Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK Statisztika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK Statisztika."— Előadás másolata:

1 10. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK Statisztika

2 2 STATISZTIKAI INDEXEK   Index: latin eredetű szó, egyszerűen mutatót jelent   A statisztikai indexszám: - komplexebb tartalmú, - többet fejez ki a viszonyszámoknál,   A viszonyszámok azt mutatják meg, hogy egy jelenség hogyan változik időben vagy térben.   Statisztikai index: alkalmas annak kifejezésére, hogy több, különböző fajta jelenség együttesen hogyan változik.

3 3 STATISZTIKAI INDEXEK   Az indexszámok olyan összetett (komplex) viszonyszámok, amelyek mindig több, egymással kapcsolatban levő, de különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiség (jelenség) együttes, átlagos időbeli változását fejezik ki.   Csak az összetett indexek tekinthetők, tényleges indexeknek. Az egyes résztényezők változását kifejező dinamikus vagy egyéb összehasonlító viszonyszámok az egyedi indexek, de csak az összetett indexszámítás keretén belül nevezhetők annak.   A statisztikai indexek tehát átlag jellegű komplex viszonyszámok.

4 4 AZ INDEXEK CSOPORTJAI Abszolút számokból számított indexek:   Értékindex,   Árindex,   Volumenindex. Viszonyszámokból számított indexek:   Változó állományú index,   Változatlan állományú index,   Összetétel index.

5 5 Abszolút számokból számított index   a termelés természetes mértékegységében történő számbavétele tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes termékek mennyisége külön-külön hogyan változott, de legtöbbször nem ad választ arra, hogy egészében, vagy a termékek bizonyos körénél együttesen, hogyan alakult a termelés.   Oka: a termékek különbözősége miatt az azokra vonatkozó adatok közvetlenül nem összesíthetők.

6 6 Abszolút számokból számított index   Az indexeknél azonban több jelenség többféle termék együttes változását kell megállapítanunk (pl. ha egy vállalat különböző fajta termékeinek együttes alakulását akarjuk vizsgálni, olyan mértékegységet kell keresni, amellyel az egymástól eltérő minőségű és értékű termékek közösen kifejezhetők.   Ez a közös nevező általában az egyes termékek pénzben kifejezett értéke, vagyis ára, melynek segítségével a különböző termékek egymással, vagy az előző időszakok adataival összehasonlíthatókká válnak.

7 7 Értékindex   különböző fajta, de valamilyen szempontból összetartozó termékek vagy termékcsoportok termelési értékének együttes átlagos, rendszerint időbeli alakulását kifejező összetett dinamikus viszonyszám,   az értékváltozásokban a mennyiség és az árváltozás együttesen jut kifejezésre,   a termelési értéket itt szélesebben értelmezzük és értékindexszel mérjük, nemcsak a termelt, hanem az eladott, értékesített, felvásárolt vagy fogyasztott mennyiségek értékének alakulását is,

8 8 Értékindex - q (quantum) mennyiség - p (prix) ár

9 9 Értékindex Értékindex   az értékindex mindig az érvényben lévő, folyóárakon számítva fejezi ki a termelés értékének változását,   mivel az értékindex a termékek mennyiségének és a termékek egységárának változását együttesen fejezi ki, ez a sajátossága lehetővé teszi, hogy belőle kiindulva az árindexet és a volumenindexet is meghatározzuk.

10 10 Árindex   a termékek bizonyos csoportja árainak együttes átlagos időbeli változását, az árszínvonal egészének alakulását fejezi ki.

11 11 Volumenindex   a termékek meghatározott csoportjára vonatkozóan, azok termelt vagy eladott mennyiségeinek együttes átlagos időbeli változását fejezik ki.

12 12 Három termék termelésének alakulása a as években Magyarországon Megnevezés Mennyiség ezer t q 0 Értékesítési ár, Ft/kg p 0 Mennyiség ezer t q 1 Értékesítési ár, Ft/kg p 1 I. Termék I. Termék26169, ,2 II. Termék II. Termék94779, ,8 III. Termék III. Termék28179,616476,1

13 13 Megnevezés q0p0q0p0q0p0q0p0 q1p1q1p1q1p1q1p1 q0p1q0p1q0p1q0p1 q1p0q1p0q1p0q1p0 I. Termék I. Termék 18217,820522,452513,27119,6 II. Termék II. Termék 75665, , ,663121,0 III. Termék III. Termék 5028,87617,613330,82873,6 Összesen 98911, , ,673114,2

14 14

15 15

16 16 I É = I Á0 * I V1 = 2,5116 * 0,7264 = 1,8244

17 17 Indexsorok   két időszak helyett időszakok egész sorát is összehasonlíthatjuk   Számíthatunk: érték-indexsorokat, volumen-indexsorokat, ár-indexsorokat.   Mindhárom lehet: bázis indexsor, lánc indexsor.

18 18 Indexsorok   Állandó súlyú indexsor: esetén a súlyokat az indexsor minden tagjánál változatlannak vesszük.   A változó súlyú indexsorban: az indexsor egyes tagjainak meghatározása során más-más időszak súlyait alkalmazzuk.   A gyakorlatban az állandó súlyú indexsorok alkalmazása terjedt el.

19 19 Alkalmazási területek   Üzemgazdasági elemzésekben: volumenindex a legjelentősebb, értékindexnek több év összehasonlításában nincs nagy jelentősége (árváltozás miatt), az árindexet nem üzemi szinten kell vizsgálni.

20 20 Alkalmazási területek   Nemzetgazdasági elemzésekben: árindex Reálbérindex= A fogyasztás volumenindexeként tekinthető, amely azt fejezi ki, hogy a keresetért, mennyivel lehet több vagy kevesebb fogyasztási cikket vásárolni egy adott időszakban valamely bázisidőszakhoz képest.

21 21 Alkalmazási területek   Nemzetgazdasági elemzésekben: volumenindex alkalmazható a tervteljesítés mérésére értékindex alkalmazható területi összehasonlításra

22 22 Alkalmazási területek Agrárolló=mezőgazdasági termelői árindex mezőgazdasági ráfordítások árindexei Külkereskedelmi export árindex cserearány mutató = import árindex


Letölteni ppt "10. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK Statisztika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések