Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

(HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "(HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)"— Előadás másolata:

1 (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)

2 A B-sejtek recirkulációja antigén hiányában
(nyirokcsomó) B sejt a vérben T sejtes area B sejtes area Efferens nyirokkér

3 A keringő B sejteket az antigének tartják vissza a limfoid szervekben
B sejtek a HEV-en keresztül a nyirokcsomóba jutnak B sejtek gyors prolife- rációja Antigen az afferens nyirokéren át a nyirokcsomóba jut Y B sejtek elhagyják a germinális centrumot és plazmasejtté differenciálódnak GERMINÁLIS CENTRUM Átmeneti struktúra, gyors proliferáció

4 A B sejtek az FDC felszínén ismerik fel az antigént
Az antigén a follikuláris dendritikus sejtek (FDC) felszínéhez kötődik (FDC)  Az FDC-ek immun komplexeket kötnek (Ag-Ab)  Az antigén ingert követően 12 hónappal is kimutatható az FDC-ek felszínén  Egyetlen sejt sokféle antigént köthet Develop from fibroblast-like cells FDC fugg a TNFa, Lta, LTb jelenlététől This concept is being challenged now, and there has been some backtracking in the current text. It is possible that the FDCs provide persistent Ag to long-lived plasma cells. Az FDC felszínén az immunkomplexek un. iccosomákat képeznek, melyek leválhatnak és utána a környező GC B sejtek felveszik őket A B sejtek az FDC felszínén ismerik fel az antigént

5 „Nagy találkozás” a perifériás nyirokszervekben
Az antigént kötő B sejtek a T-sejt területen akadnak fenn Az antigént kötő B sejtek az aktivált T-sejtekkel lépnek kapcsolatba

6 A germinális centrum szerkezete
Szomatikus hypermutáció LZ FDC DZ LZ: világos zóna DZ: sötét zóna FDC: follikuláris dendritikus sejt

7 PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ
A B-sejt aktiváció fő lépései AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ FELISMERÉS Ea termelés Klonális szaporodás Segítő T Izotípus váltás Affinitás érés Memória B sejt

8 B sejt epitóp T sejt epitóp (B sejtek ismerik fel) fehérjék
szénhidrátok lipidek DNS szteroidok stb. - mesterséges vegyület is lehet! szöveti vagy oldott (T sejtek ismerik fel) peptidek (8-23 aminosav) (szigorú méretbeli kötöttség!) APC által történő bemutatás szükséges (MHC)

9 Antigén prezentáció A poliszaharidok nem prezentálódnak!

10 A B SEJTEK AKTIVÁLÁSA A T SEJTEK KÖZREMŰKÖDÉSE NÉLKÜL – „Tímusz independens antigének”
T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-1 T INDEPENDENS ANTIGÉN TI-2 B SEJT Az antigén különböző részei a BCR-hez és más sejtfelszíni receptorokhoz (pl. LPS-kötő receptor /CD14) egyidejűleg kötődnek Sűrűn elhelyezkedő, ismétlődő, azonos epitópok (pl. szénhidrát komponensek a mikroorganizmusok falában) BCR keresztkötéseket hoznak létre B SEJT AKTIVÁCIÓ (extra aktivációs szignál) (extenzív receptor aggregáció)

11 Antigén determináns C3d A CR2 (CD21) KOMPLEMENT RECEPTOR A B – LIMFOCITÁKON KO-STIMULÁLÓ SZEREPET TÖLT BE ANTIGÉN CR2/CD21 CD19 Y TAPA=CD81 Fokozott B-sejt aktiválás B-SEJT

12 Sziálsav, glikokonjugátumok, T sejt CD45
A B-SEJT RECEPTORON ÁT KÖZVETÍTETT JELET A CD22 NEURAMINSAV RECEPTOR GÁTOLJA Testi sejtek Baktérium Mannóz Sziálsav, glikokonjugátumok, T sejt CD45 B-SEJT Antigén CD22 ITIM/ITAM

13 polimerek, poliszachridok, glikolipidek, nukleinsavak
TULAJDONSÁGOK TD- ANTIGÉNEK TI- ANTIGÉNEK Kémiai jellemzők fehérjék polimerek, poliszachridok, glikolipidek, nukleinsavak Ellenenyag tímusz nélküli egérben nincs van Ellenanyag T-sejt mentes sejtkultúrában csökkent Izotípusváltás általában nincs Affinitásérés Memória B-sejt Másodlagos válasz: DTH indukálása

14 Az ABO vércsoport antigének szerkezete
O ANTIGÉN A ANTIGÉN B ANTIGÉN A fenotípusok kialakulását kodominánsan öröklődő specifikus enzimek irányítják.

15 Donorválasztás az ABO-vércsoport antigének alapján
Ma már csak elvi lehetőség, rutinban kizárólag csoport azonos (AB0 és Rh) vér transzfundálható! - + + + - - + + - + - + - - - - A vércsoport antigének ellen IgM antitest termelődik (bakteriális bélflóra antigénjeinek szerepe)

16 A hipermutációs folyamat aktivált T limfociták közreműködését igényli
A szomatikus hipermutáció affinitás éréshez vezet Clone 1 Clone 2 Clone 3 Clone 4 Clone 5 Clone 6 Clone 7 Clone 8 Clone 9 Clone 10 CDR1 CDR2 CDR3 6. nap CDR1 CDR2 CDR3 8. nap 12. nap 18. nap Hátrányos mutáció Előnyös mutáció Semleges mutáció Kisebb affinitás – Nincs klonális szelekció Nagyobb affinitás – Klonális szelekció Azonos affinitás – Nem hat a klonális delécióra A hipermutációs folyamat aktivált T limfociták közreműködését igényli A mutáció ‘hot spots’ (CDR régiók) körül halmozódnak, amit a kettős láncú töréseket követő hiba javító DNS repair enzim állít helyre

17 KÖNNYŰ LÁNC Könnyű lánc Diszulfid hidak Nehéz lánc VL CL
FR FR FR FR4 CDR1 CDR CDR3 Nehéz lánc VL CL FR FR FR FR4 CDR1 CDR CDR3

18 CDR2 H CDR1 CDR3 Antigén determináns CDR1 CDR3 CDR2 L A CDR1 és a CDR2 régiókat a V-gének kódolják A könnyűlánc CDR3 régióját a V és J gének kódolják A nehézlánc CDR3 régióját a V, D és J gének kódolják

19 AZ ELLENANYAGOK EFFEKTOR FUNKCIÓI
GÁTLÁS Baktérium kötődése az epitél sejtekhez Vírus kötődése a receptorhoz Bakteriáláis toxinok kötődése a célsejthez NEUTRALIZÁCIÓ Az ellenanyagok kis hányada PLAZMA SEJT OPSZONIZÁCIÓ Az ellenanyag kötődése fokozza a fagocitózist FcR FcR CR1 Komplement C3b KOMPLEMENT AKTIVÁCIÓ Opszonizáció C3b által FAGOCITA SEJTEK BEKEBELEZÉS, LEBONTÁS

20 Ellenanyagokkal és komplement faktorokkal opszonizált Epstein Barr Virus (EBV) elektromikrográfiás képe Negativ festésű EBV Ellenanyagokkal és komplement komponensekkel körbevett EBV Ellenanyagokkal körbevett EBV


Letölteni ppt "(HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések