Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információs alapjogok Előadás a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán joghallgatóknak Ideje: 2006. október 4. Előadó: dr. Szathmáry Béla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információs alapjogok Előadás a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán joghallgatóknak Ideje: 2006. október 4. Előadó: dr. Szathmáry Béla."— Előadás másolata:

1 Az információs alapjogok Előadás a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán joghallgatóknak Ideje: október 4. Előadó: dr. Szathmáry Béla

2 Bevezetés Kérdés: Miért kell foglalkoznunk az adatvédelem kérdéseivel? Kérdés: Miért kell foglalkoznunk az adatvédelem kérdéseivel? Válasz: Az információval való gazdálkodás kérdései az Alkotmányban szabályozott két alapjogot érintenek. Válasz: Az információval való gazdálkodás kérdései az Alkotmányban szabályozott két alapjogot érintenek.

3 Az érdekek különbözősége A politikai hatalom (állam) érdeke A politikai hatalom (állam) érdeke –minél többet tudni az egyénről –az egyén, a választópolgár minél kevesebbet tudjon a hatalom működéséről Az egyén érdeke Az egyén érdeke –az állam minél kevesebbet tudjon rólam –minél több információm legyen a hatalom működéséről

4 A magánszféra (privacy) háborítatlan magán- és családi élet háborítatlan magán- és családi élet fizikai és lelki integritás fizikai és lelki integritás a becsület és a jó hírnév védelme a becsület és a jó hírnév védelme a magánélet tényeinek feltárása alóli mentesség a magánélet tényeinek feltárása alóli mentesség mentesség a megfigyeléstől mentesség a megfigyeléstől a levelezés és a szóbeli közlés védelme a levelezés és a szóbeli közlés védelme

5 A magánszféra védelme A magánszféra védelme informatikai szempontból a személyes adatok védelmét jelenti, melyről az Alkotmány 59.§. (1) bekezdése így rendelkezik: "A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a személyes adatok védelméhez való jog."

6 A közérdekű adatok nyilvánossága A közérdekű adatok nyilvánossága az állampolgári politikai részvétel és a hozzá szükséges információs bázis biztosítását szolgálja. James Madison: A nép megbízásából működő kormányzat nyilvános információk vagy azok eléréséhez szükséges eszközök nélkül csak egy bohózat vagy tragédia előjátéka, meglehet mindkettőé. Az Alkotmány 61.§. (1) bekezdése deklarálja a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. "

7 1. Az adatvédelem Az évi LXIII.tv. rendelkezése alapján

8 Az adatvédelem fogalma Az adatvédelem az adatok kezelésével kapcsolatos törvényi szintű jogi szabályozás formája, amely az adatok valamilyen szintű, előre meghatározott csoportjára vonatkozó adatkezelés során érintett – –személyek jogi védelmére és – –a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik.

9 A személyes adat fogalma Személyes adat: – –a meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, – –az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Ezekkel az adatokkal a természetes személy – –egyediesíthető, – –azonosítható, – –életkörülményei, kapcsolatai leírhatók.

10 Azonosíthatóság A személy akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, egy vagy több A személy akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, egy vagy több –Fizikai, –Fiziológiai, –Mentális, –Gazdasági, –Kulturális, –Szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítható lehet. azonosságára jellemző tényező alapján azonosítható lehet.

11 Az adatfajták Azonosító adatok: az adatkezeléssel érintett személy egyediesítését, a többi érintettől való megkülönböztetését szolgálják. Azonosító adatok: az adatkezeléssel érintett személy egyediesítését, a többi érintettől való megkülönböztetését szolgálják. –Természetes, –mesterséges Leíró adatok: az adatkezelés célja szerint releváns személyes adatok. Leíró adatok: az adatkezelés célja szerint releváns személyes adatok. –Az azonosítókon kívül minden az adatkezelésbe bevont adat e kategóriába tartozik. –A leíró adatok az érintett különböző személyi viszonyait fejezik ki.

12 Természetes azonosítók Személyek természetes azonosítói különösen: –a név (családi és utónév, illetve leánykori név), –a születés helye és időpontja, –az anya neve –a lakcímadatok. A természetes azonosítók közül általában többet kell alkalmazni egyszerre, hiszen a kívánt cél, a személy egyediesítése csak így biztosítható kielégítő pontossággal.

13 Mesterséges azonosítók Valamilyen matematikai illetve statisztikai eljárással generált kódok; többnyire számok vagy számok és betűk kombinációja: –a személyi igazolvány száma, –az útlevélszám, –a vezetői engedély száma, –az adóazonosító szám, –a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ), –a személyi azonosító kód. A lényegi különbség a természetes és mesterséges azonosítók között az, hogy az utóbbiak közül egy is elég a személy egyediesítéséhez.

14 Különleges adatok a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek- képviseleti szervezeti tagságra, a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek- képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat

15 Bűnügyi személyes adat büntetőeljárás során vagy A büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

16 Adatkezelés Az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

17 Adatkezelő Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely –a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, –az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, –vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

18 A személyes adat kezelésének feltételei Személyes adatot Személyes adatot –az érintett hozzájárulása –törvény rendelkezése –törvényi felhatalmazás alapján az abban meghatározott körben önkormányzati rendelet alapján lehet kezelni. Különleges adatot Különleges adatot –az érintett írásbeli hozzájárulásával –törvényi felhatalmazás alapján.

19 Az adatok minősége A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: –felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes; –pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek; –tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani; –korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

20 Az adatkezelés törvényességének garanciái Célhozkötöttség (közérthetőséggel), Célhozkötöttség (közérthetőséggel), Az adattovábbítás és a nyilvánosságra hozatal korlátozása, Az adattovábbítás és a nyilvánosságra hozatal korlátozása, Az adatintegráció tilalma, Az adatintegráció tilalma, Egyéb (jogági) garanciák Egyéb (jogági) garanciák –Polgári jogi (személyiségi jogi és kárfelelősség), –Munkajogi és közigazgatási jogi (fegyelmi felelősség), –Szabálysértési, büntetőjogi garanciák.

21 Adattovábbítás külföldre Főszabály: Személyes adatot az országból az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére - akkor továbbítható, ha Főszabály: Személyes adatot az országból az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére - akkor továbbítható, ha –ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult vagy –azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme (a megfelelőség elve). A megfelelő szintű védelem akkor biztosított, ha az Európai Közösségek Bizottsága megállapítja, hogy a harmadik ország megfelelő védelmet nyújt. A megfelelő szintű védelem akkor biztosított, ha az Európai Közösségek Bizottsága megállapítja, hogy a harmadik ország megfelelő védelmet nyújt. A megfelelőséget az adott harmadik ország a szabályainak ismertetésével igazolja. A megfelelőséget az adott harmadik ország a szabályainak ismertetésével igazolja. Nemzetközi jogsegélyegyezmény végrehajtása érdekében az egyezményben meghatározott célból és tartalommal továbbíthatók személyes adatok. Nemzetközi jogsegélyegyezmény végrehajtása érdekében az egyezményben meghatározott célból és tartalommal továbbíthatók személyes adatok.

22 Az uniós szabályok Európa Tanács adatvédelmi egyezménye a személyes adatok gépi feldolgozásáról Európa Tanács adatvédelmi egyezménye a személyes adatok gépi feldolgozásáról –egyetlen kötelező érvényű jogszabály Európai Parlament és Tanács 95/46/EC irányelve a személyes adatok kezelése során az egyének védelméről és a személyes adatok szabad áramlásáról Európai Parlament és Tanács 95/46/EC irányelve a személyes adatok kezelése során az egyének védelméről és a személyes adatok szabad áramlásáról –csak az 1. pillér alá tartozó intézmények eljárására és személyek adataira vonatkozik, de kifejezetten kizárták a 3. pillér alá tartozó bűnügyi, igazságügyi együttműködés körébe tartozó ügyeket Európai Adatvédelmi Biztos Európai Adatvédelmi Biztos –a közösségi szervek által végzett adatkezelést felügyeli, a 3. pillér alá tartozó ügyekre nincs kompetenciája

23 A PNR ügy (1) május /496/EK tanácsi határozat az Európai Unió és az USA közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (Passenger Name Record) légi szállítók általi feldolgozásáról és az USA Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának továbbításáról május /496/EK tanácsi határozat az Európai Unió és az USA közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (Passenger Name Record) légi szállítók általi feldolgozásáról és az USA Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának továbbításáról.

24 A PNR ügy (2) CJEC 30 May CJEC 30 May –Az Európai Bíróság május 30-án hozott ítéletével megsemmisítette a Bizottság megfelelőségi határozatát –majd a Tanács határozatát is megsemmisítette. A megállapodásban biztosított felmondási jogra tekintettel a Tanács a megállapodást július 3-án szeptember 30-i hatállyal felmondta A megállapodásban biztosított felmondási jogra tekintettel a Tanács a megállapodást július 3-án szeptember 30-i hatállyal felmondta

25 Az információs önrendelkezési jog tartalma I. Az adatkezelő kötelezettsége: Az adatkezelő kötelezettsége: –Biztosítani az Adat sorsának a követhetőségét, Adat sorsának a követhetőségét, Az erről való tájékoztatást, Az erről való tájékoztatást, A megfelelő adatbiztonságot, A megfelelő adatbiztonságot, A bizalmas kezelés feltételeit, A bizalmas kezelés feltételeit, Az adatalany kifejezett kívánságára adatait tekintse titkosnak Az adatalany kifejezett kívánságára adatait tekintse titkosnak

26 Az információs önrendelkezési jog tartalma II. Az adatalany joga: Az adatalany joga: –Tudjon a reá vonatkozó adatok Létezéséről, Létezéséről, Helyéről, Helyéről, Arról, hogy a kezelt adataiba miként tekinthet be, Arról, hogy a kezelt adataiba miként tekinthet be, Az adattovábbításról. Az adattovábbításról. –Másolat, kivonat, feljegyzés készítési jog, –A téves adatok helyesbítését kérheti, –A törlést kérheti (kivéve jogszabályban elrendelt adatkezelés esetén), –Jogorvoslat joga, –Döntés arról, hogy adataiba más betekinthessen –Tiltakozás joga.

27 Az önrendelkezési jog korlátai Okai: közösségi érdekből, (így a közigazgatás működőképessége, arányos és egységes közteherviselés megvalósítása) Okai: közösségi érdekből, (így a közigazgatás működőképessége, arányos és egységes közteherviselés megvalósítása) Formája: Formája: –Kötelező adatszolgáltatás előírása –Közérdekből történő nyilvánosságra hozatal Csak törvény írhatja elő! Csak törvény írhatja elő! Az arányosság elvének alkalmazásával. Az arányosság elvének alkalmazásával.

28 Az arányosság elvének tartalma Az eltérő érdekeket együtt és kölcsönhatásában vizsgáljuk. Az eltérő érdekeket együtt és kölcsönhatásában vizsgáljuk. Kompromisszumra kell törekedni, hogy Kompromisszumra kell törekedni, hogy –elérhető legyen a társadalmi cél és –még alkalmas legyen a reális állampolgári jogvédelemre. Ennek alapján kell megállapítani Ennek alapján kell megállapítani –a szükséges időt és –a szükséges mértéket, amellyel az egyén önrendelkezési joga korlátozható amellyel az egyén önrendelkezési joga korlátozható

29 2. Az információszabadság

30 Az információszabadság Fogalma: A közérdekű adatok nyilvánossága, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultsága Fogalma: A közérdekű adatok nyilvánossága, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultsága Tárgya: a társadalomra és annak alrendszereire vonatkozó adatok (politika, gazdaság, állam) Tárgya: a társadalomra és annak alrendszereire vonatkozó adatok (politika, gazdaság, állam) Célja: Célja: –az állam társadalmi ellenőrzésének biztosítása, –a közéleti ember szolgálata

31 Közérdekű adat fogalma Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

32 Közérdekből nyilvános adat fogalma A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. –Állami vagy önkormányzati feladatot vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladat és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata. –Jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

33 Az információszabadság tartalma Jogosultja az állampolgár Jogosultja az állampolgár –Joga: a közérdekű adatot megismerni közvetlenül közvetlenül közvetve közvetve Kötelezettje az állami, önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv Kötelezettje az állami, önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv –Kötelezettsége: a közérdekű adatok megismerésének biztosítása rendszeresen, sajtó útján rendszeresen, sajtó útján egyéni kérelemre egyéni kérelemre

34 Az információszabadság korlátai Államtitok Államtitok Szolgálati titok Szolgálati titok –Banktitok –Adótitok

35 Adatvédelmi biztos Az adatvédelemmel kapcsolatos ügyekben illetékes állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az adatvédelemmel kapcsolatos ügyekben illetékes állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

36 jogköre Kérelemre is és hivatalból is eljárhat. Kérelemre is és hivatalból is eljárhat. Ennek során minden olyan intézkedést megtehet, amelyeket általában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megtehet. Ennek során minden olyan intézkedést megtehet, amelyeket általában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megtehet. Az adatkezelőnek ajánlásokat tehet a helyes adatkezelési gyakorlat kialakítása érdekében. Az adatkezelőnek ajánlásokat tehet a helyes adatkezelési gyakorlat kialakítása érdekében. Legkomolyabb eszköze a nyilvánosság. Legkomolyabb eszköze a nyilvánosság. –Ha a szükség úgy kívánja, s az adatkezelő felszólításra sem hagy fel a törvénysértő adatkezeléssel, az adatvédelmi biztos sajtótájékoztatót hívhat össze, vagy más módon informálhatja a közvéleményt az eset körülményeiről. Jogszabálysértés esetén az illetékes bírósághoz is fordulhat. Jogszabálysértés esetén az illetékes bírósághoz is fordulhat. Bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes nyomozó hatóságnál eljárás megindítását kezdeményezheti. Bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes nyomozó hatóságnál eljárás megindítását kezdeményezheti.

37 Az adatvédelmi nyilvántartás A nyilvántartók és nyilvántartások nyilvántartása. A nyilvántartók és nyilvántartások nyilvántartása. Az adatvédelmi nyilvántartást az adatvédelmi biztos, illetve a neki szakmai segítséget nyújtó hivatali apparátus vezeti. Az adatvédelmi nyilvántartást az adatvédelmi biztos, illetve a neki szakmai segítséget nyújtó hivatali apparátus vezeti.

38 Az adatkezelők kötelezettsége: az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentsék az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentsék –az általuk folytatott tevékenység legfontosabb mutatóit, így különösen –az adatkezelő kilétét, –az adatkezelés érintettjeit, –az adatkezelés célját, –a kezelt adatok körét, –az adatgyűjtés módját, illetve az adatok forrását, –az adattovábbítás címzettjét és jogalapját, –az adatok törlésének határidejét.

39 Értelmező rendelkezések Fogalmi meghatározások

40 Adatfeldolgozás adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; Az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

41 Adatfeldolgozó Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi.

42 Adattovábbítás és nyilvánosságra hozatal adattovábbítás: akkor történik, ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; adattovábbítás: akkor történik, ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

43 Adattörlés, adatmegsemmisítés adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

44 Adatzárolás adatzárolás: az adatok adatzárolás: az adatok –továbbításának, –megismerésének, –nyilvánosságra hozatalának, –átalakításának, –megváltoztatásának, –megsemmisítésének, –törlésének, –összekapcsolásának vagy összehangolásának és –felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele;


Letölteni ppt "Az információs alapjogok Előadás a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán joghallgatóknak Ideje: 2006. október 4. Előadó: dr. Szathmáry Béla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések