Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 6. Előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 6. Előadás."— Előadás másolata:

1 Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 6. Előadás

2 RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁGOK ELEMZÉSE

3 HETEROGÉN SOKASÁG Összetett, minőségileg különböző részekből áll. Részsokaságok és fősokaság Gyakorlati szempont: sokszor a részekre vonatkozó információk használhatóbbak, vagy éppen csak azok állnak rendelkezésre

4 Rész és összetett viszonyszám

5 Összetett viszonyszám számítása Ha nem az alapadatok (A és B) állnak rendelkezésre: 1. B j és V j alapján súlyozott számtani átlag 2. A j és V j alapján súlyozott harmonikus átlag Az átlagformák miatt az A és B adatok százalékos megoszlása is elegendő

6 Példa rész- és összetett viszonyszámokra Budapesten 2000-ben két gazdasági ágban – oktatás és pénzügyi tevékenység – a foglalkoztatottak néhány jellemző adata:

7 Példa rész- és összetett viszonyszámokra Hány százalékkal magasabb a pénzügyi szférában foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete? pénzügyi szféra átlagkeresete: oktatási szféra átlagkeresete:

8 Példa rész- és összetett viszonyszámokra Összehasonlítás: azaz a pénzügyi szférában foglalkoztatottak átlagkeresete 122,6%-kal magasabb. plusz feladat : 3.2. példa a CD-n

9 Rész- és főátlag Egyedi adat: Részátlag: Főátlag: plusz feladat : 3.3. példa a CD-n

10 Rész- és fősokaságok varianciája Az átlagtól vett eltérések összefüggése:

11 Rész- és fősokaságok varianciája Eltérésnégyzet-összegek összefüggése:

12 Rész- és fősokaságok varianciája a varianciák összefüggése:

13 A csoportosítás hasznossága A csoportokhoz való tartozás ismerete a bizonytalanságot a csoporton belüli eltérések szintjére csökkenti, azaz a külső szórásnégyzet arányában „hasznos” a csoportosítás:

14 Az egyes szórásnégyzetek kiszámítása teljes szórásnégyzet:

15 Az egyes szórásnégyzetek kiszámítása belső szórásnégyzet: A részsokaságokra vonatkozó szórás:

16 Az egyes szórásnégyzetek kiszámítása külső szórásnégyzet:

17 A szórásnégyzet felbontás értelmezése teljes szórás: az egyes értékek átlagosan mennyivel térnek el a főátlagtól belső szórás: az egyes értékek átlagosan mennyivel térnek el saját részátlaguktól (a fősokaság egészére értelmezve) külső szórás: az egyes részátlagok átlagosan mennyivel térnek el a főátlagtól, azaz saját átlaguktól (részátlagok szórása)

18 Példa a szórásnégyzet felbontására Valamely társasházban május hónapban mért vízfogyasztás (köbméter):

19 Példa a szórásnégyzet felbontására 1. lépés: átlag- és szórásszámítás: 3 szobás lakásokra: 2 szobás lakásokra: az összes lakásra:

20 Példa a szórásnégyzet felbontására 2. lépés: a szórásnégyzet felbontása: a belső szórás: a külső szórás: Az összefüggés:

21 Példa a szórásnégyzet felbontására Értelmezések: belső szórás: az egyes lakások vízfogyasztása átlagosan 1,176 m 3 -rel tért el a megfelelő lakástípusok átlagos fogyasztásától külső szórás: az egyes lakástípusok átlagos fogyasztása átlagosan 0,707 m 3 -rel tért el az összes lakás átlagos fogyasztásától teljes szórás: az egyes lakások fogyasztása átlagosan 1,37 m 3 -rel tért el az összes lakás átlagos fogyasztásától plusz feladat : 3.4. példa a CD-n


Letölteni ppt "Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 6. Előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések