Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető."— Előadás másolata:

1

2 Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető

3 Határőrségi vezetés- szervezés elmélet I/1. zA Határőrség szervezeteinek rendszermodellje, működési céljai, feladatai, főbb tevékenységi folyamatai és a végrehajtás környezeti jellemzői. zA vezetési funkciók gyakorlásának határőrségi sajátosságai. A helyi és területi szervek vezetésének elvi és gyakorlati kérdései, a szakirányítás rendszere. zA kooperatív vezetési stílus. A vezető személyisége. A szervezetek innovációja. Az éves vezetési ciklusok. zA katonai vezetéselmélet alkalmazása az alkotmányos rend minősített állapotában.

4 A Határőrség kirendeltségeinek szervezete és vezetési rendszere zA rendszermodell, cél és feladatrendszer zA Határőrség szervezeteinek rendszerkörnyezete zA határőrségi szervezetek belső tagozódása zA szervezeti szintek és a vezetés sajátosságai

5 A kirendeltség általános rendszermodellje

6 A rendszerműködés dinamikája Visszahatások

7 A MŰKÖDÉSI CÉLOKAT ÉS FELADATOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK zTörvények: FUNKCIÓ HATÁSKÖR STRUKTURA ELJÁRÁS, MÓDSZER CÉL FELADAT SZERVEZET TEVÉKENYSÉG

8 A kirendeltség rendszertani jellemzői

9 Honvédelmi jellegű célok és feladatok Rendvédelmi jellegű célok és feladatok Együttes feladatEgyüttes feladat

10 FEGYVERES SZERVEK FEGYVERES ERŐK RENDVÉDELMISZERVEKNEMZETBIZTONSÁGISZOLGÁLATOK HATÁRŐRSÉG NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL MAGYARHONVÉDSÉG RENDŐRSÉG POLGÁRIVÉDELEM VÁM és PÜ. TŰZOLTÓSÁG BÜNTETÉS VÉGREH. INFORMÁCIÓS HIVATAL KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL KATONAI BIZTONSÁGI HIVATAL NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT OKFOKF Elhelyezkedése a védelmi struktúrában

11

12

13 Kormányprogram zA polgárok biztonságérzetének javítása érdekében „láthatóvá” tesszük a rendôrséget. zBudapesten megalakítjuk a City-rendôrséget, a nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendôrség- programot. zFolyamatosan fejlesztjük a rendôrség felszereléseit, eszközeit. A 2010-ig tartó rendôrségi fejlesztési program elsô lépéseként 2005-ben ezer új rendôrautóval erôsítjük a rendôrséget. zIntézkedéseket hozunk a közlekedési biztonság javítására. A rendôrség, za határôrség, a vám- és pénzügyôrség, a katasztrófavédelem, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt működésével és fejlesztésével megsokszorozzuk a rendvédelmi szervek cselekvôképességét.

14 Kormányprogram z2006-ra alkalmassá tesszük a határôrséget arra, hogy Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon.

15

16 A Határrendészeti Kirendeltség alapvető feladata az illetékességi területén a hatáskörébe utalt rendészeti és a védelmi feladatok végrehajtása. Ennek keretében: zőrzi az államhatárt, ellenőrzi a határforgalmat, végrehajtja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatokat, zközreműködik a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok ellátásában, zvégrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, zszabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályokban meghatározott jogköröket, zgondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, zellenőrzi a bejelentési kötelezettség és a Határőrség szakhatósági hozzájárulása alapján végezhető tevékenységeket, zgyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek a feladatai ellátásához szükségesek, zközreműködik a jogszabályban a Határőrség részére hatáskörbe utalt bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végrehajtásában, zelhárítja az erőszakos cselekményeket, zrészt vesz a konfliktus helyzet és menekültügyi veszély kezelésében, zvégrehajtja a rendkívüli állapot, szükségállapot és a veszélyhelyzet rendvédelmi feladatait.

17 Külső ( országon kívüli) környezet - Határhelyzetet alakító folyamatok, A határforgalmi folyamat A határrenddel összefüggő folyamat A jogellenes cselekményekből álló folyamat A szuverenitást veszélyeztető cselekményekből álló folyamat - Integrációs feladatok Szomszédsági viszony EU Határőrség - Az ország biztonságára ható folyamatok

18 Az elöljáró irányító környezet /Szolgálati és szakirányítási hierarchia/ zSzolgálati utakzSzakirányítási rendszer OPK Igazgató Kirendeltség vezető Osztályvezető, helyettesek Szolg. CSV RészlegvezetőJárőrparancsnok OPK FŐIG FŐO O IG IGH O KIRV OV,HALOV SZCSV RV

19 A kirendeltség humán alrendszere Egyéni szinten: Szubjektív adottságok, motivációk Csoporthoz való viszony Szervezeti szinten Szervezeti kultúra Szervezeten belüli konfliktusok Hatalmi viszonyok

20 A kirendeltség materiális javai Ingatlanok Ingó javak Anyagok Tárgyak Technikai eszközök Technikai berendezések

21 A kirendeltség immateriális javai Információs szféra Szellemi javak Pénzügyi eszközök

22 A kirendeltség szervezete Kirendeltség Hatósági H. szerv Határrendészeti o Szolg. CS. Logisztikai H. szerv Kirendeltség. vez Humán Kiem. Főea TMFEKÖZA OV KFŐEA Helyettes, főelőadó (hatósági) és segédelőadók (hatósági), szakértők. Helyettes, technikai tiszt, segédelőadók (logisztikai), gondnok, takarító. a szolgálati részlegvezetők, főhatárrendészek, határrendészek, szakbeosztású főhatárrendészek és határrendészek, főútlevélkezelők, útlevélkezelők, járőrvezetők, járőrök.

23 A célok teljesülése - Az államhatáron jelentkező veszélyeztető hatások elhárítása, -Felfedett jogsértések száma, aránya (látencia?), - Határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények teljesülése, - Hatósági jogkör törvényes gyakorlása, - Bűnmegelőzés állapota, - Készenlét más szolgálati feladatokra, -…… más….

24 z. Erő-eszköz felhasználás optimális z. Mobil (alkalmazásban lévő) tartalékok vannak z. Költségtakarékos megoldások jellemzi z. Emberek, eszközök képességének felhasználása. Biztonság,. Önmegvalósítás z Hatékonyság

25 Működési jellemzők -A szervezeti megítélése (elöljáró, lakosság által) - A szervezet tagjainak morális állapota, - Az emberek kultúrált megjelenése, ápoltsága, - A technika karbantartottsága, - Az objektumok kultúráltsága, - Törvényesség és emberiesség az eljárások során, - Az emberek kreativitásának helyzete, - Kollektív szellem, - Devianciák visszaszorítása… és más…

26 Helyzetmegítélés, probléma probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok Információs folyamatok Helyzetmegítélés, felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS A vezetési funkciók gyakorlásának folyamata a kirendeltségen

27 Információs folyamatok Információs folyamatok

28 Az információs ellentétekInformációs folyamatok Információs folyamatok

29 Helyzetmegítélés, probléma probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok Információs folyamatok Helyzetmegítélés, felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS

30 A HATÁRHELYZET MEGÍTÉLÉSÉNEK GYAKORLATA - a munkafolyamatba ágyazva, - folyamatos adatgyűjtés - tipizált redszerek - a vezetési periódusokhoz igazodóan, - szervezetek közötti kapcsolatok - Induktív ha a szervezet vagy a szakterület alacsonyabb szintjén felmerülő problémák vizsgálatát az egész szervezetre vagy a szakterület egészére kiterjesztik. - Deduktív ha a problémák a szervezet magasabb szintjén merültek fel, és megoldásuk igényli a szervezet vagy szakterület teljes mélységében a kialakult helyzet áttekintését.

31 - közvetlen informálódás, (megfigyelés, kommunikáció,, adatgyűjtés, adatok összevetése, személyes ellenőrzés…) - referálásos módszer, ( alárendelt vezetők, beosztottak) - vezetői értekezlet, (Kik vegyenek részt?) - írásbeli jelentés kérése, (Lehet ilyet?) -adatszolgáltatás módszere, (Statisztika, bürokrácia?) Módszerek a kirendeltségen

32

33 A döntési alternatívák a kirendeltségen (A döntés feltétele, hogy legalább két változat álljon a döntéshozó előtt) Milyen lehetőségek adódnak? -adaptáló döntés, (a helyi sajátosságoknak megfelelően…” -meghatározott alternatívák közötti döntés, (vagy ezt, vagy azt…) -szabad hatáskörű döntés, ( saját hatáskörének megfelelően…)

34

35 A döntési helyzetek jellemzői szerint a kirendeltség vezető döntései lehetnek: - bizonyosságra épített döntések, (nincs alternatíva) - kockázattal járó döntések, (bizonytalan kimenetek) - bizonytalanság helyzetében hozott döntésnek (kockázat, rutin szerepe)

36 A döntés meghozatalának formáit tekintve a kirendeltségen született döntések: - személyes döntések, (hatáskörrel rendelkező vezetők által) - módszeres döntéséről, (vezetők bevonásával előkészítve) - tudományos döntéséről, ( kiterjedt feladatok esetén) - testületi döntések ( érdekképviselet) A formák kiválasztásánál meghatározó a szervezet működési rendje, a megoldásra váró probléma hordereje, a rendelkezésre álló idő, a vezető felkészültsége, személyisége, motiváltsága, valamint a vezetőtársaihoz és a szervezethez fűződő szociális viszonya.

37 A döntések kiterjedtségük alapján feloszthatóak: - normatív döntésekre, - normatív döntésekre, (lesznek helyi szabályzók?) - konkrét és egyedi döntések, - konkrét és egyedi döntések, (hogyan dokumentáljuk)

38

39 A koordinálás feladata - az erőforrások tervben nem szabályozott összhangjának megteremtése, amely a szervezetszerű, az együttműködő és bevonható erőkre is kiterjed; - a folyamatosan változó körülmények és feltételek miatt az erőforrások új összhangjának megteremtése.

40 A koordinálás iránya: -a szervezeten belüli viszonyokra -a szervezeten belüli viszonyokra (alárendelt szervezetekre, beosztottakra, más erőforrásokra), -Milyen mélységig, hogyan történik a technikai eszközök alkalmazásának koordinációja? -a szervezet és külső, kapcsolatai közötti -a szervezet és külső, (együttműködő és bevonható partnerei) kapcsolatai közötti viszonyokra terjedhet ki. - Ki-kivel? A kirendeltség vezető kivel?

41 A koordinációs formák: - írásos koordináció, (mit foglaljunk írásba?) - koordinációs értekezlet, (milyen gyakran?) - vezetői koordináció, - együttműködési értekezlet vagy tárgyalás - bizottsági ülések

42 Helyzetmegítélés, probléma probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok Információs folyamatok Helyzetmegítélés, felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS

43 A rendelkezések az irányítás, a vezetés és a belső igazgatás jogszabálynak nem minősülő eszközei, amelyek kötelező feladatokat vagy végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt személyzeti, szervezeti és egyéb döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára. -A szóbeli rendelkezések -Írásbeli rendelkezések - A parancs (személyzeti ügyek írásban?) - Az intézkedés (írásban?) - A szabályzat (lesz kirendeltség szabályzat?) - Az ügyrend (mikor készítjük el?) - A munkaköri leírás (mindenkinek?)

44 A tervezés a kirendeltségen Tartalmuk alapján a vezetési folyamatok szerinti bontásban beszélhetünk pénzügyi, mozgósítási, harckészültségi, határvédelmi, személyzeti (Mi legyen?) Területi felosztásban lesznek-e alárendelt tervek?) Célszerűségi alapon: a stratégiai tervek, taktikai tervek, (Meddig látunk?) Időtényezők alapján hosszú, közép és rövidtávú tervek készülhetnek Rendeltetésük szerint: alaptervekről, munkatervekről,

45 Helyzetmegítélés, probléma probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok Információs folyamatok Helyzetmegítélés, felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS

46 A szervezés olyan tevékenység, amely meghatározott cél érdekében az egyes munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének kialakítására, az alkalmazott módszerek és eszközök összehangolására irányul. Három tevékenységet foglal magába: a folyamatok megszervezését, (kaptuk) a folyamatok megszervezését, (kaptuk) a szervezetek létrehozását, (létrehozták) a munkaszervezést (saját hatáskör) a munkaszervezést (saját hatáskör)

47 A folyamatszervezés Fő folyamat Alárendelt 1 Alárendelt 2 Rész 1.1.

48 - a feladatkört a szervezeti folyamatokra kell állítani és összehangolni; illeszkedjen a környezethez - a szervezet illeszkedjen a környezethez, különösen azokhoz a szervezetekhez hasonlítson, amelyekkel gyakran együttműködik; - legyen részletesen tagolt, de ne legyen bonyolult, sok alá- fölé rendeltségi kapcsolattal. Inkább a mellérendeltségi kapcsolatok legyenek a jellemzőek; egyének szabadságátfelelőségükhöz képességeikhez - a struktúra olyan legyen, hogy megadja az egyének szabadságát, de igazodjon felelőségükhöz és képességeikhez; - a szervezeti és az egyéni célok kerüljenek összhangba; - egyértelmű legyen a munkamegosztás; rugalmasan önfejlesztő képességgel. - legyen rugalmasan átalakítható, rendelkezzen önfejlesztő képességgel.

49 a célokat - tisztázni kell azokat a célokat, amelyeket a szervezetnek el kell érnie; meg kell határozni azokat a folyamatokat - meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek a szervezet munkáját jelentik, és amelyekhez kapcsolódnak; - ismerni kell azt a környezetet - ismerni kell azt a környezetet, ahol a szervezet működni fog, illetve azokat a szervezeteket, amelyekkel a szervezet kapcsolatba kerülhet; - tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit - tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit, vagyis fel kell deríteni azokat az érdekeket, amelyek a szervezet tagjait, vagy leendő tagjait motiválhatják a szervezetben végzett munka során. Kiépítés menete

50 A gyakorlati kiépítés tennivalói: - a vezetési rendszer pontos meghatározása - a döntési rendszer kialakítása - információs rendszer kialakítása; - a formális szervezeti struktúra meghatározása (lásd: előzőek); - személyi kérdések eldöntése - a szervezet kommunikációs rendszerének kialakítása - az ösztönzési rendszer kialakítása, amely a szervezet teljes állományára vonatkozik és a munkateljesítményhez igazodik; - az ellenőrzési rendszer kialakítása, amely ebben az esetben a szervezet elé állított célok helytállóságára, a szervezeti folyamatok valódiságára és a szervezet tagjainak teljesítményére vonatkozik, beleértve az egyéni aspirációk teljesülését is.

51 A munkaszervezés - előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek szükségessé teszik a korábbi munkarend átprogramozását, más személyek kijelölését vagy új eszközök felhasználását speciális szakértelmük, képességeik alapján; - a munkarend összhangját megbonthatják váratlan megbetegedések, szociális problémák, a berendezésekben támadt üzemzavarok, a környezetben előforduló rendellenességek; - a felsőbb irányítószerv által meghatározott feladatok prioritást élveznek, - a szervezeti funkciók olyan eseményt produkálnak, amelyek a szervezeti kapacitások maximális igénybevételét igénylik - a szervezet képviseletével járó kötelezettségek gyakran szükségessé tehetik a korábban megszervezett munka átszervezését,

52 Helyzetmegítélés, probléma probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok Információs folyamatok Helyzetmegítélés, felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉSIRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS

53 Az irányítás Nyílt hatású irányítási lánc Vezérlés elvén alapuló irányítás

54 A szabályozások: Zárt hatásláncú a szabályozás A zavaró hatások kiküszöbölése (izolálás)

55

56 - a célkitűzések, feladatok meghatározásának helyességét; - a célkitűzések, feladatok meghatározásának helyességét; - végrehajtásban elért eredményeket, vagyis a célkitűzések elérésének fokát; - végrehajtásban elért eredményeket, vagyis a célkitűzések elérésének fokát; - kimutatja az eltérések eredőjét, amelyeket szubjektív vagy objektív eredetű okokra vezet vissza; - kimutatja az eltérések eredőjét, amelyeket szubjektív vagy objektív eredetű okokra vezet vissza; - minősíti a kialakult állapotokat, amelynek során megerősítéssel, segítéssel, tanácsokkal lendíti át a végrehajtást a felmerült nehézségeken. - minősíti a kialakult állapotokat, amelynek során megerősítéssel, segítéssel, tanácsokkal lendíti át a végrehajtást a felmerült nehézségeken. Az ellenőrzés megállapítja:

57 Az ellenőrzés célja: a.) Az irányító szerv szempontjából: - a kitűzött célok és feladatok helyességének megállapítása; - a végrehajtásban résztvevők számára szükséges feltételek meglétének számbavétele; - a célok és feladatok érthetőségének, a végrehajtók motiváltságának megismerése; - a részfolyamatok vezetettségének, összhangjának megállapítása, a saját vezetői szervezet munkájáról történő tapasztalatszerzés; - a szabályozottság minősítése, új szabályzás szükségességének megállapítása, az elavultak hatálytalanítása; - prognózisok beválásának, a döntés előtt alkalmazott hipotézisek igazolása; - más vezetési folyamatokra is kiterjeszthető, vagy más vezető szerv számára átadható tapasztalatok szerzése; - az ismert elvek gyakorlat által történő bizonyítása, illetve a gyakorlati tapasztalatból levonható elvi következtetések megalkotása.

58 A SZOLGÁLAT ÉVES MEGSZERVEZÉSE Az éves tevékenység megszervezése a határőrség vezető szervei olyan tipizált munkafolyamatának tekinthető, amely biztosítja a szolgálati tapasztalatok összefüggő feldolgozását, a szervezetre ható külső hatások előrejelzését, a tevékenység főbb irányaira vonatkozó döntések meghozatalát, a végrehajtás megszervezését és a szükséges feltételek kialakítását egy éves időtartamra.

59 Az éves tevékenység megszervezésének vezetéselméleti modellje


Letölteni ppt "Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések