Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak Társadalmi tőke, kapcsolathálók, bizalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak Társadalmi tőke, kapcsolathálók, bizalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és."— Előadás másolata:

1 Szociológia Közgazdászoknak Társadalmi tőke, kapcsolathálók, bizalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

2 Kulturális tőke Bensővé tett (inkorporált) Bensővé tett (inkorporált) testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők”testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők” idő- és energiaigényes, lemondásidő- és energiaigényes, lemondás humán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli vagyonátruházáshumán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli vagyonátruházás Tárgyiasult (objektivált) Tárgyiasult (objektivált) szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem, ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom)szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem, ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom) sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja)sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja) Intézményesült Intézményesült Személytől függetlenné válik (ember halandó)Személytől függetlenné válik (ember halandó) Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)

3 Társadalmi tőke A társadalmi tőke koncepciója az emberi/társadalmi kapcsolatokról, azok hálózatáról szól és A társadalmi tőke koncepciója az emberi/társadalmi kapcsolatokról, azok hálózatáról szól és az emberek közti társadalmi együttműködést elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek (pl. reciprocitás, bizalom, civil kurázsi stb.) együttesét jelenti (Fukuyama). az emberek közti társadalmi együttműködést elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek (pl. reciprocitás, bizalom, civil kurázsi stb.) együttesét jelenti (Fukuyama). Elméletileg és empirikusan egyaránt bizonyítottnak látszik, hogy mind a modern piacgazdaságok, mind a stabil és demokratikus politikai rendszerek működésének nélkülözhetetlen eleme. Elméletileg és empirikusan egyaránt bizonyítottnak látszik, hogy mind a modern piacgazdaságok, mind a stabil és demokratikus politikai rendszerek működésének nélkülözhetetlen eleme.

4 Társadalmi tőke fogalmának kialakulása Hanifan (1910-es évek): mindennapi élettel kapcsolatos értékek,baráti kötődések, szimpátiák, jóakarat, stb. mindennapi élettel kapcsolatos értékek,baráti kötődések, szimpátiák, jóakarat, stb. minden ami fontos a társadalmi egység és integráció kialakulásában. minden ami fontos a társadalmi egység és integráció kialakulásában. Bourdieu (1980-as évek): Gazdasági, kulturális és társadalmi tőke, azok átválthatósága (rekonverziója).Gazdasági, kulturális és társadalmi tőke, azok átválthatósága (rekonverziója). Társadalmi tőke: azon erőfeszítések, amelyeket az egyén a társadalmi kapcsolathálók kialakítása céljából fejt kiTársadalmi tőke: azon erőfeszítések, amelyeket az egyén a társadalmi kapcsolathálók kialakítása céljából fejt ki Coleman (1990-es évek): A társadalmi tőke erőforrásként hasznosítható kapcsolatrendszer, amelynek három alaptípusa: kötelezettségek/elvárások, információs csatornák és normák/szankciók.

5 Társadalmi tőke „beépülése” a nemzetközi köztudatba „A társadalmi tőke azokra az intézményekre, kapcsolatokra és normákra utal, amelyek adott társadalom társas interakcióinak mennyiségét és minőségét alakítják.” (World Bank 1999) „A társadalmi tőke azokra az intézményekre, kapcsolatokra és normákra utal, amelyek adott társadalom társas interakcióinak mennyiségét és minőségét alakítják.” (World Bank 1999) „A társadalmi tőke … egy közösség vagy társadalom kooperációs és kollektív cselekvési képessége.” (Európai Bizottság 2005) „A társadalmi tőke … egy közösség vagy társadalom kooperációs és kollektív cselekvési képessége.” (Európai Bizottság 2005)

6 Társadalmi tőke jellege: köz- vagy magánjószág? Putnam szerint a kollektív/társadalmi jellemvonása az elsődleges, bizalmon és átláthatóságon alapuló közjószág,bizalmon és átláthatóságon alapuló közjószág, mely elősegíti a kollektív cselekvési problémák megoldását,mely elősegíti a kollektív cselekvési problémák megoldását, az egyéneket együttműködésre és a közös célok elérésére sarkallja,az egyéneket együttműködésre és a közös célok elérésére sarkallja, egyének közti kapcsolatokat, szoros társadalmi kapcsolathálókat, erős civil szervezeteket, valamint a kölcsönösség, a szolidaritás és a bizalom ezekből fakadó normáit jelenti.egyének közti kapcsolatokat, szoros társadalmi kapcsolathálókat, erős civil szervezeteket, valamint a kölcsönösség, a szolidaritás és a bizalom ezekből fakadó normáit jelenti.

7 Bourdieu azonban a társadalmi tőke magánjellegét hangsúlyozza, Bourdieu azonban a társadalmi tőke magánjellegét hangsúlyozza, olyan egyéni jellemzőként fogalmazza meg,olyan egyéni jellemzőként fogalmazza meg, mely képessé teszi az embereket a kölcsönösségen és viszonosságon alapuló társadalmi összeköttetéseik hatékony kiaknázására, mozgósítására.mely képessé teszi az embereket a kölcsönösségen és viszonosságon alapuló társadalmi összeköttetéseik hatékony kiaknázására, mozgósítására. Magánvagyon, amely révén az érintettek erősíthetik társadalmi státusukat, sőt hatalomra tehetnek szert.Magánvagyon, amely révén az érintettek erősíthetik társadalmi státusukat, sőt hatalomra tehetnek szert. Elsősorban a társadalmi elitet jellemzi, mely többnyire megszerzett pozíciójának megtartására használja fel.Elsősorban a társadalmi elitet jellemzi, mely többnyire megszerzett pozíciójának megtartására használja fel. Gazdasági, kulturális és társadalmi tőke átválthatósága (rekonverziója).Gazdasági, kulturális és társadalmi tőke átválthatósága (rekonverziója).

8 Társadalmi tőke mechanizmusai Társadalmi tőke többféle mechanizmuson keresztül működhet, úgy mint társadalmi kapcsolathálókon alapuló: információ-áramlás (például munkahely-keresés vagy munkaerő-felvétel során),információ-áramlás (például munkahely-keresés vagy munkaerő-felvétel során), kölcsönösségi/kölcsönös segítségi norma,kölcsönösségi/kölcsönös segítségi norma, közösségi fejlődés és versenyképesség,közösségi fejlődés és versenyképesség, kollektív cselekvés és társadalmi együttműködés, vagykollektív cselekvés és társadalmi együttműködés, vagy kollektív/közösségi tudat, bizalom és szolidaritás.kollektív/közösségi tudat, bizalom és szolidaritás.

9 Mindegyik esetben jelen van a formális és informális társadalmi kapcsolatok valamilyen hálózata, melyek révén az egyének kölcsönhatásba lépnek egymással: Mindegyik esetben jelen van a formális és informális társadalmi kapcsolatok valamilyen hálózata, melyek révén az egyének kölcsönhatásba lépnek egymással: a szűkebb és tágabb családban,a szűkebb és tágabb családban, rokoni és baráti/ismeretségi körben,rokoni és baráti/ismeretségi körben, munkahelyen, iskolában, lakóhelyen,munkahelyen, iskolában, lakóhelyen, társaságokban, klubokban stb.társaságokban, klubokban stb.

10 Társadalmi tőke fajtái Összekötő (vagy kizáró/bonding) társadalmi tőke: melyet erős kötések (például családon vagy etnikai közösségen belüli kapcsolatok) jellemeznek. melyet erős kötések (például családon vagy etnikai közösségen belüli kapcsolatok) jellemeznek. A társadalmi tőkének ez a formája hajlamos másokat kizáró, homogén csoport- és közösségi tudat kialakítására (esetleges „közrossz”). A társadalmi tőkének ez a formája hajlamos másokat kizáró, homogén csoport- és közösségi tudat kialakítására (esetleges „közrossz”). Áthidaló (vagy befogadó/bridging) társadalmi tőke: melyet gyengébb, kevésbé sűrű de áthidaló, csoporthatárokat áttörő kötődések jellemeznek. melyet gyengébb, kevésbé sűrű de áthidaló, csoporthatárokat áttörő kötődések jellemeznek. Ez a forma inkább alkalmas a különböző társadalmi csoportok, rétegek közötti kapcsolatteremtésre, integrációra. Ez a forma inkább alkalmas a különböző társadalmi csoportok, rétegek közötti kapcsolatteremtésre, integrációra.

11 A társadalmi tőke mérése Putnam: civil társadalom csoportjai pl. önkéntes szervezet, sportkör, klub, környezetvédő mozgalom stb. és azok taglétszáma alapján („Bowling alone”) Putnam: civil társadalom csoportjai pl. önkéntes szervezet, sportkör, klub, környezetvédő mozgalom stb. és azok taglétszáma alapján („Bowling alone”) De korrigálni kell belső kohézió, bizalmi rádiusz (pozitív) és negatív externális hatás miattDe korrigálni kell belső kohézió, bizalmi rádiusz (pozitív) és negatív externális hatás miatt OECD módszertan: OECD módszertan: Társadalmi részvételTársadalmi részvétel Társadalmi kapcsolatháló és segítségTársadalmi kapcsolatháló és segítség Kölcsönösség és bizalomKölcsönösség és bizalom Civil/politikai részvételCivil/politikai részvétel Ausztrál módszertan: Hálózat minősége (pl. normák, egymás segítése), felépítése (pl. nagyság, kiterjedtség)Hálózat minősége (pl. normák, egymás segítése), felépítése (pl. nagyság, kiterjedtség) Tranzakciók (pl. tudás, információ megosztás, segítség stb)Tranzakciók (pl. tudás, információ megosztás, segítség stb) Hálózat/TT típusa (bonding, bridging stb.)Hálózat/TT típusa (bonding, bridging stb.)

12 A társadalmi tőke gazdasági/társadalmi hatásai Megfelelő társadalmitőke-készlettel rendelkező közösségek élvezik Megfelelő társadalmitőke-készlettel rendelkező közösségek élvezik a magasabb gazdasági növekedés, a magasabb gazdasági növekedés, az alacsonyabb szintű bűnözés,az alacsonyabb szintű bűnözés, a kiterjedt szocializáció,a kiterjedt szocializáció, a jobb lelki/egészségi állapot,a jobb lelki/egészségi állapot, vagy a jobb iskolai teljesítmény előnyeit.vagy a jobb iskolai teljesítmény előnyeit.

13 A társadalmi tőke legfontosabb gazdasági funkciója a piaci és hierarchikus koordináció során felmerülő un. tranzakciós – keresési és információs, alku- és döntési, ellenőrzési és kikényszerítési – költségek csökkentése. A társadalmi tőke legfontosabb gazdasági funkciója a piaci és hierarchikus koordináció során felmerülő un. tranzakciós – keresési és információs, alku- és döntési, ellenőrzési és kikényszerítési – költségek csökkentése.

14 A társadalmi tőke legfontosabb politikai funkciója a civil társadalom kiterjesztésében és megerősítésében jelölhető meg. A bőséges társadalmi tőke feltétele az aktív civil társadalomnak, ami viszont nélkülözhetetlen a demokratikus politikai rendszer hatékony működéséhez. A társadalmi tőke legfontosabb politikai funkciója a civil társadalom kiterjesztésében és megerősítésében jelölhető meg. A bőséges társadalmi tőke feltétele az aktív civil társadalomnak, ami viszont nélkülözhetetlen a demokratikus politikai rendszer hatékony működéséhez.

15 Milyen lehetőségei és korlátai vannak a társadalmi tőke növelésének? A kormányzat kezében alapvetően kétféle eszköz van: egyrészt jótékony hatással lehetnek a társadalmi tőke kialakulására/kialakítására,egyrészt jótékony hatással lehetnek a társadalmi tőke kialakulására/kialakítására, másrészt megakadályozhatják, hogy a társadalom közvagyonát, közösségi forrásait kifosszák.másrészt megakadályozhatják, hogy a társadalom közvagyonát, közösségi forrásait kifosszák. Az oktatás az a terület, ahol a leginkább hatással lehet a kormányzat a társadalmi tőkére, mert az oktatás nemcsak az emberi tőke „termelésének”, hanem a társadalmi tőke áthagyományozásának, a társadalmi viselkedési szabályok, normák átadásának is fontos színtere.

16 Bizalom a gazdaságban Mint fogalom és jelenség az elmúlt tíz- tizenöt évben középpontjában állt különböző társadalomtudományi területeken – közgazdaságtan, szociológia, politikatudomány - folyó kutatásoknak. Mint fogalom és jelenség az elmúlt tíz- tizenöt évben középpontjában állt különböző társadalomtudományi területeken – közgazdaságtan, szociológia, politikatudomány - folyó kutatásoknak. A fogalom nehezen definiálható. A fogalom nehezen definiálható. A fő kérdés azonban nem a meghatározás, hanem az, hogyan is alakul ki a bizalom. Lehet–e együttműködésről beszélni a bizalomtól függetlenül? Kooperáció vagy a bizalom volt előbb? A fő kérdés azonban nem a meghatározás, hanem az, hogyan is alakul ki a bizalom. Lehet–e együttműködésről beszélni a bizalomtól függetlenül? Kooperáció vagy a bizalom volt előbb?

17 „Tanult” bizalom Önmagát és társadalmi kapcsolatait folyamatosan újraértelmező, felülvizsgáló egyének közössége. Önmagát és társadalmi kapcsolatait folyamatosan újraértelmező, felülvizsgáló egyének közössége. Mindenki mindenkitől kölcsönösen függ, az egyének nyitottak és figyelnek egymásra, szándékosan felvállalnak - esetleg kockázatos és törékeny – kapcsolatokat, ám ezáltal lehetőség van a bizalmi légkör kialakítására is. Mindenki mindenkitől kölcsönösen függ, az egyének nyitottak és figyelnek egymásra, szándékosan felvállalnak - esetleg kockázatos és törékeny – kapcsolatokat, ám ezáltal lehetőség van a bizalmi légkör kialakítására is.

18 A bizalmi kapcsolat folyamatosan újratárgyalt, a felek folyamatosan „tanulják” azt. A bizalmi kapcsolat folyamatosan újratárgyalt, a felek folyamatosan „tanulják” azt. Ezáltal lehetőségük nyílik mind minőségileg új, szorosabb kapcsolat kialakítására éppúgy, mint annak megszüntetésére. Ezáltal lehetőségük nyílik mind minőségileg új, szorosabb kapcsolat kialakítására éppúgy, mint annak megszüntetésére. A tanulási folyamatot különféle társadalmi, közösségi – kölcsönös - ellenőrzési mechanizmusok segítik, melyek idővel intézményesült formát is ölthetnek, azaz a közösségi rendet fenntartó normává válhatnak. A tanulási folyamatot különféle társadalmi, közösségi – kölcsönös - ellenőrzési mechanizmusok segítik, melyek idővel intézményesült formát is ölthetnek, azaz a közösségi rendet fenntartó normává válhatnak.

19 Bizalom és rokonság paradoxona (Kína, Szicília) Ha bizalomról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a család fogalmáról. Ha bizalomról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a család fogalmáról. A családban, mint a legkisebb társadalmi – és egyben gazdasági - közösségben a tagok feltétlen bizalommal viseltetnek egymás iránt. A családon belüli együttműködést genetikai és biológiai tényezők is segítik. A családban, mint a legkisebb társadalmi – és egyben gazdasági - közösségben a tagok feltétlen bizalommal viseltetnek egymás iránt. A családon belüli együttműködést genetikai és biológiai tényezők is segítik. A családtagok együttműködési készsége azonban nemcsak a gyereknevelést könnyíti meg, hanem olyan gazdasági tevékenységeket is, mint például vállalkozások beindítása és vezetése. A családtagok együttműködési készsége azonban nemcsak a gyereknevelést könnyíti meg, hanem olyan gazdasági tevékenységeket is, mint például vállalkozások beindítása és vezetése.

20 A vérségi kötelékektől való túlzott függés negatív következményekkel is járhat az egész társadalomra nézve. A vérségi kötelékektől való túlzott függés negatív következményekkel is járhat az egész társadalomra nézve. Sok társadalom – Kínától kezdve Dél-Európán át Latin Amerikáig – pártolja az úgynevezett „familizmust” – vagy nepotizmust -, vagyis azt, hogy a családi és vérségi kötelékek minden egyéb társadalmi kötelezettség fölött álljanak. Sok társadalom – Kínától kezdve Dél-Európán át Latin Amerikáig – pártolja az úgynevezett „familizmust” – vagy nepotizmust -, vagyis azt, hogy a családi és vérségi kötelékek minden egyéb társadalmi kötelezettség fölött álljanak. Ez kétszintű erkölcsiséget hoz létre: a bárminemű köztekintéllyel szembeni erkölcsi kötelezettség szintje gyengébb, mint a vérrokonokkal szembeni. Ez kétszintű erkölcsiséget hoz létre: a bárminemű köztekintéllyel szembeni erkölcsi kötelezettség szintje gyengébb, mint a vérrokonokkal szembeni.

21 Bizalomhiány és bizonytalanság (Oroszország) A rendszerváltás után az emberek nem bíztak egymásban, sem az államban, a vállalatok nem bíztak sem egymásban, sem az állami szervekben, az egész gazdaság és társadalom a bizalmatlanságon alapul(t). A rendszerváltás után az emberek nem bíztak egymásban, sem az államban, a vállalatok nem bíztak sem egymásban, sem az állami szervekben, az egész gazdaság és társadalom a bizalmatlanságon alapul(t). Tanúi lehettünk – lehetünk – a társadalmi rend és/vagy káosz dilemma valóságos megjelenésének. Az addigi társadalmi-politikai-gazdasági rend és a társadalmi normák megkérdőjeleződtek. Az újonnan létrejövő rend – a demokrácián alapuló kapitalista piacgazdaság - pedig ellentmondásos, instabil, és kiszámíthatatlan (volt). Tanúi lehettünk – lehetünk – a társadalmi rend és/vagy káosz dilemma valóságos megjelenésének. Az addigi társadalmi-politikai-gazdasági rend és a társadalmi normák megkérdőjeleződtek. Az újonnan létrejövő rend – a demokrácián alapuló kapitalista piacgazdaság - pedig ellentmondásos, instabil, és kiszámíthatatlan (volt).

22 Az állam politikája, intézkedései, intézményei - többek között a jogrend, bíróságok stb. - nem voltak átláthatóak és megbízhatóak. Az állam politikája, intézkedései, intézményei - többek között a jogrend, bíróságok stb. - nem voltak átláthatóak és megbízhatóak. Szerepüket egyre inkább az informális szabályok, a megvesztegetés, a korrupció és sok esetben az egyéni megtorlás, avagy a „szemet szemért” elve vette át. Szerepüket egyre inkább az informális szabályok, a megvesztegetés, a korrupció és sok esetben az egyéni megtorlás, avagy a „szemet szemért” elve vette át. Mindez nagyfokú bizonytalanságot teremtett és egyben óriási veszteségeket okozott az egész társadalomban, de leginkább a gazdaságban. Mindez nagyfokú bizonytalanságot teremtett és egyben óriási veszteségeket okozott az egész társadalomban, de leginkább a gazdaságban.

23 Bizalmon alapuló gazdasági kapcsolathálók Ipari illetve regionális szerveződések Ipari illetve regionális szerveződések „Harmadik” Olaszország„Harmadik” Olaszország USA: Szilikon völgyUSA: Szilikon völgy Üzleti csoportok Üzleti csoportok Japán „keiretsu”-kJapán „keiretsu”-k

24 Bizalomhiány, anómiás állapot Magyarországon TÁRKI 2009 jelentés a „Gazdasági felemelkedés társadalmi- kulturális feltételei” TÁRKI 2009 jelentés a „Gazdasági felemelkedés társadalmi- kulturális feltételei” Nagyon sajátos és elgondolkodtató eredmények, mivel ilyen kombinációban, egymást erősítve destruktívan hatnak az egész társadalmi/politikai közösség egészséges működésére és túlélési képességére: Nagyon sajátos és elgondolkodtató eredmények, mivel ilyen kombinációban, egymást erősítve destruktívan hatnak az egész társadalmi/politikai közösség egészséges működésére és túlélési képességére: Erőteljesen bizalomhiányosErőteljesen bizalomhiányos Nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket, igazságtalanság érzetNagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket, igazságtalanság érzet Felemás viszony a korrupt magatartást illetőenFelemás viszony a korrupt magatartást illetően Magasabb elvárásai vannak az állammal szemben, mint amilyeneket teljesíteni tudna (paternalizmus)Magasabb elvárásai vannak az állammal szemben, mint amilyeneket teljesíteni tudna (paternalizmus)


Letölteni ppt "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak Társadalmi tőke, kapcsolathálók, bizalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések