A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjai C SINK L ÓRÁNT főosztályvezető (KIM) egyetemi adjunktus (KRE)

Az előadások a következő témára: "A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjai C SINK L ÓRÁNT főosztályvezető (KIM) egyetemi adjunktus (KRE)"— Előadás másolata:

1 A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjai C SINK L ÓRÁNT főosztályvezető (KIM) egyetemi adjunktus (KRE) lorant.csink@kim.gov.hu 1

2  Avtv. 2§ E törvény alkalmazása során:  1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;  4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; szűkebb közérdekű adat 2

3  Alkotmány „legitim cél érdekében kivételt lehet tenni a személyes adatok védelme alól az általános megismerhetőség javára” 60/1994. (XII.24.) AB határozat tágabb közérdekű adat 3

4  5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; Törvényi és nem alkotmányi kategória 4

5  Közérdekű adat-e a közhatalmi szerv kezelésében lévő múlt rendszerre vonatkozó adat?  A nyilvántartásban lévő, természetes személyekre vonatkozó adatokra kiterjed-e az Alkotmány 59 §-ának védelme? 5

6 59. §-t érinti59. §-t nem érinti 61. §-t érintialapjogi kollíziókorlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni 61. §-t nem érintia hozzáférést nem alapjog, hanem a közérdek igazolja törvényhozó szabad mérlegelése a közzététel 6

7 Mi a kiindulópont? Általános ismérv nincs, esetről esetre kell elbírálni Szempontok  1. Alk. 61.§ célja: állam átláthatósága  2. Alk. 61.§ tárgya: információ  3. Mennyire „értékes” az információ  4. A puszta információs érdek önmagában nem elegendő a személyes adatok védelmében való jog korlátozásához [36/2005. (X.5.) AB határozat] 7

8 Személyes adatok védelmében való jog Múlt rendszer megismerése (közérdek) 8

9  1. Közérdekből történő alapjog korlátozás súlya  2. Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban tárolt adatok?  Ha pontatlan, kevésbé szolgálja a tárgyilagos megítélést  Van-e felülvizsgálati, pontosítási lehetőség?  3. Elhunyt személyek személyiségi joga  Változik-e az alapjogi helyzet, ha a jogképesség megszűnt?  Alkotmányból ered-e a kegyeleti jog? 9

10 Köszönöm a figyelmet! 10