Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Készült Demeter Krisztina diáinak a felhasználásával JUST-IN-TIME és „társai”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Készült Demeter Krisztina diáinak a felhasználásával JUST-IN-TIME és „társai”"— Előadás másolata:

1 1 Készült Demeter Krisztina diáinak a felhasználásával JUST-IN-TIME és „társai”

2 2 Gondolatmenet JIT definíció Miért is kell? Alapelvek Összetevők Kérdőjelek és ellenérvek MRP és JIT összevetése JIT a gyakorlatban

3 3 A JUST-IN-TIME (ÉPPEN IDŐBEN) FOGALMA Szűkebb értelemben: módszer, melynek segítségével az anyagok és szerelvények a megfelelő időben a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak. Tágabb értelemben: működési filozófia, mely az értékelőállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése mindennemű pazarlás kiküszöbölésével.

4 4 JIT?

5 5 Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra? A raktár: az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál árukészletet halmoz fel az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást (Erőforrásigény-kiegyenlítő politikák (kapacitás ás készlet alapú)

6 6 A raktározás és a logisztika kapcsolata EllátásTermelésElosztás Nyersanyag kitermelés Fogyasztók Piac Információáramlás Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk Hulladék feldolgozás

7 7 Készletezés: Túl sok pazarlás! Ostorcsapás

8 8 A JIT-Just In Time (éppen időben) koncepció A JIT koncepció két alapvető fogalmat egyesít: egy irányítási filozófiát és annak realizációját, a Kanban rendszert. A JIT filozófia lényege annak a célnak az elérése, hogy az ütemezett kiszállításhoz szükséges elemek a kívánt minőségben és mennyiségben a felhasználás időpontjára kerüljenek legyártásra vagy beszerzésre. A JIT megközelítés bevezetésének fő szempontjai a következők: A piaci igények és a terméktervezés koordinációja Alkatrészcsoportok definiálása A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz

9 9 A piaci igények és a terméktervezés koordinációja A moduláris elemekből építkező terméktervezés gyártási önköltség csökkenthető, ha a végtermékek sokfélék is, csoporttechnológia alkalmazása gyártókapacitás rugalmasan alkalmazkodhat a változó vevői igényekhez, termékek körének racionalizálását is jelenti.

10 10 Alkatrészcsoportok definiálása Termékcsoportok létrehozása azt jelenti, hogy a gyártás-előkészítés a gyártandó termékek csoportjai figyelembevételével készül el, termékcsoportok azonos cellákon, gyártósorokon kerülhetnek megmunkálásra, lecsökkennek az ismétlődő tervezési tevékenységek, egyszerűsödnek az anyagmozgatási feladatok, illetve gyártása egyetlen munkacsoport irányítása alatt, a felelősség megosztása nélkül elvégeztethető.

11 11 A nyersanyag- és alkatrész- beszállítók viszonya a gyárhoz A JIT nagyon szigorú szállítási fegyelmet követel. A feltételeket teljesíteni lehessen, a partner cégeknek is folyamatosan informálni kell a várható igények alakulásáról, a várható termékváltásokról és minden olyan tényről, amely befolyásolhatja szállítókészségüket.

12 12 A JIT ALAPELVEI 1. pazarlás kiküszöbölése 2. folyamatos fejlesztés (kaizen) 3. egyszerűség, átláthatóság

13 13 Selejt Átállítási idő Késett szállítás Minőségi probléma Folyamat állásidő Selejt Átállítási idő Késett szállítás Minőségi probléma Folyamat állásidő Készletszint 1. ALAPELV: A PAZARLÁS KIKÜSZÖBÖLÉSE

14 14 A PAZARLÁS FORRÁSAI Pazarlás Többlettermelés Várakozás Szállítás Folyamatok Készletek Mozdulatok Hibás termékek Tárolási költség, veszteség Lekötött tőke Rugalmatlanságot okoz

15 15 2. ALAPELV: A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS (KAIZEN) Forrása: tevékenységet ellátó munkások Fejlesztés kis lépésekben (beruházások között) Alacsony beruházási igény Nem szükséges a 100%-os megoldás! Motiválás

16 16 3. ALAPELV: EGYSZERŰSÉG, ÁTLÁTHATÓSÁG Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Az 5S elemei: SEIRI: Szükségtelen dolgok eltávolítása – válogatás SEITON: Szükséges dolgok rendezése – rendszerezés SEISO: Szennyeződések megszüntetése – tisztítás, karbantartás SEIKETSU: Szabványok kialakítása – szabványosítás, felülvizsgálat SHITSUKE: Személyes példamutatás, képzés – önfegyelem, fenntartás Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredényez a minőség folyamatos javulása mellett.

17 17 A JIT ÖSSZETEVŐI 1. termelésszervezés 2. minőségközpontúság 3. munkaerő-menedzsment 4. beszerzés-beszállítás

18 18 1. TERMELÉSSZERVEZÉS átállítási idő, kis sorozatok (SMED – single minute exchange of dies) Rugalmas gyártórendszerek üzemberendezés termeléstervezés és –irányítás termelés kiegyensúlyozása anyag- és információáramlás kanban-rendszer megelőző karbantartás

19 19 A JIT üzemirányító rendszere a Kanban rendszer A Kanban rendszert olyan gyártósorokon lehet alkalmazni, ahol a termelés mennyisége a közepes sorozatgyártás ('batch production') alsó határa és a tömeggyártás ('mass production') közé esik. A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt. A húzó típusú gyártásirányítás lényeges vonása a decentralizált vezérlés. A gyártósor állapota nem irányítható globálisan, hanem kizárólag a gyártási alapegységeknek tekintett munkahelyek lokális irányításának összessége tekinthető gyártásirányító rendszernek

20 20 ANYAG- ÉS INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁS (Hagyományos) termelésirányítás Kanban-elvű termelésirányítás

21 21 A KANBAN-RENDSZER MŰKÖDÉSE

22 22 A KANBAN Részegység azonosítója: Részegység neve: Konténer kapacitás Konténer típus Kártya szám Megelőző folyamat Követő folyamat W263 KERÉK 20B 4/8 PRÉSELÉS A12 GUMIKÖPENY B6 Részegység azonosítója: Részegység neve: Tárolóhely azonosító: Konténer kapacitás: Folyamat PRÉSELÉS A KERÉKABRONCS Y16032 Szállítási kártya Termelési kártya

23 23 A KANBAN RENDSZER ALAPSZABÁLYAI Csak standard konténert lehet használni Minden konténerben azonos, előre meghatározott mennyiséget szabad elhelyezni Konténer csak az üzemrészek input és output tárolóiban lehet Konténert nem szabad elmozdítani szállítási kártya nélkül Gyártást nem szabad elkezdeni termelési kártya nélkül A rendszerben lévő készleteket a kártyák száma határozza meg

24 24 MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS Egyszerű, rugalmas gépek A karbantartás egyes feladatait a gépkezelők végzik A gépek állapotát a kezelő rendszeresen, előírt módon ellenőrzi és dokumentálja A karbantartás tapasztalatait a gépgyártó felhasználja TMK mindig drága?

25 25 2. MINŐSÉGKÖZPONTÚSÁG A minőség mindenki felelőssége?! Alulról építkezés vs felsővezetői elkötelezettség 3 szint: Hibajavítás, Helyesbítő tevékenység, Megelőző tevékenység Folyamatos fejlesztés

26 26 3. MUNKAERŐ-MENEDZSMENT életre szóló foglalkoztatás sokoldalú munkások folyamatos képzés motiválás

27 27 4. JIT BESZERZÉS-Beszállítás hosszú távú szerződés, kevés szállító szállítók segítése és ösztönzése a fejlesztésre csökkentett szállítási sorozatnagyságok gyakori, ismétlődő és megbízható szállításütemezés csökkentett és nagy megbízhatóságú szállítási idők a beszerzett anyagok következetesen magas minőségi szintje (nincs bemeneti QC)

28 28 Gyakorlati JIT-változatok JIT-Sequencea felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrésze-keta felhasználás sorrendjében készítik előa felhasználási hely közelében történő komissiózással felhasználási helyhez közeli szinkron gyártással a JIT-Sequence esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrésze-ket pontosan a felhasználás sorrendjében készítik elő. Ez megoldható a felhasználási hely közelében történő (sorrend-orientált) komissiózással vagy a felhasználási helyhez közeli, szinkron gyártással, JIT-Blocka felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeketmeghatározott logisztikai egységekben készítik elő a JIT-Block esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket meghatározott logisztikai egységekben (egységrakományokban) készítik elő. Pl. tároló ládák. JIT-Mixa felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekbőla felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze a logisztikai egységeketMinél hosszabb távra és minél pontosabbanprognosztizálhatókaz igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállításokannál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyekazaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei a JIT-Mix esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekből pontosan a felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze a logisztikai egységeket. Minél hosszabb távra és minél pontosabban prognosztizálhatók az igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállítások, annál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyek, azaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei.

29 29 JIT kérdőjelek, ellenérvek Japán kultúrára épül Készletköltség áthárítása a beszállítókra Mégsem olyan egyszerű (készlet az úton) Drága Közúti alágazatot preferálja, externáliák

30 30 AZ MRP ÉS A JIT ÖSSZEHASONLÍTÁSA JellemzőkMRPJIT Termék jellege Nagyon sokféle, heterogénKevés fajta, homogén (stabil, egyenletes kereslet) Termelési rendszer jellege MűhelyrendszerFolyamatrendszer Vezérlő elv Függő kereslet, nettósítás, ütemezett beszerzés és gyártás Pazarlás kiküszöbölése Készletek Munkahelyek előttMinimális, munkahelyek input és output tárolóiban Átfutási idő Fixen adottCsökkentendő Sorozatnagyság VáltozóKicsi, egy Termelésirányítás Push rendszerűPull rendszerű Vezetési stílus AutokratívParticipatív Számítógépes támogatottság LétszükségletNem feltétlenül Versenyelőny forrása Megbízhatóság, rugalmasságÁr (költség), gyorsaság

31 31 Logisztikai stratégiai döntések JIT és társai centralizáció - decentralizáció centralizáció - decentralizáció, halogatás – spekuláció szétválasztás szétválasztás, közvetlen – közvetett, JIT, JIT, OutsourcingOutsourcing

32 32 Centralizáció - decentralizáció A centralizáció - decentralizáció kérdése az ellátási, a t tt termelési és az e ee elosztási logisztika területén e ee egyaránt felvetődik. Az elosztási logisztika területet véve példának a vertikális struktúra jelenti a aa a raktározási (elosztási) l ll lépcsők számát, a horizontális struktúra pedig a r rr raktárak számát (raktározási) elosztási lépcsőnként.

33 33 A halogató és spekulatív stratégia Bizonytalan keresleti előrejelzések…kockázat A halogató stratégia: a logisztikai lánc kezdetén viszonylag sokáig "semleges" (vevőhöz való hozzárendelés nélküli) állapotban tartják. A logisztikában a raktározás központosítását jelenti a raktárok számának csökkentésén keresztül. A spekulatív stratégia: A termék viszonylag korán a logisztikai lánc végére kerül. A logisztikában a spekulatív stratégia decentralizált raktár­rendszert jelent, A A spekulatív stratégia eszközéül is szolgálhatnak e- Business megoldások: a haladó tervezési módok (APS), a tudásmegosztás, a rugalmas gyártórendszerek közötti kollaboráció.

34 34 V Á L L A L A T Kiszállítás a vevői rendelések szerint Szerelés a vevői rendelések szerint Gyártás a vevői rendelések szerint Beszerzés és gyártás a vevői rendelések szerint BeszállítókBeszállítók Vevők SzP1 SzP2 SzP3 SzP4 Jelmagyarázat: - anyagáramlás fő iránya - prognózison alapuló tevékenységek: Alapanya g raktározá s GyártásSzerelés Készáru- raktározá s A szétválasztó pont logisztikai láncban való elhelyezkedése különböző termelési/logisztikai koncepciók esetében - vevői rendelésektől függő tevékenységek:

35 35 Közvetlen - közvetett anyagáramlási kapcsolat A fel- és leadóhelyek közötti közvetlen anyagáramlás ( (( (szállítás) ideálisan elégíti ki a folyamatorientáltság követelményét, tulajdonképpen logisztikai ő őő ős-stratégiának tekinthető. Mégis gyakran célszerű lehet az anyagáramlás megszakítása, a különböző anyagáramok szétválasztása vagy ö öö összefogása céljából.

36 36 Összefogás esetén szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokatképeznek hogy az áruegységre jutó szállítási költségeket lecsökkentsék Összefogás esetén sorozatgyártás analógiájára a szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokat (egységeket) képeznek annak érdekében, hogy az áruegységre jutó (fajlagos) szállítási költségeket lecsökkentsék. Nem szabad megfeledkezni arrólaz anyagáram megszakítása raktározási rakodásirendelés-lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt Nem szabad azonban a gazdaságossági vizsgálatok-nál megfeledkezni arról, hogy az anyagáram megszakítása ugyanakkor a raktározási, a rakodási és a rendelés-lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt. Az anyagáramok összefogásának három formája különböztethető meg.

37 37 A l ll legegyszerűbb az időbeli összefogás e ee ez a szállítások késleltetését jelenti mindaddig, a aa amíg a gazdaságos szállítási sorozatnagyságot (a gazdaságosan egyszerre szállítható árumennyiséget) e ee el nem érték. Az anyagáramok térbeli összefogásának egyik módja a aa a gyűjtő-terítőjáratok képzése. A járművek egy járat során t tt több feladási helyről gyűjthetik össze, illetve t tt több leadási helyre oszthat-ják szét az árut.


Letölteni ppt "1 Készült Demeter Krisztina diáinak a felhasználásával JUST-IN-TIME és „társai”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések