Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek az idősek klubjában Fókusz Műhely – 2010. november 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek az idősek klubjában Fókusz Műhely – 2010. november 24."— Előadás másolata:

1 Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek az idősek klubjában Fókusz Műhely – november 24.

2 „A szociális gondoskodás lényeges pozitív változásokat hoz az emberek életébe: hozzájárul ahhoz, hogy önállóan, és méltósággal élhessenek.” Forrás: Sztenderdek alkalmazása a szociális munka gyakorlatában - Nemzetközi irodalmi áttekintés Készítette: Bányai Emőke

3 Kötelező dokumentumok (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 5. §. (1) – (2) szerint) A szociális intézménynek rendelkeznie kell: Működési engedély Alapító okirat (állami fenntartó esetén) Szakmai programmal Szervezeti és működési szabályzattal Munkaköri leírással Házirenddel Iratkezelési szabályzattal Számviteli szabályzattal Pénzkezelési szabályzattal Anyaggazdálkodási szabályzattal Leltározási szabályzattal Selejtezési szabályzattal Vagyonvédelmi szabályzattal Munkavédelmi szabályzattal Tűzvédelmi szabályzattal Gépjármű használati szabályzattal

4 Szakmai program tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A.§ (1)-(3) szerint) A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell: 1. A szolgáltatás célja, feladata: a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, a megvalósítás várható következményeinek, eredményességének az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelését, más intézményekkel történő együttműködés módját, szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírását.

5 A szociális intézmény szakmai programjának tartalma Az ellátottak körét, demográfiai mutatóit, szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit. 3. A feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét. 4. Az ellátás igénybevételének módját. 5. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját. 6. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. 7. Szakmai információkat, különösen a személyes gondoskodást végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban.

6 Demens személyek nappali ellátásának szakmai programja (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 84/A.§ (3) szerint) A korábban felsoroltakon túl tartalmazza: az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatását, az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló programot, a biztonságos tárgyi környezet bemutatását, a területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módját.

7 A szakmai program mellékletei Megállapodás tervezete A szolgáltatás bevételeinek és kiadásainak tervezett alakulása Házirend tervezete, már működő intézmény esetén a házirend Szervezeti és működési szabályzat A szakmai programot a tartalmi elemek változása esetén módosítani kell! Feladat: Különböző fenntartók esetén kinek kell elfogadnia, jóváhagynia a szakmai programot?

8 Megállapodás (1993. évi III. törvény 94/B. § (1)-(2) szerint) Állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: Az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölésével). Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

9 Megállapodás 2. ( évi III. törvény 94/D. § (1) szerint) Egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli megállapodást köt. A megállapodás a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás kezdetének időpontját, megszüntetésének módjait.

10 Házirend tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 80.§ szerint) Nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza: az intézmény nyitvatartási idejét, az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és rendjét, az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevételek felhasználására vonatkozó előírásokat, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és díját.

11 SZMSZ tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/B. § szerint) Az intézmény szervezeti felépítésének leírását. Szervezeti ábrát. Több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát. A belső szervezetei tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét. A szervezeti egységek együttműködésének, az esetleges helyettesítésnek a rendjét. Az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. Amennyiben a szolgáltató, intézmény költségvetési szerv, a külön jogszabályban előírt tartalmi elemeket.

12 Egyéni nyilvántartás/törzslap (1993. évi III. tv 20. § szerint) A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: 1. a 18. § a)-i) pontjaiban meghatározott adatokat: a) a jogosult természetes személyazonosító adatait; b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását; c) a jogosult belföldi lakó-, ill. tartózkodási helyét; d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait; e) a jogosultsági feltételekre és azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

13 A nyilvántartás tartalma 2. g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat; h) a jogosult TAJ számát; i) a Szt. 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot. 2. Az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját. 3. A térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat.

14 A nappali ellátás iránti igénybevételi eljárás dokumentumai (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet I. és IV. számú melléklete szerint) 1. Kérelem (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet I. számú melléklete) 2. Megállapodás 3. Demencia kórképet megállapító szakvélemény és egyszerűsített előgondozási adatlap (9/1999. XI számú melléklete szerint) demens személyek nappali ellátása esetén

15 Egyéni gondozási terv (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 7.§, 8.§, 9.§, 79/A.§) A nappali ellátásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag: 1., tanácsadásban, 2., klubfoglalkozásban részesül. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási tervet készítő személy évente – jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor – átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni, mivel eredményességének feltétele az igénybe vevő aktív közreműködése.

16 Az egyéni gondozási terv tartalma (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 9.§) A gondozási terv tartalmazza: az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét., állapotjavulás, ill. megőrzés érdekében szükséges ill. javasolt feladatok, azok időbeli ütemezését, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését.

17 Egyéb dokumentumok Látogatási és eseménynapló (1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 10. sz. melléklet) Otthonközeli ellátásra vonatkozó igénybevételi napló (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 19/B.§, 4. számú melléklet) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint időskorúak nappali ellátása esetén a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezeti az otthonközeli ellátásra vonatkozó igénybevételi naplót. Demens klubnál nem kell!!! Nyilatkozat (9/1999. (I.8.) SzCsM rendeletben. 18.§) Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást.

18 Tárgyi feltételek (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4. § szerint) A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy: az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen, épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést, bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Feladat: Konkrétan mit jelentenek ezek az elvárások?

19 Tárgyi feltételek 2. (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 75.§ (1), 76.§) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik: a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására szolgáló helyiségekkel. A nyitvatartási időt a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de a napi 6 óránál kevesebb nem lehet.

20 Tárgyi feltételek 3. - Helyiségek (MSZ /7-81 – építésügyi szabályzat) 1. Gondozási helyiségek 1.2 Nappali szoba (20 férőhely: 40 m 2, 30 férőhely: 50 m 2, 40 férőhely: 60 m 2 ) az előtérből/folyosóról legyen megközelíthető közvetlenül kapcsolódjon az étkezőhöz 1.2 Étkező (legalább 1 m 2 /férőhely) közvetlenül kapcsolódjon a nappali szobához, kiadóablakkal a tálalórészhez és a mosogatóhoz 1.3 Pihenő (20 férőhely: 15 m 2, 30 férőhely: 21 m 2, 40 férőhely: 21 m 2 ) közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz, vagy a nappali szobához

21 Helyiségek Dohányzó (legalább 18 m 2 ) közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz, vagy a nappali szobához 1.5 Foglalkoztató, egyéni setekezelésre alkalmas helyiség közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz 1.6 Öltöző, mosdó, zuhanyzó, W.C. közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz az öltöző és a W.C. A mosdó és a zuhanyzó az öltözőhöz kapcsolódjon. nemenként külön létesítendő

22 Helyiségek Kiszolgáló helyiségek 2.1 Iroda (legalább 15 m 2 ) közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz vagy az előtérhez 2.2 Személyzeti öltöző, mosdó, zuhanyzó, WC közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz az öltöző és a W.C. A mosdó és a zuhanyzó az öltözőhöz kapcsolódjon. 2.3 Melegítőkonyha, tálaló, mosogató közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz, kiadóablakkal a gondozottak étkezőjéhez 2.4 Raktár közvetlenül kapcsolódjon a folyosóhoz, önálló szellőzése legyen

23 Telepítés szempontjai lehetőleg zöldövezetben legyen, kerttel vagy udvarral rendelkezzen, érdemes egészségügyi intézmény vagy bölcsőde, óvoda, iskola közelében elhelyezni, területigénye legalább 50 m 2, a telek és közvetlen környezet, illetve a bejárat akadálymentes legyen, a gondozottak által használt helyiségek a földszinten legyenek, vagy legyen lift, a helyiségek között szintkülönbség ne legyen,

24 Egyéb szempontok a felületek könnyen tisztíthatóak legyenek, a padlóburkolat csúszásmentes és könnyen tisztítható legyen, a gondozási helyiségekben meleg padló legyen, a gondozottak által használt helyiségeket kapaszkodókkal lássuk el, ajánlott léghőmérséklet: iroda – 22 o C, tálaló- mosogató és a közlekedő terek: 20 o C, gondozási helyiségek és a személyzeti öltöző, mosdó, zuhanyzó: 24 o C

25 Személyi feltételek (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 6. §, 2. és 3. számú melléklete szerint)  A személyes gondoskodást végző személyek legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás esetén.  Létszámnorma: 1 fő nappali ellátást vezető, 1 fő szociális gondozó 30 férőhelyre vetítve (6 napos vagy folyamatos nyitva tartás esetén további 1 fő szociális gondozó 30 főre vetítve) Demens klub esetén (5-7 fő ellátott): 1 fő szociális gondozó, napi 4 órában szociális, mentálhigiénés munkatárs  A képesítési előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.  A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha- juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg.

26 Személyi feltételek 2. (Az évi III. törvény 92/F. §, 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 15.§, 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 19. § (3) szerint) A szociális intézmény bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását - a jogszabályban előírt adatok megadásával - és a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást. A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője éves továbbképzési tervet köteles készíteni – a jogszabályban előírt tartalommal. Az alapszolgáltatásban részt vevő, gondozási feladatokat ellátó személy részére az intézmény vezetője munkáltatói igazolványt állít ki, annak érdekében, hogy a gondozási, ápolási feladatok elvégzése során a feladata ellátására vonatkozó felhatalmazását igazolni tudja.

27 Demens személyek nappali ellátására vonatkozó egyéb szabályok (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 84/A.§ szerint) A demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményi formában, illetve más nappali ellátás részeként. A nappali ellátásra vonatkozó szabályokat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:  egyéni és csoportos foglalkozásokat napi rendszerességgel kell szervezni,  a gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt folyamatosan biztosítani kell,  az egyéni gondozási tervet a demencia centrum szakvéleménye, és a mentálhigiénés munkatárs állapotfelmérése alapján kell elkészíteni.

28 Standardok „A standard mérték, amellyel a minőség megítélhető és ellenőrizhető.” A standardok 3 fő pillére: 1. Jogszabályi előírások 2. A szakma elvárásai (pl.: Etikai kódex, jó gyakorlatok stb.) 3. Felhasználói szükségletek és elvárások Forrás: Szociális Szolgáltatások Ellenőrzési Programja

29 Lehetséges alapelvek a standardok kialakításához 1. Összpontosítás a felhasználóra Az intézmény tevékenysége valóban pozitív változást hoz-e a felhasználó életébe? Mindezt a felhasználók aktív közreműködésével teszik-e? 2. Célnak megfelelő kialakítás (alkalmasság) Megfelelő tárgyi és személyi feltételek kialakítása. Hatékony működés megteremtése.

30 Lehetséges alapelvek a standardok kialakításához Teljesség Képes-e az intézmény a felhasználók igényeinek teljes körű kielégítésére (egymásra épülő szolgáltatások)? Együttműködik-e a szolgáltató más intézményekkel? 4. Fejlődés ösztönzése A standardoknak elérhető és átlátható elvárásrendszert kell megfogalmaznia, de egyúttal előre mutatónak kell lennie.

31 Lehetséges alapelvek a standardok kialakításához Az egyéni szükségletek kielégítése Milyen mértékben sikerül az egyéni igényekre és szükségletekre reagálni? Folyamatosan nyomon van-e követve a szükségletek változása? 6. Minőségi szolgáltatások Hogyan tudom a szolgáltatásaimat, a tárgyi környezetet folyamatosan fejleszteni? 7. Minőségi munkaerő

32 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségek: Karmazsin Eszter módszertani munkatárs Magyar Máltai Szeretetszolgálat (06 1) /148, (06 1) /148


Letölteni ppt "Minimumelvárások, protokollok és sztenderdek az idősek klubjában Fókusz Műhely – 2010. november 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések