Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A távoltartás jogintézménye a Veszprém Megyei Bíróságok gyakorlatában dr. Ferencz Miklós Veszprém, 2010. október 7.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A távoltartás jogintézménye a Veszprém Megyei Bíróságok gyakorlatában dr. Ferencz Miklós Veszprém, 2010. október 7."— Előadás másolata:

1 A távoltartás jogintézménye a Veszprém Megyei Bíróságok gyakorlatában dr. Ferencz Miklós Veszprém, október 7.

2 A távoltartás bevezetésének folyamata Magyarországon 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról. Az un. „távoltartó rendelkezés” bevezetése a magyar jogba. A családban (együttélő vagy már szétvált családtagok között), közös háztartásban egyéb intim személyközi kapcsolaton belül, valamint intézményben együttélők között elkövetett erőszak eseteiben a bíróságok és a hatóságok előtti eljárásokban a soronkívüliség biztosítása. A Kormány áprilisában beterjesztette „a családon belüli erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló” T/9837. számú törvényjavaslatát (amelyet visszavont) július 1-jével hatályba lépett a Be. új 138/A.§ és 138/B.§-a, amelyekben a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet mellett nyert szabályozást a távoltartás jogintézménye.

3 A távoltartás bevezetésének folyamata Magyarországon Az Országgyűlés december 15-én elfogadta a távolságtartásról szóló törvényt. A Köztársasági Elnök a törvény egyes rendelkezései alkotmányosságának előzetes vizsgálatát kérte. 53/2009. (V.6.) AB határozat október 1-jén hatályba lép a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény, amely bevezeti: - az ideiglenes megelőző távoltartást és - a megelőző távoltartást.

4 Az osztrák modell Az osztrák szabályozás több vonatkozásban is mintaként szerepelt: - A távoltartás kétfázisú: I. A rendőr kitilthatja a felet a közös lakásból, illetve a helyszínre való visszatérését megtilthatja 10 napig. A rendőri intézkedés ellen panasszal lehet élni (ettől függetlenül a rendőrség 48 órán belül megvizsgálja az intézkedés jogszerűségét). II. A bántalmazott kérheti, hogy a bíróság az eltiltást további 10 nappal hosszabbítsa meg. 10 napon belül kérelmezhető a védelmi határozat meghozatala, amely 3 hónapig van hatályba. A védelmi határozat ideje alatt a bántalmazó akkor sem térhet vissza, ha a sértett vissza kívánná fogadni.

5 A Ttv. alanyi hatálya A Ttv. önálló hozzátartozói fogalmat használ. Hozzátartozók: Ptk. szerinti közeli hozzátartozó és hozzátartozó volt házastárs volt bejegyzett élettárs gondnok gondnokolt gyám gyámolt

6 A Ttv. alanyi hatálya Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. /Ptk. 685.§ b. pont/ Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. /2009. évi XXIX. törvény 1.§ (1) bekezdés/

7 A Ttv. alanyi hatálya Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. /2008. évi XLV. törvény 36.§ (1) bekezdés/

8 A Ttv. alanyi hatálya „Más személy” /Ttv 5.§ (1) c. pont, 8.§ c. pont és d. pont/ Akivel szemben távoltartást rendeltek el, kötelezhető, hogy tartsa távol magát más személyektől is. A más személy lehet nem hozzátartozó is, például a volt házastárs, élettárs gyermeke Bántalmazó /Ttv. 1.§ (3) bekezdés/ Nem lehet bántalmazó: a cselekvőképességében korlátozott hozzátartozó. Az a „más személy”, aki a bántalmazást ténylegesen megvalósítja (a hozzátartozó biztatására) bárki lehet.

9 A hozzátartozók közötti erőszak fogalma A bántalmazott sérelmére megvalósított - a méltóságot, az életet - a szexuális önrendelkezéshez való jogot, - a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység (aktív erőszak). A bántalmazott sérelmére megvalósított, - a méltóságot, az életet, - a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás (passzív erőszak).

10 A hozzátartozók közötti erőszak fogalma Erőszaknak minősülhet: - a fizikai bántalmazás - a bántalmazással való fenyegetés - megalázó tevékenységre való kényszerítés - testi és lelki egészséget veszélyeztető „büntetések” alkalmazása - magas szintű verbális „erőszak” - a hozzátartozó szexuális tevékenységre kényszerítése - gondozás, ellátás elmaradása - a betegségek gyógyítása terén elkövetett mulasztás

11 A távoltartási ügyek száma bíróságok szerinti megosztásban ( )

12 A bíróság határozatai tartalmuk szerint

13 Az ügyek százalékos megoszlása a hozzátartozói pozíció szerint

14 A súlyos és közvetlen veszélyeztetés értelmezése Távoltartást rendelt el a bíróság : - A házastársak között folyamatos a konfliktus, a bántalmazó ittas állapotban bántalmazta feleségét, illetve nagykorú gyermekét. (30 nap) - Anya és nagykorú gyermek vitája a fiú élettársi kapcsolata miatt. A vita során a bántalmazó a közös lakást feldúlta, arcul ütötte anyját. (30 nap) - A bántalmazó élettársát, az élettárs kiskorú gyermekét súlyosan bántalmazta. (30 nap) - Az italozó életmódot folytató bántalmazó a feleségégére támadt, őt hajánál fogva húzta, majd többször arcul ütötte. (30 nap) - A házasság felbontása iránti per ideje alatt a férj ittas állapotban a feleségét többször megfenyegette, majd a hajnali órákban rátámadt és megverte. (30 nap) - Az alkoholizáló, élősködő életmódot folytató nagykorú gyermek férjével együtt az idős apjához költözött. Az apát többször bántalmazták és megakadályozták a normális életvitelében. (30 nap)

15 A súlyos és közvetlen veszélyeztetés értelmezése Távoltartást rendelt el a bíróság: - A férj féltékenység miatt rendszeresen felelősségre vonta házastársát, aki válni kívánt. A bántalmazó a lakás felgyújtásával fenyegetőzött, majd tettlegesen bántalmazta. (15 nap) - Apa és fia közös tulajdonukban lévő ingatlanban élnek, közöttük rendszeresek a veszekedések. Egy veszekedés során az apa rendőri segítséget hív (nem történik intézkedés), ezután egy órával később újabb veszekedés. A bántalmazó az apját hátulról meglöki, aki elesik és megsérül (az apa 80%-os látássérült). (30 nap) - Anya és lánya együtt élnek. Az anya 75 éves megromlott egészségi állapotú, a lánya 35 éve pszichiátriai kezelés alatt áll. Az anya provokálja a lányát, aki megüti anyját, az anya kórházba kerül. (10 nap)

16 Nem került sor a távoltartás elrendelésére - Anya és fia között nem volt tettlegesség, de a gyermek „lerángatta az ágyról az anyját, aki kis híjján leesett”. - A házastárs ittas állapotban veszélyesen megfenyegette feleségét. A rendőrség megérkezésekor a hozzátartozó már aludt. A rendőrség elrendeli az ideiglenes távoltartást. A bántalmazott „közrehatásának” értékelése: - A házastársak három kiskorú gyermeket nevelnek. A lakásban szóváltásra, majd verekedésre került sor a férj és a feleség barátja (az iratok szerint: szeretője) között. A rendőrség a férjjel szemben rendelte el az ideiglenes távoltartást. - A felek életmódja és a bántalmazott házasságon kívüli kapcsolata miatt kialakult indulatok magyarázzák a konfliktust. (A bíróság nem rendelt el távoltartást.)

17 Nem került sor a távoltartás elrendelésére A bántalmazó nem minősült hozzátartozónak: - A felek 8 éve szoros kapcsolatban állnak, a barát válása után házasságot ígért a bántalmazottnak. Az adott esetben a barát megjelenik a barátnője lakásán, az ajtót betöri és a bántalmazottat sértegeti. A bántalmazott megbocsát: - A férj ittas állapotban agresszíven viselkedik. Az adott esetben ittasan a lakás berendezéseit összetörte, baltával fenyegetőzött, gépkocsit rongált meg. A bántalmazó az ideiglenes távoltartás szabályait betartotta, a házastárs a bírósági meghallgatás során kifejezetten kérte a távoltartás elrendelésének mellőzését. - Anya kérelmére a rendőrség elrendeli az ideiglenes távoltartást (a nagykorú fia anyját bántalmazta, berendezési tárgyakat tört össze). A bírósági meghallgatása során az anya úgy ítélte meg, hogy a rendőri intézkedés elegendő lesz, hogy a fia a jövőben tartózkodjon a hasonló cselekményektől.

18 További kérdések A hivatalból, illetve a kérelemre indult megelőző távoltartás iránti eljárásban a bántalmazott nyilatkozatának az értékelése. Eljárási határidők. A bírósági határozatok előzetes végrehajthatósága. Bizonyítási eljárás kérdése a nemperes ügyben.


Letölteni ppt "A távoltartás jogintézménye a Veszprém Megyei Bíróságok gyakorlatában dr. Ferencz Miklós Veszprém, 2010. október 7."

Hasonló előadás


Google Hirdetések