Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Görög filozófia. Keleti filozófiák Indiai filozófia (brahmanizmus) Kínai filozófia (konfucianizmus, taoizmus) Buddhizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Görög filozófia. Keleti filozófiák Indiai filozófia (brahmanizmus) Kínai filozófia (konfucianizmus, taoizmus) Buddhizmus."— Előadás másolata:

1 Görög filozófia

2 Keleti filozófiák Indiai filozófia (brahmanizmus) Kínai filozófia (konfucianizmus, taoizmus) Buddhizmus

3 Görög filozófia Tartalom I.Hagyományos periodizálás II.Általános jellemzők III.A görög gondolkodás íve

4 I Korszakok Görög filozófia: •Preszókratikus filozófia •Klasszikus görög filozófia •Hellenisztikus filozófia

5 I A) Preszókratikus filozófia A kifejezés jelentése: „Szókratész előtti” Thálésztól a szofistákig A preszókratikus filozófia tematikus íve: a kozmológiától az emberi világi problémáihoz

6 I B) Klasszikus görög filozófia (Szókratész), Platón, Arisztotelész Rendszerszerű gondolkodás: metafizika, ismeretelmélet és etika összefonódása

7 I C) Hellenisztikus filozófia 1.Akadémia (platonikus iskola) 2.Lyceum (arisztoteliánus iskola) 3.Cinikus iskola 4.Epikureizmus 5.Sztoikus filozófia 6.Szkepticizmus 7.Újplatonizmus

8 I C) Hellenisztikus filozófia Az etika túlsúlyba kerülése Metafizika, ismeretelmélet háttérbe húzódik, mégis döntő hatást gyakorol az egyes iskolák etikai koncpecióira.

9 II Általános jellemzők A görög filozófia legfőbb jellemzői: •„Idea”: a tudás eidetikus jellege •„Logosz”: a tudás logikus, kifejtett jellege •„Eudaimónia”: a boldogság

10 II Idea és logosz Eidosz = kép, képmás, forma, idea (a szemlélhető lényeg, az értelmi belátás tárgya) Evidencia Logosz = értelem, ész, beszéd, mérték, arány (jelentésteli, értelmes, összefüggő gondolkodás és beszéd) Láttatás A kezdet: a geometria születése

11 II Idea és logosz Geometria: földmérés (geo: föld, metron: mérés) Babilónia, Egyiptom: •gyakorlati jelleg •tapasztalatokon alapuló fejlesztés Görögország: •elméleti jelleg (teória) •ideákon alapuló megismerés

12 II Idea és logosz „Theória” •nyugodt elidőzés valaminél •érdekmentes szemlélődés Thálész a gödörben

13 II Idea és logosz Ideákon alapuló elméleti megismerés 1)Idealizáció: típus és példány képzése 2)Az ideákon végzett absztrakt műveletek „Híd a Kwai folyó felett”: előzetes tervezés, modell

14 II Idea és logosz Ideákon alapuló elméleti megismerés 1)Idealizáció: típus és példány képzése •egyedi dolgok sokasága •a közös (egység)mozzanat kiemelése (típusképzés) •típus alapú meghatározás megfogalmazása (definíció)

15 II Idea és logosz Mi a közös a két csoportban?

16 II Idea és logosz 2) Az ideákon végzett absztrakt műveletek pl. számok összeadása, mérések és számítások A „logosz” szerepe: •levezetés és bizonyítás (logika)

17 II Idea és logosz Pithagorász tétele területekre (a derékszögű háromszög oldalaira szerkesztett négyzetek területére) Minden derékszögű háromszögre érvényes, vagyis minden szemléltető ábra: példány absztrakt formában: a 2 +b 2 =c 2

18 II Idea és logosz Pithagorász tételének bizonyítása szemléletes (eidetikus) formában:

19 II Idea és logosz Az idealizáció kiterjesztése bármely területre: i)fogalomképzés, konceptualizálás ii)a fogalmakon végzett műveletek: dialektika, argumentáció Az értelmes beszéd alapegységei: a fogalmak A fogalmakon végzett műveletek: dialektika (megvitatás, vita, diszkusszió) A forma tehát: dialógus

20 III A görög gondolkodás íve Preszókratikusok Szókratész Platón Arisztotelész és a hellenisztikus iskolák

21 III Szókratész Eidetikus (szemlélhető lényeg) és logosz (szabályvezette értelem) összefüggése történetileg: Szókratész és a szofisták Emberi dolgok, etika „Eudaimónia”: boldogság Vajon kiterjeszthető az idealizálás, a logikus kifejtés az emberi élet kérdéseire?

22 III Szókratész A szofisták: ellentétben a korai görög filozófia természetbölcseletével (fizikájával): az emberi dolgok (etika) A dialektika (a fogalmi műveletek) eidosz nélkül: •formalizmus (formális logikai bűvészkedés) •csűrés-csavarás (kidumálás) •gyakorlati célok (megnyerni a pert) Általánosságban: relativizmus

23 III Szókratész Másfelől: eidetikus (fogalmi) összefüggések, „bölcsességek” dialektika nélkül: pl. „A boldogsághoz vezető út a mértékletesség” Ám: hiányzik az igazolás, a bizonyítás

24 III Szókratész Vagyis: egyfelől: üres logosz (szofista beszéd) másfelől: fogalmi (eidetikus) összefüggések, bizonyítás nélkül (bölcselkedés) Szókratész kihívása: együtt a kettő!

25 III Szókratész Szókratész stratégiája: negatív és pozitív dialektika

26 III Szókratész Szókratész általános célja: megmutatni, hogy a szofisták realitivizmusa hamis, ellentmondásokhoz vezet, csak tudatlanságot leplez, másfelől, a bölcselkedés dialektika nélkül megalapozatlan

27 III Szókratész Negatív A delphoi orákulum: „Szókratész a legbölcsebb görög” Szókratész értelmezése: az egyedüli bölcs az, aki tudja magáról, hogy nem tud semmit. Bizonyítani tehát, hogy más sem tud semmit.

28 III Szókratész Szókratész negatív dialektikája tehát: bizonyítani, hogy a vitapartner, bár azt állítja magáról, hogy tud valamit, valójában nem tud semmit (nem bölcs, mert azt hiszi magáról, hogy tud, és nem tudja, hogy nem tud semmit) Célja: az ellentmondás felmutatása

29 III Szókratész (A negatív dialektika másik példája: Zénón paradoxonjai pl. Akhilleusz és a teknősbéka – a mozgás lehetetlenségának bizonyítására)

30 III Szókratész Szókratész pozitív dialektikája: A terület: az élet, az etika Szókratész tétele: vannak változatlan etikai elvek és törvények, vagyis önmagában vett értékek (vagyis a relativizmus hamis) A feladat így: megtalálni a definíciót, vagyis megadni a fogalmi meghatározást

31 III Szókratész A bizonyítás: megmutatni a definíciót, az eidoszösszefüggést: •mi a bátorság? •mi az igazságosság? •mi a jóság? •mi a szépség? •mi a tudás? A bizonyítás útja: dialektika

32 III Szókratész Etikai intellektualizmus A vétkek, a bűnök forrása = a megértés hiánya Aki tudja a jót, annak lelke olyan állapotban van, hogy képtelen a rosszra (Szókratész „lélekgondozása”) Megtudni, mi a jó: dialektika, közös erőfeszítés

33 III Platón Az átmenet Platón korai dialógusai: befejezetlenség (nincs definitív válasz) Másként, Szókratész öröksége: pozitívum nélküli negatív dialektika

34 III Platón A megoldás: Platón rendszere másként: az ideatan szemlélhető fogalmi lényegek összefüggő rendszere Rendszerszerű összefüggés: logikus kifejtés •ontológia •ismeretelmélet •etika

35 Platón

36 Tartalom 1.Előzmények 2.Platón ismeretelmélete 3.Az ideatan 4.Platón társadalomelmélete 5.Az utókor

37 Előzmények 1.Parmenidész és Hérakleitosz 2.Szókratész

38 Előzmények

39 Preszókratikus filozófia Preszókratikus filozófia: az „egy”, az „arkhé” (az őselv) kutatása A kérdésre adott válaszok azonban különböznek

40 Parmenidész Az Egy a lét, amely mozdulatlan (változatlan), tagolhatatlan, egészleges (A létező nem változhat, hiszen mi mássá válhatna, mint nem létezővé, ám ekkor megszűnne létezni, vagyis nem lenne többé létező.) Következmény: a változás csak látszat, a valóság változatlan. Az eleai Zénón indirekt érvelése: megmutatni, hogy a mozgás (mint a változás alapesete) lehetetlenség („a kilőtt nyíl nem mozog”, „Akhilleusz és a teknősbéka”)

41 Hérakleitosz Az Egy a mozgás, a változás (szimbóluma a tűz). (Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba) Következmény: a változatlanság csak látszat, a valóság változás. Ellenérv: a valóságról azt állítani, hogy örökösen változó ellentmondásos kijelentés (maga ez a kijelentés nem változhat, van tehát valami, ami változatlan)

42 Parmenidész öröksége Ha a változás csak látszat, akkor a változásról tanúskodó érzékszerveink nem a valóságot tárják fel. Ha viszont gondolkodva elhatolhatunk a változatlan léthez, akkor a valóság megismerésének útja az intellektusé.

43 Szókratész Szókratész, „a legbölcsebb görög”, hiszen tudja, hogy nem tud semmit Negatív dialektika: megmutatni, hogy a vitapartner álláspontja ellentmondásos (logosz), ő sem tud semmit, csak azt hiszi, hogy tud valamit Pozitív dialektika: megadni a definíciót (meghatározni az eidoszt)

44 Szókratész öröksége Negatív és pozitív dialektika egyesítése: eidosz és logosz Etikai intellektualizmus

45 Platón ismeretelmélete

46 Tudás és vélekedés Az ismeretelmélet egyik alapproblémája: meghatározni, mi az a tudás, különbséget tenni tudás és nem-tudás (vélekedés) között. Ennek egy lehetséges útja: a tudás és a vélekedés tárgyának megkülönböztetése

47 Platón tudásfogalma Lehet-e igaz ismeretünk olyan tárgyról, amely változik? Az igaz ismeret függ tárgyától, márpedig, ha a tudás tárgya változhat, akkor a tudás nem-tudássá válik. Ám igaz-e az az ismeret, amely hamissá válik? (Parmenidész érve: a lét nem változhat.) Nem: az igazság nem válhat hamissággá. Következésképp: a tudás tárgya csak valami olyasmi lehet, ami nem változik

48 Platón tudásfogalma Az érzékszervek szolgálnak ilyen tudással? Nem, egyik sem: az észlelhető világ folytonosan változik. Következik-e ebből az, hogy nincs olyan dolog, ami ne változna? Nem: a geometriai és aritmetikai összefüggések nem változó dolgok között állnak fenn. Ám biztos ez? Nézzük csak: íme, egy kör (tábla)

49 Platón tudásfogalma Erről a látható körről igaz az, hogy „középpontjától egyenlő távolságban elhelyezkedő pontok halmaza” és számos egyéb kijelentés, pl. „a középponton áthaladó egyenes a körön belül eső két része egyenlő hosszúságú”. Erről a körről igaz ez? Nyilván nem, mert ez a kör nem szabályos. Jó, rajzoljunk egy szabályos kört! Lehetséges ez? Talán igen, de még akkor sem jutottunk előbbre: a kör körvonala nem bírhat kiterjedéssel (hiszen ez esetben a vonal belső része közelebb lenne a középponthoz, mint a külső, s ezt kizárja a definíció). Vagyis, a körvonal nem lehet látható (hiszen, ami látható, kiterjedéssel bír), vagyis nem lehet olyan érzékelhető kört rajzolni, amelyre igaz lenne a tétel.

50 Platón tudásfogalma Ám ez esetben miről állítjuk, hogy „középpontjától egyenlő távolságban elhelyezkedő pontok halmaza”? A semmiről nem állíthatjuk, ennek valaminek kell lennie. Mi ez a valami? Azt mondjuk, a kör általában véve, „a” kör. Valamiről beszélünk tehát, valamiről ismereteket nyerünk, ami nem látható, nem érzékelhető, nem egyedi, hanem általános. Na és nézzük csak, valóban platóni értelemben vett igaz, azaz változtathatatlan ismerettel rendelkezünk róla?

51 Platón tudásfogalma Változhat „a” kör? Nem, hiszen ez esetben már nem kör lenne (mivé változhatna a kör, ha nem olyas valamivé, ami nem kör?) s ebben az esetben már nem is róla állítanánk valamit. Következésképp, az, amit a körről igaz módon állítunk, nem változhat meg, mivel tárgya változatlan valami.

52 Platón tudásfogalma És most gondoljunk csak bele: más a helyzet, ha „az” emberről, „a” szépségről, „a” piros színről állítunk valamit? Nem, és itt a kulcs: ezek az ismeretek változatlan, fogalmi természetű tárgyakra vonatkoznak, amelyek nem azonosak az észlelhető dolgokkal.

53 Az ideatan

54 Ideatan Az igaz ismeretek változatlan, fogalmi természetű tárgyakra vonatkoznak, amelyek nem azonosak az észlelhető dolgokkal. Ám ez esetben hogyan lehet igaz a kijelentés: ez az ember halandó? Ez az ember változik, most él, de majd meghal, rá ez az igazság nem vonatkozhat és mégis igaz rá. Hogyan lehetséges ez? Platón válasza: az egyedi dolgok, az érzékelhető világ „részesedik” azokban a tárgyakban, amelyekre tudásunk vonatkozik, másként, részesedik az ideákban.

55 Ideatan A tudomány, a megismerés nem más, mint az ideák kiemelése az észlelhető dolgokból és önmagukban való szemügyre vétele, kapcsolataik és összefüggéseik felfedése. Ennek útja: gondolkodás (intellektuális erőfeszítés). A „motor”: az Erósz, a vágy, amely mind előbbre és előbbre hajtja a filozófust a láthatótól a láthatatlan világ felé. S hogy miért?

56 Barlanghasonlat Platón metaforikus válaszai: a „barlanghasonlat” (tábla)

57 Barlanghasonlat A filozófus tehát visszatér a barlangba, hogy másokat is a felszínre emeljen. De hogyan juthatott ki először? Ha az ideákra vonatkozó tudás nem származhat az egyedi dolgok észleléséből sőt, csakis azért láthatunk valamit pirosnak például, mert megpillantjuk benne az ideát, akkor a tudás nem keletkezik, hanem eleve birtokoljuk.

58 Anamnészisz Ha viszont már eleve birtokunk az ideákról való tudás, akkor hogyan lehetséges, hogy nem emlékszünk rá és a barlang foglyai maradhatunk egész életünkre? Platón egyik válasza egy mítosz: testbe való születésünk előtt lelkünk már szemlélte szellemi szemekkel az ideákat, ám a születés pillanatában ezt elfelejtette. Csak az együttes erőfeszítés, hogy ismét megpillantsuk őket, segítheti hozzá a filozófust a visszaemlékezéshez.

59 Anamnészisz Platón érve az anamnészisz mellett: Ha keresünk valamit, például egy kérdésre a választ, nyilván nem tudjuk, mi a válasz, hiszen, ha tudnánk, nem keresnénk. Ám ha nem tudjuk, akkor honnan tudjuk mégis, hogy a helyes választ találtuk meg, amikor választ kapunk. Ha nem tudnánk már eleve a választ, nem is ismerhetnénk fel, hogy ő a helyes felelet a kérdésünkre. Eleve tudnunk kellett tehát.

60 Lélek és test Márpedig ebből az következik, hogy a lelkünk valami egészen másféle létező, mint az érzékszerveink együttese, vagyis a testünk, hiszen igaz válasz csakis valami nem-érzékire vonatkozhat. „A test a lélek börtöne”, hiszen beleszületve elfeledtük mindazt, amit már tudunk és belemerültünk az érzéki látszatok szövevényébe. S íme, itt a motor, az Erósz: a léleknek vissza kell emelkedni az érzékfeletti világba, hogy túl az érzéki látszaton megtalálja az igazságot.

61 Platón társadalomelmélete

62 Az ideális állam A filozófia, mondatja Platón Szókratésszel, „felkészülés a halálra”, a fenti értelemben: már itt a földön látnunk kell az odaátot. Jó, ez a filozófus útja, de mi a helyzet a többiekkel?

63 Az ideális állam Az ideális állam a földi közösségi lét mintaképe, amelyet intellektuális erőfeszítéssel pillanthatnak meg a filozófusok. Nézzük csak: az ideális társadalmi berendezkedés a demokrácia lenne? Szó sincs róla, hiszen ez nem igazságos! Az igazságosság az, ha egy egész minden része a maga dolgát végzi. Az élőlények szeme mást csinál, mint az emésztése, s ez a kulcs: ha minden szerv ugyanazt akarná csinálni, baj lenne. Mindenki végezze tehát a maga munkáját ám ez a helyzet a demokráciában? Nem éppen: mindenki szavaz, mindenki katonáskodik, mindenki adózik.

64 Az ideális állam Csakhogy szavazni (vagyis mérlegelni és dönteni) a gondolkodók képesek, harcolni a katonák, javakat termelni pedig a munkások képesek. Mindenki végezze hát a maga dolgát s a közösség így részesülhet az igazságosságban vagy, ami ugyanez, így érheti el a társadalom és a részét képező egyén a boldogságot. Azt pedig, hogy kinek mi „a maga dolga”, mi az erénye, az ideák összefüggése határozza meg. Lássuk, hogyan.

65 Az ideális állam Az emberi lélek három alapképessége: •gondolkodó lélekrész (erénye a belátás) •akaró lélekrész (erénye a bátorság) •szenvedő lélekrész (erénye a mértékletesség) Az ember csakis akkor boldog, ha az első lélekrész vezeti, mint egy ügyes kocsis, a másik kettőt, amelyek önmagukban olyanok mint a szekér elé fogott lovak, húznak, amerre látnak (el akarunk érni valamit, kerüljük a szenvedést) Akiben tehát a második és a harmadik dominál, jobban teszi, ha olyanra bízza magát, akiben az első, különben nem lehet soha boldog.

66 Az utókor

67 Közvetlen kritika Arisztotelész ellenvetései Az ideatan ellen: •a „harmadik ember” érv (az ideatan előfeltevései végtelen regresszust szülnek, egyébként már maga Platón megfogalmazza ezt mint problémát) •A változás problémájának megoldatlansága Az etikai intellektualizmus ellen: •az erény nem mértani közép két szélsőség között

68 Utóélet •Neoplatonizmus •A kereszténység és a platóni dualista emberfelfogás •A skolasztika univerzália-vitája •A totalitarizmus vádja

69 III Arisztotelész Az ideatan ellen: 1) a „harmadik ember” érv (az ideatan előfeltevései végtelen regresszust szülnek) 2) A változás problémája Arisztotelész megoldása: változtatni az alapképleten.

70 III Arisztotelész Ontológia és ismeretelmélet nem az idea (a szemlélhető lényeg) a lét alapja, hanem az egyedi dolgok A változás: szubsztancia és változó tulajdonságok A „logosz”: kategóriarendszer. Lét és beszéd egybetartozik.

71 III Arisztotelész Alapkategória (szubsztancia) és a kategóriák (állítmányok) bölcs (Szókratész) → F(a) A logikus beszéd és a valóság szerkezete azonos A tapasztalható változás nem látszat, az érzékelés nem csal, csak a dolgokról alkotott ítéletek lehetnek esetleg tévesek

72 III Arisztotelész Etika a boldogsághoz vezető út nem puszta intellektuális erőfeszítés, hanem praxis (tapasztalat) Phronészisz: a „közép” eltalálása

73 IV Hellenisztikus filozófia •Akadémia (platonikus iskola) •Lyceum (arisztoteliánus iskola) •Cinikus iskola •Epikureizmus •Sztoikus filozófia •Szkepticizmus •Újplatonizmus

74 IV Hellenisztikus filozófia Közös jegy: a boldogság (eudaimónia) nem a tényeken, hanem a tényekhez való hozzáálláson múlik gyakorlati filozofálás

75 IV Cinikusok Diogenész „Künösz” - kutya „cinizmus” Antiintellektualizmus „Performance”-ok (a piactéri eset) A boldogság: az egyszerű, természetes örömök élvezete Hozzállás: ne vedd el tőlem a napot!

76 IV Epikureizmus Epikurosz A „Kert” Előzmény: kürénéi iskola (Arisztipposz) Háromféle affekció i)fájdalom ii)semleges érzés iii)gyönyör (hédoné)

77 IV Epikureizmus Epikurosz Csak kétféle affekció i)fájdalom ii)gyönyör (hédoné) iii)Következésképp, ami nem fáj, már gyönyört ad. A boldogság: fájdalommentesség, mértékletes gyönyör „Carpe diem”, Hozzállás: ne csak betegségben érzed az egészség ízét!

78 IV Sztoikusok „Sztoa” – csarnok Boldogság: „apatheia”, szenvedélymentesség Metafizikai háttér: pneuma Makrokozmosz és mikrokozmosz Harmónia (flow) Fatalizmus

79 IV Sztoikusok „Harmadik Sztoa” Epiktétosz és Marcus Aurelius Hozzállás: „ahogy lesz, úgy lesz”

80 IV Szkeptikusok A boldogtalanság forrása: az ítélkezés A megoldás: az ítéletek felfüggesztése (epokhé) Hozzállás: „tartózkodom!”

81 IV Újplatonizmus Plótinosz Az érzékelhetőn túli lét elsődlegessége (platonizmus) A „barlangból” kivezető út nem az értelem útja, hanem az eksztázisé.


Letölteni ppt "Görög filozófia. Keleti filozófiák Indiai filozófia (brahmanizmus) Kínai filozófia (konfucianizmus, taoizmus) Buddhizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések