Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és társadalom Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és társadalom Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181."— Előadás másolata:

1 Kultúra és társadalom Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Telefon:

2 A kultúra fogalmába tartozó jelenségek tudományos vizsgálata három egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmi dichotómia mentén alakul ki: I. Természet vs. kultúra II. Idealizmus vs. materializmus III. Kultúra vs. társadalom

3 Találkozás a „vadakkal”

4 A felfedezések első hulláma: 16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók. Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

5 A felfedezések második hulláma: 18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet. Új motivációk: több erőforrás a kutató jellegű hajózásra is. A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé. A kontinensek belsejébe is csak lassan merészkednek be.

6 Ami a hullámnak lökést adott A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása 1707: téves navigáció következtében négy hadihajó elsüllyedt a Scilly-szigeteknél (DNY-Anglia), közel 2000 halott 1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja Útinaplóból, a Hold méretéből, vagy pontos időméréssel John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec. késés az Atlanti- óceánon keresztül – alig két kilométer!

7 Útibeszámolók és krónikák: Utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek 16. sz.: széttöredezett, naiv rácsodálkozások, illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók 18. sz. végétől: egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár Békésebb, megismerő korszak, katonai erő helyett kereskedelem

8 Néprajzi múzeumok és kiállítások Néprajzi múzeumok - Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É- Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugalva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”) A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

9

10

11

12

13 I. Természet vs. kultúra (öröklés vs. tanulás)

14 Lamarckizmus és Darwinizmus Jean-Baptiste Lamarck ( ): –a biológiai evolúció az egyszerűbbtől az összetettebb felé tartó fejlődés –az élőlények életük során alkalmazkodnak a környezetükhöz: azok a szerveik, amelyekre nagyobb szükségük van, továbbfejlődnek, amelyekre kevesebb, visszafejlődnek –az egyedek által ílymódon, életük során szerzett tulajdonságok öröklődnek Charles Darwin ( ): –az evolúció alkalmazkodást jelent, nem fejlődést: a környezet változása az egyszerűbbet, a fejletlenebbet is előnyben részesítheti –a változás nem lineáris –a környezethez való alkalmazkodást nem a hasznosság elve irányítja: a szaporodás során keletkező véletlen változások (Darwin még nem ismerte a Mendel-féle genetikát), ha kedvezőek az egyed számára, növelik túlélési esélyeit –az egyes egyedek életében bekövetkező adaptív változások nem öröklődnek

15 Evolucionizmus és „szociáldarwinizmus” A természetes szelekció elve vallási szempontból nem tűnt elfogadhatónak: hiányzik belőle a(z isteni eredetű) célszerűség Bármennyire nagy hatású volt is Darwin munkássága, a 19. sz.-i evolucionista, ill. „szociáldarwinista” kultúraelméletek valójában inkább a lamarckiánus modellt követték Feltételezték, hogy az evolúció endogén meghatározottságú fejlődést jelent: egy eleve létező tulajdonság teljesedik ki fokozatosan Ez lehetővé tette, hogy népek/nemzetek történetét evolucionista módon értelmezzék: a nemzeti sajátosságok egy eleve meglevő készlete teljesedik ki az idők során A nemzeteket/népeket önálló rasszoknak tekintették, vagyis a különbségeiket elsősorban biológiai különbségekként igyekeztek leírni A nemzeti kultúrák így nagyrészt önállóan fejlődő, egymástól kezdettől fogva elkülönülő entitásoknak tűntek Szemben mind Lamarck-kal, mind Darwinnal, a túlélésért folytatott küzdelem alanyait nem egyénekkel, hanem csoportokkal, a nemzetekkel/népekkel azonosították Elhanyagolták a környezet hatását, és az evolúció mechanizmusát az „erősebb győz” elvére egyszerűsítették le

16 Edward Burnett Tylor ( ) A kulturális antropológia 19. sz. végi, 20. sz. eleji fejlődésének legmeghatározóbb definícióját az angol E. B. Tylor alkotta meg Primitive Culture (1871) c. művében Eszerint „[a] kultúra vagy civilizáció, a maga teljes etnográfiai értelmében, az az összetett egész, amely magában foglalja a tudást, hiedelmet, művészetet, törvényt, hagyományt és mindazon egyéb képességet és szokást, amelyre az embernek a társadalom tagjaként szüksége van” Nem lát különbséget „civilizáció” és „kultúra” között: szinonimák Ha a kultúra minden, amire az embernek a társadalom tagjaként szüksége van, akkor mi a társadalom? Itt még nem mutatkozik igény arra, hogy a két fogalmat elkülönítsék: holisztikus kultúrafogalom (vö. Herder kultúrafogalmával – 1. előadás)

17 Evolucionista kultúrafelfogás Tylor kultúrafogalma egy szempontrendszert ad meg, amelynek segítségével a „primitív” és a „civilizált” mint két végpont között különböző fejlődési stádiumok írhatóak le –A fejlődés lineáris Ezeken a fejlődési stádiumokon minden népcsoport végigmegy –Ez a fejlődési modell tipikus már a felvilágosodás óta (az idézetben, francia lévén, a végcél a civilizáltság): „Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól?” –Condorcet ( ): AZ EMBERI SZELLEM HALADÁSÁNAK TÖRTÉNELMI VÁZLATA TIZEDIK KORSZAK: AZ EMBERI SZELLEM JÖVENDŐ HALADÁSÁRÓL

18

19 Franz Boas ( ) A(z amerikai) kulturális antropológia megalapítója, az evolucionizmus egyik legnagyobb hatású kritikusa Kultúrafelfogása holisztikus (ld. E. B. Tylor) Nem véletlen, hogy „kultúráról” és nem „civilizációról” beszél: Németországban született, és élete első 30 évét itt töltötte Tagadja a kultúrák fejlődési sorba rendezhetőségét, mert a kultúrák gyakran egy szempontból (pl. társadalomszerkezet) fejlettek, míg egy másik szempontból (pl. technológia) fejletlenek lehetnek Szimpatizál a kulturális sokféleséggel, védelmezi az észak-amerikai indiánok szokásait a modern állam racionalizáló beavatkozásaival szemben (pl. megvédi a potlach intézményét Kanadában): vö. kultúra vs. civilizáció (előző óra) Empirikus úton cáfolja a kultúrák homogenitásának elvét: a kultúrák sajátos arculata nem önállóan, hanem más kultúrákkal kölcsönhatásban fejlődik ki, átvett és továbbfejlesztett elemek egyedi keveréke Amellett érvel, hogy a fejforma (amit minden amerikai bevándorlónál alaposan megmértek) nem a faji hovatartozás jele, mert óriási változatosságot mutat az egymást követő generációk között

20 © National Anthropological Archives Boas pózol a Természetrajzi Múzeum egyik kiállításához

21 Emile Durkheim ( ) Az első szociológia tanszék alapítója Európában (Bordeaux-ban). Szerinte a szociológia diszciplináris önállóságát sajátos tárgyterülete, a jelenségek egy sajátos csoportjának a léte indokolja Társadalmi tény: „Társadalmi tény minden olyan rögződött vagy nem rögződött cselekvési mód, mely az egyénre külső kényszert tud gyakorolni vagy másképpen olyan tény, amely egy adott társadalmon belül általánosnak tekinthető, ugyanakkor egyéni megnyilvánulásaitól független, önálló léte van” A társadalmi tények három fő típusa: 1.„társadalmi áramlatok” (pl. lincshangulat) 2.(jogi, vallási, erkölcsi, udvariassági) normák (pl. az incesztus tilalma) 3.„morfológiai tények” (pl. városiasodottság, népsűrűség) Az elsőtől a harmadik felé haladva egyre nagyobb állandóságot mutatnak Az első kettő cselekvési mód, a harmadik a társadalom szerkezetével, az egyének és csoportok közötti viszonyokkal kapcsolatos A második általában tárgyiasult formájában ismerhető meg (törvénykönyvek, vallási előírások stb.), az első nem létezik tárgyiasult formában D. szerint a társadalmi tényeket nem magyarázhatják biológiai vagy pszichológiai jelenségek („tények”) csak társadalmiak

22

23 Túl a nevelés / öröklés dichotómián Ma számos jel mutat arra, hogy nagyon nagy az interakció az ember mint biológiai lény és a társadalmi lény között –Pl. politikai preferenciák és biológiai jellemzők (változástolerancia, félelmi reakciók jól korrelálnak a pártpreferenciákkal) –Úgy tűnik az ízlésnek is lehetnek olyan elemei, amelyek biológiai meghatározottásgúak: Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the WebThe Most Wanted Paintings on the Web 1995-től, kb USD / ország / felmérés mi a legkedveltebb kép? és a legkevésbé kívánt eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki

24 USA -mwp

25 USA lwp

26 Dánia mwp

27 Kína

28 Kenya

29 Finnország

30 Öröklés és tanulás a kortárs vitákban a 20. század jelentős részében a biológiai megközelítések az öröklést hangsúlyozták, a társadalomtudományi elméletek a tanulást, ez gyakran a másik tényező teljes elhanyagolásához vezetett –vulgáris társadalomtudományi kép, vagy az evolúciós pszichológia radikális programja Cosmides, Tooby Ma azonban már az elkülönítés meghaladottnak tekinthető: nem vagy-vagy, hanem és!

31 A tanult és az örökölt A kultúrákban egyszerre látunk sokszínűséget és hasonlóságokat. A kultúrák stabilak, de különfélék – hogyan magyarázható ez? –Korai, de mai is gyakran hangoztatott téves elképzelések: Különböző eredetű emberek hoznak létre különböző kultúrákat (poligenizmus) Egy fejlődési folyamat különböző állomásain vannak a kultúrák –Ehelyett talán védhetőbb: az általános emberi biológiai fejlődésének megfelelő módon, de a lehetőségeket sokféleképpen kihasználva alakulnak ki a kultúrák

32 II. Idealizmus vs. materializmus

33 Az idealista történelemfelfogás A felvilágosodás romantikus kritikájában a civilizációval szembeállított kultúra fogalma kerül előtérbe: morális- szellemi értékek, amelyek meghatározzák egy nép (vagy társadalmi csoport) identitását, szemben a civilizációval mint a társadalom racionális, gazdaságos megszervezésével, a haladással, az iparosítással (ld. 2. előadás) Kérdés, hogy az így értelmezett kultúra mennyiben képes meghatározni a történelem menetét Vagyis: a kultúra csak valamiféle gyógyszer a civilizáció problémáira, valamiféle menedék ahová vissza lehet vonulni, vagy jelentős mértékben meghatározza a civilizáció alakulását Az idealista történelemfelfogás szerint a nagyléptékű történelmi változások mögött a kultúra változásait kell keresni: vallási, filozófiai, politikai eszméket

34 A marxizmus kultúrafogalma Alap és felépítmény metaforája: a kultúra csak felépítmény a gazdasági alapon, amelyet a termelési mód határoz meg: redukcionista kultúrafelfogás („a lét meghatározza a tudatot”) A „kultúra” itt mindenek előtt szellemi kultúrát jelent: vallás, politikai eszmék, irodalom stb A camera obscura metaforája: az ideológiák úgy reprezentálják a valóságot ahogyan a külvilág a camera obscurában megjelenik, azaz - koherens módon: a kép teljes és arányos - ugyanakkor hamis módon: minden a feje tetején áll Az ideológiák mint a valóság koherens, de hamis reprezentációi elleplezik a történelmi változás valódi mechanizmusait, ill. a kiváltságos osztály helyzetének valódi magyarázatát

35 Max Weber ( ) Durkheim mellett a szociológia másik meghatározó egyénisége „A ‘kultúra’ a világtörténés értelmetlen végtelenségének az ember álláspontjáról értelemmel és jelentőséggel felruházott véges szelete” A vasúti váltó metaforája: a kultúra úgy viszonyul a gazdasági meghatározottsághoz, mint a váltó a vasúti pályákhoz; a vonat útját (a történelem menetét) a vasúti pálya határozza meg, de egyik pályáról a másikra jelentős kulturális változások (pl. a reformáció) állítják át a vonatot (a történelmi fejlődést)

36

37 III. Kultúra vs. társadalom

38 Talcott Parsons ( ) A társdalomtudományok célja az emberi cselekvések magyarázata Három önálló rendszer határozza meg az emberi cselekvést: -pszichológiai (biológiai) -társadalmi -kulturális Azonos jelentőséget igyekszik tulajdonítani az idealista és a materialista elemeknek, ill. pszichológiai-biológiai és a társadalmi- kulturális meghatározottságnak Parsons Clyde Kluckhohn antropológussal és Gordon Allport szociálpszichológussal együtt ezen az alapon hozta létre interdiszciplináris társadalomtudományi tanszékét a Harvard Egyetemen az 50-es években Mind ezen a tanszéken, mind általában véve szükségessé vált, hogy a racionális munkamegosztás érdekében elhatárolják egymástól a cselekvés három meghatározójával foglalkozó három tudományterület: a pszichológia, a szociológia, és az antropológia illetékességi körét –Az utóbbi két évtizedben ismét gyakoribbak az interdiszciplináris megközelítések

39

40 Kroeber és Kluckhohn definíciója Alfred Kroeber ( ), Boas tanítványa és a korabeli antropológia vezéralakja, Clyde Kluckhohnnal együtt, több száz korábbi definíció elemzésén keresztül megpróbálja körülírni az antropológia „tudományos” kultúrafogalmát anélkül, hogy egy újabb (rövid) definíciót adna „A kultúra a viselkedés explicit és implicit mintázataiból, ill. mintáiból áll, amelyeket szimbólumokon keresztül sajátítanak el és adnak tovább [...] a kultúra lényegi magja hagyományos [...] eszmékből és különösen a hozzájuk kapcsolódó értékekből tevődik össze.”

41 A Kroeber-Parsons paktum Kulturális rendszer: „az emberi viselkedés, illetve az e viselkedés révén termelt tárgyak formálásában szerepet játszó értékek, eszmék, és más szimbolikus, jelentésteli rendszerek létrehozott és áthagyományozott tartalma és mintája.” Társadalmi rendszer: „az egyének és csoportjaik közötti interakció sajátos viszonyrendszere (ld. Durkheimnél a „morfológiai tények” fogalmát).

42 A paktum utóélete Nem nagyon tartották be: sem az antropológusok, sem a szociológusok nem korlátozták kutatásaikat a paktumban rögzített területre A jelentősége abban áll, hogy meghatározta a tudományos, és hosszabb távon a köznapi kultúrafogalom jövőjét A korábbi antropológia tág, holisztikus kultúrafogalmát leszűkítette azokra a tényezőkre, amelyek révén a cselekvők értelmet tulajdonítanak a körülöttük levő világnak és eligazodnak benne A kultúra meghatározza, hogy milyen cselekvéseknek, céloknak van értelme (mire érdemes törekedni), illetve hogy mit szabad/helyes és mit nem szabad/nem helyes csinálni.


Letölteni ppt "Kultúra és társadalom Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181."

Hasonló előadás


Google Hirdetések