Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE."— Előadás másolata:

1 A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

2 A B-sejtek hatása a természetes immunrendszerre: (humorális immunválasz)

3 Az Fc receptorok (FcR) az ellenanyag molekulák konstans régióját képesek megkötni antigén- kötés komplement kötő hely placentális transzfer kötődés az Fc receptorokhoz Az Fc receptorokat a szabad ellenanyag nem, csak az antigén/ellenanyag komplexe aktiválja

4 ellenanyag kötődve a komplex antigénhez ellenanyag Effektor sejt aktiválásFc-receptorok

5 Humán Immunglobulin Osztályok IgG - gamma nehézláncok IgM - mü nehézláncok IgA - alfa nehézláncok IgD - delta nehézláncok IgE - epszilon nehézláncok könnyűlánc típusok kappa lambda Izotípusok! ! Az Fc gamma receptorok(FcγR) csak az IgG izotípusú ellenanyagokat képesek megkötni Az Fc gamma receptorok(FcαR) csak az IgA izotípusú ellenanyagokat képesek megkötni Az Fc gamma receptorok(FcЕR) csak az IgE izotípusú ellenanyagokat képesek megkötni Az Fc receptorokat csak a megfelelő izotípusú ellenanyag aktiválja ! !

6 Szabad IgM pentamer (”csillag”) Antigénhez kötött IgM (”rák”) !

7 AZ ELLENANYAGOK EFFEKTOR FUNKCIÓI

8 Ellenanyag közvetített effektor funkciók: 1. Neutralizáció (variábilis domén) Fc rész: 2. Komplement aktiválás Opszonizáción keresztül: 3. Fagocitózis 4. ADCC (antitest függő celluláris citotoxicitás) ! !

9 NEUTRALIZÁCIÓ sejtkárosodás sejtvédelem

10 OPSZONIZÁLÁS OPSZONIN NÉLKÜL OPSZONINNAL IDŐ fagocitózis

11 sejten belüli pusztítás FAGOCITÓZIS fagocita baktérium LPS A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE (VAGY MÁS PATOGÉNT)

12 baktérium C-fehérjékbaktérium lízise gyulladás komplement függő fagocitózis KOMPLEMENT C3a KIS KOMPLEMENT-FRAGMENSEK GYULLADÁS A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

13 NK-SEJTEK vírussal fertőzött sejt NK-sejt fertőzött sejt lízise A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE Antibody Dependent Cellular Cytotoxicity (ADCC) Az ellenanyag kötődis a sejtfelszíni antigénhez Az NK sejtek receptorai érzkelik a kötött ellenanyagokat Az Fc-receptor keresztkötések aktiválják az NK sejt ölőmechanizmusait A célsejt apoptózissal elhal

14 AZ ELLENANYAGOK EFFEKTOR FUNKCIÓI PLAZMA SEJT NEUTRALIZÁCIÓ GÁTLÁS Baktérium kötődése az epitél sejtekhez Vírus kötődése a receptorhoz Bakteriáláis toxinok kötődése a célsejthez OPSZONIZÁCIÓ Az ellenanyag kötődése fokozza a fagocitózist Fc  R Fc  R CR1 Komplement C3b KOMPLEMENT AKTIVÁCIÓ Opszonizáció C3b által FAGOCITA SEJTEK BEKEBELEZÉS, LEBONTÁS NK-sejt aktiválás

15 A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS ÖLŐ MECHANIZMUSAI Fagocitózis, Patogén elpusztítása oldott anyagokkal (reaktív oxigén gyökök, NO, lebontó enzimek) -- gazdaszervezet károsítása Komplement aktiválás Természetes ölő sejtek aktiválása ! Minden mechanizmus fokozható ellenanyaggal !

16 Monocita/ makrofág DCHízó Sejt Granu locita NK sejtB-sejtT-sejtKomp lement Felis merés komm unikáci ó Effektor funkció neutralizáció Az effektor funkciók direkt szabályozásán kívül a plazmasejtek által termelt ellenanyag részt vesz: A természetes immunrendszer sejtjeinek aktivációjában (DC, makrofág, hízósejt, NK sejt, granulocita) antigén prezentációs folyamatokban

17 A T-sejtek hatása a természetes immunrendszerre: A T sejtek által termelt citokinek szabályozzák a természetes immunrendszer sejtjeinek aktivációját, differenciációját, elhelyezkedését

18 Makrofág aktiváció, fokozott intracelluláris ölő funkciók Komplement kötés, opszonizáció, fagocitózis

19

20 T-sejtek hatása a T-sejtekre A T-sejtek által termelt citokinek hatással vannak a többi T-sejt típus működésére

21 A CD4+ EFFEKTOR SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK KÜLÖNBÖZŐ CITOKINEKET TERMELNEK Gyulladási citokinek SEJTES IMMUNVÁLASZ Gyulladást csökkentő citokinek HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ IFNγ, IL-2, TNF-β/LT Th1 IL-2, GM-CSF, TNF-  Th0 IL-4, IL-5, IL-6, IL-10 Th2 IL-4IFNγ ! A különböző differenciált alakok által termelt citokinek a ‘saját’ differenciációjukat, aktivitásukat fokozzák, az ellentétes differenciációt gátolják !! !

22 A helper T-sejtek által termelt citokinek szabályozzák a citotoxikus T-sejtek működését A helper T-sejtek által termelt citokinek az antigén-prezentáló sejtek befolyásolásával szabályozzák a citotoxikus T- sejtek működését

23 A természetes immunrendszer és a T –sejtek hatása a B-sejtekre : T-dependens, illetve independens B-sejt aktiváció

24 Az antigén megkötése a B-sejt receptor által kiváltja 1.a B-sejt aktivációt 2.Az antigén felvételét (endocitózisát) és ezáltal MHCII általi prezentációját A prezentáció következtében ugyanazt az antigént felismerő B és T-sejtek válogatódnak ki. A T-sejtek segítő és túlélő jeleket biztosítanak a B-sejtek számára Antigén feldolgozás és bemutatás A T-sejtek antigén felismerése A B-sejtek antigén prezentációja !

25 Antigén prezentáció A poliszaharidok nem prezentálódnak! +++

26 B sejt epitópT sejt epitóp (B sejtek ismerik fel) fehérjék szénhidrátok lipidek DNS szteroidok stb. - mesterséges vegyület is lehet! szöveti vagy oldott (T sejtek ismerik fel) peptidek (8-23 aminosav) (szigorú méretbeli kötöttség!) APC által történő bemutatás szükséges (MHC) ! !

27 T independens válasz Komplement fragmansek, illetve a B-sejtek mintázat felismerő receptorai fokozzák a B-sejt aktivációt

28 B SEJT T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-1 T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-2 A B SEJTEK AKTIVÁLÁSA A T SEJTEK KÖZREMŰKÖDÉSE NÉLKÜL – „Tímusz independens antigének” Az antigén különböző részei a BCR-hez és más sejtfelszíni receptorokhoz (pl. LPS-kötő receptor /CD14) egyidejűleg kötődnek Sűrűn elhelyezkedő, ismétlődő, azonos epitópok (pl. szénhidrát komponensek a mikroorganizmusok falában) BCR keresztkötéseket hoznak létre B SEJT AKTIVÁCIÓ (extra aktivációs szignál)(szuper intenzív receptor aggregáció) !

29 Antigén determináns C3d A CR2 (CD21) KOMPLEMENT RECEPTOR A B – LIMFOCITÁKON KO-STIMULÁLÓ SZEREPET TÖLT BE ANTIGÉN CR2 /CD21 CD19 YYYY TAPA=CD81 Fokozott B-sejt aktiválás B-SEJT

30 A B-sejt aktiváció feltétele az antigén felismerése És: A T-sejtek ugyanazt az antigént (annak egy peptidjét) ismerjék fel Vagy patogén felismerő receptorok is aktiválódjanak Vagy komplement rendszer aktiválódjon A T-independens 2-es válasz kivételével az immunrendszer egy másik ágának megerősítő szignáljára van szükség a B sejt aktivációhoz

31 T-independens válaszok esetében, a T-sejt segítő szignál hiányában nem történik: Szomatikus mutáció Affinitás érés Izotipus váltás Memória A CSÍRAKÖZPONTBAN ZAJLÓ FOLYAMATOK T-SEJT FÜGGŐEK

32 TULAJDONSÁGOKTD- ANTIGÉNEKTI- ANTIGÉNEK Kémiai jellemzők fehérjék polimerek, poliszacharidok, glikolipidek, nukleinsavak Ellenenyag tímusz nélküli egérben nincsvan Ellenanyag T-sejt mentes sejtkultúrában nincscsökkent Izotípusváltásvanáltalában nincs Affinitásérésvannincs Memória B-sejtvannincs Másodlagos válasz: DTH indukálása vannincs !

33 A természetes immunrendszer hatása a T-sejtekre :

34 Antigén prezentáció A természetes immunrendszer legfőbb hatása a T-sejtekre az : Az antigén prezentáció mellett a természetes immunrendszer sejtjei által termelt citokinek, kemokinek szabályozzák a T-sejtek differenciációját, mozgását.

35 Endogén Ag AZ EXOGÉN ÉS ENDOGÉN ANTIGÉNEK FELISMERÉSE Exogén Ag Th Az exogén fehérjékből származó peptideket (extracelluláris saját, patogén, allergén) a II. típusú MHC molekulák kötik A CD4+ helper T-sejtek ismerik fel CD8 MHCI CD4 MHCII Az endogén fehérjékből (saját, vírus, tumor) származó peptideket az I. típusú MHC molekulák kötik Citotoxikus, CD8+ T-sejtek ismerik fel Tc ! !

36 Makrofág aktiváció IgG termelés A Th1 differenciáció kulcs lépése a makrofágok vagy DC-ek IL-12 termelése és az ezáltal kiváltott INFy produkció (NK, T-sejt) !

37 A Th2 differenciáció kulcs lépése az IL-4 termelés. A kezdeti IL4-et a hízósejtek illetve eozinofil granulociták termelik, majd a legfőbb forrás az Th2 T-sejt !

38 A Th17 differenciáció kulcs lépése DC-ek IL-1 és IL-6 termelése, a TGFb megjelenése. (valamint az IL-4 és INFy hiánya)

39 AZ I. TÍPUSÚ INTERFERONOK HATÁSAI A plazmacitoid dendritikus sejtek 1000-szer több I. típusú interferont termelnek, mint az egyéb sejtek (természetes interferon termelő sejtek, IPC) Vírus fertőzést követően a nyirokcsomók T-sejtes területein csoportosulnak Vírussal fertőzött sejt vírus IFN  és IFN  Minden sejtben a vírus replikációval szembeni rezisztenciát vált ki Fokozza az MHC-I expressziót és antigén feldolgozást Aktiválja a vírussal fertőzött sejtek NK sejtek általi pusztítását !

40 A természetes immunválasz hatása a természetes immunválaszra

41 fagocitózis sejten belüli pusztítás FAGOCITÓZIS fagocita baktérium LPS A TERMÉSZETES IMMUNITÁS MECHANIZMUSAI GYULLADÁS baktérium LPS citokinek neutrofil NK-sejt makrofág TNF IL-12 IFN  baktérium C-fehérjékbaktérium lízise gyulladás komplement függő fagocitózis KOMPLEMENT NK-SEJTEK vírussal fertőzött sejt NK-sejt fertőzött sejt lízise

42 NK-sejt IL-12 makrofág IFN  citokinek neutrofil TNF-  AKUT GYULLADÁS óra Plazma szint LPS (endotoxin) (Gram(-) baktérium) TNF-  IL-1  IL-6 A gyulladást kiváltó (pro-inflammatorikus) citokinek felszabadulásának kinetikája bakteriális fertőzést követően TNF-  IL-1  IL-6 Néhány óra AKUT FÁZIS REAKCIÓ Baktérium VESZÉLY JEL AKTIVÁCIÓ Makrofág PRR !

43 AZ I. TÍPUSÚ INTERFERONOK HATÁSAI A plazmacitoid dendritikus sejtek 1000-szer több I. típusú interferont termelnek, mint az egyéb sejtek (természetes interferon termelő sejtek, IPC) Vírus fertőzést követően a nyirokcsomók T-sejtes területein csoportosulnak Vírussal fertőzött sejt vírus IFN  és IFN  Minden sejtben a vírus replikációval szembeni rezisztenciát vált ki Fokozza az MHC-I expressziót és antigén feldolgozást Aktiválja a vírussal fertőzött sejtek NK sejtek általi pusztítását !

44 A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE TÉRBEN A patogének a bőrön, vagy a nyálkahártyákon át jutnak be a szervezetbe A bejutás helyén lépnek működésbe a veleszületett immunitás mechanizmusai Az adaptív immunitás a másodlagos immun- szervekben aktiválódik (APC-k!) Az adaptív immunitás effektor sejtjei és molekulái a véráram révén a fertőzött szövetekbe vándorolnak A veleszületett és a szerzett immunitás végrehajtó mechanizmusai szorosan együttműködnek a patogének elpusztítása és eliminálása érdekében.

45 A veleszületett immunitás mindenütt ható mechanizmusai (0-4 h) A veleszületett immunitás indukált mechanizmusai (4-96 h) A szerzett immunitás mechanizmusai (>96 h) Protektív immunitás Immunológiai memória Fertőzés Újrafertőződés Effektor sejtek vándorlása a fertőzés helyére Az antigén egy közeli másodlagos nyirokszervbe szállítódik Már meglévő, nem specifikus effektor sejtek általi felismerés Már meglévő, specifikus ellenanyagok és effektor T sejtek általi felismerés Memória B és T sejtek általi felismerés Felismerés, effektor sejtek aktiválódása Felismerés naív B és T sejtek által Gyors osztódás és differenciálódás effektor sejtekké A patogén eltávolítása Klonális expanzió és effektor sejtekké történő differenciálódás A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE IDŐBEN

46 Makrofág

47 Ér Csontvelő Őssejt PU-1 Szerv/szövetMakrofág populáció CsontOsteoclast Központi idegrsz. Microglia KötőszövetHistiocyta PlacentaHofbauer sejt VeseMesangialis sejtek MájKupffer sejtek PeritoneumPeritoneális makrofágok TüdőAlveoláris makrofágok BőrEpidermális és dermális makrofágok A makrofágok stromasejt funkciót is elláthatnak, ezáltal más sejtek differenciálódását segítve elő. Monocita Makrofág Szövetek szervek A MAKROFÁGOK KIALAKULÁSA

48 A MAKROFÁGOK RECEPTORAI, SEJTFELSZÍNI MOLEKULÁI LPS receptor (CD14) + TLR4 MHCI MHCII TLR – patogén mintázatok felsimerése CR1 (CD35) CR3 (CD11b/CD18) LFA1 (CD11a/CD18) Fc  RIII (CD16) Fc  RII (CD32) Fc  RI (CD64) Ag + IgG Komplex Opszonizált patgén felismerése Mannóz receptor Scavanger receptor peroxidáz hidroláz Komplement receptorok Opszonizált patgén felismerése ! !

49 Makrofág aktiváció, fokozott intracelluláris ölő funkciók Komplement kötés, opszonizáció, fagocitózis

50 Fagocitózis A mikróbák a fagociták receptoraihoz kötődnek A fagocita membrán körülöleli a mikróbát A mikróba a fagoszómába záródik Antitesttel opszonizált mikróba Mannóz receptor Mac-1 integrin Scavenger-receptor Lizoszóma Fagoszóma A mikróba elpusztítása A lizoszóma a fagoszómával egyesül, és a mikróba elpusztul

51 Baktériumok elpusztítása a sejtben Sejten kívüli baktériumölés Baktériumölés a fagolizoszómákban, lizoszomális enzimekkel Bekebelezett baktériumok ölése oxi-géngyökök és NO segítségével

52

53 Makrofágok aktivációja Aktivált makrofágok válasza Makrofág az emésztett mikróbával Kostimulátor molekulák ki- fejeződése nö- vekedik (pl. B7) Fagocitált mikróbák elpusztítása Citokinszekréció (TNF, IL-1, IL-12) MHC-molekulák kifejeződése nő

54 Aktivált makrofágok szerepe az immunválaszban Makrofág funkciók Szerepe az immunválaszban Reaktív oxigéngyökök és nitrogén-monoxid termelése, lizoszomális enzimek fokozott expresszója Citokintermelés: TNF-α, IL-1, IL-6, IL-12 MHC és kostimulátor molekulák fokozódó expressziója Mikróbák elpusztítása a fagolizoszómában Gyulladás, erek permeabilitása növekszik, leukociták toborzása, véralvadás, láz, Th1 polarizáció (IL-12) Fokozott T sejt aktiváció

55 IFN  IL-12 IL-18 Th 1 sejt NK sejt Gyulladásos citokinek Antimikrobiális anyagok Alternatív aktiváció: Mannóz receptor – endocitózis Th2 kemokinek NOS gátlás Szöveti regenerálódás IL-4 IL-13 Th 2 sejt Mikroorganizmusok TNF IL-6IL-12 IL-10 T sejt APC Inaktiváció Makrofágok aktivációja Gyulladási citokinek


Letölteni ppt "A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések