Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

13. tétel. 13. Önnek szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként ismernie kell a munkavédelemre, az egészség- és balesetvédelemre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "13. tétel. 13. Önnek szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként ismernie kell a munkavédelemre, az egészség- és balesetvédelemre."— Előadás másolata:

1 13. tétel

2 13. Önnek szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként ismernie kell a munkavédelemre, az egészség- és balesetvédelemre valamint a környezetvédelemre, vonatkozó előírásokat. Példákkal alátámasztva ismertesse ezeket! A munkáltató egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatai A munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatai A munkahely biztonságával kapcsolatos előírások A kéziszerszámok biztonságával kapcsolatos előírások A gépek és elektromos berendezések biztonságával kapcsolatos előírások A kockázatelemzés, kockázatértékelés A foglalkozás-egészségügy A munkahigiénia A munkalélektan A környezetkárosító, környezetszennyező anyagok használatának rendje A környezetkárosító, környezetszennyező technológiák alkalmazásának módjai A hulladékgazdálkodás

3 3.1 A munkáltató egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, rendszeres ellenőrzése. Minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására

4 A munkáltató (munkaadó) kötelességei: – munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, – szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, – a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, – rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni,

5 A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére. A tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni. Biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. Ellenőrizni használatukat.

6 Teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.

7 Munkavédelmi oktatás megszervezése, az ott elhangzottak betartatása, ellenőrzése. Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató: o a munkavállaló munkába állásakor, o munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, o munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, o új technológia bevezetésekor.

8 13.2 A munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatai A munkavállaló kötelességei: – munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, – munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, – a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, – rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, – stb.

9 A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy: csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát; munkatársaival együttműködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

10 A munkavállaló kötelességei Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ellátni a munkafeladatokat. Munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásoknak megfelelően eljárni. Munkaeszközt, egyéni védőeszközt, munkahelyet rendeltetésszerűen használni. A munkavédelmi előírásokat elsajátítani, alkalmazni. Előírt orvosi vizsgálaton részt venni. Munkáltatóval együttműködni. Biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától tartózkodni. A munkatársakat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat veszélyeztető magatartást nem tanúsítani, biztonságukat segíteni.

11 13.4 A kéziszerszámok biztonságával kapcsolatos előírások A kéziszerszámok megválasztása A kéziszerszámok használat előtti ellenőrzése A kéziszerszámok használata A kéziszerszámok tárolása, szállítása A kéziszerszámok időszakos ellenőrzése

12 A kéziszerszámok megválasztása: a munkafolyamathoz illeszkedő, megfelelő méretű, és minőségű szerszámot kell választani. A kéziszerszámok használat előtti ellenőrzése: használat előtt meg kell győződni a szerszám működőképességéről. Arról hogy az a célzott munka végzésére műszaki állapotánál méreténél fogva alkalmas-e. Ha a szerszám alkalmazásához különleges szakképesítés van előírva, a szerszámot csak az ilyen szakképzettséggel rendelkező személy használhatja. Amennyiben védőfelszerelés szükséges a szerszám használatához, anélkül nem kezdhető meg a munka a szerszámmal. A kéziszerszámok használata: a szerszámot csak a kijelölt munkafeladatra szabad használni és figyelembe kell venni az adott szerszámmal kapcsolatos használati előírásokat és munkavédelmi szabályokat. A kéziszerszámok tárolása, szállítása: amennyiben ilyen célra rendelt tárolótok vagy táska tartozik az adott szerszámhoz, azt kizárólag abban kell tárolni és szállítani. Egyéb esetben annak tárolása és szállítása csak olyan módon történhet, hogy az sem személyben, sem a tárgyi környezetben kárt ne okozzon, a szerszám ne sérüljön meg. A kéziszerszámok időszakos ellenőrzése: az adott szerszámhoz tartozó szabványok szakmai előírások szerinti műszaki biztonsági előírások szerint kell az időszakos vizsgálatot elvégezni, és azt megfelelően dokumentálni.

13 13.5 A gépek és elektromos berendezések biztonságával kapcsolatos előírások A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is. A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése.

14 Villamosság biztonságtechnikájának területeit, amelyek a következők: villamos berendezések létesítése, kezelése, érintésvédelem, villamos berendezések üzemeltetése, szerelése, villámvédelem.

15 Alapfogalmak: Villamos berendezés a különbözőgyártmányok (villamos gépek, vezetékek stb.) egymással és a tápláló áramforrással áramkörileg összeszerelt együttese. Tehát egy gép, készülék, vezeték önmagában még nem villamos berendezés. Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására alkalmas, és a villamos energiát e berendezés céljára előállítja, szállítja, ill. elosztja (pl. erőművek, transzformátorok). Az erősáramú berendezések célja magának az energiának a szállítása, ill. más energiafajtává való átalakítása (pl. díszvilágítás). A gyengeáramú villamos berendezés a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem jelátvitelre használja (pl. hírközlő berendezések, számítógép). Az információátvitelnél alapfeltételként jelentkezik a torzításmentesség. Nagyfeszültségű a berendezés, ha vezető között a névleges feszültség (váltóáram esetén a feszültség effektív értéke) 1000 V-nál nagyobb, vagy közvetlenül földelt berendezés esetén a névleges feszültség a földhöz képest 600 V-nál nagyobb Kisfeszültségű a berendezés, ha vannak olyan vezető,i amelyek között a névleges feszültség 50 V-nál nagyobb és 1000 V-nál kisebb. Törpefeszültségű a berendezés, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége egymás közt, vagy a földhöz képest 50 V-nál nagyobb.

16 A villamos áram élettani hatásai Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A villamos áram vegyi, hő mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását. A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet. A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás (Joule-hő), valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.

17 HEFOP Az áram hatásai I.Hőhatás, fényhatás. Joule-törvény. alkalmazás: vasaló, izzó, hegesztő, rezsó II.Mágneses teret, ezáltal erőt (nyomatékot) létrehozó hatás. Laplace-törvény. alkalmazás: villamos műszerek, gépek. III.Vegyi hatás. Faraday-törvények. alkalmazás: elektrolízis alumínium gyártás, galvanizálás során, akkumulátorok, szárazelemek. IV.Élettani hatás. Hasznos: gyógyászatban (fizikoterápia, pacemaker, EKG). Káros: áramütés.

18 A villamos áram élettani hatása a váratlan áramütés eredménye, és ez nagymértékben függ: az egyén egészségétől. az áramerősségtől, a feszültség nagyságától behatás időtartamától az áram útjától az áram nemétől az áram frekvenciájától az emberi test ellenállásától.

19 13.6 A kockázatelemzés, kockázatértékelés Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége. Kockázatértékelés: Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan végezni kell.

20 Mikor kell kockázatértékelést végezni Első alkalommal Indokolt esetben: – Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag, munkaeszköz stb.). – Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése alkalmából. Soron kívül: – Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Évenként felül kell vizsgálni.

21 13.7 Munkaegészségügy A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása. A foglalkozás-egészségügy feladata a káros munkakörnyezet okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, ill. igénybevételek vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése.

22 13.8 A munkahigiénia: A munkahigiénia az egészséges munkakörülmények megteremtését, a foglalkozási ártalmak tanulmányozását és elhárítását önmagában nem, csak a foglalkozás-egészségüggyel következetesen együttműködve képes megvalósítani, ill. a felmerülő problémát kezelni. A munkahigiénia feladatai a következők: · az egészséget nem károsító határértékek kidolgozása, · a munkakörnyezeti kóroki tényezőket kimutató módszerek kidolgozása, · a létesítések tervezési szakaszában a várható egészségkárosító kockázatok felmérése, · a munkakörnyezeti változások minőségi és mennyiségi jellemzése, · megelőzési stratégia kidolgozása, ·

23 13.9 Munkalélektan: A munkalélektan az embereknek a munkához való viszonyából fakadó lélektani törvényszerűségeket kutatja a kedvezőbb munkahelyi légkör kialakítása érdekében.

24 13.10 Környezetszennyezés… A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel- változást és minőségromlást okozó anyag.

25 13.12 Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást együttesen hulladékgazdálkodásnak nevezzük

26 A hulladék keletkezésének megelőzése, a hulladék mennyiségének csökkentési lehetőségei : Megelőzés: tiszta technológiák, tiszta termelés Hasznosítás: szelektív hulladékgyűjtés hasznosító technológiák kifejlesztése A hulladék hasznosításával előállított termékek piacának megteremtése A lerakásra kerülő hulladékok csökkentése: a hulladék hasznosíthatóvá tétele fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal a lerakásra kerülő hulladék csökkentése fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal

27


Letölteni ppt "13. tétel. 13. Önnek szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként ismernie kell a munkavédelemre, az egészség- és balesetvédelemre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések