Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A település- és településhálózat-fejlesztés aktuális kérdései előadás Sütő Attila tervező-elemző, VÁTI-TII, Területpolitikai, Urbanisztikai és Értékelési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A település- és településhálózat-fejlesztés aktuális kérdései előadás Sütő Attila tervező-elemző, VÁTI-TII, Területpolitikai, Urbanisztikai és Értékelési."— Előadás másolata:

1 1 A település- és településhálózat-fejlesztés aktuális kérdései előadás Sütő Attila tervező-elemző, VÁTI-TII, Területpolitikai, Urbanisztikai és Értékelési Iroda november 27. Budapesti Műszaki Egyetem

2 2 TervfajtaDefinícióSzármazási hely Helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet 1997/LXXVIII tv. Szabályozási keretterv az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja 1997/LXXVIII tv. Szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja 1997/LXXVIII tv. Településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését 1997/LXXVIII tv. Településrendezési terv a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv együttese 1997/LXXVIII tv. Tervezési eszközrendszer I.- Településrendezési tervdokumentumok

3 3 TervfajtaDefinícióSzármazási hely Településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum 1997/LXXVIII tv. Településfejlesztési program és településfejlesztési terv Program: középtávra (jellemzően 1 választási ciklusra) szóló cselekvési terv a koncepcióban foglaltak megvalósítására, konkrét fejlesztéseket leíró, helyszíneket, időpontokat, várható költségigényt, forrásösszetételt vázoló operatív dokumentum. A képviselőtestület határozattal fogadja el. Terv: éves önkormányzati költségvetéssel párhuzamosan 1 évre készülő dokumentum, a fejlesztési akciók részletezett leírásával (felelősök, ütemezés, források, műszaki paraméterek). A képviselőtestület határozattal fogadja el. jogszabályi kötelezettség nincs Integrált Városfejlesztési Stratégia ás Akcióterületi terv IVS: Fejlesztési szemléletű, középtávot átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú tervezés megszilárdítása, városrészekre vonatkozó célok kitűzése, megvalósítás pénzügyi-szervezeti feltételeinek bemutatása, fejlesztendő akcióterületek kijelölése. A képviselőtestület határozattal fogadja el. Feltétele a városrehabilitációs támogatások elnyerésének. AT: a pályázat által érintett akcióterületre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv, a képviselőtestület határozattal fogadja el. jogszabályi kötelezettség nincs, de támogatási feltétel Tervezési eszközrendszer II.- Településfejlesztési tervdokumentumok

4 4 Financiális eszközrendszer Hazai források: Helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai (nagy ktgigényű, kiemelt fejlesztések/rekonstrukciók) Ágazati célelőirányzatok TEKI, CÉDE TFA→TFC→TRFC ( térbeli esélyegyenlőtlenség mérséklése, átfogó szerkezetátalakítás) DTP (önkorm. szolgáltatások, kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, vis maior helyzetek kezelése) Felhalmozási bevételek (forgalomképes és korlátozottan forgalomképes elemek értékesítéséből) Hosszú távú hitelfelvétel Kötvénykibocsájtás PPP konstrukciók Uniós források: NFT=NSRK=ÚMFT nóvuma az egycsatornás finanszírozási rendszer Regionális Operatív Programok JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas: A városokba történő fenntartható beruházások közös európai ámogatása) JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises: Közös európai források a mikroméretűtől a közepes méretűig terjedő vállalkozások számára)

5 5 NFT 1.: A Regionális Operatív Program Konkrét településfejlesztési témák, akciók a ROP-ban Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritás „Településrehabilitációs akciók” és „barnamezős területek újrahasznosítása” beavatkozások Típusprojektek: –Közterület-felújítás –Épületfelújítás közterület-rendezéssel –Volt laktanya/katonai létesítmény felújítása –Integrált városi problémakezelés –Társadalmi kohézió fejlesztése –Gazdasági funkció erősítése

6 6 NFT 2. (ÚMFT): ROP-ok: Minden NUTS II régiónknak saját ROPja Városreabilitációs, településfejlesztési irányok hasonlóak (főutca típusú programok, integrált város- és településrehabilitációs, városrész-megújító programok, stb.) 2 fő típusa a szociális típusú városrehabilitáció és a regionális gazdasági szerepkör bővítése (központi terek funkcióbővítése révén) Típusprojektek lehetnek: –főutca-jellegű (városközpont-megújítás), –településrész-revitalizáció (leromlott állagú belső lakóövi területek, illetve házgyári beépítésű lakótelepe, ipari kolóniák, romatelepek), illetve ehhez kapcsolódóan a barnamezős területek újrahasznosítása; –különböző kistelepülési fejlesztések (érintettek a kisvárosok, nagyközségek, ahol különböző településkép-javító és egyéb, akut problémákat célzó azonnal jellegű beavatkozások) –kis- és középvárosok erősítését célzó, funkció-kiegészítés, -bővítés IVS alapú megvalósítás, városrészek-akcióterületek Koncentráltabb tartalom (1, maximum 2 prioritástengely érinti a témakört közvetlenül, a közvetett vonatkozások természetesen behálózzák a célrendszer egészét) Sajátos adottságokra építkezés valamilyen mértékben a háttérbe szorulása

7 7 Várospolitika / Településhálózati koncepció (célrendszer) ….jelenleg készül….. Szakági policy-k Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció ÚMFT

8 8 Kistérségi területfejlesztési program Kistérségi területfejlesztési koncepció Megyei területfejlesztési koncepció Regionális területfejlesztési koncepció NSRK Regionális Területfejlesztési Program Regionális stratégia Megyei Területfejlesztési Program (stratégiai és operatív részek) Sz ak ág az ati O pe rat ív Pr og ra m ok R egionális O peratív P rogramok OFK Térségi fejlesztési koncepció OTK Kistérségi „projektcsomagok” Térségi fejlesztési program (stratégiai és operatív részek) Európai területi együttműködés OP O p e r a t í v t e r v e z é s Stratégiai tervezés Koncepcionálás Város- és településpolitika megjelenése A településhálózat-fejlesztés releváns céljainak felbukkanása a hazai területi tervezési rendszerben

9 9 Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Meghatározza az ország területi jövőképet, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseket középtávú területi célokat, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. A város- és településpolitikával kapcsolatos célkitűzésel elsősorban a középtávú országos területi célok között jelennek meg.

10 1) Budapest és agglomerációja; 2) regionális fejlesztési pólusok és fejlődési tengelyek; 3) elmaradott térségek, külső és belső perifériák; 4) országosan kiemelt jelentőségű térségek és tématerületek; 5) határmenti területek, 6) rurális térségek fejlesztési prioritásai. Eszköz- és intézményrendszer fejlesztése Átfogó területpolitikai célok 1. Területi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható területi fejlődés 4. Integrálódás Európába 5. Regionalizmus, decentralizáció Területi prioritások az ágazatok számára Jövőkép (2020) Országos fejlesztési célok ( ) ALAPELVEK Az OTK célrendszere Régiók fejlesztési célkitűzései

11 11 Nemzeti Stratégiai Referencia Keret = Új Magyarország Fejlesztési Terv = II. NFT Területfejlesztés prioritás OTK (OFK) vonatkozó fejezeteire épül Erősebb várospolitikai fókusz Szerkezete –Regionális központok, fejlesztési pólusok erősítése, versenyképes, kooperáló városhálózat Pólusok Budapest versenyképessége Középvárosok térszervező szerepének erősítése Rurális terek kisvárosi központjainak funkcionális megújítása Belső városi problémák kezelése –Rurális terek területileg integrált fejlesztése –Elmaradott területek komplex felzárkóztatása –Balaton/Duna/Tisza térségek fenntartható fejlesztése –Turizmusfejlesztés –Európai területi együttműködés (Transznac I.-II., INTERREG) + Régiók fejlesztési irányainak meghatározása (OTK regionális stratégiái alapján) Debrecen: gyógyszeripar, agrárinnováció Miskolc: nanotechn., mechatronika, vegyipar Győr: autóipar, gépgyártás Szeged: egészségipar, környezetipar, agrárinnov. Pécs: kulturális és körmyezetipar Székesfehérvár-Veszprém: IKT, mechatronika, logisztika.

12 12 Készülő Településhálózat-fejlesztési Koncepció - Tervezők: VÁTI & MTA-RKK - Országgyűlési határozattal lesz várhatóan elfogadva, 2008-ban - OTK települési „vetülete” - Jelenleg a helyzetelemzés-értékelés fázisában

13 13 Gyengeségek - A város-vidék kapcsolatok és azok integrált tervezettségének gyenge színvonala - A települések térségi (településhálózati) szerepének esetlegessége (illetve e szerepek igazán pontos ismertének hiánya), a településhálózat nem hálózatként funkcionál - A települések hálózati kapcsolatrendszerét nehezítő rossz közúti és vasúti elérhetőség - Túlságosan széttagolt önkormányzati rendszer - A korábbi felülről vezérelt fejlesztést még mindig nem tudta felváltani egy alulról építkező, a meglévő (vagy a megmaradt) sajátosságokra építő, differenciált, nyitott szellemiségű, a települési közösségek által felismert közös érdekeken alapuló hálózatfejlesztés - A helyi társadalmak lokális, térségi és regionális hálózati együttműködési készségének alacsony színvonala

14 14 Erősségek - Budapest kiemelkedő világvárosi funkciója: településhálózatunk központi eleme a sokoldalú nemzetközi várossá fejleszthető főváros. - Öt nagyvárosunk az országon belül kedvező elosztásban alkalmas arra, hogy hazai értelemben vett sokoldalú nagyvárossá (európai értelemben középvárossá) váljék - Kialakult az ország városhálózatának váza; ma már alig-alig találunk (közigazgatási, jogi értelemben véve) városhiányos térségeket; a városok térbeli eloszlása viszonylag sűrű, a fővárost leszámítva a településhálózat policentrikusnak mondható - Országhatárokon átnyúló – és nagyrészt újjászervezhető – területi, illetve város-vidék jellegű – településhálózati kapcsolatok - A jelentős európai tranzitútvonalakhoz való jó kapcsolódás lehetősége - Sokszínűség, a sokféleség, ami alkalmassá teheti a magyar településhálózatot többféle fejlesztési eljárás és mód befogadására

15 15 Külső tényezők: a településhálózat fejlődését alakító legfontosabb aktuális folyamatok – mint lehetőségek és veszélyek - Demográfiai folyamatok- a népességszám és a népesség szerkezeti változásának tendenciái - Az országon belüli éles területi differenciák kialakulása a gazdasági szerkezetváltás nyomán: a regionális különbségek a települések pályája alakulásának feltételeit messzemenően befolyásolja. - Társadalmi folyamatok (a jövedelmi, etnikai, kulturális és más szempontok érvényesülése alapján történő szegregálódási folyamatok) - A globális piaci-gazdasági folyamatok, az ipar telephelyre és környezetére gyakorolt hatása - A szuburbanizációs és agglomerációs tendenciák felerősödése - A „humán tényezők” helyzete (tradíciók, a kialakult munkakultúra, a helyi társadalom iskolázottsági szintje, a helyi elit rátermettsége stb.) - Hálózati és intézményi infrastruktúra-fejlesztés - Elégtelen együttműködés, kooperáció a települések között, az érdemi hálózati együttműködés hiánya - Az állami szerepvállalás visszaszorulása: tervezetlenség, a fejlesztési és rendezési tervezés abszurd elkülönülése, emiatt a fejlesztési források közti pozitív szinergikus hatások elmaradása

16 16 - Folytatódik a falvak népességszámának csökkenése és egyes térségekben a roma népesség számának egyre dominánsabbá válása. - Kis- és középvárosaink figyelme ismét kiterjed hinterlandjukra is - Budapest és agglomerációja szerepének Kárpát – medence szintű újragondolása és európai színvonalú versenyképességének biztosítása révén erőteljesebben bekapcsolódik a közép és dél-kelet-európai gazdasági, kulturális folyamatok szervezésébe - Változatlanul zajlik a szuburbanizáció folyamata, a közlekedési problémák nem csökkennek - Az EU támogatások elsősorban a települések műszaki kereteinek korszerűsödésében hozhatnak számottevő változást - Erősödnek a településközi együttműködésre épülő fejlődési folyamatok, de a piaci verseny nem csökken ig a magyarországi településhálózatban, ennek területi differenciáltságában átfogó változások nem várhatók. A polarizálódás, tagolódás folytatódik vagy jó esetben az adott magas szinten rögzül, 2021-ig az ország mozaikdarabokra eshet szét. - Erőteljesen koncentrált fejlődési modell eredményeként különösen a fejlesztési pólusok helyzete javul, erőteljes vonzó hatást gyakorolva a szomszédos, sőt azokon is túlnyúló régiókra, miközben egyre határozottabban kerülnek versenykényszerbe a szomszédos országok területén fekvő fejlődési központokkal Jövőkép: A kívánatos és reális településhálózat főbb vonásai 2014-ben és 2021-ben

17 17 Köszönjük a figyelmet! Kiss Csaba Sütő Attila


Letölteni ppt "1 A település- és településhálózat-fejlesztés aktuális kérdései előadás Sütő Attila tervező-elemző, VÁTI-TII, Területpolitikai, Urbanisztikai és Értékelési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések