A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei

Az előadások a következő témára: "A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei"— Előadás másolata:

1 A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei
Páthy Ádám SZE Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék

2 A szociológia mint tudomány
A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. Tudomány-e a szociológia? Önálló kutatási terület Önálló módszertan Saját tudományos, szervezet, közélet A társadalmi jelenségek feltárása nemcsak tudományos eszközökkel történhet, de technikailag különbséget kell tenni a hétköznapi és a tudományos megismerés között. A szociológia a társadalmat nem a társadalom tagjainak összességeként tekinti, hanem rendszereket, intézményeket vizsgál.

3 A társadalomtudományok fejlődése
Vizsgálati terület: az ember, mint társadalmi lény, az ember és a társadalom viszonya. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálati módszerek: megkülönböztetés a humán tudományoktól. Történettudomány és filozófia: a kiindulópontok Demográfia: 17. század közepe (John Graunt) Politológia: 17. század második fele (John Locke) Közgazdaságtan: 18. század második fele (Adam Smith) Pszichológia: 19. század eleje

4 A szociológia kialakulásának társadalmi közege
A szabadpiaci viszonyok megjelenése és az iparosodással kezdődő modernizáció a társadalmi szerkezetet sem hagyja érintetlenül. a társadalmi különbségek kiéleződnek a védelmet nyújtó közösségek felbomlanak megnő az elidegenedés előtérbe kerülnek a deviáns viselkedési formák A szociológia létrejötte tehát egyfajta válasz a modernizációra, abban az értelemben, hogy az újonnan felbukkanó társadalmi jelenségekre a tudomány a saját eszközeivel adhasson választ. A szociológia megjelenése nemcsak a leírás és a helyzetfeltárás igényeit szolgálta, hanem lehetőséget adott a társadalomkritikai szemlélet tudományos formában való megjelenítésére is.

5

6

7

8

9 Az előfutárok Claude Henri de Saint-Simon (1760-1825)
utópikus szocialista törvényszerűségeket keres a társadalom működésében megszokás ereje és újításra való hajlam teológiai, katonai és ipari társadalom elitváltás – „dolgozó osztály” Auguste Comte ( ) Saint-Simon titkára az új társadalom vezető rétegét a tudósok és filozófusok adják teológiai, metafizikai és pozitivista korszak a hat alaptudomány eljutott a harmadik korszakba a szociológia az ipari társadalom irányításának tudománya

10 A szociológia korai képviselői
Alexis de Tocqueville ( ) a politikai intézményeket vizsgálja nem szükségszerű, hogy az iparosodott társadalmakban ugyanolyan politikai berendezkedés alakuljon ki liberális irányzat Adolphe Quetelet ( ) statisztikai adatok tudományos felhasználása „társadalmi fizika” törvényszerűségek és becslések Frederic Le Play ( ) szociális kérdések monografikus feldologzás kutatások Magyarországon is

11 Az alapító atyák: Karl Marx
közgazdász, filozófus, szociológus Legfontosabb szociológiai alapvetések: gazdasági alap a társadalmak osztályszerkezete konfliktuselmélet társadalmi formációk Fő munkák: A Kommunista Párt kiáltványa A Tőke Friedrich Engels ( ) A munkásosztály helyzete Angliában

12 Az alapító atyák: Max Weber
közgazdász, szociológus sok mindent átvesz Marxtól, de bonyolultabban látja a dolgokat A társadalmi szerkezet többdimenziós felfogása: gazdaság hatalom életmód és megbecsültség A kapitalizmus fő jellemzője a racionalizáltság, ez vezet a bürokratizálódáshoz is Vallásszociológiai tevékenysége nagyon fontos – A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Megértő szociológia: a szociológusnak a vizsgált személyek helyére kell képzelniük magukat, hogy megismerjék a motivációkat. Fontos a történeti szemlélet.

13 Az alapító atyák: Émile Durkheim
a társadalmi és erkölcsi rend kutatója munkamegosztás és szolidaritás mechanikus szolidaritás: az egyszerű szerkezetű társadalmakban széles körű megegyezés van az értékek és az intézmények kérdéseiben organikus szolidaritás: erősen specializálódott társadalmi szerepek közötti együttműködés Anómiaelmélet: a normák meggyengülnek és nem képesek útmutatást adni a társadalom minden tagjának viselkedésére – deviáns magatartásformák Kutatási módszer: Társadalmi tényeket csak másik társadalmi tényekkel lehet magyarázni Az elemzéshez egzakt statisztikai módszereket kell használni

14 A szociológia fő vizsgálati területei
Társadalmi szerkezet és rétegződés Életminőség, életstílus Területi és települési különbségek Társadalmi és térbeli mobilitás Speciális demográfiai csoportok vizsgálata Politikai cselekvés és politikai intézmények Gazdaságszociológia Kulturális jellemzők vizsgálata Demográfiai folyamatok, egészségi állapot Normák, értékek és attitűdök Csoportok és csoportközi viszonyok Mikrotársadalmi szolidaritás és kapcsolatrendszerek Szociálpolitika Társadalmi konfliktusok

15 Köszönöm a figyelmet!