Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

J OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, FELADATOK Nyíregyháza, 2011. február 15. Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "J OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, FELADATOK Nyíregyháza, 2011. február 15. Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)"— Előadás másolata:

1 J OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, FELADATOK Nyíregyháza, február 15. Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)

2 Ú J JOGSZABÁLYOK évi CLXIX. tv évi CLXIX. tv. – évi költségvetés 315/2010. (XII.27.) Korm. r. - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 331/2010. (XII.27.) Korm. r. – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH) korábbi ORSZI korábbi FHSZ-ból: akkreditáció, rehabilitáció, szociális feladatok betegjogi, ellátott jogi, gyermekjogi képviselői rendszer 2

3 M ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK I. T ÖRVÉNYEK, KORMÁNYRENDELETEK évi CLXXI. törvény évi CLXXI. törvény : Szt, Gyvt, családok támogatásról, fogyatékos személyek jogáról, magyar jelnyelvről, foglalkoztatás 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet: 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – térítési díj 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet – szoc. foglalkoztatás 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet - ágazati azonosító 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet - alkalmassági vizsgálat 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet - támogató, közösségi ellátások finanszírozása 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet - nem állami és egyházi fenntartók állami normatív támogatása 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet - Szmr. (engedélyezés) 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet a pénzbeli szociális ellátások (62/2006, 63/2006 Korm. r.) 3

4 M ÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK II. MINISZTERI RENDELETEK 21/2010. (XII. 30.) NEFMI r.- 36/2007. (XII. 22.) SZMM r. (gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsgálata) 22/2010. (XII. 30.) NEFMI r.- 3/2008. (IV. 15.) SZMM r. (szociális módszertani intézmények kijelölése, feladatai, a szociális működési engedélyezési eljárás szakértői díja) 24/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet feladataival kapcsolatos egyes miniszteri r. módosítása 25/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a NRSZH feladatainak megállapításával összefüggő egyes miniszteri r. mód. 26/2010. (XII. 30.) NEFMI r. - 1/2000. (I. 7.) SzCsM r. mód 27/2010. (XII. 30.) NEFMI r. - 9/1999. (XI. 24.) SzCsM r. mód. (igénybevétel) 4

5 N EMZETI R EHABILITÁCIÓS ÉS S ZOCIÁLIS H IVATAL Szociális feladatai: a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezése, ellenőrzése a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatai végrehajtásának koordinálása - aktív korúak a súlyos mozgáskorlátozottak külföldről behozott személygépkocsi, stb. magyarországi forgalomba helyezésének előzetes engedélyezésével, a szociális foglalkoztatással, támogatás pályáztatása és finanszírozása a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, jelzőrendszeres háti segítségnyújtás finanszírozásával, a működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott iratminták elektronikus kiadásával, a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. 5

6 N EMZETI R EHABILITÁCIÓS ÉS S ZOCIÁLIS H IVATAL Nyilvántartási feladatai: az Országos Szociálpolitikai, Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék, az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzék hivatásos gondnokok nyilvántartása, szociális regiszter 6

7 J ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK (1) Pénzbeli ellátásoknál: az aktív korúak ellátása Kétszintű az ellátás: rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás (mint kifejezés), bérpótló juttatásban részesül, aki nem vonható be a közfoglalkoztatásba (havi Ft), A közcélú foglalkoztatás szervezése nem az önkormányzat feladata – a foglalkoztatási törvény tartalmazza a közfoglalkoztatást (kikerült az Szt- ből), feladatait a munkaügyi szervek látják el (pályáztatás – rövid ideig, és hosszú ideig tartó közfoglalkoztatásra). A szociális intézmények továbbra is alkalmazhatnak közfoglalkoztatásban részesülőket, de pályázati úton kap a foglalkoztató támogatást. Ápolási díj összege nem az Szt-ben szabályozott, évente a költségvetési törvény tartalmazza ben Ft az alapösszeg 7

8 J ELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSOK (2) Szociális szolgáltatások: 1. Nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés 2. Az igénybevételi eljárás, megállapodás 3. Térítési díj szabályai 4. Egyházi fenntartó fogalma 5. Képesítési feltételek 6. Működési engedélyezés – szociális hatóság 7. Szakmai program tartalmi elemei „minisztériumi útmutató” 8

9 . N YILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG 1. N YILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG Szt. 20. §-a változott – a nyilvántartás két részből áll 1. Adatok az ellátást igénylőről (az igény érkezésének napján): a kérelmező természetes személyazonosító adatai a kérelmező lakó- és tartózkodási helye, telefonszáma, értesítési címe a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett stb. a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, a kérelmező törvényes képviselője, hozzátartozójának adatai, a kérelem előterjesztésének v. a beutaló határozat időpontja, soron kívüli ellátásra vonatkozó igény, előgondozásra vonatkozó időpontok, 2. Adatok az igénybevevőről (a szolgáltatás megkezdésekor): az ellátásban részesülő személy TAJ száma, az ellátás megkezdésének, megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, (a szociális rászorultság) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e. 9

10 N YILVÁNTARTÁS VEZETÉSE Egy nyilvántartást kell vezetni, Megszűnt a várakozókról vezetett nyilvántartás (Ir. 5.sz mell) nem kötelező sorszámozni, befűzni, hitelesíteni elektronikusan is vezethető (fontos az adatok tárolása, a módosítások visszakereshetősége – CD-re való kiírás). Ebbe a nyilvántartásba kell felvenni:  A kérelmező adatait. Ez a nyilvántartás a korábbi várólista funkcióját is betölti.  Az ellátást igénybevevő adatait – folytatva a többi adattal az első gondozási naptól, a gondozás megszűnéséig - a szociális rászorultság fennállását csak itt rögzítjük (Ir. 8 sz. megszűnik) Nyilvántartás pontos vezetése és a követhetőség nagyon fontos! Célszerű a korábbi nyilvántartásokat lezárni, és újat nyitni. 10

11 E LTÉRÉSEK A NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉBEN 1. Egyáltalán nem kell vezetni ezt a nyilvántartást: Családsegítésnél, ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárható, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, utcai szociális munka, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása 2. Csökkentett adattartalommal: családsegítés családsegítés esetén (a „soron kívüli ellátás” részt nem kell vezetni), étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenv. betegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása: étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenv. betegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása: előgondozásra vonatkozóan nappali melegedő, éjjeli menedékhely nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a kérelmező természetes személyazonosító adatokat és a TAJ számot, nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítésnél nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítésnél, ha az ellátásban részesülő TAJ számmal nem rendelkezik, ennek tényét kell rögzíteni. 11

12 2. A Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA I. Kérelem: szóban, formai kötöttség nélkül írásban (ez az igénylő döntése, az intézmény nem írhatja elő, hogyan tegye, de összeállíthat egy saját nyomtatványt) - megszűnt a korábbi „A” lap Orvosi igazolás (R. 1.sz. mell. I. része) Korábbi „B” adatlap, módosításra került, ebbe beépült: - jelzőrendszeresnél az egészségi állapotra vonatkozó igazolás - idősotthonnál a demens állapot igazolás Jövedelemnyilatkozat (korábbi „C” adatlapok egységesítve) – nettó jövedelem Itt kell jelezni, ha önként vállalja az intézményi td-al azonos személyi td. megfizetését = ekkor már a további részeket nem kell kitölteni, mert nincs jövedelemvizsgálat. Két részből áll: 1. táblázat: kizárólag az ellátott jövedelme (kérelmező személyére) 2. táblázat: kiskorú kérelme esetén kell a családban élőkre vonatkozó nettó jövedelem (külön-külön a családban élő közeli hozzátartozókra – így a család 1 főre eső jövedelmét kell figyelembe venni) 12

13 A Z IGÉNYBEVÉTELI ELJÁRÁS FOLYAMATA II. Vagyonnyilatkozat csak tartós bentlakásos ellátás esetén kell, ha nem vállalja a teljes int. td. megfizetését. – Bővült a pénzvagyonnal (készpénz, bankszámla, takarékbetét szerződés) – igazolni kell (pl. bankszámla kivonat) – Ingatlanvagyon (ezt rehabilitációs intézménynél, rehabilitációs lakóotthonnál nem kell kitölteni). - tulajdoni lap másolat nincs előírva (ha kétséges, az int. vezetőnek az ingatlan nyilvántartásban kell megnézni) Nem kell jövedelemnyilatkozat: 1. a térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál (falug. népk. cssk, közösségi, utcai sz. munka, nappali melegedő, éj.mh.) 2. ha a fenntartó döntése alapján térítésmentes a szolgáltatás 13

14 T OVÁBBI LÉPÉSEK A kérelem nyilvántartásba vételéről nem kell írásbeli értesítés - szóban is megtehető, telefonon Kivéve: írásban kell értesíteni, ha az nem került elfogadásra. Elutasítás esetén meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét (Szt.94/D.§ ellátási szerződés esetén helyi önk, társuláshoz, aki határozattal dönt) Szociális rászorultság vizsgálata: az intézmény-, szolgálatvezető végzi, nem kell 2 évente felülvizsgálni. jelzőrendszeres hsg, támogató szolg-nál jelzőrendszeres hsg, támogató szolg-nál nem kell felülvizsgálni, ha az állapot végleges, csak akkor, ha az orvosi igazolásban a körülmény határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltével. jelzőrendszeres hsg-nél jelzőrendszeres hsg-nél egyáltalán nem kell felülvizsgálni, ha egyedül élő, 65 év feletti az ellátott, nem kell külön igazolást kiállítani a rászorultságról nem kell külön igazolást kiállítani a rászorultságról (korábbi 8. sz. mell), annak tényét, vagy hiányát a nyilvántartásban kell rögzíteni (pl. Fot, de a másolatot a személyi anyagba teszi). ha nem rászoruló, a szolgáltató dönti el, hogy biztosít-e számára ellátást, de állami támogatást nem vehet fel. az új igazolások beszerzésére 60 nap áll rendelkezésre. 14

15 E LŐGONDOZÁS Egyszerűsítés: szóban/írásban tájékoztatás, nincs kötelező írásbeli értesítés az előgondozás időpontjáról. Nincsenek határidők: szakmai szempontok, igénylő állapota szerint Egyszerűsített előgondozás: változatlan szabályok Az előgondozás két szakasza egyszerre elvégezhető: 1. üres férőhelyek, 2. soron kívüli elhelyezés, 3. átmeneti intézményben azonnali férőhelyfoglalás esetén  Az előgondozás I. szakaszában kell átadni: - a megállapodás tervezetét - tájékoztatni a házirendről, illetve - ha indokolt, kezdeményezni az orvosi igazolásban foglaltak felülvizsgálatát  II. szakasz: szóbeli/írásbeli tájékoztatás - a férőhely elfoglalás kezdő időpontjáról, - az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. 15

16 E LŐGONDOZÁS, SORON KÍVÜLISÉG Változott a 2. sz és 3. sz. előgondozási adatlap (nem kötelező rovatok: pl. iskolai végzettség, foglalkozás) Rendelkezések minden esetben intézményvezetőt nevesítik, de írásban más személyt is felhatalmazhat az előgondozás elvégzésével (nem kell állandó személy sem). Soron kívüli elhelyezés: az intézményvezető dönt, megszűnik a bizottság. Az igénylő jelzi a szolgáltatás kérelmezésekor, a vezető dönt (de bekapcsolhat szakembert), és ezt rögzíti. - itt sincs írásbeliség (szóban/írásban) Soron kívülieket a működési engedélyben szereplő férőhelyeken felül is fel lehet venni -> 5%-os határon belül, de: - egész évben nem haladhatja meg a 100%-ot, - - annak helyére nem, akit már a férőhely elfoglalásról értesítettek 16

17 M EGÁLLAPODÁS (1) A jogviszony keletkezését megalapozza (Szt. 94.§ (1) bek) Ezek az aktusok alapozzák meg az intézményi jogviszonyt, ekkor válik indokolttá a megállapodás megkötése Pl. bírói ítélet Pontosítás: intézményvezető intézkedése valamint Szt. 94/D. § szerinti megállapodás helyett „kérelemről dönteni jogosult személy” A megállapodás létrehozza az intézményi jogviszonyt Az ellátott és a szolgáltató/intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti Pontosítás: 2011-től a szociális ellátást megalapozó valamennyi körülmény esetében megállapodást kell kötni írásban, az ellátás igénybevételének megkezdése előtt (eddig: „megkezdésekor”). Nem kell megállapodás : népkonyha, családsegítés, falu-tanyagondnok, alacsonyküszöbű ellátás, utcai sz. munka, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, 30 napig az átmeneti szálló A szektorok közötti különbségtétel is megszűnik - a megállapodások tartalma egységessé vált az állami, egyházi, nem állami fenntartónál 17

18 M EGÁLLAPODÁS (2) Megállapodást köt: Állami fenntartású intézménynél az intézményvezető, Egyházi, nem állami – a fenntartó, vagy az általa megbízott személy A megállapodás tartalmazza: az ellátás kezdetének időpontját, az intézményi ellátás időtartamát (a határozott v. határozatlan időtartam), az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás megszüntetésének módjait - Fontos! aláírásra való jogosultság (kiskorú esetén a szülő, törvényes képviselő, nagykorú kor. cselekvőképes, v. cselekvőképtelen személy esetén a gondnoka) - Nem kell megküldeni a megállapodást a fenntartónak. 18

19 3. Ö NKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS VÁLTOZÁS Szt. 115.§ (1) „intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti állami támogatásának különbözete.” Új szabályozás: az intézményi térítési díj tartalmi összetevői megmaradnak, de az önköltség elemeit szabadon határozhatja meg a fenntartó, és azt év közben egyszer korrigálhatja, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (Korábban számvitelről szóló tv.) Szabályok: a szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. A térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál intézményi térítési díjat nem kell megállapítani (nem kell tájékoztatás sem) 19

20 T ÉRÍTÉSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA Egységesebb és átláthatóbb módon került meghatározásra az intézményi és a személyi térítési díj számítási módja Meghatározása: - étkeztetés esetén ellátási nap, - házi segítségnyújtás esetén gondozási óra, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási nap, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati óra és szállítási km, - nappali ellátás esetén ellátási nap, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási nap és hónap 20

21 T ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE (1) Cél: tartós bentlakásnál a teljes összegű intézményi t.d. megfizetése Első lépés: tájékoztatás Szt.1 17/B.§-ról, vagyis az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetésének lehetőségéről. Ilyenkor a jövedelem-, vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni. Ha nem történik ilyen vállalás, akkor az intézményvezető elvégzi a jövedelemvizsgálatot, tartós bentlakásos ellátás esetében a jövedelem- és vagyonvizsgálatot. Fő szabály: az intézményvezető végzi el a jövedelemvizsgálatot és állapítja meg a személyi térítési díjat valamennyi ellátásban Az ellátás megkezdését megelőzően megvizsgálja az igénylő: Havi jövedelmét: alapszolgáltatás+átmeneti elhelyezés Havi jövedelem + jelentős pénzvagyon: rehab.int és rehab. lakóotthon Havi jövedelem+jelentős pénzvagyon+jelentős ingatlanvagyon: ápolás-gondozást nyújtó intézmény és ápoló-g. lakóotthon 21

22 T ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE (2) Egyéni jövedelemszámítás – jövedelemnyilatkozat 9/1999. SzCsM 1.sz.mell. II. és III. része alapszolgáltatásoknál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme alapján, bentlakásos ellátás esetében az egyén havi jövedelmét, pénz-, ingatlanvagyonát kell alapul venni Családi jövedelemszámítás : egy esetben maradt fenn: alapszolgáltatásnál kiskorú igénybe vevőnél, ahol nem a szülők, hanem a családban egy főre eső jövedelmet kell figyelembe venni. Megszűnt: az étkeztetés és a házi segítségnyújtásnál a családi jövedelemszámítás idősotthoni ellátásnál a jegyző jövedelemvizsgálata minimális személyi térítési díj már nincs (pl. étkezés esetén 50 Ft/nap volt), mert ha az intézményi térítési díj számítása nem lesz pozitív szám, akkor a térítési díj nulla. 22

23 T ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE (3) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt/ kötelezettet az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. Értesítésben kell tájékoztatni: a jövedelem- és vagyonvizsgálat során megállapított jövedelemről, a jövedelemhányadról, a személyi td-nak azon részösszegéről, amely a jelentős pénz,- vagy ingatlanvagyonból lesz fedezve. Felülvizsgálatról is ugyanilyen módon kell értesítésben tájékoztatni. Továbbra is megmaradt:  A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét!  Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. 23

24 T ÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA Szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének, vagy kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30%-át étkeztetés, 25%-át házi segítségnyújtás, 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át a nappali ellátást, 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, 80%-át egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Jelzőrendszeres hsg., támogató szolgáltatásnál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg. 24

25 T ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE (4) január 1-jével megfelelő nagyságú jövedelem hiányában lehetőség van az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbözet megfizettetésére Amennyiben a tartós bentlakásos ellátásban részesülő személy havi jövedelmének mértéke alacsonyabb az intézményi térítési díjnál, a rendelkezésére álló jelentős pénzvagyona, ennek hiányában jelentős ingatlanvagyona is bevonhatóvá válik a személyi térítési díj körébe. Az új szabályok mellett megmaradnak a százalékos terhelhetőségi korlátok is, Legfeljebb az ellátott jövedelmének meghatározott százaléka és az intézményi térítési díj közötti különbözet lesz fedezhető a jelentős pénzvagyonból. Pénzvagyon hiányában az ingatlanvagyon is figyelembe vehető. Kivételt jelentenek a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok, itt ingatlanvagyon nem kerül figyelembe vételre, mivel az ellátottak intézményi elhelyezése várhatóan nem végleges. 25

26 T ÉRÍTÉSI DÍJ SZABÁLYRENDSZERE (5) Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. (Szt. 117.§ (6) bek) Pl Ft intézményi térítési díj esetében Ft feletti rész Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. (Szt. 117.§ (7) bek) Szt. 117.§ (5) bek: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét … a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Pl x 40 = Ft-ot meghaladó rész 96-od része 26

27 T ÉRÍTÉSI DÍJJAL KAPCSOLATOS EGYÉB VÁLTOZÁSOK Szt. 119/A.§ (2) bek: ellátott írásbeli kezdeményezésére ellátotti igények megvalósítása kapcsán az ellátottak vállalhatnak bizonyos költségeket. Pl. szoba átalakítás - jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén az arányos részét vissza kell fizetni Megszűnt a kötelező elő-takarékossági rendszer, de lehet Kerekítés általános szabályok szerint (2008.évi III. tv.) 5 ill.10 Ft Távollét szabályai változnak: január 1-től a rendszeres hétvégi távollétre is a távollét általános szabályait kell alkalmazni - A jelenléti napok számát úgy kell meghatározni, hogy 30 napból levonjuk a távollét napjainak számát Hsg.: a gondozási naplót nem kell havonta összesíteni Változott a térítési díj törzslap : nyilván kell tartani a pénzvagyont terhelő összeget 27

28 S ZENVEDÉLYBETEGEK ALAPSZOLGÁLTATÁSA Szenvedélybetegek részére alapszolgáltatási formákban a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok módosultak től a 16. életévüket betöltött segítséget kereső kiskorú személyek önállóan is megállapodást köthetnek a közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása igénybevételére ig a csak a szülő vagy törvényes képviselője tudtával, mivel a megállapodás érvényességéhez a szülő/törvényes képviselő kellett A fenti módosítással egyidejűleg végrehajtási rendeleti szinten előkészítésre kerül az a szabályozás, mely szerint a kiskorú önálló igénylése esetében a gyermekjóléti szolgálattal háromoldalú megállapodás kerül megkötésre, amellyel a szolgáltatás igénybevételét követő meghatározott időn belül a szülő szolgáltatásba való bevonása jelenik meg mint cél. 28

29 R EHABILITÁCIÓS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT Új szabály: a kábítószerfüggő szenvedélybetegek, a hajléktalan személyek esetében a rehabilitációs intézménybe való bekerülésnek nem feltétele rehabilitációs alkalmassági vizsgálat. A vonatkozó jogszabályok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek az intézménybe kerülő személyeknek meg kell felelniük.  A drog-rehabilitációs intézmények mindegyike krónikus rehabilitációs egészségügyi intézmény is egyben, így az egészségügyi ellátások minimumfeltételei (magasabb orvosi és szakápolói létszám) és protokolljai szerint is végzi tevékenységét.  A hajléktalan személyek rehabilitációs intézményeibe olyan személyek érkeznek – főleg más hajléktalan-ellátó intézményekből –, akik a rehabilitációs programban való részvételre alkalmasak és képesek. 29

30 Ö NKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYAI Probléma: A gyakorlatban a társulások esetében problémás a döntéshozatali folyamat: a társulás nem hozhat rendeletet, viszont a helyi önkormányzat ilyen esetekben nem dönthet önállóan. Megoldás: Társulási megállapodásban kijelölt helyi önkormányzat rendeletet alkot:  a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,  azok igénybevételéről,  valamint a fizetendő térítési díjakról.. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. Kiegészítésre került azzal, hogy: - a helyi önkormányzat, illetve a társulás nem csak más helyi önkormányzattal, hanem más társulással is köthet megállapodást, - a társulási tanács a felsoroltakról határozatot hoz. 30

31 A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI BÍRSÁG Szabályainak törvényi szinten történő megállapítása Differenciálódnak a bírság összegek: általános szabály: 200 ezer Ft-ig (halmozottan, ismételten) a működési engedély nélkül > 500 ezer Ft-ig, jelentési kötelezettség elmulasztása > 50 ezer Ft-ig A módosítás január 15-én lépett hatályba. 31

32 F ALU ÉS TANYAGONDNOKI ELLÁTÁS Változott a lakosságszám mértéke: Falugondnok: hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető (10%-kal eltérhet a lakosságszám fő) Tanyagondnok: legalább hetven és legfeljebb négyszáz fős külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen engedélyezhető. Új szabály, ha a szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma 10%-ot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető - 440fő Az ellátást igénybevevőkkel nem kell megállapodást kötni Tevékenységnaplót kell vezetni (alkalmazása kötelező) – 1/2000. (I.7.) SZCsM r. 8. számú melléklete A fenntartó dönthet úgy, hogy nem kell az ellátottak által a naplót aláírni – írásban kell rendelkeznie erről 32

33 T OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 1. (S ZT. ) A korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályok módosítása [Szt. 94/G. §] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése szerint nem egyértelmű a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az Eü. törvény viszonya. A módosítással kikerülnek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott kérdéskörök. A közfeladatot ellátó személyek körének pontosítása [Szt. 94/L. §] Bővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló, az intézményvezető ápoló, a gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével. - magasabb szintű védelem Érdekképviseleti fórum [Szt. 99§] kizárólag tartós bentlakásos intézményekben átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél nem kötelező – nem életszerű 33

34 T OVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 2. (S ZT. ) Szociális szakvizsga [Szt. 92/I.§) Korábban törvényi és a rendelet szabályok között ellenmondás volt, erre tekintettel törvényi szinten mindössze a miniszteri rendeletekre vonatkozó általános hivatkozás kerül rögzítésre. ( a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet egyértelműen határozza meg, ki tehet szakvizsgát, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet pedig tartalmazza a szakvizsgára kötelezettek körét) Bázisszállás január 1-től megszűnt Oka: hajléktalan ellátó intézményeknek a téli időszakban lehetősége van a férőhelyszám ideiglenes növelésére, emiatt a eredeti céllal létrehozott bázisszállás további fenntartása nem indokolt Bevezetése óta (2008.év január 1-től) nem hoztak létre ilyet 34

35 R ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 1 R ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 1. Gyógyszer,gyógyászati segédeszköz [1/2000. SzCsM r. 52/A.§] - intézmény által viselt gyógyszerek költségeiről való tájékoztatás megszűnt Támogató szolgálat gépkocsi [1/2000. SzCsM r. 39/C.§ (2)] - Pontosítás: legalább egy gépjárműnek kell megfelelni a speciális kritériumnak Betegség típusonkénti gondozási egység - megszűnt Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén [1/2000. SzCsM r. 62.§ (1) c./] - Pontosítás: tv-es képviselő, közeli hozzátartozó helyett a nyilvántartásban rögzített hozzátartozó 35

36 R ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 2. Tárgyi feltételek enyhítése [1/2000. SzCsM r. 42.§] Fő szabály: max.4 ellátott/szoba; 6 m 2 /ellátott - kivételesen indokolt helyzetben illetve soron kívüli elhelyezés esetén fel lehet venni ellátottat, de 1./ biztosítani kell a 6 m 2 /ellátott alapterületet, 2./ napi szinten 105%, éves szinten 100% (60 napon túl műk. mód) Fogyatékos személyek nappali intézmény ellátotti kör [1/2000. r 81.§] Nem gondozható: - 3 éven aluli, - veszélyeztető magatartást tanúsít - orvosi ellátást, állandó ápolást igényel - Új: az a gyermek, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas, így felvétele megfelelő nevelési, oktatási intézménybe biztosítható Kivétel: tanítási szünet ideje 36

37 R ENDELETI SZINTŰ TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK 3. Gondozási felülvizsgálat [92/2008. (IV.23.) 5.§ (3)] - nem kötelező a felülvizsgálat, csak kérésre kell lefolytatni - Ki kezdeményezheti: ellátott mellett a közeli hozzátartozó is Gondozási szükséglet megalapozó egyéb körülmény [36/2007. (XII.27.) SZMM r. 4.§ (1)] - Önmagában megalapozza a gondozási szükségletet, ha az ellátást igénykő egyedül él és a 80. életévet betöltötte 37

38 4. E GYHÁZI FENNTARTÓ FOGALMA Szt. 4. §. (1) bek. mb) pont- szűkül az egyházi fenntartó fogalma július 1-től kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak az egyházi fenntartók közé (az így egyházi kiegészítő támogatásban is). Ezek az alábbiak: Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyar Katolikus Egyház Újra felállításra kerül az Egyházi Fenntartók Tanácsa - miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerve – összetétele, megalakítása miniszteri rendeletben lesz szabályozva 38

39 5. K ÉPESÍTÉSI FELTÉTELEK január 1-től módosult az 1/2000. (I.7.) SZCsM rendelet képesítési előírásait tartalmazó 3. sz. melléklet Indok: OKJ valamint a felsőoktatási rendszerhez való igazódás Új elem: megjelölésre kerül a felsőfokú illetve az OKJ képesítési igény %-ban -> ahol nem éri el a 100%-ot, ott az intézményvezető dönt milyen képesítésű szakember vesz fel Kiegészítő szabályok: - azonosító szám megjelölése, összhangban az OKJ-s jogszabállyal - megengedő rendelkezés: diakónus, okleveles teológus, okleveles pasztorális tanácsadó szakképzettség elfogadható intézményvezetői ill. mentálhigiénés munkakörökben 39

40 K ÉPESÍTÉS HATÁLYAI Rendezésre kerül a korábbi jsz-ok szerinti képesítéssel rendelkezők: a./ teljes mentestés, aki én 3. sz. mell. szerinti egyetemi, főiskolai végzettséggel ill. OKJ-s képzettséggel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy én rendelkeztek-e foglalkoztatási jogviszonnyal Pl. felsőfokú szociális szervező b./ A fenti személyi körön kívül esők közül mentesülnek azok is, akik én szociális intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatásban álltak, én szakképzettnek minősültek - > addig, ameddig nem váltanak munkahelyet Pl. házi szociális gondozó Ha váltanak, akkor 10 éves határidő Kivétel: öregségi nyugdíj előtt legfeljebb 10 évvel állók 40

41 41 6. M ŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS VÁLTOZÁSA Jelenleg: 281 városi jegyző, 20 szociális és gyámhivatal szeptember 1-től ismét megyei közigazgatási hivatalok (főváros + 19 megye) január 1-től kormányhivatalok szakigazgatási szervei: szociális és gyámhivatalok Szt. módosítás Szt. módosítás: július 1-től az SZGYH feladatköre bővül: - valamennyi szociális szolgáltatás működési engedélyezésében és ellenőrzésében első fokon eljárnak. Városi jegyzőnek az iratokat aug. 31.-ig kell megküldenie az SZGYH-nak, aki: - a működési engedély módosítása során, a következő eljárással egyidejűleg, de - legkésőbb éig az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi az átvett szolgáltatókat, intézményeket. Minden további jogkövetkezményt foganatosíthat (engedélyt visszavon, újat ad ki)

42 42 SZGYH SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FELADATAI Szakigazgatási szerv, szakmai feladatait a NEFMI irányítja Élén: hivatalvezető (főosztályvezetői besorolással) 1. Szociális és Ellenőrzési Osztály 2. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály Feladatai: Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás: - jegyzők, városi gyámhivatalok szakmai irányítása, felügyelet, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - képzések szervezése (ágazati képzések ill. hivatásos gondnokoknak) - koordinációs feladatok, nyilvántartás vezetése Szociális igazgatás: - jegyzők szakmai irányítása, felügyelete, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - városi jegyzők műk. engedélyezési tevékenységének ellenőrzése (4 év) - felügyeli az önk-ok ellátási kötelezettségeit (kötelező feladatok, Sztk) - nyilvántartások vezetése, képzések

43 43 A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KIADÁSA (S ZMR.) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha a./ intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és b./ az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá c./ a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, v. olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. Formanyomtatványok elektronikus elérhetősége: (www.afsz.hu) szociális hatóságok, szolgáltatást fenntartók menüpontwww.afsz.hu A tanúsítványt minden esetben kap a szolgáltató, intézmény, ezt jól látható helyen ki kell függesztenie (2010. december 31-ig volt a határidő) Működési engedély nélkül működő szolgáltatások: (www.afsz.hu) szociális, gyermekvédelem menüpont!www.afsz.hu

44 44 A Z ELLÁTÁSI TERÜLET FONTOSSÁGA Tartalmilag más az ellátási terület az alapszolgáltatások és a bentlakást nyújtó ellátások esetében. - alapszolgáltatások esetében az ellátás igénybevételének a helyét is jelöli. Szmr.: Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy négy szomszédos - a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. Ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. Szmr.: Alapszolgáltatás nyújtása esetén a székhelynek, illetve telephelynek, nyitva álló helyiségeknek, jelzőrendszeres hsg. esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.

45 A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA Két esetkör: 1./ Az ok bekövetkezésétől számított egy hónapon belül (Szmr. 7.§ (2) a) Részletes felsorolás: - fenntartó adataiban való változás, - intézmény név,adószám, székhely, telephely változása, - közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás, - ellátási szerződés adataiban való változás, - be nem töltött férőhelyek megszüntetése, hsg esetén ellátható személyek számának, jelző hsg esetén kihelyezett készülékek számának csökkenés, ha intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár 2./ Módosítást megelőzően (minden, ami nem tartozik az 1. pontban) - naptári negyedévente 1x Főszabály: Fenntartóváltozás naptári évente 1x (régi és új fenntartónak együttesen kell kérnie.) Módosítási kérelemhez csak a változással összefüggő adatokat kell csatolni, az engedélyező hatóság is csak ezt vizsgálja. 45

46 46 B EJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Bejelentési kötelezettség: - változást követő 15 napon belül Esetei: a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy épületet (épületrészt) vont ki, a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén építési engedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett, az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik, feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé További eset: működési engedély visszavonására irányuló kérelmet alapszolgáltatás esetén legalább 2 hónappal a megszűnés előtt be kell jelenteni (hatóság+ ellátott/törvényes képviselő) - Szmr. 8.§ (3) bek.

47 ÉVI VÁLTOZÁSOK A kormányhivatalok megalakulása miatt a szakigazgatási szervek nevei változtak (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal –étkeztetés esetén, kistérségi népegészségügyi intézet- közeü-i körülmények) Ket. határidő változásai: munkanap helyett naptári napok (Pl. 22 munkanap helyett 30 nap) Ellenőrzés: módszertani intézmény szakvéleménye 30 napon belül az ellátottjogi képviselőtől adat, tájékoztatás kérhető legalább 15 napos, de legfeljebb 4 hónapos határidő megjelölésével kell felszólítani a fenntartót a hiányosságok, vagy a jogsértés megszüntetésére ha a NRSZH ellenőriz, a működést engedélyező szerv a soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított 2 éven belül kell lefolytatni.

48 48 7. S ZAKMAI PROGRAM Célja: meghatározza a jogszabályok, és egyedi sajátosságok alapján a szolgáltató/intézmény szakmai tevékenységét. Lényeg: a megvalósítás (tervezés, előkészítés nem releváns) Fontos a dolgozókkal, ellátottakkal való megismertetés Tartalmi előírásai szűkültek évtől a szolgáltatás célja, feladata: megvalósítani kíván program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek leírása más intézményekkel történő együttműködés az ellátandó célcsoport jellemzői a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, gondozási, fejlesztési feladatok az ellátás igénybevételének módja, a tájékoztatás helyi módja, jogok védelme Ellátási típusoknál (falugondnok, támogató sz.) hatályon kívül helyezték a speciális szabályokat.

49 49 A SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI megállapodások tervezete (kivéve népkonyha, családsegítés, utcai szociális munka, alacsonyküszöbű ellátás, általában a hajléktalan- ellátások) szakosított ellátás esetén a házirend tervezete, már működő intézmény esetén a házirend a szervezeti és működési szabályzat, illetve annak tervezete Nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak alakulását

50 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 50


Letölteni ppt "J OGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK, FELADATOK Nyíregyháza, 2011. február 15. Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések