Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. április 17.(10-11. hét) „Vezetésnek tekintjük mindazokat a tevékenységeket, melyek meghatározott célok elérése érdekében hatnak a végrehajtásra.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. április 17.(10-11. hét) „Vezetésnek tekintjük mindazokat a tevékenységeket, melyek meghatározott célok elérése érdekében hatnak a végrehajtásra.”"— Előadás másolata:

1 2014. április 17.( hét) „Vezetésnek tekintjük mindazokat a tevékenységeket, melyek meghatározott célok elérése érdekében hatnak a végrehajtásra.” „Hatalma és befolyása révén a VEZETŐ a szervezet dinamikus, életadó eleme.”

2 1. A vezetés modellje 2. A vezetői tevékenység tartalma, elemei 3. Vezetői felkészültség, a vezető hatalma TARTALOM 1.Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? 2.Hogyan motiválhatók a szervezet tagjai a teljesítmény fokozására? A vezetés alapkérdései:

3 1. A vezetés modellje Vezetési ismeretek  az irányított szervezet szakmai tartalmának ismerete  a dolgozók szempontjainak ismerete (munkalélektan)  szociológiai ismeretek  műszaki és gazdasági szemléletmód  Jogi ismeretek  szabályozáselméleti ismeretek  információrendszerek ismerete Tartalom 1.A vezetéstudomány és kapcsolódó tudományok fejlődése, az emberi tényező szerepének növekedése 2.A vezetés általános modellje 3.A vezetés szervezete, működése

4

5 A vezetéstudomány fejlődése Preklasszikus irányzat Ptah-Hotep (i.e. III. évezred Ó-Egyiptom) Hammurabi (i.e. 18. század, Babilon) Konfuciusz (i.e. 6. század, Kína, Lu állam) Platón (régiesen Plátó (P látó?) eredetileg Arisztoklész; Kr. e. 427 – Kr. e. 347), a görög filozófiának Arisztotelész mellett a legnagyobb alakja. Gondolatai több mint kétezer év óta mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére. Niccolò Machiavelli (16. század, Hírnevét elsősorban A Fejedelem (Il Principe) című politikai tanulmányának köszönheti) Jellemzői: 1.Az emberi tényező kismértékű figyelembevétele jellemző. 2.A szervezetek, amiket vezetni, irányítani kellett, hosszú időn keresztül szinte változatlan környezetben, statikus módon is jól működtethetők voltak. 3.Ezekben merev alá-fölérendeltségi viszonyokat alakítottak ki, s a célelérést alapvetően utasítással, büntetéssel, szigorú ellenőrzéssel biztosították. 4.A vezetés itt „mindenható”, a beosztott egyetlen feladata a végrehajtás volt.

6 Klasszikus irányzat A XX. Század 1. F.W. Taylor 2. H. Fayol 3. M.Weber 4. H. Ford Jellemzői: 1.A munka minden elemét pontosan meg kell tervezni és szabályozni kell! 2.Tudományos alapon kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni, velük „szívélyes egyetértésben” kell dolgozni. 3.A menedzserek felügyeljék a tervezett munkafolyamatok megvalósítását! 4.A vezetői munkát meg kell osztani (munka és felelősség megosztás a menedzserek és a munkások között) Ezt nevezte Taylor funkcionális irányításnak. 5.Még mindig alapvetően statikus működésű szervezetben gondolkodik, de már megjelenik a szakértelem jelentősége úgy a vezetőknél, mind a beosztottaknál. A vezetéstudomány fejlődése

7 Alapvető munkái: Üzemvezetés A tudományos vezetés ALAPELVEK: 1.Ember = gazdasági ember (Érzelmektől mentes, pénzért dolgozik. PÉNZ! - munkateljesítmény) 2.A munkafolyamat elszemélytelenített mechanizmus, dologi-technikai viszonyok komplexuma, az ember is dolog, a „gép tartozéka” 3.Fontos az ANYAGI MOTIVÁCIÓ (Alapja az egyéni teljesítmény szerint differenciált, anyagi ösztönzés) Módszerek: Munkamegosztás, egységesítés, szabványosítás Feladat szerinti vezetés, funkcionális irányítás A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Frederick Winslow Taylor ( )

8 Klasszikus irányzat A XX. Század Frederick Winslow Taylor ( ) Taylor tevékenységének segítői: Frank és Lillien Gilbreth Henry Gantt Intézkedései: 1.A munka megosztása, 2.Munkakörök kialakítása, 3.A pihenőidők biztosítása - kifáradás mentes munkavégzés 4.Az egyéni ambíciók táplálása 5.Darabbéres fizetési rendszer bevezetése 6.A norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel 7.Munkairodák létrehozása: programozó, technológus, munkanormás, minőségellenőr, karbantartó. Eredmény: Magasabb mennyiségi teljesítmény, Magasabb szintű munkamorál. A vezetéstudomány fejlődése

9 JELENTŐÉGE: 1.A klasszikus szervezetelmélet megalapozója 2.Elsőként fogalmazta meg a vezetési funkciókat! (Máig ezt használjuk!) A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol ( )

10 Fayol 14 vezetési elvei: 1.Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka! 2.Tekintély: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása van! 3.Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat! 4.Az utasítás egysége: egy beosztottat egy menedzser irányítson! 5.Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé! A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol ( )

11 Fayol 14 vezetési elvei (folytatás): 6.Ellenszolgáltatások: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen ! 7.Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa! 8.Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni! 9.Skálás irányítási lánc: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskörök szükséges, amelyet mindig be kell tartani! 10.Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre! A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol ( )

12 Fayol 14 vezetési elvei (folytatás): 11.Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival! 12.Stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos. 13.Kezdeményezés: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell! 14.Közösségi szellem: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell! A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol ( )

13 Fayol szervezetelméleti megoldásai 1.Egyszemélyes vezetés Irodai munkák szervezése, irányítása 2.Tevékenységi körök: 1.Műszaki 2.Kereskedelmi 3.Pénzügyi 4.Biztonsági 5.Számviteli 6.Vezetési 3.Felső vezetés szervezése, vezetési funkciók: 1.Tervezés 2.Szervezés 3.Közvetlen irányítás 4.Koordinálás 5.Ellenőrzés A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol ( )

14 Fayol munkamegosztási alapelvei A vezető feladatai egyértelműen meg legyenek határozva, s hogy minden beosztott számára egyértelmű legyen, kinek az utasításait kell végrehajtania. Alapelv: a feladatkör – hatáskör – felelősségi kör összehangolt legyen Feladatkör egy-egy szervezeti egységben vagy adott munkakörben ellátandó feladatok összessége. Meg kell határozni, hogy: − mit, − milyen részletességgel, − mikor kell elvégeznie a dolgozónak Hatáskör annak megjelölése, hogy valamely személy vagy szervezeti egység milyen feladatokat vállalhat, hogy az erőforrások igénybevételére milyen mértékű felhatalmazása van. A hatáskör nem más, mint cselekvési szabadság.

15 Fayol munkamegosztási alapelvei A felelősség olyan erkölcsi, jogi vagy hivatalos kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy valamely testület, közösség számot adni tartozik valamiről vagy valamiért! Szolgálati felelősséggel tartozik a vezető az egység szervezeti struktúrájára vonatkozó dokumentumban meghatározott alapvető feladatok végrehajtásáért. Ilyen jellegű a felettessel szembeni felelősség is, a tőle kapott feladatok teljesítéséért. A jogi felelősség alapján az adott egységre vonatkozó szabályok betartásáért a vezető büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően felelős azokért az anyagi károkért,amelyek a szervezeti dokumentumokban meghatározott tevékenységek kifejtése során jelentkeznek (anyagi felelősség). Az erkölcsi felelősség a társadalmi normák betartásáért való felelősség. Például a vezető a beosztottak szakmai fejlődéséért erkölcsi felelősséggel tartozik. A fegyelmi felelősség azt jelenti, hogy a vezető a feladatkörébe tartozó feladatok elvégzéséért fegyelmileg is felelősségre vonható.

16 Emberi viszonyok tana A XX. Század George Elton Mayo ausztrál pszichológus, akit ma az,,Emberi Kapcsolatok" szellemi atyjának tekintenek. Jellemzői: 1.A Mayo vezette Emberi viszonyok tana még mindig kevés figyelmet fordít a szervezet környezeti kapcsolataira, a belső működést akarja optimalizálni, de már más eszközökkel. 2.Fontosnak tartja a vezetés szerepét  a dolgozók csoportjainak kialakításában, egyéni- és csoportérdekek összeegyeztetésében, az anyagi és erkölcsi elismerés helyes arányának kialakításában, az emberi kapcsolatok megteremtésében. 3.Felhívja a figyelmet a dolgozók teljesítménye és megelégedettsége közötti összefüggésre. A vezetéstudomány fejlődése 1933-ban jelent meg „Az ipari civilizáció emberi problémái” könyve

17 A vezetéstudomány fejlődése Kutatási eredmények: 1. A növekvő teljesítmény alapja a  jó csoportmunka,  a motiváció,  a felügyelet módja 2. A munkateljesítmény függ a dolgozók érzelmi beállítottságától 3. A munkacsoportok belső informális struktúrája és normája meghatározó szerepű. Emberi viszonyok tana A XX. század, Mayo Hawthorne-i üzemében végzett kísérletek:  Üzemi munkateljesítmény vizsgálatok, tesztek,  Mélyinterjúk,  Csoportbefolyások elemzése..

18 A vezetéstudomány fejlődése „MAYOIZMUS” eredményei: 1. Formális – informális normák különbözősége 2. A motiváció nem csak anyagi, hanem emberi is lehet 3. Az informális munkacsoport fontos szervezeti tényező 4. Inkább a „demokratikus” vezetés, mint az autokratikus 5. Munkateljesítmény függ a munkahelyi elégedettségtől 6. Kommunikációs csatornák segítenek a vezetésben 7. A vezetés technikai és szociális együtt 8. Szociálpszichológiai szükségletek kielégítése javítja a teljesítményt Emberi viszonyok tana A XX. század, Mayo Hawthorne-i üzemében végzett kísérletek:  Üzemi munkateljesítmény vizsgálatok, tesztek,  Mélyinterjúk,  Csoportbefolyások elemzése..

19 A vezetéstudomány fejlődése Jellemzői: 1. A vezetésnek a fő feladata a környezethez való alkalmazkodás és a fejlődés biztosítása ( adaptív működtetés ) 2. Egyre nagyobb a jelentősége  a dolgozó ember érdekeinek, céljainak, önállóságának, a döntésekbe történő bevonásának  a szervezetkialakítás dinamizálásának Rendszerszemléletű irányzatok A XX. Század A nagy fordulat az 50-es években Legjelesebb képviselői Drucker Barnard Simon

20 A vezetés általános modellje  bemeneti erőforrásai az anyag, az ember, a gép, az információ és a pénz  kimenetei termékek és/vagy szolgáltatások  környezete a környező világ mindazon része, mely a rendszerrel hatáskapcsolatban van Minden szervezet (vállalat, intézmény, szövetkezet stb.) rendszer!

21 A vezetés szervezete, működése  Horizontális munkamegosztás a feladatok szakmai különbözőségéből adódik  Vertikális munkamegosztás azonos tartalmú vezetői munka megosztása (többszintű vezetési rendszer kialakulásához vezet!) A különböző szintek között kialakuló függelmi (alá- fölérendeltségi) kapcsolatok rendszerét nevezzük hierarchiának. Vezetői munkamegosztás (Horizontális munkamegosztás)

22 A vezetési rendszer működése operatív módon irányító személy  Az alsószintű vezető a, a végrehajtási tevékenységet közvetlenül végzők munkáját operatív módon irányító személy (munkahelyi vezető) funkcionális vezetőket  A középszintű vezető a felsőszintű és az alsószintű (munkahelyi) vezető között (ide soroljuk a funkcionális vezetőket: osztályok, önálló csoportok, főosztályok, stb. vezetőit is) hierarchia felső szintjein irányító  A felsőszintű vezető a vezetési hierarchia felső szintjein irányító munkát végző személy. (Ide tartoznak a vállalatok vezérigazgatói, igazgatói és ezek helyettesei. A szervezet célkitűző, dinamizáló eleme.) A horizontális és vertikális munkamegosztás szerinti vezetési szintek együttműködése.

23 A vezetési rendszer működése  alárendeltjei mindig személyek  tevékenységének jellege operatív  a vezetőnek a folyamatokkal közvetlen kapcsolata van  közlései általában szóbeliek  szemlélete rövidtávú  saját közvetlen környezetével van elsősorban kapcsolatban. Az alsószintű vezető

24 A vezetési rendszer működése  alárendeltjei szervezetek vagy szervezeti egységek  egy vagy több szervezeti szintben, áttételesen gondolkodik  információi összesített, elemzett adatok, elsősorban értékelésekből származnak  szemlélete szükségszerűen nagyobb léptékű, közép-, illetve hosszú távú kell legyen  kapcsolatban kell állnia a szervezet környezetével  lefelé haladva fokozatosan nő az egy szinten tevékenykedő vezetők száma és az egy vezető által közvetlenül irányítható beosztottak száma. A középszintű és felső szintű vezető

25

26 A vezetői tevékenység tartalma, elemei a működés szabályozása, a vezetői ellenőrzés és értékelés, a szervezet alkalmazkodásának, növekedésének és fejlődésének biztosítása, a vezető saját ismereteinek és vezetői módszereinek fejlesztése. A vezető feladatai képviselet (melynek során a szervezet a környezethez, illetve más szervezethez kapcsolódik), a működési előfeltételek biztosítása, a feladatok kitűzése, az optimális működési folyamatok kialakítása, az optimális struktúra és munkamegosztás kialakítása (azaz feladatok és személyek összerendelése),

27 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 1. A cél, a probléma felismerése - a szituáció ismerete 2. A döntés előkészítése - a tájékozódás, az információgyűjtés, a lehetőségek számbavétele 3. A döntés - a változatok közti választás, a vezetői utasítás meghatározása 4. A szervezés - a végrehajtás feltételeinek a meghatározása, az anyagi, személyi, pénzügyi keretek meghatározása, biztosítása, terv és program készítése 5. A feladatok kiadása - utasítás és a motiválás 6. A végrehajtás ellenőrzése és a visszacsatolás értékelése. VEZETÉSI FUNKCIÓK

28 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 1. A célmeghatározás  A célmeghatározás az a tevékenység, mely a szervezetet a vezetési rendszeren keresztül összekapcsolja a környezettel, annak igényeivel.  Ezek közül alapvető fontossággal bírnak:  a társadalmi elvárások,  a legátfogóbb célokat megfogalmazó alapító határozat, valamint  a Szervezeti és Működési Szabályzat.  a hosszú-, közép- és rövidtávú célok SWOT analízis VEZETÉSI FUNKCIÓK

29 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás  A vezetés színvonala erősen függ az információs folyamatoktól (amelyeken keresztül az emberek közötti kapcsolatok megteremtődnek) információ tartalma, értéke és felhasználása a lényeg  Nem az információk mennyisége, hanem az információ tartalma, értéke és felhasználása a lényeg.  Kinek milyen információra van szüksége? VEZETÉSI FUNKCIÓK

30 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK A vezetőnek információkra van szüksége: a környezetre vonatkozóan o a bemenetekről (erőforrásokról) o a kimenő termékekről, az irányított folyamattal összefüggésben o a munka során elért eredményekről, o problémákról, o a dolgozók véleményéről, javaslatairól, o a munkavégzés módjáról és körülményeiről.

31 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége 1.szóbeli információ. előnye: a gyorsaság Hátránya: nem marad nyoma Formái: o meghallgatás o beszélgetés o Kérés o Rábeszélés o Meggyőzős o Utasítás o parancs Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

32 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége 2. írásbeli információ. Előnye: o minimálisra csökkenhet a félreértés, o hozzáférhető, o visszakereshető o többször áttanulmányozható. Hátránya: o lassúbb, o személytelen, o illetéktelenek kezébe is kerülhet. Formái: o dokumentumok o feljegyzések Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

33 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége 3. A képi informálás a harmadik fő típus. Egy-egy jól megtervezett diagram, folyamatábra sokszor többet mond, mint számoszlopok hosszú sora, vagy több oldalnyi jelentés. Számítástechnikai alkalmazások Kapcsolódó jegyzet:Vállalatirányítás3.pdf Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

34 A folyamat pontos ismerete, megismerése, megértése A felesleges folyamatlépések kiküszöbölése A folyamatábra haszna, hogy a dolgozók szívesen részt vesznek a saját folyamataik megismerésében, javításában. Betanítás - az új dolgozók ennek alapján értik meg a szerepüket. Más folyamatok résztvevői új ismeretekre tesznek szert.

35 A módszer alkalmazására a folyamatábra összeállítása során a tényleges folyamatot kell leírni, majd utána kell a szükségesnek látszó módosításokat elvégezni. A folyamatábrát általában csoportmunkában készítik el. Egy független személyt - auditor (inspektor) - kell kijelölni, aki koordinálja a folyamat megállapítását, de nem befolyásolja a csoporttagokat. Feljegyzi döntéseiket és átvezeti a változtatásokat. A munkacsoportban minden érdekelt vegyen részt. A koordinátor helyes kérdésfelvetése elősegíti a döntéseket. Célszerű a csoportmunkát a brainstorming szabályai szerint végezni.

36 A folyamatábrán fel kell tüntetni a feladatlépésekért felelősöket (célszerű a folyamatábra alapján hatásköri mátrixot is készíteni). Jelölni kell az utasítást adó dokumentációt a folyamat egyik oldalán és a létrejövő feljegyzést a másik oldalán. A folyamatábrákat könnyen felismerhető, konvencionális jelképkészlettel állítjuk össze (kezdet, vég, munkafolyamat lépés, vizsgálat, döntési pont, dokumentáció).

37

38

39

40

41

42

43

44 A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Követelmények: 1.Legyen tárgyilagos, valódi, megbízható 2.Fontos és valóban szükséges legyen, 3.Legyen érthető és tömör 4.Idejében és gyorsan közöljék 5.Biztosítsák a visszacsatolását (hogy érzékelhető legyen az elérendő hatás és a tényleges hatás különbsége), 6.Hozzáférhető legyen az érintettek számára Kapcsolódó témakör: Fenntartható kommunikáció Az információk minősége A megfelelő információ az eredményes kommunikáció alapja!

45 VEZETÉSI FUNKCIÓK 3. Döntés-előkészítés, döntés  Probléma típusai (nyílt, zárt) o Kepner és Tregoe o Hálós modellezés logikai elemzésének problémái  H. Simon  Normatív döntések elmélete  Komplex többtényezős döntések elmélete

46 A probléma természete

47 A döntés szerkezete

48 Példa döntési mátrixra Normatívdöntési kritériumok: a.) maximax - Optimista - kritérium: A1 b.) maximin -Pesszimista - Wald-kritérium: A2 c.) Optimista-pesszimista - Hurwitz-kritérium: A3 d.) MINIMAX - Regret kritérium: A4 e.) Átlag - Laplace – kritérium: A5

49 Komplex v. többtényezős döntési modellek 1.A DÖNTÉSHOZÓ azonosítása 2.A tényállapotok, a célok és problémakör meghatározása 3.Az értékelendő alternatívák (cselekvési változatok) halmazának meghatározása: Si 4.Azon lényeges tulajdonságok (értékelési tényezők) meghatározása, amelyek alapján az alternatívákat elbíráljuk. 5.A tulajdonságok naturális mérőszámának (relatív súlyának) meghatározása. 6.A tulajdonságok utilitásának meghatározására szolgáló módszer kiválasztása. 7.A naturális mérõszámok transzformálása utilitássá. 8.Minden alternatíva utilitásának meghatározása minden tulajdonság alapján. 9.A többtényezős modell kiválasztása. 10.Az alternatívák értékelése a modell alapján. 11.A legjobb vagy a kielégítően jó megoldás kiválasztása.

50 - Valamennyi tulajdonság közepes értéke legyen azonos súlyú. - A mérce fokozatok a relatív súlyokkal arányosak legyenek. - A mérce legkisebb értéke legyen a max{vj}. - Valamennyi tulajdonság közepes értéke legyen azonos súlyú. - A mércefokozatok a relatív súlyokkal arányosak legyenek. - A mérce legkisebb értéke legyen a max{vj}. Komplex v. többtényezős döntési modellek Utilitás megállapítására szolgáló módszer:

51 Komplex v. többtényezős döntési modellek Utilitás megállapítására szolgáló módszer

52 VEZETÉSI FUNKCIÓK  Az anyagok biztosítását (a feladathoz szükséges nyersanyagok, segédanyagok tartoznak ide, de ide érthető a szükséges bizonylatok, számlák, anyagnormák és időnormák, valamint a bértételek meghatározása is).  Az időszükséglet megállapítását (részhatáridők, véghatáridő, a munkák időbeni végrehajtásának optimalizálása, együttműködés más szervezeti egységekkel).  A személyi feltételeket (szakember igény, segédmunkaerő, kiszolgáló személyzet, program, melynek alapján az emberek tájékozódnak a feladat céljáról, a munkavégzés helyéről, idejéről, módjáról.)  A technikai eszközök és a munkaterület biztosítását (elhasználódott eszközök pótlása, rend, áttekinthetőség a munkaterületen, a gépek, munkaeszközök és anyagok a szükséges helyen és időben, megfelelő minőségben rendelkezésre álljanak). 4. A feltételek megteremtése, a végrehajtás megszervezése Eredménye: egy program, amelynek tartalmaznia kell:

53 VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés

54 VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés Formái: 1.A leghatározottabb feladatkiadás a parancs. Szankciók, Szigorú hi. Nincs magyarázat, okolás Szorongással jár, ellenállás alakul ki, ezért ösztönzést nem ad. 2.Kisebb meghatározottsági foka van az utasításnak. A végrehajtás kötelező, a határidőt nem mindig adják meg Feltételezi a véleménykikérést Ismerteti a feladat jelentőségét, így ösztönző hatása van.

55 VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés Formái: 3.Még kisebb határozottsági foka van az ajánlásnak. maga a feladat a kötelező, de szabad elhatározásra bízzák a teljesítés határidőit, eszközeit és módozatainak megválasztását. 4.Legkisebb határozottsági fokú feladatkiadás a tanács, nem kötelező a beosztottra bízza annak az eldöntését is, hogy elvégzi-e a feladatot vagy sem, illetve, hogy megfogadja- e a tanácsot, vagy nem.

56 VEZETÉSI FUNKCIÓK 6. Az ellenőrzés módjai Szabály: Minden szinten köteles a vezető az irányítása alá tartozó területet ellenőrizni! Ellenőrzés célja: 1.A megfelelőség igazolása 2.Az eltérések felderítése Ellenőrzés elve: „Jó, a rossz és a csúf” – A minőségköltségek szerinti megközelítés

57 VEZETÉSI FUNKCIÓK 6. Az ellenőrzés módjai Formái: 1.Kiterjedtsége szerint az egész szervezetet érintő vagy csak egy részlegre kiterjedő ellenőrzésről. 2. Helye szerint lehet helyszíni vagy dokumentációk alapján végzett ellenőrzés (AUDIT!!). 3. Fázisát tekintve: Megelőző - a jó! Közbenső - a rossz!, utólagos ellenőrzés - a csúf! 4. Aszerint, hogy ki végzi az ellenőrzést: Személyes (a vezető általvégzett, vagy önellenérzés), Harmadik fél által végrehajtott (munkatársakkal vagy szervekkel elvégeztetett társadalmi ellenőrzés.) A minőségirányítás ellenőrzési elve! Értelmezés a minőségköltségek szerint.


Letölteni ppt "2014. április 17.(10-11. hét) „Vezetésnek tekintjük mindazokat a tevékenységeket, melyek meghatározott célok elérése érdekében hatnak a végrehajtásra.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések