Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a kiemelt cardiovascularis kockázatú metabolikus szindrómás, Hypertoniás – Obes - Diabeteses betegcsoportokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a kiemelt cardiovascularis kockázatú metabolikus szindrómás, Hypertoniás – Obes - Diabeteses betegcsoportokban."— Előadás másolata:

1 A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a kiemelt cardiovascularis kockázatú metabolikus szindrómás, Hypertoniás – Obes - Diabeteses betegcsoportokban Pest Megyei Orvosnapok Gödöllő április 22. dr. Oláh Csaba

2 H.O.D. Hypertonia Obesitas Diabetes

3 Metabolikus szindróma 1. Rahn KH et al. J Hypertens 1999;17(suppl 3):S11-S14 A hypertonia gyakran társul obezitással, inzulinrezisztenciával és dyslipidaemiával Ez a tünetegyüttes alkotja a metabolikus szindrómát, mely a diabetes és a cardiovascularis betegségek kialakulása szempontjából fokozott rizikót jelent A tünetek különböző mértékű szimpatikus túlsúlyt tükröznek 1

4 Szimpatikus túlsúly A fokozott szimpatikus tónus egy központi tényező, mely összekapcsolja a hypertoniát és a metabolikus szindróma egyéb komponenseit

5 SNSO kapcsolata az MS komponenseivel I. Hypertonia: Állatkísérletekben a szimpatikus túlsúly előidézi és fenntartja a magas vérnyomást 3 Hypertoniás betegekben a plasma noradrenalin szintje szignifikánsan magasabb, mint a normotenziv kontrollokban (p<0.05) 4 A hypertonia korai szakaszában is kimutatható a fokozott szimpatikus aktivitás és egyes esetekben megelőzheti a hypertonia manifesztálódását! 5 A szimpatikus aktivitás magasabb lehet fiatal, borderline-hypertoniásokban A fokozott szimpatikus aktivitás oka és nem következménye a vérnyomás emelkedésnek! 2 Obesitás Nagyobb BMI növekvő szimpatikus tónus fokozódással jár együtt a vázizomzatban 6 A BMI, testzsír-eloszlás és a vizelet NA-kiválasztás között korreláció mutatható ki 7 2. Rahn KH et al. J Hypertens 1999;17(suppl 3):S11-S14 3. Mancia G et al. J Hum Hypertens 1997;11(suppl 1):S3-S8., 4. Goldstein DS. Hypertension 1981;3:48-52., 5. Julius S, Valentini M. Blood Press 1998;7(suppl 3):5-13, 6. Scherrer U et al. Circulation 1994;89: , 7. Landsberg L. Cardiovasc Risk Factors 1993;3:

6 SNSO kapcsolata az MS komponenseivel II. Inzulin rezisztencia és diabetes Klinikai kísérletekben 8 és 2-es típusú diabeteses betegekben 9 a szimpatikus aktivitás az inzulinrezisztencia fő komponense Cardiopathia(autonom dysfunctio) előfordulása - a diabeteses betegek 30-50%-ában, - a nem diabeteses, obes betegek 40%-ában 10 Egyéb rizikó faktorok Fokozott szimpatikus aktivitás jelen van mind vesebetegségekben, LVH és CHF-el járó esetekben 11,12,13 8. Jamerson KA et al. Hypertension 1993;21: , 9. Huggett RJ et al. Circulation 2003;108: , 10. Valensi P et al. ESC 2004 (www.solvaycardio.com) 11. Ritz E et al. Blood Press 1998;7(suppl 3):14-19., 12. Haczynski J et al. J Clin Basic Cardiol 2001;4:61-65., 13. Lanfranchi A et al. Blood Press 1998;7(suppl 3):40-45

7 7. Jamerson KA et al. Hypertension 1993;21: , 8. Huggett RJ et al. Circulation 2003;108: , 9. Valensi P et al. ESC 2004 (www.solvaycardio.com) Klinikai kísérletekben 7 és 2-es típusú diabetesben 8 szenvedő betegek körében a szimpatikus aktivitás az inzulinrezisztencia kialakulásának fő komponense Kardiális autonóm diszfunkció - a diabeteses betegek 30-50%-ában, - a nem diabeteses, obes betegek 40%-ában fordul elő Szimpatikus túlsúly, inzulin rezisztencia és diabetes

8 A metabolikus szindróma incidenciája 1 A metabolikus szindróma* a normál éhomi vércukorral rendelkezők 10-15%-ában az IGT/IFG-s betegek 42-64%-ában a 2-es típusú diabeteses betegek 78-84%-ában fordul elő A metabolikus szindróma tünetei különböző mértékű szimpatikus túlsúlyt tükröznek 2 2. Rahn KH et al. J Hypertens 1999;17(suppl 3):S11-S14 Metabolikus szindróma esetén a coronariabetegség és a stroke rizikója, valamit a cardiovascularis mortalitás magasabb (p<0.001) 1. Isomaa B et al. Diabetes Care 2001;24: * év közötti – beteg vizsgálata

9 A cardiovascularis tünetek kialakulása Valensi P et al. Presented at a satellite symposium at the ESC Congress 2004, Munich, Germany. Életmód Elhízás - gyulladás INZULIN REZISZTENCIA / METABOLIKUS SZINDRÓMA Artériás rigiditás hypertonia Cardiovascularis szövődmények Atherothrombosis Arrhythmia LVH - Szabad zsírsavak - oxidativ stress Endothel dysfunctio Relatív szimpatikus túlsúly

10 Diabeteses/prediabeteses hypertoniás betegek A prediabeteses állapot jellemzője az inzulin rezisztencia, hyperinsulinaemia és a hyperglycaemia Az antihypertensiv kezelés hosszútávú hasznát veszélyeztetheti ha a választott gyógyszerek kedvezőtlenül befolyásolják az inzulin érzékenységet! Hypertoniás betegekben a moxonidin csökkenti a plazma glucose szintjét és fokozza az inzulin érzékenységet

11 8 hetes moxonidin kezelés (0.4mg/nap) hatása hypertoniás, csökkent inzulin érzékenységű betegekben - kettősvak, placebo-kontrollált, randomizált, parallel csoportos vizsgálat Haenni A, Lithell H. J Hypertens 1999;17(Suppl 3):S29-S35 % változás a kiindulási értékhez képest GLUCOSE INFUSIO SEBESSÉGE INSULIN SENSITIVITÁS INDEX (ISI) % p=0.004 N.S. p= % - 6.0% p= % p=0.056 N.S. placebo (n=13) moxonidin (n=25) Moxonidin hatásai inzulin rezisztencia esetén 16 ISI meghatározása: hyperinsulinaemiás- euglycaemiás clamp teszttel. ISI = glucose infusio sebesség/átlag inzulin konc. „steady-state”-nél

12 30, enyhe-középsúlyos hypertoniás, normál glucose toleranciájú egyén Az inzulin szenzitivitást a moxonidin kezelés (0,2mg-0,6mg/nap) 6. hónapja után vizsgálták Az OGTT során a 2 órás plasma insulin szintet a moxonidin kezelés szignifikánsan csökkentette (18%-al, p<0.05) összehasonlítva a kezelést megelőző értékkel 17. Almazov VA et al. J Hypertens 2000;18(suppl 2):12 Normal glucose toleranciás hypertoniások 17

13 202 inzulin rezisztens, túlsúlyos, enyhe hypertoniás beteg, nyílt, randomizált vizsgálata 16 hetes moxonidin (2x0.2mg) vagy metformin (2x500mg) kezelés naponta OGTT során az inzulin AUC 14.7%-kal alacsonyabb volt moxonidin kezelés mellett, mint metformin esetén (p=0.052) A magas szimpatikus aktivitással bíró betegek között a két kezelési csoportban az AUC különbsége 23.8% volt (p<0.05) 18. Betteridge J. ESC 2004 (www.solvaycardio.com) Inzulin-rezisztens hypertoniás betegek 18 Fokozott szimpatikus aktivitás = >80/min pulzus

14 2-es típusú diabeteses hypertoniás betegek 12 hetes vizsgálata Antihypertensiv terápiát kiegészítő moxonidin kezelés ( mg/nap) vs. metoprolol A moxonidin szignifikánsan jobban javította az éhomi plazma glucose szintet mint a metoprolol A kiindulási értékhez képest egyik csoportban sem változott szignifikánsan az inzulin érzékenység! 19. Jacob S et al. Exp Clin Endocrinol Diabetes 2004;112(6): Hypertoniás - diabeteses betegek 19

15 Obes betegekben a hypertonia, a renalis szimpatikus idegek aktivációjával és a RAAS rendszer stimulációjával mutat összefüggést 20,21 Az emelkedett BMI, fokozott vizelet NA szinttel jár együtt 22 Az normo,- és hypertoniás obes betegek többségében emelkedett a leptin szint 23, Hall JE. Am J Hypertens 1997;10: S49-S55., 21. Tuck ML et al. N Engl J Med 1981;304: , 22. Landsberg L. J Cardiovasc Pharmacol 1994;23(suppl 1):S1-S8., 23. Barroso SG et al. Trace Elem Electrolytes 2003;20: , 24. Masuo K et al. Am J Hypertens 2001;14: Obesitás és hypertonia

16 A moxonidin mg/nap és az amlodipin 5mg/nap hatása a rendelői RR diast. értékekre 12 és 24 hetes kezelés során - 40 obes, enyhe-középsúlyos hypertoniás beteg nyílt vizsgálata - Moxonidin obes hypertoniásokban Sanjuliani AF et al. J Clin Basic Cardiol 2004;7:19-25 ülő RR diast. változása (mmHg) *p<0.05 vs kiindulási értékhez képest (kezelések között nincs szignifikáns különbség) hét24.hét12.hét24.hét * moxonidinamlodipin * * * A vérnyomás moxonidin mellett 58%-ban, amlodipin mellett 52%-ban volt kontrollált

17 24 hetes moxonidin kezelés ( mg/nap) hatása - alcsoport analízis a vérnyomáscsökkenés függvényében - Moxonidin metabolikus hatásai obes hypertoniásokban Sanjuliani AF et al. J Clin Basic Cardiol 2004;7:19-25 nem reagálók reagálók álló helyzetben mért NA (pg/ml) plazma leptin csökkenés (pg/ml) éhomi inzulin csökkenés (U/ml) ** p<0.003 reagálók vs nem reagálók * p<0.05 reagálók vs nem reagálók ** * * Reagálók=rendelői RR<140/90Hgmm

18 112 obes, nem-kontrollált hypertoniás és 25, 2-es tip. diabeteses antitensiv kezelésének kiegészítése moxonidinnel (0.4mg/nap) nyílt, multicentrikus vizsgálatában 6 hónapos kezelés után átlagos RRsyst. csökkenés 23.0 Hgmm, RRdiast. csökkenés 12.9 Hgmm Összességében a systolés vérnyomást a betegek 63%-ban, a diasztolés vérnyomást 86%-ban sikerült kontrollálni 26. Abellán J et al. Kidney Int 2005;67(suppl 93):S20-S24 Moxonidin obes - hypertoniásokban 26

19 Menopausa után a systolés vérnyomás emelkedése jellemző Menopausa után hölgyekben a hypertonia prevalenciája megegyezik a férfiakéval! 27 A „Menopausalis Metabolikus Szindróma” (MMS) a hypertonia, abdominalis obesitas, inzulin rezisztencia, 2-es típusú diabetes és a dyslipidaemia együttese 28,29 Postmenopausalis hypertonia 27. Burt VL et al. Hypertension 1995;25: , 28. Tong PL et al. Atherosclerosis 2002;161(2): , 29. Mercuro G et al. Ital Heart J 2001; 2(10):

20 Menopausalis Metabolikus Szindróma Sjoberg L et al. Int J Clin Pract 2004;suppl 139:4-12 MENOPAUSA Regionális zsír metabolizmus Oestrogen hiány Centrális elhízás Inzulin Rezisztencia Hypertonia és Endothel Dysfunctio Metabolikus Szindróma Vascularis gyulladás Csökkent Glucose Tolerancia 2-típusú diabetesAtherosclerosis Energia felhasználás

21 A plazma glucose változása a kiindulási értékhez képest OGTT során moxonidin (0.6mg/nap) és atenolol (50mg/nap) kezelést követően 109 postmenopauzás, obes, hypertoniás nőbeteg kettősvak vizsgálata Moxonidin postmenopauzás nőkben 31 I. 31. Kaaja R et al. Int J Clin Pract 2004;suppl 139:26-32 Plazma glucose (mmol/l) 0 óra1 óra 2 óra AUC OGTT után eltelt idő atenololmoxonidin *p<0.01 vs. kezelés előtti állapot * * * Intention to treat analysis

22 31. Kaaja R et al. Int J Clin Pract 2004;suppl 139:26-32 Plazma inzulin (mU/l) 0 óra1 óra 2 óra AUC OGTT után eltelt idő atenololmoxonidin Moxonidin postmenopauzás nőkben 31 II. A plazma inzulin változása a kiindulási értékhez képest OGTT során moxonidin (0.6mg/nap) és atenolol (50mg/nap) kezelést követően 109 postmenopauzás, obes, hypertoniás nőbeteg kettősvak vizsgálata

23 Centrális antitensivumok hatásmechanismusa *  2 - adrenoreceptor Szájszárazság vérnyomáscsökkenés I 1 - imidazolin receptor *van Zwieten. J Hypertens 1999;17(suppl 3):S15-S21  -methyldopa Nyálmirigy Nucleus coeruleus Nucleus tractus solitarii MOXONIDINclonidine selective Rostralis ventrolateralis medulla (RVLM) Symp. idegrendszer aktivitásának gátlása NA felszabadulás gátlása Peripheriás vasodilatio (non- selective) Álmosság

24 Kedvező hatás a lipid profilra 14. Elisaf MS et al. J Hum Hypertens 1999;13: , 15. Data on file, Solvay Pharmaceuticals GmbH. 20 hypertoniás beteg vizsgálata során a HDL, LDL és TC, és TG szintekben, a moxonidin nem okozott statisztikailag szignifikáns változást 14 Különböző placebo-kontrollált vizsgálatok eredményeinek analízise során nem volt szignifikáns változás a lipid profilban 15

25 Hypertonia Obesitas Diabetes IGT / IR PMMS(postmenop.met. syndr.) Összefoglalás A moxonidin csökkenti a vérnyomást és kedvezően befolyásolja a metabolikus paramétereket az alábbi kórállapotok / társbetegségek esetén A moxonidin kedvezően befolyásolja a balkamra hypertrophiát, renoprotectív hatása van Kombinációban történő alkalmazás előnyei (ritka a gyógyszer- interakció, lineáris dózis-hatás összefüggés. napi 1x adható)

26 Egy „sympathicus” üzenet 32.Hansson L. Blood Press 1998;7(suppl 3):20-22 Az autonom dysfunctio fontos szerepet játszik a metabolikus szindrómás betegek többségében A hypertoniás betegek kezelés során a kísérő metabolikus eltéréseket is szem előtt kell tartani 32


Letölteni ppt "A korszerű centrális antitenzív kezelés szerepe a kiemelt cardiovascularis kockázatú metabolikus szindrómás, Hypertoniás – Obes - Diabeteses betegcsoportokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések