Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3."— Előadás másolata:

1 Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben október 3.

2 A tehetségek kiválasztása  A tehetséges ígéretekből csak akkor válhat sikeres ember, ha megteremtjük az intézményes feltételeit egy oktató-nevelői folyamatnak, amely összetett és érzékenyen reagáló módszereket dolgoz ki arra nézve, hogyan lehetne kibontakoztatni a különleges képességű tanulók egyéni teljesítményét.  A tehetséggondozás formái és módszerei országonként eltérőek. Egyetlen ország sem engedheti meg magának a tehetségek „elpazarlását”. A legtöbb helyen módosításokat eszközöltek az oktatási törvényekben, hogy ezáltal megteremthessék a tehetség felfedezéséhez és kibontakozásához szükséges nevelési kereteket. Jelentős tényezővé váltak a nem kormányzati, civil szervezetek is, amelyek főleg az ígéretes tehetségeknek nyújtott tanácsadásban és menedzselésükben adnak segítséget.

3 A tehetségek kiválasztásának formái 1.Kiválasztani a különös képességű tanulókat tanár kollegák vizsgálódásai nyomán. 2.Tanulmányozni annak módját, hogyan foglalkozik az iskola a tehetséges tanulókkal és különösen a kivételes képességűekkel. 3.Tanulmányozni annak módját, hogyan vonhatnánk be a tantestületet a tehetségek felkutatásába és alternatív oktatásába. 4.Tanulmányozni annak módját, ahogyan az osztályfőnökök irányíthatnák és támogathatnák a kivételes tanulókat és azok szüleit. 5.Tanulmányozni annak mértékét, hogy mennyire ismeri fel a család a tehetséges gyerek érvényesülésének szükségét és, hogy rendelkezik-e az ehhez szükséges anyagi feltételekkel. 6.Megállapítani, milyen szerepet játszik, és mily módon vehet részt a tehetségkutatás és fejlesztés komplex folyamatában a többi nevelési, illetve társadalmi-kulturális tényező (iskolai klubok, szakkörök, helyi és megyei közigazgatás arra illetékes tényezői, civil szervezetek, stb.)

4 Az ígéretes tehetségek csoportosítása Az ígéretes tehetségű tanulók azonosítása: Egyre meggyőzőbbek azok a vélemények, amelyek szerint a társadalmi haladás legfőbb letéteményesei, az ígéretes tehetségű gyermekek és ifjak. Ezért is kell őket különös figyelemmel követni. Az iskolában és a mindennapi életünkben is különleges körülményeket és bánásmódot érdemelnek. A tehetségek azonosítására, kiválasztására az iskolában a következő eszközöket veszik igénybe:  iskolai eredményesség, osztályzatok,  versenyhelyzetben nyújtott eredmények,  sajátos képességeket, készségeket felmérő tesztek, személyiségi tesztek, ún. objektív módszerekkel  rendszeres tanári értékelés, szülői megfigyelés, kortársak véleménye, ún. szubjektív módszerekkel.

5 Renzulli két típusú kiemelkedő tehetséget különböztet meg:  Az iskolai kiválóságot és a kreatív, produktív tehetséget. Mindkettő egyformán fontos, Renzulli szerint legtöbb esetben a két típus össze is fonódik. A modell szerint a képességek magas szintű kibontakozását 3 tulajdonság sajátos egymásra hatása eredményezi: magas intellektus, a feladat elkötelezettség és a kreativitás.  Renzulli felfogása olyan magatartás típusokban nyilvánul meg, amelyeket 3 jellemvonás-csoport együttes hatása vált ki:  az általános és/ vagy átlagon felüli képességek,  magas szintű feladatvállalás, feladat elkötelezettség,  magas szintű kreativitás. A tehetséges gyermekek képesek fejleszteni ezeket a jellemvonás csoportokat, és alkalmazzák is ezeket, bármely lehetséges teljesítményben. I.S. Renzulli:Tehetség modellje

6 A motiváció a személyiség „sarkalló” ereje - így határozza meg Allport (1980) tömören azokat a személyiségjegyeket, amelyek elindítják az egyén tevékenységét, amelyek bizonyos célok felé irányítják, amelyek kitartásra bírják – akkor is, ha az álmokat nehéz megvalósítani, de amelyek le is állítják a felesleges, hiábavaló kísérleteket. A motiváció kérdéskörébe tartozik az is, hogy az egyén célokat tűz ki maga elé, terveket sző, tisztázza tevékenységének esetleges kockázatát, átgondolja a bizonytalansági tényezőket, azután elkezdi a munkát. A motiváció

7 Tehetséggondozás célja 1.a tehetséges gyermek rendkívüli képességei erős oldalainak fejlesztése, 2. a tehetséges gyermek rendkívüli, de gyengébb képességei, gyengébb oldalainak fejlesztése, 3. a kreatív körülmények javítása, tehetségirányítás, nehézségek kivédése, 4.azon személyiségvonások támogatása, melyeknek nincs közvetlen kapcsolata a tehetséggel.

8 Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán I. A tehetséggondozással, mint a hallgatói-oktatói kapcsolat és a hallgatói élet kiemelten fontos területével – a rektor, a művészeti tanács, a tudományos tanács, illetve valamennyi oktató foglalkozik. A táncművészeti és pedagógus tanulmányok folytatásához minden szinten veleszületett adottságokra és tehetségre van szükség. Az intézmény elsődleges célja ezeknek a hozott képességeknek a minél magasabb szinten történő kibontása: a tehetséggondozás. Ennek során két szinten kell működnie a képzésnek:  meg kell határozni azokat az általános követelményeket, amelyeket egy-egy adott évfolyamon, szakon a továbbhaladáshoz minden növendéknek/hallgatónak teljesítenie kell;  fel kell ismerni azokat a személyes képességeket – azaz az egyéni tehetséget – amelyek kiművelését és kibontakoztatását segíteni kell.

9 Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán II. A tehetséggondozást szolgálják:  a háziversenyek (előadóművészeti ill. alkotói területen egyaránt),  repertoár órák,  a nyilvános előadások,  a külföldi továbbképzéseken való részvétel lehetőségei,  a művészeti ösztöndíjak és díjak,  a diákköri dolgozatok bemutatási fórumai,  alkalmankénti – pl. évfordulókhoz kapcsolódó – pályázatok kiírása stb.

10 Kutatási terv Együttműködő partnerek: Magyar Táncművészeti Főiskola „ Vásárhelyi Tehetségpont” Az együttműködés formája:keretszerződés (aláírás dátuma: ) Az együttműködés tartalma: A Magyar Táncművészeti Főiskola és a „Vásárhelyi tehetségpont” közösen végez kutatást a Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben, a Partnerintézményekkel kötött megállapodás alapján. A kutatásban való részvétel a partnerintézmények részéről önkéntes.

11 A kutatás célja A Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben folyó tehetséggondozó tevékenység vizsgálata, a táncos tehetségkoncepció megfogalmazása, a táncművészeti tehetség megfigyelési szempontrendszerének meghatározása, a produktív alkotói tehetségek azonosítása.

12 A következő kérdésekre keressük a választ: A partnerintézményként nyilvántartott alapfokú művészetoktatási intézményekben és művészeti középiskolákban:  Milyen szervezeti keretei vannak a tehetséggondozásnak?  Milyen pedagógiai módszertani eljárásokat alkalmaznak a tehetséggondozás során?  Milyen dokumentumokban milyen módon rendelkeznek a tehetséggondozás feladatairól?  Végeznek-e tehetségazonosítást? Milyen tehetségazonosítási módszerekkel dolgoznak?  A tanulók milyen arányban vesznek részt tehetséggondozó programokban?  Milyen eredményeket érnek el a tehetséggondozás terén?  Milyen életkorban (alsó tagozat-felső tagozat - középiskolás) milyen személyiségjegyek és milyen speciális képességek, teljesítmények alapján definiálják a reproduktív táncos tehetségeket, a produktív alkotó tehetségeket?

13 A következő kérdésekre keressük a választ:  Milyen szempontok alapján választják ki a tehetséges tanulókat a versenyeken való szereplésre? Összeállítható-e egy egységes kritériumrendszer?  Milyen motivációs jellemzői vannak a tehetséges tanulóknak?  Milyen hatással van a szociális környezet a tehetségekre?  Milyen személyiségjegyekkel rendelkezik a tehetséggondozó pedagógus?  Hogyan jellemezhető a pedagógusok részvétele a tehetséggondozásban?  A táncos tehetség kritériumai milyen mértékben mutatnak azonosságot illetve eltérést a különböző tanszakok tekintetében?  Az interpretáló művészeti tehetségek fejlesztése mellett szerepet kap-e a produktív alkotó tehetség fejlesztése és segítése? Ha igen, milyen formában és módszerrel és eredménnyel történik?

14 Kutatási módszerek Adatgyűjtés (saját szerkesztésű kérdőívekkel)  Általános adatok  Pedagógusokra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek)  Tanulókra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek, motiváció, szociális környezet)  Intézményvezetői kérdőív ( tehetséggondozás hosszú távú fejlesztési tervére, vezetői elképzelésekre vonatkozóan)  Dokumentumelemzés ( Pedagógiai Program, Egyéni feladatellátási terv, Munkaköri leírás, egyebek)  Tehetségazonosítás: Renzulli - modell alapján, valamint speciális képességvizsgálat alapján

15 A kutatási eredmények dokumentumai  Reproduktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint  Produktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint  Az intézményvezetők tehetségfejlesztési koncepcióinak összegzése  MTF –által megfogalmazott tehetségkoncepció  Az alapfokú művészetoktatási intézmények, művészeti középiskolák tehetségkoncepciójának összevetése a Magyar Táncművészeti Főiskola tehetségkoncepciójával (a továbbtanulási felkészítő foglalkozások tematikájának összeállítását segítheti a dokumentum)


Letölteni ppt "Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések