Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest 2011. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest 2011. november."— Előadás másolata:

1 A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest november 3-5

2 A pedagógusok szakmai továbbfejlődése az oktatási rendszer, és a pedagóguspálya egészének tükrében

3 Az oktatás minősége és a pedagógusok Mi befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét? (Pisa adatokra, kompetencia-mérésekre alapozott kutatási eredmények: Hanushek, Kain, Rivkin, Darling-Hammond, Vignoles, …) A család szerepe a legfontosabb Az iskolán belüli drága megoldások nemigen hatnak Az iskolán belül a TANÁR A LEGFONTOSABB! McKinsey elemzés 2007: „Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?" A megfelelő emberekből legyenek a tanárok A tanárképzés valóban eredményes oktatókká képezzen A rendszer a lehető legjobb színvonalú oktatást nyújtsa minden gyermek számára. OECD 2006: „A tanárok számítanak!”

4 Oktatási rendszerek fejlesztési területei ( 2. McKinsey jelentés ) Gyengéről megfelelőre Megfelelőről jóra Jóról magas színvonalúra Magas színvonalúról kiemelkedőre Alapvető írás- olvasási és számolási készségek elérése Intézményi- szervezeti alapok kialakítása A pedagógus hivatás megerősítése Szakértői együtt- működésre és innovációra épülő tovább- fejlődés FEJLESZTÉSI FÁZIS KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLET

5 Mitől függ a tanári munka minősége?  A rekrutációtól  A tanárképzés minőségétől  A pályakezdők „betanításától”  Attól, hogy hosszú távon (is) mennyire vonzó a tanári pálya  A fizetés számít  A tanári pályaív (oktatáson belüli karrier lehetőségek, önmegvalósítási lehetőségek) legalább ilyen fontosak  Munkafeltételek, iskolai légkör, tanítási környezet  Képzés, továbbképzés, hivatásbeli-szakmai fejlődési lehetőségek rendszerétől  „Tanuló közösség”  A tanári munka minőségének értékelésétől, visszacsatolásától, az ehhez kapcsolódó jutalmazási és támogatási rendszertől  Személyre szabott, egyéni támogatás, az adott célkitűzésnek, az adott helyzetnek leginkább megfelelő „optimális keverék”  Iskolavezetéstől

6 A pedagógusok szakmai továbbfejlődését az oktatási rendszer, és a pedagóguspálya egészének összefüggésrendszerében kell vizsgálni

7 A megvalósulás

8 Kutatások  A Társadalmi Megújulás Operatív Program számú, „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt (Megvalósítók: Oktatáskutató és Fejlesztő intézet és Educatio Kft) „A tanárok alkalmazásával, bérezésével, szakmai fejlődésével kapcsolatos politikák követése” című elemi projekt  Félig strukturált interjúk, 2010 Pedagógusok (32 fő), iskolaigazgatók (32 fő), továbbképző intézmények vezetői (21 fő), helyi oktatásirányítók (9 fő)  OECD nemzetközi tanár kutatás (TALIS)  23 résztvevő ország (Ausztrália, Ausztria, Belgium (Fl.), Brazilia, Bulgária, Dánia, Észtország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Korea, Litvánia, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország)  Standardizált kérdőíves adatfelvétel, 2008  ISCED 2 szinten tanító tanárok és iskolavezetők –Igazgatói és tanári kérdőív, –Országonként 200 iskola, iskolánként 20 pedagógus (+ az iskolavezető)

9 A továbbképzések célkitűzései (OECD „A tanárok számítanak” (2005) és „Building a High- Quality Teaching Profession (2011))  Szakpolitikai vagy oktatáspolitikai reform megvalósításának elősegítése  Új feladatok ellátásához szükséges új típusú készségek, kompetenciák kialakítása és megszilárdítása  Az iskola speciális igényeire, az intézmény szakmai tevékenységének fejlesztésére irányuló intézmény-orientált szakmai továbbfejlődés („Tanuló közösség”)  A pedagógusok egyéni szakmai továbbfejlődési igényei („Élethosszig tanulás”)  Információk és jó gyakorlatok cseréje pedagógusok között, illetve pedagógusok, és egyéb oktatási szakemberek között  A gyengén teljesítő pedagógus támogatása abban, hogy eredményesebb tanárrá fejlődjenek.

10 A célok megjelenése  Minden érintettnek meggyőződése, hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésére szükség van  A pedagógusok szeretnek tanulni, folyamatosan továbbképzik magukat DE:  A legtöbb tanár nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy milyen témakörű, típusú szakmai fejlesztésre lenne szüksége  Az iskolavezetők többségének nincs különösebb koncepciója az intézményi vagy egyéni szintű szakmai továbbfejlődés fő irányáról  A fenntartók többsége nem érzi magát szakmailag kompetensnek  A vizsgálat idején nem volt észlelhető magasabb szintű oktatáspolitikai koncepció  Nincs kapcsolat az értékelés és a szakmai továbbfejlődés között

11 A rendszer mégis működik…

12 A szakmai fejlesztésekben való részvétel az elmúlt 18 hónapban, % Forrás: TALIS 2008 A hagyományos képzési formák dominanciája A tanuló közösségek koncepciójára épülő szakmai továbbfejlesztési módszer lassú, ám a nemzetközi trendektől lényegileg nem elmaradó mértékű.

13 A szakmai továbbképzésen való részvétel akadályai, % Forrás: TALIS 2008 Programokban nincs hiány Financiális korlátok ott, ahol: —Igény van a képzésre, —De ezt nem tudják pályázati forrásból finanszírozni —Mert az iskola számára az adott cél- pályázati forrás nem elérhető

14 Szervezeti-financiális keretek és hatásuk  Az iskoláknak, és a legtöbb fenntartóknak nincs apparátusa a pályázati adminisztrációhoz  Nincs a rendszerben olyan segítő szervezet, amely érdek-semleges módon támogatná az iskolák és fenntartók pályázati tevékenységét  Kettős finanszírozás: –Normatív támogatás – egyéni és iskolai szintű célok –Pályázati források – központi stratégiák Normatív:Pályázati: Max. 3,4 milliárd Ft/év több 10 milliárd Ft  A pályázati források dominanciája KÖVETKEZMÉNY: A továbbképzéseket végző, többségükben profit-orientált cégek kiléptek a szolgáltatói szerepkörből, pro-aktív résztvevői lettek a rendszernek. Az alapvetően szakmai jellegű döntéseket más – nem szakmai – érdekek, szempontok is jelentősen befolyásolhatják.

15 Minőségbiztosítás?  Nincs külső szakmai kontroll  A belső szakmai kontroll esetleges, egyéni tényezők függvénye  A „vevő-elégedettség” mérése csak formalitás  Nincs nyilvánosság és transzparencia  Van viszont „pályázati tanácsadás” KÖVETKEZMÉNY:  A pedagógusok és iskolák informális úton tájékozódnak és döntenek a továbbképzésekről  Még határozott továbbképzési célkitűzés esetén sem lehetnek biztosak abban, hogy a legjobb szolgáltatást választották  Így a piaci minőségbiztosítási mechanizmusok (a legjobbak megerősödnek, a gyengék kihullanak) sem működnek

16 Összegzés  Elvileg a rendszer jól szolgálná az egyéni, iskolai és országos fejlesztési célkitűzések összehangolását: –A normatív támogatásból finanszírozott szakmai továbbfejlesztések az autonóm az intézményi és egyéni fejlesztési célok szolgálatában állhatnak –A tematikus pályázatok az országos szintű szakpolitika továbbképzési stratégiai megvalósulásának terepei lehetnek  A gyakorlati megvalósításból kimaradt az eredetileg tervezett minőségbiztosítás, nyilvánosság és transzparencia  Súlyos aránytalanság van a két pillér között  Az elemek közti koherenciát a mára jócskán felpuhult szabályozás újragondolásával lehet csak megteremteni.

17 Dia címe Köszönjük a figyelmet! Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet


Letölteni ppt "A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének nemzetközi tapasztalatai Sági Matild OFI XI. Országos Neveléstudományi Konferencia ELTE, Budapest 2011. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések