Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

P ROBLÉMA - ALAPÚ TANULÁS A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN Baráth Árpád Pécs, 2011 © 2014. 09. 16. 1 PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "P ROBLÉMA - ALAPÚ TANULÁS A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN Baráth Árpád Pécs, 2011 © 2014. 09. 16. 1 PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék."— Előadás másolata:

1 P ROBLÉMA - ALAPÚ TANULÁS A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN Baráth Árpád Pécs, 2011 © PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

2 T ARTALOM Az aktív tanulásról (dióhéjban) A probléma-alapú tanulás természetrajza Egy PBL oktatásfejlesztő szeminárium vázlata Források PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

3 A Z AKTÍV TANULÁSRÓL ( DIÓHÉJBAN ) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 3

4 M I AZ „ AKTÍV TANULÁS ”? Gyűjtőneve mindazon régi-új oktatási stratégáknak és módszereknek, amelyeknek célja: A passzív (emlékezeti) tanulás mérsékelése Tanuló-központúság erősítése Személyes célirányulás erősítése Tudásátvitel hatékonyságának növelése Önállóságra és életfogytiglani tanulásra való késztetés Csoportmunkára és együttműködésre való nevelés Alkotó munkára való nevelés PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

5 A RENESZÁNSZ ÖRÖKSÉGEI AZ AKTÍV TANULÁSBAN Humanizmus Holisztikus gondolkodás Bölcselet Kreativitás Kutatás Kísérlet Innováció Mentori vezetés PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 5

6 A KTÍV TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK A tanulók: kreativitást igénylő problémákkal és feladatokkal szembesülnek kérdésekre felelnek saját kérdéseket fogalmaznak személyes tapasztalatokat gyűjtenek segítik egymást a tanulásban PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

7 A LTERNATÍV DIDAKTIKÁK AKTÍV TANULÁSBAN PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

8 A KTÍV VS. PASSZÍV TANULÁS HATÉKONYSÁGA EGY TANÓRA IDŐTARTAMÁBAN Tanóra időszaka (percekben) Felidézési arány (%-ban) passzív tanulás (előadás) aktív tanulás (kooperatív) Forrás: McKeachie, Teaching tips: Strategies, research and theory for for college and university teachers, Houghton-Mifflin (1998) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

9 K ÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI STRATÉGIÁK DIFFERENCIÁLT HATÉKONYSÁGA PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 5% 10% 20% 30% 50% 75% 90% Átlagos emlékezeti teljesítmény

10 A Z AKTÍV TANULÁS HELYE A SZOCIÁLIS FELSŐOKTATÁSBAN PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék A tudás formái* Forrás: Johnson & Svensson (2005)*

11 A PROBLÉMA - ALAPÚ TANULÁS TERMÉSZETRAJZA PTE BTK Szociális Minka és Szociálpolitika Tanszék 11

12 E REDET A probléma-alapú tanulás, mint oktatási módszer (PBL) kb. három évtizede alakult ki elsőként az észak-amerikai orvosi egyetemeken. A változások indítéka az volt, hogy a képzés mozduljon el a tanár- központúságról a tanuló-központú felé (ld. Barrows & Tamblyn, 1980).* PTE BTK Szociális Minka és Szociálpolitika Tanszék

13 M I A PBL? „A PBL módszer alapelve, hogy a hatékony tanulás kiindulópontja legyen egy probléma, egy kérdés, vagy egy rejtély, amely a tanuló kíváncsiságát felkelti, és hajlandó arra megoldását keresni.” (D. Bond, 1985) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

14 M ÉRT FONTOS A PBL MÓDSZER ? 1. Reflektív-kritikai gondolkodás fejlesztése. 2. Kommunikációs készségek fokozatos és folyamatos fejlesztése. 3. Kompetenciák fejlesztése szakma-specifikus problémák észlelésére és értelmezésére. 4. Kreatív problémamegoldások fejlesztése. 5. Személyiségfejlesztés együttműködésre -- team munkára PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

15 A PBL MÓDSZER JELLEGZETESSÉGEI A tanulási folyamat egy komplex, vázlatosan leírt problémahelyzet előadásával kezdődik, amelyre nem léteznek „receptszerű” megoldások. Számos hiányzó adat begyűjtésére van szükség. A tanulók huzamosan együttműködő (interaktív) kiscsoportokban dolgoznak Mentori vezetés. A módszer számos közös vonást mutat a CPS betűjellel fémjelzett kreatív problémafelfedő/ problémamegoldó modellel (ld. Van Gundy, 1988).* PTE BTK Szociális Minka és Szociálpolitika Tanszék

16 A PBL MÓDSZER HELYE A TANULÁSI CÉLOK TAXONÓMIÁJÁBAN PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 16 Összetett tanulási célok Egyszerű tanulási célok PBL

17 T IPIKUS PBL KÖRNYEZETEK ÉS MÓDSZEREK PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 17 Tantermi csoportmunka (szeminárium) Egyedi mentormunka Önálló csoportmunkaMentorált csoportmunka Páros tanulás

18 E GY TIPIKUS NAGYCSOPORTOS PBL TANTEREM

19 PBL MODELLEK FELSŐOKTATÁSBAN 1. Orvosi egyetemi/főiskolai modellek 2. Cirkuláris facilitátor modell 3. Kiscsoportos demonstrátori modellek 4. Alkalmazás nagycsoportos oktatásban 5. „Hibrid” PBL PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

20 1.O RVOSI EGYETEMI / FŐISKOLAI MODELL Egy felelős PBL oktató (szervező/mentor/facilitátor) Kiscsoportok 8-10 hallgatóval Kimondottan tanuló-központú környezet Tevékenységek zöme csoportmegbeszélések Kiváltképpen alkalmas: Maga szinten motivált, tapasztalt hallgatóknak Kis létszámú, idősebb évfolyamok szeminárium- jellegű oktatására PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

21 2.C IRKULÁRIS FACILITÁTOR MODELL Többnyire strukturált forma: az oktatók hangsúlyosabb befektetése szükséges a tananyag és az információforrások előkészítésében, a tanulási folyamatok strukturálásában Csoportok létszáma: fő/ cs. Alkalmas: Kevésbé tapasztalt hallgatóság Kis létszámú, kezdő évfolyamok kurzus jellegű (tantárgyi) oktatására Több résztvevő oktató, akik köröznek a csoportok között: Kérdéseket tesznek fel, Irányítanak Megbeszélnek Értelmezéseket ellenőriznek Egyéb tevékenységek: Gyakori csoportbeszámolók Nagycsoportos megbeszélések (vitafórumok) (Rövid („mini”) előadások PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 21

22 3.K ISCSOPORTOS DEMONSTRÁTORI MODELL Egy felelős oktató mellett, idősebb évfolyamos hallgatók (demonstrátorok, facilitátorok) aktív résztvevői az oktatási folyamatnak, akik: Segítik a csoportmunkát és serkentik annak dinamikáját Szerep-modellként működnek együtt a csoportokkal Saját tanulmányi/tanulási probléma-érzékelő tapasztalataikat és gondolkodásmódjukat adják át a tőlük fiatalabb tanulócsoportoknak Ajánlott: Bármely nagyságrendű csoport/évfolyam PBL- típusú oktatására PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

23 4.A LKALMAZÁS NAGYCSOPORTOS OKTATÁSBAN Módosított cirkuláris facilitátor-, vagy demonstrátori modellek alkalmazása az adott körülményekhez igazítva. Hangsúlyozottan nagyobb igény van az interaktív mentori vezetésre: strukturált vagy félig-strukturált tevékenységek és folyamatok irányítása. Megosztott kiscsoportok létszáma: fő/csoport. Ajánlott: Mindazon esetekben, ahol: Az oktatás és tanulás kiscsoportos tevékenységekre épül (pl. terepoktatás, projekt-alapú oktatás); Nem egyedi, hanem kooperatív kiscsoportos teljesítmények kerülnek előtérbe a folyamatellenőrzés, a visszajelzések és értékelések fókuszába PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

24 5.„H IBRID ” PBL Olyan előírásos tantárgyi, vagy témaköri oktatás esetében, ahol a PBL módszer részelemét képezheti az oktatási folyamat egészének. A PBL részeleme lehet egy-egy előadásnak, előadási blokknak, illetve egyéb oktatási szegmensnek. Cirkuláris facilitátori (mentori), vagy demonstrátori PBL („mini”) modellek beépítése gyakran láthatók a gyakorlatban. Ajánlott: Mindazon esetekben, ahol: A PBL módszer kezdeti és próba-szerű bevezetése kiindulópont lehet a hagyományos tantárgyközpontúság transzformációjában szakmai kompetencia-központú oktatássá PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

25 A PBL OKTATÁS HÁROM FÁZISA PTE BTK Szociális Minka és Szociálpolitika Tanszék

26 A PBL FOLYAMAT PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék Probléma előadása/ átadása PBL csoportoknak Előtudások tisztázása (Mit tudunk?) Kutatási kérdések (Mit kellene még tudnunk?) Feladatmegosztás adatgyűjtésre (kutatási tervkészítés) Adatelemzés, értékelés Beszámolók a kutatási eredményekről Kezdeti kutatási kérdések újra fogalmazása, tisztázása Régi-új tapasztalati tudás integrálása Kreatív megoldáskeresés (Mit tehetünk?) A probléma-feldolgozás újabb fázisa

27 E GY PBL OKTATÁSFEJLESZTŐ SZEMINÁRIUM VÁZLATA PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 27

28 C ÉL Lehetőséget adni, hogy a szociális képzésekben részvevő oktatók és előadók személyes tapasztalatot szerezzenek a probléma alapú tanulás módszeréről. Ezúton szerzett tapasztalatok alapján mérlegeljék és vitassák meg a módszer bevezetésének lehetőségeit az általuk képviselt képzőhelyeken PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

29 M ÓDSZEREK Célcsoportok: Tanszéki oktatók, előadók, tereptanárok, demonstrátorok lehetőleg egyazon szociális képzőhelyről ( fő) Munkaforma: négy hétvégi műhelymunka Időtartam: 24 kontaktóra (4 x 6) Eszközök: személyi és tárgyi feltételekhez igazodva Helyszín: választható Időterv : választható Moderátorok: PBL felelős oktatók PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

30 M ŰHELYEK 1. Műhely: Ismerkedés a PBL módszerrel 2. Műhely: Problémafejlesztés 3. Műhely: Témakör- és tantervfejlesztés 4. Műhely: Folyamat- és teljesítményértékelés PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

31 1.M ŰHELY : I SMERKEDÉS A PBL MÓDSZERREL Feladatok: Bevezető előadás a PBL módszer tanuláselméleti alapjairól és alkalmazásának módszertani kérdéseiről. A résztvevők egy komplex (PBL típusú) szociális probléma vázlatos leírását kapják kézhez azon feladattak, hogy azt tanulmányozzák, kiscsoportokban elemezzék, és annak egészét vagy részelemeit próbálják elhelyezni egy általuk oktatott témakörbe, illetve tantárgycsoportba (példaként ld. Melléklet #1, következő dia)). Elvárt eredmények: Oktatásfejlesztő elképzelések (munkalapok) vázlatainak elkészítése a feladott problémáról, amelyeket a résztvevő teamek a következő műhelymunka bevezető részében mutatják be és vitatnak meg (PPT bemutatók) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

32 M ELLÉKLET #1: E GY TIPIKUS PBL FELADAT ( PÉLDA ) „... Két kamaszlánnyal kapcsolatban az a gond merült fel, hogy nem járnak rendszeresen iskolába. A családgondozó a család felkeresése során azt tapasztalta, hogy az anya, aki két lánya mellett még egy 16 éves fiút is nevel, nehézségeivel magára maradva, teljesen visszahúzódó. Az egész család izoláltan él egy nagyon kicsi, lefüggönyözött, bezárt lakásban, senkivel nem érintkezve. Az apa, aki krónikus alkoholista, hosszú, sikertelen gyógykezelés után gyomorfekéllyel éppen kórházban fekszik, a fiú, aki kimaradt az iskolából, endszeresen kábítószerezik; a nagyobb lány azért nem jár iskolába, mert abortusza volt és azóta az iskolában többen zaklatják. A kisebbik lány pedig úgy érzi, hogy az iskolai környezetben, ahol a kamaszok isznak, dohányoznak, nem találja helyét...”* Feldolgozás: 1. szakasz: Mit tudok már erről, vagy ehhez hasonló problémákról? Mit kell még tudnom ezen kívül? Milyen források alapján tudok összeállítani magoldási javaslatot, munkahipotézist, vagy elméletet? 2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás. 3. szakasz: Összegzés és előadás PTE BTK Szociális Minka és Szociálpolitika Tanszék 32

33 2.M ŰHELY : P ROBLÉMAFEJLESZTÉS Feladatok: Az előző műhelymunka eredményeinek kiscsoportos bemutatása és megvitatása (vázlatos PBL munkalapok). Rövid előadás a PBL- típusú problémák kiválasztásának, megfogalmazásának és értékelésének kritériumairól. A résztvevő teamek tovább fejlesztik a bevezetőben előadott problémákat megadott (egységes) támpontok és részelemek mentén (tanulási célok, kapcsolódó témakörök, tanulási stratégiák stb.). Elvárt eredmények: Véglegesített problémaleíró munkalapok elkészítése megadott támpontok szerint (hallgatói célcsoportok meghatározása, probléma-átadás módozatai stb.), amelyeknek bemutatására és kiértékelésére a következő műhelymunka bevezető részében kerül sor (Melléklet #2, következő dia) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

34 M ELLÉKLET #2: P ROBLÉMAFEJLESZTÉSI MUNKALAP ( PÉLDA ) 1. A probléma megnevezése: Témakör meghatározása: Kapcsolódó tantárgyak: Célcsoportok ( szakirány? évfolyam?): Rövid összefoglalás (absztrakt): Tanulási célok (elméleti? gyakorlati?) Problémaátadás formája ( olvasmányok?) Oktatói források (szakirodalom?) Tanulási stratégiák (esettanulmányok? Kontakt órák száma: Munkaterv (lépésről-lépésre): Folyamatértékelés (beszámolók? PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

35 3.M ŰHELY : T ÉMAKÖR - ÉS TANTERVFEJLESZTÉS Feladatok: Az előző műhelymunka eredményeinek kiscsoportos bemutatása és megvitatása (problémafejlesztő munkalapok). Rövid előadás a PBL- típusú témakörök és tantervek formai és tartalmi követelményrendszeréről (nemzetközi tapasztalatok és irányelvek áttekintésével). A résztvevő teamek tetszőlegesen kiválasztanak egy szakmai- specifikus PBL problémát, és azt oktatási forgatókönyv formájába strukturálják Elvárt eredmények: PBL témakörök és/vagy globális tantervek ((forgatókönyvek) elkészítése, az oktatói és tanulási feladatok részletes, „lépről- lépésre” való kidolgozásával (ld. Melléklet #3, következő dia) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

36 M ELLÉKLET #3: PBL TÉMAKÖRÖK TERVEZÉSÉNEK ALTERNATÍV STRATÉGIÁI ( PÉLDÁK ) StratégiákLeírás Globális tantervEbben az esetben a PBL módszer a teljes témafeldolgozásra alkalmazható (pl. hajléktalanság). A tanulási célok a tudás és a képességek felfedezésére irányulnak. Ebben a stratégiában a hallgatók folytonos kihívásokat kapnak új tudás szerzésére és saját tanulási szükségleteik követésére Részprobléma, átfogó probléma A PBL módszer ebben az esetben is folyamatosan alkalmazható. A tanulási célok itt is a tudás és a képességek megszerzése körül forognak azzal a megszorítással, hogy az átfogó (globális) problémamegoldás csakis azt megelőző részproblémák megértésére és megoldási lehetőségeire építkezhet. Lépcsőzetes (A- B-C) tervezetek A tanulási célok ebben a stratégiában a kritikus gondolkodás, a probléma- megoldási és a döntéshozatali képességek egyre mélyebb fejlesztésére irányulnak. Ebben a típusban a tanulás egyszerű, könnyen megoldható feladatokkal indul, majd egyre összetettebb és több időt igénylő problémákkal folytatódik. Probléma, előadás A tanulási célok a speciális tudás szükségleteinek feltárására és annak forrásaira irányulnak. A vizsgált problémák és tudástőkék feltárását előadások segítik. Esettanulmány, probléma A hallgatók külön segítséget igényelnek a szükséges források meghatározásához és megkereséséhez PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

37 4.M ŰHELY : F OLYAMAT - ÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS Feladatok: Rövid bevezető előadás a PBL- típusú oktatás folyamatát és eredményességét minősítő kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásáról. A résztvevő teamek módszertani tervezeteket készítenek arról, hogy milyen értékelési kritériumokat és minősít eljárásokat tartanak beszíthatónak az az előző műhelymunka során elkészített (saját) PBL modulok hatékonyságának ellenőrzésére. Elvárt eredmények: Folyamat- és teljesítményértékelő módszerek bemutatása, megvitatása és összegző ajánlások elkészítése (ld. Mellékletek #4.1 – 4.2, következő diák) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

38 M ELLÉKLET #4.1: PBL PROBLÉMÁK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE ( PÉLDA ) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék KiválóJóFejlesztendőNem elfogadható Világos, áttekinthető. A probléma a jelen kihívásairól szól, sokakat érint Jól megfogalmazott, de a kiterjedése pontosan nem behatárolható. A probléma a jelen kihívásairól szól, de az érintettek köre szűk, nehezen behatározható. A megfogalmazás esetenként nem világos, többféleképpen értelmezhető. A probléma nem a jelenről szól, az érintettek köre szűk, nehezen behatárolható. A probléma megfogalmazása kezdetleges, végletesen homályos. A probléma nem a jelenről szól, az érintettek köre meghatározatlan.

39 M ELLÉKLET #4.2: PBL MODULOK ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMAI ( PÉLDÁK ) A témaválasztás aktualitása Tanulási célok szintjei, dimenziói Motivációs potenciál (résztvevői bevonódás) Komplexitás (nehézségi szint) Megoldási nyitottság (divergencia) Strukturáltság (szerkezeti áttekinthetőség) Teljesítményellenőrzés (kérdések, módszerek) Kutatási potenciál (eredetiség, multidiszciplinaritás) Problémaátadás (disszemináció) Adatbázisok hozzáférhetősége Anyagi és személyi követelmények (megvalósíthatóság) (...) PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék

40 F ORRÁSOK PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék 40

41 Atherton, J. S. (2008). Teaching and learning: Problem based learning. Learning and Teaching OnLine. Barrows, H. S., Tamblyn, R. M. (1980). Problem-based learning. An approach to medical education. New York: Springer Publishing Company. Chan, C. (2008). Assessment: Problem based learning assessment. Hong Kong: University of Hong Kong, Assessment Resource Centre. Johnsson, E., Svensson, E. (2005). Theory of social work – some reflections on understanding and explaining interventions (Magyar fordítás: A szociális munka elmélete – gondolatok az intervenció felfogásáról és magyarázatáról). European Journal of Social Work. 2005, Vol. 4, pp Problémaalapú tanulás. Rhem, J. (1998). Problem-based learning: An introduction. The National Teaching & Learning Forum. 8(1): 1-7 Serva, M., Watson, G. (2006). Introduction to problem-based learning: A four-day workshop session for the Faculty of Business az Dokuz Eylül Üniversitesi. Ismir, Turkey. Szabó L. (1993). Szociális esetmunka: Elméleti alapvetés. Budapest: A Szociális Munka Alapítvány Kiadványai PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék


Letölteni ppt "P ROBLÉMA - ALAPÚ TANULÁS A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN Baráth Árpád Pécs, 2011 © 2014. 09. 16. 1 PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések