Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A dinamika alapjai III. fejezet Összefoglalás. Tehetetlenség  Hogy szól a tehetetlenség törvénye? Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A dinamika alapjai III. fejezet Összefoglalás. Tehetetlenség  Hogy szól a tehetetlenség törvénye? Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen."— Előadás másolata:

1 A dinamika alapjai III. fejezet Összefoglalás

2 Tehetetlenség  Hogy szól a tehetetlenség törvénye? Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen mozog mindaddig, míg környezete meg nem változtatja mozgásállapotát. Ez a tehetetlenség törvénye.  Hogy nevezik még a tehetetlenség törvényét? Newton I. törvényének

3 Mit nevezünk inerciarendszernek?  Az olyan vonatkoztatási rendszert, amelyben igaz a tehetetlenség törvénye, tehetetlenségi rendszernek, másként inerciarenszernek nevezzük.

4 Mi a tömeg?  Az egyik testnek könnyebb, a másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét.  A testek tehetetlenségének mértékét jellemző mennyiség a tömeg.  Hogyan jelöljük a tömeget? A tömeg jele: m

5 Sorold fel a tömeg mértékegységeit!  A tömeg mértékegysége a kilogramm, jele: kg  Mennyi az az 1kg? 1 kg 1dm C hőmérsékletű desztillált víz tömege.

6 Az anyagnak milyen jellemző mennyiségéről tanultunk? A sűrűségről!  Mit mutat meg a sűrűség? Megmutatja, hogy mennyi az egységnyi térfogatú anyag tömege.  Mi a sűrűség jele? Jele:

7 Hogyan számítjuk ki a sűrűséget?  Sorold fel a sűrűség mértékegységeit!

8 Mit nevezünk erőhatásnak? A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük.

9 Mit nevezünk erőnek? Azt a mennyiséget, ami megadja az erőhatás nagyságát és irányát, erőnek nevezzük.  Mi az erő jele és mértékegysége? Az erő nagyságának a jele: F Az erő mértékegysége: N (newton)

10 Mekkora az 1N nagyságú erő?  Azt az erőt választották egységnyinek, amely az 1 kg tömegű nyugvó testet 1 másodperc alatt 1 sebességre gyorsítja fel.

11 Milyen érőfajtákról tanultunk?  Izomerő (F i )  Gravitációs erő (F g )  Mágneses erő (F m )  Elektromos erő (F e )  Súrlódási erő (F súrl )  Rugalmas erő (F r )  Közegellenállási erő (F k )  Súlyerő (F s )

12 Hogy szól a hatás-ellenhatás törvénye?

13 Mikor van egy test egyensúlyban? Ha a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást, a test egyensúlyban van.  Mi az az eredőerő? Egy testet érő több erő helyettesíthető egyetlen olyan erővel – az eredő erővel -, amelynek ugyanaz a következménye.

14 Mit tudsz elmondani a forgatónyomatékról? Az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem a forgását is megváltoztatja. A forgatóhatás az erőtől és az erőkar nagyságától függ.  Mit nevezünk erőkarnak és hogyan jelöljük? Az erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolságát erőkarnak nevezzük és k-val jelöljük.

15 Mit nevezünk forgatónyomatéknak? A forgatóhatás nagyságát jellemző mennyiség. Jele: M  Hogyan számítható ki? M = F ∙ k Mértékegysége: Nm

16 Egyensúly esetén mit mondhatunk a forgatónyomatékokról? Egyensúly esetén a két ellentétes irányban forgató erő forgatónyomatéka egyenlő nagyságú: M 1 = M 2

17 Oldjunk meg feladatokat!  A 92 tonnás jéghegy térfogata 100m 3. Mekkora a jég sűrűsége? m = 92t = 92000kg V = 100m 3 ρ = ?

18 Oldjunk meg feladatokat!  Mekkora a 2 N nagyságú erő forgatónyomatéka, ha a hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága 25 cm? F = 2N k = 25 cm = 0,25 m M = ? M = F ∙ k M = 2N ∙ 0,25m = 0,5Nm

19 Jó tanulást kívánok!  TK. 39. oldaltól a 66. oldalig.


Letölteni ppt "A dinamika alapjai III. fejezet Összefoglalás. Tehetetlenség  Hogy szól a tehetetlenség törvénye? Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések