Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II. 2008. március 7.   A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II. 2008. március 7.   A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai,"— Előadás másolata:

1 1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II március 7.   A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa);   A munkaerő foglalkoztatásának típusai, atipikus foglalkoztatási formák;   Munkanélküliség (fogalma, típusai, kezelésének eszközei, finanszírozási forrásai, állami szerepvállalás, területi megoszlások stb.);   Munkaügyi kapcsolatok rendszere, tömeges létszámleépítés.

2 2 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa)

3 3 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (MEP) A korszerű piacgazdaság működési mechanizmusát meghatározó alkotóelem. A munkaerő adás-vételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő kereslete és a munkaerő kínálata alakítja a MEP működésének eredményességét. A munkaerő kínálata alkotja a MEP eladói oldalát, vagyis azok a munkavállalók, akik bizonyos időn belül szeretnének elhelyezkedni, munkaerejüket befektetni. A MEP másik oldala a munkaerő kereslete, azaz a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban adott létszámú és összetételű munkaerőt foglalkoztatni kívánnak. A MEP-on bizonyos mennyiségű munkaerő kereslet és munkaerő kínálat találkozik. Eltérés esetén   túlkeresletes, vagy   túlkínálatos piacról beszélhetünk.

4 4 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP-on a felek erőviszonyai nem kiegyenlítettek, azaz mindig a rövidebb oldal elve érvényesül. Globális munkaerő túlkereslet esetén a munkaerő-kínálat, globális túlkínálat esetén pedig a munkaerő-kereslet nagysága szab határt a foglalkoztatásnak. Ha a vevők (munkáltatók) vannak erőfölényben, akkor kereslet-korlátos MEP-ról beszélhetünk. Amennyiben az eladók (munkavállalók) vannak erőfölényben, kínálat-korlátos MEP-ról beszélünk.

5 5 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A túlkeresletes MEP jellemzői:   a munkaerő kereslet meghaladja a kínálatot,   munkaerőhiányt idéz elő,   gátolja a nemzetgazdaság fejlődését,   a munkavállalók számára jelent előnyös helyzetet, javítja piaci pozíciójukat,   válogathatnak a felkínált álláslehetőségek között (kedvezőbb bérek, munkakörülmények stb.) A túlkínálatos MEP jellemzői:   munkaerőtöbbletet jelentkezik, munkanélküliség   a munkaadók vannak kedvezőbb helyzetben, válogathatnak a munkavállalók között,   A munkabér leszorítását idézi elő.

6 6 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kereslet: A munkaerőpiac vevői oldalán elhelyezkedő munkáltatók egy meghatározott időben valamilyen meghatározott létszámú munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Befolyásoló tényezők:   a munka termelékenysége (egységnyi munkaráfordítás hatékonysága),   a végtermék iránti kereslet (származtatott kereslet, a munkaerő kereslete a termékpiaci kereslet függvénye),   a munkabér (magasabb bér-csökkenő vásárlási arány- csökkenő kibocsátás-alacsonyabb foglalkoztatási szint) (egyensúlyi bér)

7 7 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST (Folytatás) Befolyásoló tényezők:   adott munkáltató általános piaci helyzete,   a munkáltató bérköltség növelő képessége,   munkakövetelmények,   munkaerőpiac általános egyensúlyi helyzete,   konkurencia,   milyen erősek az érdekképviseletek.

8 8 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet grafikus ábrázolása: Munkavállalók száma Munkabér Munkaerő kereslet

9 9 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet növekedésének grafikus ábrázolása: Munkavállalók száma Munkabér Munkaerő kereslet

10 10 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-kínálat: A MEP kínálati oldalán álló munkavállalók munkát végeznek, vagy szeretnének munkát végezni. Azaz egy meghatározott időszakban valamilyen létszámú és összetételű munkaerő el kíván helyezkedni. Két szempontból vizsgálhatók a befolyásoló tényezők:   Egyén oldaláról (mikroökonómia): életminőség, a munkaidő hossza, a szabadidő, a jövedelem (egyensúlyi bér).   Nemzetgazdasági oldalról (makroökonómia): demográfiai adottságok, munkajogi előírások, törvények.

11 11 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat grafikus ábrázolása: Munkavállalók száma Munkabér Munkaerő kínálat

12 12 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat csökkenésének grafikus ábrázolása: Munkavállalók száma Munkabér Munkaerő kínálat

13 13 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúlyi állapot: Amikor a munkaerő kereslete és kínálata megegyezik, egyensúlyi állapotról beszélhetünk, azonban ilyen állapot nem v. csak nagyon rövid ideig, átmenetileg létezik, csak elméleti síkon képzelhető el. A 2-3%-os munkanélküliségi arány már egyensúlyi állapotnak tekinthető (Japán). Amennyiben a kereslet és a kínálat nem egyezik meg de közelítenek egymáshoz, akkor egyensúlyhoz közeli állapotról beszélhetünk.

14 14 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly grafikus ábrázolása: Munkavállalók száma Munkabér E Munkaerő kínálat Munkaerő kereslet

15 15 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly – teljes foglalkoztatottság fogalmának értelmezése:   1950-es évek: a rendelkezésre álló munkaerőforrás maximális kihasználása.   1960-as évek: a munkaerő-kínálat megfelel a keresletnek, függetlenül a foglalkoztatottság színvonalának mértékétől. A munkaerő-kereslete=munkát keresők száma.   1970-es évek: munkához való jog érvényesítése, lehetőség szerint mindenki a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozzon.   XXI. sz.: annyi a betöltetlen álláshely, mint amennyi az álláskereső.

16 16 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac szereplői:   az állam,   a munkaadók,   a munkavállalók,   az érdekképviseleti szervek.

17 17 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az állam munkaerő-piaci szerepe:   munkáltató (a tulajdonában lévő vállalkozások, intézmények fenntartása révén – közalkalmazottak, köztisztviselők),   munkaerő-piac „karbantartása”, foglalkoztatás-politika kialakítása, foglalkoztatás-politikai döntések előkészítése, szervezése, koordinálása, érvényesítése, foglalkoztatás-politikai eszközrendszer meghatározása, MEP-i intézményrendszer létrehozása és fenntartása, a MEP-i folyamatok figyelemmel kísérése, elemzése, prognózisok készítése, foglalkoztatást elősegítő programok, intézkedések kidolgozása, a foglalkoztatási érdekegyeztetésben való közvetlen részvétel.

18 18 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaadók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe: :   a MEP vevői oldalát képviselik,   meghatározzák a konkrét piaci igényeiket amelyek létszámfelvételekben illetve az elbocsájtásokban jut kifejezésre,   járulékfizetési kötelezettség terheli (munkanélküli ellátási alapba),   szabályozott keretek közötti létszám-leépítési kötelezettség terheli,   az érdekképviseletek részt vesznek a foglalkoztatási érdekegyeztetési folyamatokban,   a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában.

19 19 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkavállalók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe:   a MEP kínálati oldalát képviselik,   járulékfizetési kötelezettség terheli,   az elhelyezkedés illetve az újra-elhelyezkedés érdekében saját maguknak kell aktívan fellépniük a foglalkoztatási érdekegyeztetési folyamatokban,   együtt kell működniük a MEP-i szervezetekkel,   részt vesznek a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában.

20 20 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac működési mechanizmusa: A munkaerőpiac úgy működik, hogy egy állami szabályrendszer keretei között a munkaadói és munkavállalói érdekek konfrontálódnak. Azonban az utóbbi időben az tapasztalható, hogy az érintett felek egyre inkább elsajátítják a normális, piacorientáltságú viselkedés alapelemeit. Főbb működési zavarok:   növekvő munkanélküliségi arány, növekvő munka nélkül töltött időtartam,   a munkanélküliség újratermeli önmagát,   a pályakezdők bejutása a MEP-ra rendkívül nehéz,   a képzési struktúra és a MEP összhangjának hiánya,   kiforratlan és hiányos a MEP intézményrendszere, információs-rendszere.

21 21 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP működését a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő- kínálat, illetve az egyes felek (munkavállalók és munkáltatók) magatartása határozza meg. A munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat egymásra gyakorolt hatása alakítja:   a foglalkoztatás színvonalát,   a munkavállalók javadalmazását,   a munkavállalók allokációját (a munkavállalók elosztását jelenti a vállalatok, ágazatok, területek között).

22 22 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac sajátosságai és típusai:   a munkavállaló társadalmi lény, jogai vannak;   nem minden résztvevő versenyzik egymással (eltérő a szakképzettségi színvonal, eltérő munkahelyi körülmények, az eltérő képzettségű személyek egymással nem cserélhetők fel);   a munkavállalók többsége inmobil, előnyben részesítik a a helyben történő munkavégzést. A munkaerőpiac két fő típusa:   külső MEP, azaz a munkavállalók más országban keresnek munkalehetőséget (migráció).   belső MEP, azaz egy ország hazai, belső munkaerő-piaca.

23 23 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac intézményrendszere és jogforrásai: Mai intézmények a munkaerőpiacon:   Szociális és Munkaügyi Minisztérium   Állami Foglalkoztatási Szolgálat   Regionális/Fővárosi Munkaügyi Központok   Kirendeltségek Jogforrásai:   évi IV. tv. Flt: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásáról szóló tv.   68/1996.Kormányrendelet a pályakezdőkről

24 24 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-piaci egyensúlyhiány: Az államszocialista rendszerben a MEP-i egyensúlyhiány a krónikus munkaerőhiányban jelentkezett. Ideológiai síkon mindenki munkájára szükség van, függetlenül attól, hogy tényleges hasznot állított-e elő vagy sem. Mindenki dolgozott, aki pedig nem arra büntetést róttak ki (közveszélyes munkakerülő KMK). A piacgazdaságokban viszont ezzel szemben az állandósult globális munkanélküliség jelenségével kell számolni. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a bérek nem mozoghatnak szabadon a munkaerő-kereslet és –kínálat függvényében. A bérek lefelé rugalmatlanok, aminek oka a munkavállalók kollektív fellépése, a szakszervezeti ellenállás.

25 25 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség fogalma, típusai: Munkanélküliség: (közgazdasági értelemben) a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát A KSH munkanélkülinek tekinti:   nincs munkája,   aktívan munkát keres,   azonnal rendelkezésre tud állni egy adandó állás betöltésében. Egyórás kritérium: nem számít munkanélkülinek az, aki a megkérdezés hetében akár 1 órányi pénzkeresési tevékenységet folytatott. FH: Regisztrált munkanélküliek: A regisztrált álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres és a munkavégzésre, egy adódó (megfelelő) állás elfogadására rendelkezésre áll, együtt működik a Munkaügyi Központtal.

26 26 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A megfelelő állás   a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetve az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,   egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas,   a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetve a minimálbér összegét eléri,   a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát nem haladja meg (10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a 2 órát),   a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik.

27 27 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség típusai: Három típusát különböztetjük meg: 1., súrlódásos munkanélküliség (frikciós) Oka: az információáramlás tökéletlensége Típusa: önkéntes vagy álláskeresési munkanélküliség (nagyobb fizetés reményében önként hagyja el az állást)

28 28 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 2., szerkezeti munkanélküliség (strukturális) Oka: a bérek nem teljesen rugalmasak Típusai: - szakmai-foglalkozási munkanélküliség (pl. nehézipar, mezőgazdaság) - területi munkanélküliség

29 29 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 3., globális munkanélküliség (ciklikus) Oka: az egyensúlytól eltérő reál-bérszint esetén következik be (kereslet elégtelenségi munkanélküliségnek is nevezzük), a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom Típusai: - konjunkturális: a teljes gazdasági növekedés több éves (hosszú távú) ciklusait követi - idényszerű: a gazdasági ágak a munkaerő keresletének rövid távú hullámzásához igazodnak

30 30 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség által különösen veszélyeztetett csoportok:   Fiatalok és pályakezdők   Időskorúak   Nők   Megváltozott munkaképességűek   Etnikai kissebséghez tartozók   Tartósan munkanélküliek   Külföldiek

31 31 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei és jellemzői Aktív eszközök, melyek révén a kereslet és a kínálat mennyisége és szerkezete befolyásolható: A munkaerő-keresletet növelő eszközök:   munkahelyteremtő beruházások támogatása   munkahelymegtartó intézkedések támogatása   munkanélküliek vagy potenciális munkanélküliek alkalmazásának támogatása   a térség vállalkozási kapacitásának növelése   közmunkák szervezése és támogatása   a munkaidő csökkentéséhez kapcsolódó támogatások

32 32 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kínálatot csökkentő eszközök:   a munkaerő elvándorlásának támogatása   a nyugdíjba menetel időpontjának előrehozásához kapcsolódó különféle támogatások   a munkaerő bevándorlásának korlátozása   az ifjúsági képzés kiterjesztése

33 33 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolását szolgáló eszközök:   munkaerő-piaci információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése   munkaerő-közvetítés   munkaerő-piaci képzés   munkaerő-piaci marketing

34 34 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének aktív eszközei az FLT alapján: Aktív eszközök (támogatások): – –Képzések elősegítése – –Intenzív álláskeresés támogatása – –Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése – –Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás – –Közhasznú munkavégzés támogatása – –Önfoglalkoztatás támogatása – –Munkahely teremtés és megőrzés támogatása – –Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása – –Munkaerő-piaci programok támogatása

35 35 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének passzív eszközei: Ebbe a csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek alkalmazásával a munkanélküliséggel járó társadalmi feszültségek enyhíthetők. A munkaerőpiaci politika passzív eszközei elsősorban a munkanélküliség következtében fellépő jövedelem-kiesést kívánják valamilyen mértékben kompenzálni annak érdekében, hogy a munkanélküliség egyéni és társadalmi következményeit enyhítsék. A passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök tehát közvetlenül nincsenek hatással a munkanélküliség méretére és szerkezetére.

36 36 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének eszközei: Passzív eszközök FLT alapján   álláskeresési járadék,   álláskeresési segély,   költségtérítés.

37 37 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási forrásai és formái: A munkanélküli járandóság forrását általában a biztosításba bevont munkavállalók és munkáltatók befizetései képezik, amit gyakorta kiegészít az állam, az általános adóbevételekből képződő költségvetésből.   A munkavállalói oldal elismeri a társadalombiztosítás védelmi szerepét és ennek fejében hajlandók kollektív kötelezettség- vállalásra.   A munkáltatói hozzájárulás logikája ezzel szemben az, hogy a termelési költségekben nemcsak a munkásoknak fizetendő bérnek kell megtérülnie, hanem azoknak a biztosítási költségeknek is, amelyek révén jövedelem garantálható az elbocsátott munkások számára.   A központi kormányzat szerepvállalása az adott ország adó- és jövedelmi struktúrájától függ. A kormányzat hozzájárulását az indokolja, hogy a társadalom viseljen közvetlenül is felelősséget állampolgárai megélhetéséért, illetve jólétéért.

38 38 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási formái: Formái:   szolidaritási: - állam   biztosítási: - munkaadó - munkavállaló   vegyes - állam - munkáltató - munkavállaló

39 39 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség területi megoszlása: A regionális különbségek sajátosságai: – –Stabilitás a térségi különbségekben. A legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő megye közötti különbség 4-szeres. A regisztrált munkanélküli 21%-a tartozik a munkanélküliség szempontjából legrosszabb térségben. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő területek: BAZ, Szabolcs, Nógrád, Zala megye. A legkedvezőbb helyzetben lévő területek: Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém megye. – –Nyugat-kelet irányú dualizmus (kétpólusúság) alakult ki. – –Település nagysága és a munkanélküliség nagysága közötti összefüggés: minél kisebb egy település, annál kevesebb munkahellyel rendelkezik. Számottevő különbség van a falusi és a városi munkanélküliek állománycsoportok szerinti összetételében. – –A munkanélküliség diffúziós jelenség: diffúzió = áramlás.

40 40 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A regionális különbségek okai: Történelmi okok: Egyrészt a Monarchia gazdaságpolitikájára nyúlik vissza. A Monarchia központja Bécs volt, a Bécshez közeli régiókat fejlesztették elsősorban (Nyugat-Magyarország). Másrészt az I. világháború után a Trianoni Egyezményt követően az ország „győztesekkel” volt körülvéve, azt a kevés, infrastruktúrával rendelkező területet is elcsatolták, ami volt. Számos térség nagyváros nélkül maradt, a fő vasútvonal és útvonalak is elkerülte. Mezőgazdaság hanyatlása (Szabolcs, Hajdú, Békés megye): rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok megváltoztak. A mezőgazdaság túlnyomórészt keleti piacra termelt, ez a piac összeomlott, fizetésképtelenné vált (Szovjetunió). Ezen kívül a mezőgazdasági termelés erősen éghajlatfüggő, ezért kockázatos. Nehézipar összeomlása (Borsod megye): a bányák bezárása egyben a feldolgozóipar megszűnését is jelentette. Ezekben az iparágakban jellemzőek a „nehezen váltó” szakmák.

41 41 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák: Atipikus foglalkoztatás: ide tartoznak mindazok a foglalkoztatási formák, amelyek a „normál” alkalmazási viszonyoknál a munkáltató szempontjából költségkímélőbb és rugalmasabb munkaerő igénybevételi formát jelentenek. Atipikus foglalkoztatás jellemzői: munkaviszony hossza /határozott idejű/ munkaidő /kötetlen vagy változó/ bérezés /változó/

42 42 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák:   Bedolgozás: olyan önállóan végezhető munka, amelyre a teljesítmény, követelmény, munkanorma formájába határozható meg. Saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított alapanyaggal. A munkavégzés a munkaadó közvetlen irányítása nélkül zajlik.   Alkalmi munkavállalás: Állami Munkavállalói Kiskönyv áll rendelkezésre. 97. évi 74. tv. Szabályozza. Ha a munkáltató ugyanazzal a munkaerővel legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül 90 napig munkaviszonyt létesít. Több munkáltatónál max. 120 nap/év.   Távmunka: nincs konkrét törvényi szabályozás. A munkáltató és a munkavállaló között, telekommunikációs kapcsolat van.   Munkaerő kölcsönzés: 1990-től van Magyarországon mint fogalom, nincs szabályozva. Kölcsönző a munkavállalóját üzletszerűen ellenérték fejében a foglalkoztatónak átengedni.   Részmunkaidő   Szezonális, idényjellegű: időjáráshoz kötődik   Önfoglalkoztatás   Segítő családtag

43 43 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságok - másfél évszázad szerves fejlődésének eredményeként - a munkavállalók, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szervezeteik között az intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatok rendszerét alakították ki az együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és - a már kialakult - konfliktusok megoldására. A munkaügyi kapcsolatok fogalmán általánosan a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, amelyet "ipari kapcsolatoknak", vagy "munkaügyi kapcsolatoknak" neveznek.

44 44 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere magába foglalja: – –a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerét; – –a munkavállalói részvétel (participáció) intézményeit; – –a munkaügyi viták, konfliktusok rendezésének intézményeit (ideértve a sztrájkot és a munkakizárást); – –a gazdaság- és társadalompolitika fő irányainak meghatározására irányuló háromoldalú, tárgyalásokat és megállapodásokat; – –valamint, a mikro-, mezo-, és a makroszintű konzultációkat.

45 45 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságokban, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében léteznek bipartit és tripartit munkaügyi kapcsolat modellek. A bipartizmus a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek párbeszédére helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a tripartizmus módot ad az államnak a közvetlen szerepvállalásra is a munkaügyi kapcsolatok formálásában. E modellben országos szintű háromoldalú konzultációkkal, illetve tárgyalásokkal és megállapodásokkal próbálnak keretet adni a kétoldalú megállapodásoknak.

46 46 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A két modell léte, érvényesülése egymástól különböző intézmények, módszerek, eljárások alkalmazásában is megtestesül. Míg a bipartit kapcsolat együttműködés, a bipartit tárgyalások és megállapodások homlokterében a munkaügyi kapcsolatok "hagyományos" elemei, dimenziói állnak (a munkaviszony, a munkafeltételek, a bér, stb.), addig a tripartizmus esetében a tárgyalások során meghatározó szerephez jutnak a kormánypolitika olyan átfogó kérdései, mint a társadalompolitika, jövedelempolitika, szerkezetmódosítás, adók, foglalkoztatás- politika.

47 47 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok a társadalom, a gazdaság különböző szintjein is jelen vannak:   mikro-, vagy munkaszervezeti, intézményi szinten;   mezo- vagy ágazati-szakmai, regionális szinten;   makro- vagy országos szinten, sőt a munkaügyi kapcsolatoknak úgynevezett "szektoriális" szintje is létezhet.

48 48 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok intézményei: A munkaügyi Kapcsolatok rendszere a fejlett piacgazdaságokban a következő intézményeket foglalja magában: 1./ a kollektív tárgyalások és megállapodások makro-, mezo-, ill. mikroszintű rendszerét; 2./ a munkavállalói részvétel; 3./ az egyéni és kollektív munkaügyi viták rendezésének eljárásait, beleértve a sztrájkok kezelését.

49 49 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták két fő csoportra oszthatók: - egyfelől egyéni és kollektív vitákra, - másfelől jogvitákra (illetve jogi vitákra) és érdekvitákra (illetve gazdasági vitákra). A jogviták a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy egyéni munkaszerződésben rögzített valamilyen jog megvalósulására vagy értelmezésére vonatkoznak. Az érdekviták a kollektív tárgyalások kudarca esetén keletkeznek, pl. akkor, amikor a kollektív szerződés megkötését, megújítását vagy módosítását célzó tárgyalások holtpontra jutnak. Az utóbbi esetben nincs valamilyen eleve létező jog, hanem csak az egyik félnek van ahhoz fűződő érdeke, hogy valamely jogot a megkötendő kollektív szerződésben rögzítsenek.

50 50 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták négy fő rendezési módja: a bírói eljárás, a döntőbíráskodás, és az egyeztetés/közvetítés.

51 51 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés: Létszámleépítésen olyan, a munkaviszony megszűnésével járó létszámcsökkentés értendő, amikor a munkahely megszűnésére jogos gazdasági indok alapján, munkáltatói felmondással kerül sor. A gazdasági indok ellenőrizhető kell, hogy legyen, és biztosítékokat kell adni arra, hogy a munkavállalók, illetve csoportjaik jogtalan megkülönbözetésére az indoklás megtételekor nem kerül sor. Tömegesnek a leépítés akkor minősül, ha az adott szervezeten belül, egy előre rögzített intervallumban a leépítettek száma egy határt elér, vagy meghalad.

52 52 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés meghatározása: A szervezet nagysága (fő)A leépítettek létszáma > 300 > 10 fő > 10 % > 30 fő

53 53 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: A fontosabb modellek a következők: – –a gyors leépítés, a gyors reagálás modellje, amelyet döntően az Egyesült Államok gyakorlata testesít meg. A munkáltató gyorsan, minimális korlátozásokkal leépítheti a munkavállalóit, ha a piaci körülmények azt szükségessé teszik. A gyors reagálás "áldozatait", a leépítetteket számos, különböző típusú munkaerő piaci intézmény segíti az újra történő elhelyezkedésben, a szükségszerű váltásban. A fő cél a munkavállalók rugalmasságának elősegítése, alkalmazkodásának ösztönzése, és annak elfogadtatása, hogy a változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás terheit elsősorban a munkavállalóknak kell vállalniuk.

54 54 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - a leépítés elkerülésére, megelőzésére építő modell, amely elsősorban Japánra jellemző. A gazdasági alkalmazkodás fő terheit itt elsősorban a munkáltatók, a vállalatok viselik, s döntő szerepet a belső munkaerő-átcsoportosítás és képzés játszik. Legerőteljesebben "az életre szóló alkalmazás" intézményének stabilitása garantálja ezt a japán nagyvállalatok körében.

55 55 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - kombinált modell, a nyugat-európai fejlett piacgazdaságok által követett modell az előző két megoldás között helyezkedik el, bár országonként lényegesek az eltérések. Jogszabályok által korlátozott, nehezített a leépítés, ugyanakkor az állam nagy felelősséget vállal a munkaerő újra-elhelyezéséért, a munkanélküliek támogatásáért. Az állam szerepe különösen domináns a svéd modellben. Az Európai Közösség tagországai igen hasonló utat járnak a létszámleépítések során, főként a már több mint másfél évtizede közösen megfogalmazott leépítési irányelvek következtében.

56 56 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: Magyarországon alkalmazott modellek: - - Elbocsátás típusú modell - - Kritikus körzet leépítési modell - - Piacgazdasági (önfinanszírozó) modell

57 57 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II. 2008. március 7.   A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések