változását vizsgáljuk terv-tény vagy bázis-tárgy időszaki relációban. Érték-indexkör alkalmazása, amelynek az elemei: értékindex volumenindex és árindex

14 Az érték-indexkör Tételezzük fel, hogy a vizsgált vállalat (n) számú terméket/szolgáltatást állít elő különböző mennyiségekben (q), amelyeket adott (p) árakon értékesít. Elemzési feladatként adódik annak megválaszolása, hogy: hogyan változott bázis-tárgyidőszak viszonylatban a vállalkozás termelési értéke, hogyan változott e relációban a termelés mennyisége, valamint hogyan változott az ár és az árszínvonal.

15 Hogyan változott a vállalkozás termelési értéke
Termékek/szolgáltatások bizonyos körére vonatkozóan a termelési érték együttes, átlagos változásának kifejezésére az értékindex használható:

16 Hogyan változott a termelés mennyisége
A kérdést egyszerűen megválaszolhatjuk, ha rögzített (standard) árak alkalmazása mellett vizsgáljuk a volumenváltozás hatásait: Átlagos változás:

17 Hogyan változott az ár és az árszínvonal
A kérdést az árindex számításával tudjuk megválaszolni, melynek számításánál a termelési/értékesítési mennyiségek kerülnek rögzítésre: Átlagos változás:

18 Volumen- és árindex számítás
Átlagos értékek használata, ami azt jelenti, hogy az Iq összefüggésben a psi meghatározása: (p0i + p1i)/2, míg az Ip képletben a qsi számítása: (q0i + q1i)/2 (a statisztikában ezt nevezik Edgewort-Marshall féle összefüggésnek); Bázisidőszaki (terv) értékek használata, vagyis Iq-ban psi = p0i; Ip-ben qsi = q0i (Laspeyres-féle indexek); Tárgyidőszaki (tény) értékek használata, vagyis Iq-ban psi = p1i; Ip-ben qsi = q1i. (Paasche-féle indexek).

19 Az érték-indexkör

20 Termelési érték és volumen globális elemzése
Értékindex Árindex Volumnindex

21 Termelési érték és volumen változás abszolút mértéke
Termelési érték változása Árváltozás hatása a termelési értékre Volumváltozás hatása a termelési értékre

22 Termelési érték és volumen változás abszolút mértéke