Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter."— Előadás másolata:

1 Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Március 20..

2 Ugrás az első oldalra Lisszaboni szerződés az EU-ról n 2007 december 13 – aláírják az „Európai Alkotmányt” n Az Európai Unióról és az Európai Közösségről szóló szerződés a következőképpen módosul: n 158 Cikk :a) a „gazdasági és társadalmi kohézió” szövegrész helyébe a „gazdasági, társadalmi és területi kohézió” szöveg lép;

3 Ugrás az első oldalra Stratégiai megalapozó dokumentumok n Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció n Országos Területfejlesztési Koncepció ( ) n EU Kohéziós politikája, Lisszabon, Göteborg n ÚMFT, ÚMVT n Nemzeti Akcióprogram ( ) n Fenntartható Fejlődés Stratégiája n Nemzeti Környezetvédelmi Program ( )

4 Ugrás az első oldalra JÖVŐKÉP: Területi harmónia HOSSZÚ TÁVÚ,ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi verseny- képesség 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus 2. Területi felzárkózás ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ALAPALAP ELVEKELVEK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Versenyképességi pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek,tématerületek - Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése - Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása - A Duna-mente fenntartható fejlesztése - A termálvízkincs térségi hasznosítása 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Közép – Magyar- ország Közép – Dunán- túl Nyugat – Dunán- túl Dél – Dunán- túl Észak – Magyar- ország Észak - Alföld Dél -Alföld Országos Területfejlesztési Koncepció

5 Ugrás az első oldalra A decentralizáció és a regionalizmus elveinek érvényesülése az ÚMFT-ben n 7 regionális operatív program között n 6 db „konvergencia” és 1 db „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” régió (Közép-Magyarország) n A régiók önállóan tervezik a regionális operatív programjaikat és jelentős szerepet vállalnak a végrehajtásban is (KSZ) n Területfejlesztés és fejlesztéspolitika irányítása egy minisztériumon belül (ÖTM)

6 Ugrás az első oldalra A régiók közötti forrásmegosztás szempontjai az ÚMFT-ben Allokálás módszere: n Lakosság száma a régióban (súlya: 20 %) n Települések száma (súlya: 10%) n Munkanélküliség (súlya: 20%) n Elmaradott településeken élők száma (súlya: 10%) n A régió fejlettsége (súlya: 40%) + Az összes ágazati OP minden forrása is a régiókhoz jut!

7 Ugrás az első oldalra A regionális operatív programok forrásai

8 Ugrás az első oldalra Egy főre vetített ROP források

9 Ugrás az első oldalra Az ÚMFT célrendszere és a területi kohézió n Gazdasági növekedés: n A versenyképesség növelése (az egész országban, a legelmaradottabb területeken is!) n A gazdaság bázisának szélesítése n Az üzleti környezet fejlesztése n Foglalkoztatás bővítése: n Munkahelyteremtés n Foglalkoztathatóság n Üzleti környezet fejlesztése n Horizontális célok: n Fenntarthatóság (intézményi, pénzügyi, környezeti) n Társadalmi és területi kohézió

10 Ugrás az első oldalra Területi kohézió, mint horizontális szempont n Az ÚMFT-nek és operatív programjainak u elő kell segíteniük az országban meglévő területi különbségek csökkentését, továbbá u támogatniuk kell az OTK-ban meghatározott célok megvalósulását és a kiemelt térségek fejlődését n ÚMFT 4 kiemelt zászlóshajó programjából 2 területi alapú és OTK-ban meghatározott kiemelt térséget támogat („Nem mondunk le senkiről”, pólus) n A területi kohéziónak része az elmaradott térségek felzárkóztatása

11 Ugrás az első oldalra Területi felzárkóztatás n Cél: elmaradott kistérségeknek forrásfelszívó képességének javítása n Eszköze: speciális pályázatok kiírása speciálisan ezekre a kistérségekre, vagy különböző formájú és mértékű kedvezmények biztosítása n Kapcsolódó jogszabályok: u statisztikai kistérségek lehatárolása u területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek besorolásának feltételrendszere – 67/2007. (VI.28.) OGy. határozat u Kedvezményezett és leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzéke – Kormány rendelet

12 Ugrás az első oldalra OGY Határozat a területfejlesztési támogatások s a decentralizáció elveiről és… n kijelöli a támogatási rendszer átalakításának főbb irányait, n a területfejlesztési támogatások céljait, n új alapokra fekteti a hátrányos helyzetű térségek kijelölését.

13 Ugrás az első oldalra A program épít n az ágazati és a területi tervezés eltérő szemléletéből adódó előnyökre, n a területi szempontok erősítésére,, n a régiók szerepére a versenyképesség javításában, n az önálló regionális operatív programokban rejlő térségi lehetőségekre, n a városok kiemelkedő szerepére a gazdasági növekedés elősegítésében, valamint n az ország kiemelt térségeiben rejlő adottságok hasznosítására

14 Ugrás az első oldalra A területfejlesztési támogatáspolitika megújítása 1.) Az EU-s és a hazai támogatási rendszer összehangolása (OGY határozat figyelembe vétele) Az összehangolás eszközei: • Regionális fejezet – fejlesztési fejezet • Programfinanszírozás • Megállapodásos rendszer – tervszerződés • Koordináció (hálózatok: ÖTM, NFÜ, FVM) 2.) A nyomonkövetés feltételeinek megteremtése, nyílvántartás egységesítése

15 Ugrás az első oldalra Új Országgyűlési Határozat A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre I. Gazdasági mutatók: II. Infrastrukturális mutatók: III. Társadalmi mutatók: IV. Szociális mutatók: V. Foglalkoztatási mutatók:

16 Ugrás az első oldalra

17 A kistérségek besorolása 67/2007. (VI.28.) OGy. határozat alapján: u Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. u Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él. u „Zászlóshajó kistérségek”: a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azon legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, ahol az ország lakónépességének 10%-a él. u Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: az RFT-k jelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%- át.

18 Ugrás az első oldalra 2008 kapcsolódó programjai n Városrehabilitáció – Jessica program n Országos Területrendezési Terv n Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

19 Ugrás az első oldalra Kihívások n Fenntartható fejlesztések: járda vs munkahely n Gazdaság, gazdaság, gazdaság, gazdaság n Ki szervezi a gazdaságot a régióban? A Regionális Fejlesztési Tanács n Lisszaboni célok: foglalkoztatás és növekedés felvállalása – Régiók Bizottsága Michael Delebarre n Partnerség a Trfc-ben n Nagyobb súlyt az aktív oldalnak /less on implementation side

20 Ugrás az első oldalra Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 06-1/


Letölteni ppt "Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések