Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A test-lélek probléma a filozófiában Platón, Arisztotelész, Descartes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A test-lélek probléma a filozófiában Platón, Arisztotelész, Descartes."— Előadás másolata:

1 A test-lélek probléma a filozófiában Platón, Arisztotelész, Descartes

2 Platón lélektana – egy kis ismétlés Barlanghasonlat: –a testi valóság az árnyak világa, „valódi lényünk ellenben a lélek” –A test legfeljebb a lélek képmása, valójában a lélek nyűge és börtöne

3 Platón lélektana – egy kis ismétlés A kocsihajtó hasonlat (trichotomizmus) 1.A tulajdonképpeni isteni: az ész ( KOCSIHAJTÓ ) 2.Az érzéki világhoz tartozó, a nemes: a bátorság ( ENGEDELMES LÓ ) 3.Az alacsonyrendű, mert ellenkező: a vágyakozás ( ÖNFEJŰ LÓ )

4 Platón lélektana Trichotomizmus (hármas felosztás) 1.Az értelmi lélek (szellemi lélek): a)képessége a gondolkodás, b)a másik két lélek irányítója c)halhatatlan, mert rokona az ideáknak 2.A vágyódó lélek a legalacsonyabb rendű 3.Az érzelmi lélek: a)Az előző kettő között közvetít (1 → 2)

5 Abszolútum, idea Lét, világÉn, lélek METHEXISZ ANAMNÉSZISZ TAPASZTALAT Ha bekövetkezik a katharszisz, (kijutás a barlangból ) Démiurgosz Platón lélektana – egy kis ismétlés

6 A tapasztalás magyarázata: –A lélek „az oszthatatlan és a testi világbeli osztható között” áll Következésképpen a valóság benne tükröződik Ebből adódóan képes megismerni a létezőket

7 Platón lélektana Az anamnészisz magyarázata –A lélek születése után kilencszer dönt sorsáról –Aztán visszatér a csillagra amelyről származik („..nem földi, hanem égi plánták vagyunk…”) –Ezt követően kezdődik minden elölről A lélek tehát individuális valóság. Saját személyiséggel rendelkezik.

8 Platón lélektana És a szabad akarat? „Nem titeket fog a démon kisorsolni, hanem ti fogtok maga- toknak démont választani” Mindenki maga választja élet- formáját, sorsát, amely mellett aztán kényetlen-kelletlen ki kell tartania. Az ember célja így mi lehet? „…lehetőség szerint legyünk hasonlóak az istenséghez…” „…akkor hasonlítunk hozzá a legjobban, ha példájára mi is a lehető legjobban igazságosak leszünk…”

9 Arisztotelész lélektana - egy kis ismétlés

10 Arisztotelész lélektana „A léleknek tehát szükségképpen abban az értelemben kell szubsztanciának lennie, hogy ő a potenciálisan élettel bíró természeti test formája. Mármost a szubsztancia teljesültség. A lélek ilyen testnek a [be]teljesültsége. [...] Ez [ti. a lélek mint szubsztancia] az ilyen és ilyen testnek a mivolta [valósága], akárcsak ha valamely szerszám – például a balta – természeti test volna. Ennek ugyanis a balta volta lenne a szubsztanciája, s ez lenne a lelke is. Ha tőle különválnék, nem volna balta többé […] Ám a lélek nem ilyesféle testnek a mivolta és szabályszerűsége, hanem egy meghatározott természeti testé, amely önmagában bírja mozgásának és nyugalmának okát” (A lélekről, 412a-b)

11 Arisztotelész lélektana A lélek cél-ok: „[…] mert miként a gondolat, a természet is valamiért cselekszik, s ez a célja az élőlényekben a lélek. A test minden része a lélek eszköze, tehát őérte létezik.” (A lélekről, 415b)

12 Arisztotelész lélektana A lélekrészek 1.Tenyésző, vagy növényi lélek (feladata a táplálkozás és a nemzés) 2.Érző vagy gerjedő lélek az állatoknál (funkciója az érzékelés) 3.Az Ész-lélek, vagy szellemi lélek – csak az embernél

13 Arisztotelész lélektana Az ember lelke Alogon: nem tudatos részLogosz – a tudatos rész Érzelmek, szenvedélyek: harag öröm fájdalom vágy Képességek és készségek Szilárd alapmagatartások: erények bűnök

14 Arisztotelész lélektana A lélekkel rendelkező lény a mozgás és az érzékelés képességé- ben különbözik a lélektelentől. A logosz Befogadó szellem (anyag, potencialitás) A gondolkodás tárgyait forma szerint fogja fel. Alkotó szellem (forma, aktualitás) A lélek aktivitásának mindent mozgató elve Nem kötött a testhez, ezért halhatatlan. Mivel a gondolkodás az érzékeléssel való összekapcsolásból keletkezik, a szellem a halál után már nem individuális létező többé mint Platónnál.

15 Descartes lélektana 1.kiindulópont: a valódi szubsztancia az, ami létében nem szorul rá semmi másra: ez pedig egyedül Isten 2.kiindulópont: minőségi különbség van az érzéki észlelés (ez az anyagi szubsztancia tulajdonsága), és a fogalmi gondolkodás között (ez a szellemi szubsztancia tulaj- donsága) Következésképpen: 1.A szubsztanciának két fajtája van: - res extensa (kiterjedt szubsztancia) – a testi világ - res cogitans (gondolkodó szubsztancia) – a szellemi világ 2.A res cogitans nem finom atomokból álló „étertest”, vagy testetlen, de anyagi létező (Platón, Arisztotelész)

16 Descartes lélektana A res extensa –valamennyi test része ennek A res cogitans –valamennyi lélek része ennek

17 Descartes lélektana A kettő egysége? – párhuzamossága? –a két valóság annyira különbözik egymástól, hogy egymás mozgásának nem is lehetnek okai –a test és lélek (Ember) nem szubsztanciális egység Problémák: 1.Hogyan történik akkor a megismerés (érzéki észlelés hogyan vált át fogalmi gondolkodássá, ha nincs közöttük „átjárás”? 2.A lélek rezdülései (pl. ijedtség) miként és miért okoz testi tüneteket (pl. heves szívdobogás)? Descartes később elismerte a test és lélek kölcsönhatását, de továbbra is tagadta az ember szubsztanciális egységét.

18


Letölteni ppt "A test-lélek probléma a filozófiában Platón, Arisztotelész, Descartes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések