Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Görög fizikusok. Pergai Apollóniosz: (kb. i. e. 265 – i. e. 190) görög matematikus és csillagász. A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Görög fizikusok. Pergai Apollóniosz: (kb. i. e. 265 – i. e. 190) görög matematikus és csillagász. A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában."— Előadás másolata:

1 Görög fizikusok

2 Pergai Apollóniosz: (kb. i. e. 265 – i. e. 190) görög matematikus és csillagász. A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is. Apollóniosz munkájára nagy mértékben támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.

3 Arisztotelész: (ógörögül: Αριστοτέλης); Kr. e. 384 – Kr. e. 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai és irodalmi művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón fejedelem és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is. A Metafizika könyv 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be (meta ta phüzika). Innen ered a metafizika tudományának a megjelölése, amely azt vizsgálja mi van a természet mögött. Ezekben a művekben Arisztotelész a tudásnak azt a formáját keresi ami a legalkalmasabb a a bölcsesség névre.

4 Arkhimédész: (görög: Αρχιμήδης) (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai) természettudós, ókori szicíliai matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus. Néhány matematikatörténész őt tartja a legnagyobb ókori matematikusnak, Carl Friedrich Gauss a három legnagyobb között tartotta számon. Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart — korábban a parasztok vödrökkel húzták föl a vizet a kutakból. Szürakuszai védelmére állítólag olyan gépezeteket tervezett, amelyek egész hajókat emeltek fel kötelekkel (legénységükkel és a rakománnyal együtt). Ehhez alighanem az általa feltalált csigasort használhatta. A legenda szerint egy római támadást úgy hiúsított meg, hogy tükrökkel felgyújtotta a támadó hajók vitorláit. Kérdéses hogy a kor műszaki színvonalán ez lehetséges volt-e: síktükröket nagyon nehéz lett volna összehangoltan mozgatni, állítható fókuszú homorú tükör pedig még nem volt.

5 Diophantosz: ( 3. század) görög matematikus Alexandriából származott, és arab hagyomány szerint Julianus Apostata római császár idejében élt. Az ókori görög matematika utulsó nagy képviselőjeként korának híres problémamegoldója volt. Munkásságáról: A görög matematikusok közül az egyenletekkel való foglalkozásban ő volt az egyik legkiemelkedőbb. Fő műve az Arithmetica, amely eredetileg 13 könyvből állt, de "csak" 6 élte túl a történelem viharait. A többi kötet vélhetően az alexandriai könyvtár pusztulása idején Julius Ceasar és Kleopatra harcainak következtében semmisült meg. A megmaradt 6 kötetben 189 feladat és azok megoldásai szerepelnek.

6 Eratoszthenész (görögül Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész. Irigyei eleinte „Bétának” hívták, arra utalva, hogy sok mindennel foglalkozik ugyan, de mindenben csak a második legjobb tud lenni (a görög ábécében a béta a második betű). Később tisztelői inkább az öttusázó atlétát jelentő „Pentatlosz” ragadványnéven emlegették sokoldalúságáért. Fő matematikai munkájának, a Platónikosznak egy rövid kivonatát ismerjük szmürnai Theóntól. Sikerrel foglalkozott a kockakettőzéssel (déloszi probléma), és eszközt is készített annak megoldására. Ezt a sikerét az alexandriai Ptolemaiosz-templomban elhelyezett márványtáblán versben és prózában is megörökítette; az eszköz bronzmakettjét a tábla fölött helyezte el. Hatékony módszert talált fel nem túl nagy sokaságokból a prímszámok kiválogatására; ezt az eljárást róla nevezték el Eratoszthenész szitájának. Peri mezotéton című, a különböző középértékek elméletével foglalkozó művéről csak Papposztól tudunk

7 Euklidész vagy Eukleidész (Kr. e. 300 körül született): görög matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek. Platón akadémiáján tanult Athénben. Az alexandriai matematikai iskola megalapítója. Ő a híres ókori matematika(tan)könyv, az Elemek (Στοιχείa, Sztoikheia) szerzője, amelyben összefoglalta a matematika alapjait (euklideszi geometria). Noha az Elemekben bemutatott eredmények nagy része más matematikusoktól származik, Euklidész nagy érdeme, hogy egységes, logikailag összefüggő szerkezetben mutatta be őket. Azonkívül, hogy néhány hiányzó bizonyítást is elvégzett, Euklidész szövege tartalmaz számelméleti valamint térmértani részeket is. Az Elemekben bemutatott geometriai rendszert sokáig úgy tekintették, mint „a” geometriát. Manapság mindenesetre euklidészi geometriának nevezik, megkülönböztetésképpen az úgynevezett nem-euklidészi geometriáktól, amelyeket a 19. században fedeztek fel.

8 Szamoszi Püthagorasz (görögül: Πυθαγόρας, latinosan Pythagoras; a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz, Kr. e. 582 – 496) jón származású antik görög filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli (bár ezt minden bizonnyal nem is ő fedezte fel és bizonyította először.) A püthagoreus filozófia számára a legfontosabb (és tulajdonképp az egyetlen) tudomány a matematika volt: azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtezik. „A számok atyja” néven is emlegetett filozófus életét kevéssé ismerjük, mert bár jelentős hatással volt a preszókratikus kor görög filozófiájára az i. e. 6. században, már életében legendák és mítoszok övezték. Ezek terjesztéséhez a püthagoreusok is hozzájárultak, mivel afféle félistenként tisztelték Mesterüket.

9 Milétoszi Thalész (Milétosz, Kb. Kr. e. 624 – 546.). A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a milétoszi iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus, azaz olyasvalaki a dolgok összességének mint egésznek a természetét kutatta. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt. Thalész egy fölfedezése a háromszögek hasonlóságával kapcsolatban:. Neki tulajdonítják a szög fogalmának bevezetését és a csúcsszögek egyenlőségének belátását. Hasonlóképpen ő látta be, hogy két háromszög egybevágó, ha megegyezik egy oldaluk és az azon fekvő két szög. Megállapította, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalész-tételt. Ennek nyomán a valamely szakasz köré rajzolt kört (azt a kört, aminek az adott szakasz az átmérője) a szakasz Thalész-körének nevezzük. A francia tankönyvek a hasonló háromszögek tételét nevezik Thalész tételének.


Letölteni ppt "Görög fizikusok. Pergai Apollóniosz: (kb. i. e. 265 – i. e. 190) görög matematikus és csillagász. A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések