Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora. 1. Zárthelyi dolgozat 1.Ismertesse Európa kulturális megosztódásait. (4 pont) 2.Ismertesse Arisztotelész világképét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora. 1. Zárthelyi dolgozat 1.Ismertesse Európa kulturális megosztódásait. (4 pont) 2.Ismertesse Arisztotelész világképét."— Előadás másolata:

1 Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora

2 1. Zárthelyi dolgozat 1.Ismertesse Európa kulturális megosztódásait. (4 pont) 2.Ismertesse Arisztotelész világképét. (10 pont) 3.Vázolja fel a mitikus világkép jellemzőit. (4 pont) 4.Ismertesse a zsidó kulturális áthagyományozás főbb jellemzőit. (2 pont) Max: 20 pont (1: -12; 2: 13-14; 3: 15-16; 4: 17-18; 5: 19-20)

3 ‘Seneca-portré’, i.e. 2. sz. Kallimakhosz

4 A hellenizmus fogalma (hagyományosan: ) - nyelvi azonosság - nemzetek fölötti közösség - a kultúrához való azonos viszony - a teljes mediterráneum területe

5 Dioszkoridész, De materia medica, 512. k.

6 A hellenizmus központjai Alexandria, Muszeion Eukleidész (i. e. 300 körül) Elemek Arkhimédész Erathoszthenész Kallimakhosz Arisztarkhoz, Eratoszthenész (püthagoreista hagyományok folytatói) Philinosz (a démokritoszi atomelmélet) Alexandriai természetbölcselőkre a kortárs filozófiák, mindenek előtt a sztoicizmus empirikus fölfogása hatott.

7 Pergamon Kósz Rodosz Athén Akadémia (529, Iustinianus) (alexandriai neolatonikus: 640) Lükeion

8 A hellenizmus szellemi áramlatai Elméleti kérdések helyett a gyakorlat felé fordul mindegyik irányzat Etikai jellegű megfontolások Önállósodás: „természettudomány, orvoslás, technika” Irányzatai: sztoicizmus szkepticizmus epikureizmus alexandriai természetbölcslete neoplatonizmus

9 A sztoicizmus jellemzői és képviselői Zénón ( ) Kleanthész ( Zeuszhoz írott himnusza:a természet szépségei) Epiktétosz Marcus Aurelius császár tanításuk lényege: az ember legfőbb java az erkölcsi jó (kalon) és a boldogság (eudaimónia), mely független az erkölcsön kívüli (adiaphoron) tényezőktől

10 A szkepticizmus jellemzői és képviselői Pürrhón (i. e. 360 – 270) Lariszai Philón (i. e ) Sextus Empiricus (II. század) sem az emberi ráció, sem az ember empirikus ismerete nem elég ahhoz, hogy a világot megismerjük az emberi életet nem lehet a világ racionális elrendezettségére alapozni. nincs természetfilozófia

11 Az epikureizmus jellemzői és képviselői Epikuroszról (Kr. e ) Titus Lucretius Carus (94-54): De rerum natura A szellemi gyönyör a bölcs rendíthetetlen lelki nyugalmában (ataraxia) a sors csapásait is elviselő fenséges nyugalomban határozható meg. Az öröm és a boldogság szoros összefüggésben van az erénnyel, mely a kellemes élet nélkül nem létezhet.

12 Az alexandriai természetfilozófia khalkédóni Hérophilosz (i. e. 270 körül) kószi Eraszisztratosz (i.e. 260 körül) gyakorló orvosok rodoszi Andrónikosz (i. e. 80 k.: Arisztotelész kiadása) Euklidész Elemekje (i.e. 300 körül) Arkhimédész (i.e ) Arisztarkhosz (i.e ) Apollóniosz (epiciklusos és excentrikus modell) Ptolemaiosz (2. század) kürénéi Eratoszthenész ( i.e. 275 –194)

13 Hadrumetum (Tunézia) 4. sz.

14 Az újplatonizmus és Plótinosz A platóni gondolatkörből átvették Egy, Szellem, Lélek az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos ennek következtében Isten önmagát gondolja el A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.

15 Hamáti zsinagóga, menóra, 4. sz.

16 alexandriai Philón (Kr. e Kr. u. 40.) - görög filozófia segítségével értelmezi a Bibliát - hatása volt a korai egyházatyákra - előfutárnak tekinthető Plótinosz ( ) -kettészakítja az érzéki és érzékfölötti világot, másfelől megkísérli áthidalni a szakadékot. -Az első neoplatonista

17 Hellenizmus és zsidóság Központok: Alexandria (hetvenes fordítás ) Jeruzsálem Róma

18 Ambrosius, 4. sz. Nicoletto, Semitecolo, freskó, 14. sz.

19 Szent Pál-monostor, (Vörös-tenger) 5. sz.


Letölteni ppt "Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora. 1. Zárthelyi dolgozat 1.Ismertesse Európa kulturális megosztódásait. (4 pont) 2.Ismertesse Arisztotelész világképét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések