Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bizalom, bizalmatlanság, csalás Feldolgozott irodalom: Hámori Balázs Érzelemgazdaságtan c. könyve Készítette: Hegedűs Judit Zsuzsanna V. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bizalom, bizalmatlanság, csalás Feldolgozott irodalom: Hámori Balázs Érzelemgazdaságtan c. könyve Készítette: Hegedűs Judit Zsuzsanna V. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Bizalom, bizalmatlanság, csalás Feldolgozott irodalom: Hámori Balázs Érzelemgazdaságtan c. könyve Készítette: Hegedűs Judit Zsuzsanna V. évfolyam

2 1. Bizonytalanság, információ, bizalom Luhmann: bármilyen szociális rendszer – kialakulásának kritériuma, hogy különbséget tudjunk tenni a „kinn” és a „benn” között. A külső világ határtalanul komplex a belső áttekinthető, léteznek egyszerűsítő szabályok Bizalom: feloldja a komplexitást, következtében úgy cselekszünk, mintha a partnereink viselkedése bizonyos mértékig előre jelezhető volna. Bizalom = kockázatos beruházás

3 2. Bizalom és gazdasági racionalitás első megközelítésben ellentétes fogalmak a termelés és a gazdálkodás, a piac világa a „körön kívül” van a szerződések szolgálnak arra, hogy feleslegessé tegyék a bizalmat, a jogok és kötelezettségek körülbástyázásával második biztosítékrendszer az állam, mint a szerződéseket szavatoló intézmény

4 Mi szükség van ezek után a bizalomra a modern gazdaságban? A bizalom a piaci kapcsolatokban is nélkülözhetetlen, mert a tranzakciók sohasem bástyázhatók teljesen körül. A kialakuló információs társadalomban messze fontosabb a bizalom, mint a korábbi gazdasági ciklusokban, mert a tudás bizalmi áru.

5 A szerződések tökéletlenségei miatt is nélkülözhetetlen a bizalom. Az ügyleti – tranzakciós – költségeket csökkentve növeli a gazdasági hatékonyságot. A korlátozott racionalitás– tökéletlen informáltság, a döntés tárgyának komplex volta, a gazdasági egymásrahatások áttekinthetetlensége - miatt a bizalom a racionális gazdasági döntések elengedhetetlen feltétele, mivel a hiányzó információkat helyettesíti.

6 3. A racionális döntések hiányzó feltételei A legegyszerűbb napi fogyasztói döntések esetében teljesülhetnek a racionális döntések feltételei, nem szorulunk rá a bizalomra. (pl. bevásárlást végző háziasszony) De! nem állnak fenn a munkáltatók személyi döntéseikor vagy a hitelbírálatoknál. Gyakorlatilag minden jószág bizalmi jószág, mert eladásakor a vevő és az eladó helyzete aszimmetrikus: az eladó többé-kevésbé tudja, mit ad el, a vevő azonban nem tudja, mit vesz.

7 4. Csalás „Valamennyien csalás áldozatai vagyunk.” A csalások átszövik a hétköznapokat és fajtái megszámlálhatatlanok. (eladók, munkaadók és -vállalók, biztosítók és biztosítottak, hitelfelvevők, adóelkerülők, diákok az iskolában stb.)

8 A csalás csalást szül: - tragacspiac esete: a rossz áru kiszorítja a jót - a csalás lehetőségeit kivédeni próbáló adótörvények - a szerződésekben az „apró betű” - stb. A korrektség a piacgazdaságban nem erkölcsi, hanem „kőkemény” közgazdasági kérdés.

9 5. Az állam, mint külső garancia Az állam lehetne felelős „ellenőr” képtelen e klasszikus funkcióját betölteni Az állam nem alkalmas arra, hogy a bizalmatlanság köreit megtörje, mert maga is benne van a körben.

10 ÖSSZEGZÉS A piacgazdaság nem működhet bizalom nélkül, de tisztában kell lennünk a döntéseinket kísérő bizonytalansággal. Minden egyes gazdasági ügyletben van szerencsejáték-elem. Nincs az a körültekintés, ami az üzleti életben pótolhatná a bizalmat.

11 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bizalom, bizalmatlanság, csalás Feldolgozott irodalom: Hámori Balázs Érzelemgazdaságtan c. könyve Készítette: Hegedűs Judit Zsuzsanna V. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések