Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A középkori filozófia főbb kérdései. Az európai kultúra kialakulása - a IV-V. századra a mai értelemben vett európai kultúra minden alkotóeleme együtt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A középkori filozófia főbb kérdései. Az európai kultúra kialakulása - a IV-V. századra a mai értelemben vett európai kultúra minden alkotóeleme együtt."— Előadás másolata:

1 A középkori filozófia főbb kérdései

2 Az európai kultúra kialakulása - a IV-V. századra a mai értelemben vett európai kultúra minden alkotóeleme együtt van: - a IV-V. századra a mai értelemben vett európai kultúra minden alkotóeleme együtt van: - a görög, római antikvitás, - a görög, római antikvitás, - zsidó-keresztény kultúra - zsidó-keresztény kultúra - a kelta, germán ún. barabár-kultúra - a kelta, germán ún. barabár-kultúra - a leglényegesebb változást a keresztény vallással elterjedő világkép jelenti, mely gyökeresen különbözik mind a görög-római, mind a barabár kultúrák világképétől - a leglényegesebb változást a keresztény vallással elterjedő világkép jelenti, mely gyökeresen különbözik mind a görög-római, mind a barabár kultúrák világképétől

3 A kereszténység - a kereszténység szinkretikus vallás - különös ereje van arra, hogy különféle hagyományokat magába olvasszon vagy eggyé formáljon - a kereszténység szinkretikus vallás - különös ereje van arra, hogy különféle hagyományokat magába olvasszon vagy eggyé formáljon - minden szinten katalizátor szerepet tölt be, és újjászervezi a Nyugat-római Birodalom romjain Európát (lásd a keleti fejlődés különbségeit). Ehhez a hagyományok különbözőségét kell meghaladnia. - minden szinten katalizátor szerepet tölt be, és újjászervezi a Nyugat-római Birodalom romjain Európát (lásd a keleti fejlődés különbségeit). Ehhez a hagyományok különbözőségét kell meghaladnia.

4 1. A világképek különbözősége görög-római világkép: görög-római világkép: - a kozmosz örökkévaló, nem teremtés útján jön létre; - ha valamilyen világon túli (transzcendens) erő szerepet játszik is a kozmosz kialakulásában és működésében, az teljesen személytelen (núsz, theosz), és nem azonos a vallás transzcendenciájával. zsidó-keresztény világkép: zsidó-keresztény világkép: - a világot Isten teremtette hat nap alatt, kezdete és vége van; - ez a teremtő erő azonos a vallási transzcendenciával, és személyes vonásokkal rendelkezik (gondviselő).

5 Teremtés-koncepciók - creatio ex nihilo: Isten a semmiből teremtette a világot, egyedi, egyszeri aktus által - creatio ex nihilo: Isten a semmiből teremtette a világot, egyedi, egyszeri aktus által - csorbul az isteni örökkévalóság és mindenhatóság eszméje - creatio continua: az isteni örökkévalósággal és mindenhatósággal az egyeztethető össze, ha Istent folyton (örökké) teremtőként gondoljuk el, a teremtés csak az ember számára értelmeződik időbeliként - creatio continua: az isteni örökkévalósággal és mindenhatósággal az egyeztethető össze, ha Istent folyton (örökké) teremtőként gondoljuk el, a teremtés csak az ember számára értelmeződik időbeliként

6 2. Világtörténelem - üdvtörténet görög-római: görög-római: - a világ örökkévaló, ciklikusan változó, a keletkezés és a pusztulás szakadatlan folyama, olyan elvet keresnek, mely éppen ezt igazolja (ha a kezdetnél számolnak is valamilyen transzcendens erővel, a végcélnál semmiképpen, kiv.: Arisztotelész) - a világ örökkévaló, ciklikusan változó, a keletkezés és a pusztulás szakadatlan folyama, olyan elvet keresnek, mely éppen ezt igazolja (ha a kezdetnél számolnak is valamilyen transzcendens erővel, a végcélnál semmiképpen, kiv.: Arisztotelész) zsidó-keresztény: zsidó-keresztény: - a világ valahonnan valahová tart, a világi események egy Isten által megszabott cél felé tartanak, a világtörténelem az isteni terv beteljesedése, a cél az üdvösség, tkp. maga Isten, vagyis a világnak transzcendens célja van. - a világ valahonnan valahová tart, a világi események egy Isten által megszabott cél felé tartanak, a világtörténelem az isteni terv beteljesedése, a cél az üdvösség, tkp. maga Isten, vagyis a világnak transzcendens célja van.

7 A történelem stádiumai: teremtés - bűnbeesés - megváltás - üdvösség teremtés - bűnbeesés - megváltás - üdvösség - nem csak a világ történelme, de az egyéné is - nem csak a világ történelme, de az egyéné is

8 3. Az ember helye a kozmoszban (etika) görög-római: görög-római: - az ember önmagában hordja rendeltetésének célját - boldogság, - ezt a különböző iskolák egybehangzó vélekedése szerint a világgal kialakított helyes viszony által, a földi világban berendezkedve lehet elérni, az élet középpontja: a földi élet ; - az etikai értékek, az erények nincsenek alávetve semmilyen transzcendens akaratnak - az etikai értékek, az erények nincsenek alávetve semmilyen transzcendens akaratnak zsidó-keresztény: zsidó-keresztény: - az ember rendeltetése az üdvösség, aminek a legfőbb gátja maga a világ (lásd: a világ szó jelentése az Újszövetségben) - üdvözülni kell, ez Isten által megszabott cél, a lélek egyesülése Istennel, a világon túlival, a túlvilágon; - az etikai értékek az isteni akaratnak való engedelmességből születnek - az etikai értékek az isteni akaratnak való engedelmességből születnek

9 4. Isten helye a kozmoszban - Isten nem marad meg vallási transzcendenciának, hanem a filozófiai világmagyarazát arkhéjává lesz, Isten a világ alap-oka (teremtője és fenntartója) - Isten nem marad meg vallási transzcendenciának, hanem a filozófiai világmagyarazát arkhéjává lesz, Isten a világ alap-oka (teremtője és fenntartója) - Isten (léte) filozófiai problémává válik - horror vacui - Isten (léte) filozófiai problémává válik - horror vacui - a hit és a tudás azonos - Szt. Ágoston ( ) – illumináció - a hit és a tudás azonos - Szt. Ágoston ( ) – illumináció istenbizonyítékok istenbizonyítékok


Letölteni ppt "A középkori filozófia főbb kérdései. Az európai kultúra kialakulása - a IV-V. századra a mai értelemben vett európai kultúra minden alkotóeleme együtt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések