Közgazdasági alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Közgazdasági alapismeretek
Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár

2 A közgazdaságtan A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek-
és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára.

3 A közgazdaságtan alapproblémái
A gazdasági élet szereplői (az emberek) Erőforrások- szűkösek Természeti erőforrások (A) Munka (L) Tőke (C) Vállalkozás ( E ) Szükségletek- korlátlanok Kielégítés Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény Alternatív mód: Opportunity cost (áldozat, lemondás) A közgazdaságtan alapproblémái Mit ; Hogyan ; Kinek Munkamegosztás, csere

4 Gazdasági rendszerek A közgazdaságtan tudományágazatai:
Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. Gazdasági rendszerek Gazdasági rendszerek Jellemzők Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással Központosított gazdaság A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel. Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma

5 A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer Funkciói:
Leegyszerűsítik a valóságot, Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat, Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei Klasszikus század Makro Adam Smith, Jean B. Say Neoklasszikus 19. Század végén Mikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto Rugalmas árrendszer, Stabil gazdasági egyensúly, Teljes foglalkoztatás, Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges. Keynes 20. Század John M. Keynes Nem rugalmas árrendszer, A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, Instabil gazdasági egyensúly, A foglalkoztatás nem teljes, Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.

6 A piac és a piaci mechanizmus
Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E ) A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van . S = f ( P, E ) DP=f( P ) SP=f( P ) P P Inverz keresleti függvény P=f( D ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) D D’ S’ S’’ Az eltolódás okai: - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében - Változások más javak árában - Hitelre történő vásárlás - Hirdetés és reklámhatására Változások a népesség számában Pénz illúzió P1 P1 Az eltolódás okai: - Az időjárás hatása - Technikai haladás - Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai - Adók és termelési támogatások P2 P2 QD QS D1 D’1 D1 D’2 S2 S1 S’2 S’1

7 Az idő szerepe a piaci folyamatokban
A piaci egyensúly és az ármechanizmus P Többlet ( túlkínálat ) Eltolódnak D S P S' P2 P d' S S Pe P' E' P' E’ P1 P E P E d ' Hiány ( túlkereslet ) d Q Q Q D2 S1 Qe D1 S2 Marshall-kereszt A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Pillanatnyi egyensúly Hosszú távú egyensúly P P Rövid távú egyensúly P Sm SS E' SL E' E E' E E Q Q Q Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

8 A makrogazdaság szereplői és piacai
A gazdasági szereplők Szereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor = azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb forrásokból fedezik. Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca Részpiacai: fogyasztási javak piaca tőke javak piaca Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely. A piac típusa Eladó Vevő Árupiac Vállalatok, külföld Háztartások, állam, vállalatok, külföld pénzpiac Állam, bankrendszer, vállalatok háztartások Tőke piac Vállalatok, állam Munkapiac Háztartások

9 YDI C Y-T+TR = S N Makrogazdasági körforgás Árupiac Belső körforgás
Fogyasztási cikkek piaca Belső körforgás Tőkejavak piaca I = IP + IB Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata Fogyasztási cikkek kereslete Pénz Kormányzati áruvásárlások Kibocsátás ( Y ) Pénz Árszínvonal C Állam Adó ( TH ) Adó ( TV ) Jövedelem újraelosztás YDI Jövedelem újraelosztás Y-T+TR = Transzferek (TR ) Transzferek (TR ) Vállalat Bankrendszer S Háztartás N Termelési tényezők kínálata Termelési tényezők kereslete Kamatláb pénzpiac Munkabér, kamat Jövedelem ( Y ) Tőkepiac Munkapiac Termelési tényező piaca

10 Összbevétel ( hozzáadott érték )
A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell  Háromszektoros modell Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés  Az állam hitelt vesz fel A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét  Az állam megtakarít A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival Négyszektoros modell Tőkemérleg

11 A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói
Elszámolási rendszer: A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ): az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 ) Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek pénzben kifejezett outputjainak az összessége GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege. Bruttó Értékcsökkenés Nettó Bruttó kibocsátás (GO) - termelő fogyasztás Bruttó hazai termék (GDP ) + átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd- leges jövedelem) átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd- – amortizáció Nettó hazai termék ( NDP ) Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték ) Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) + beáramló transzferek - Kiáramló transzferek Nettó nemzeti jövedelem (NNI ) Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI ) amortizáció Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI) ( végső fogyasztás + megtakarítás )

12 A fogyasztói magatartás I.
A fogyasztó, döntései, célja Szükséglet Hasznosság Lehetőségek Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb hasznossága A borosüveget kinyitni  a bort meginni Feltételek: Ismerni kell a lehetőségeket; Célra vezető lehetőségek legyenek; A lehetőségek sorba rendezése. Szükségletkielégítés maximalizálása

13 . A A fogyasztó magatartása II.
A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység ) Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása Döntései: fogyasztási; munkavállalási és tőkebefektetési döntések A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők: a fogyasztói preferenciák  belső tényező árak külső tényezők jövedelem Fogalmak Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn ) Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 )  B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége Közömbösségi görbe Y termék Közömbösségi térkép Y termék A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek. B 50 . A C 20 U U3 U2 U1 X termék Helyettesítési határráta: X termék 10 40

14 A jövedelemtől függő kereslet Normál jószág esetén: ; 0  I  1
A fogyasztó választása y Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési határrátájával MRS =Px / Py B y A U3 U2 U1 C x x A fogyasztó kereslete A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó  saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett  milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből. A jövedelemtől függő kereslet Normál jószág esetén: ; 0  I  1 Alacsonyabbrendű (inferior) jószág esetén: ; I  0 Magasabbrendű (szuperior) jószág esetén: ; I 1 Az ártól függő kereslet Normáljószág esetén: ; Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén: ;

15 Az árváltozás kereszthatása
Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. A fogyasztó magatartása A kapcsolat jellege Helyettesítő termékek Kiegészítő termékek A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége. A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért és a ténylegesen fizetendő összeg különbsége Ár X termék ára Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni. Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a fogyasztó hajlandó fizetni Pmax. FT= Pmax - P fogyasztói többlet P. A Dp tényleges kiadás d(p) dA dB dC Keresett mennyiség x. X termék mennyisége

16 A piaci szerkezet A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez. Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege Ármeghatározás Piacra való ki- és belépés Piacra gyakorolt hatás Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására nagyon nehéz együtt Monopolisztikus verseny sok, csekély piaci részesedésű vállalat homogén, diferenciált szabad Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat árelfogadó

17 Az isoquant –görbe tulajdonságai
A termelés A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát. Az isoquant-görbe Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek Isoquant-görbe Isoquantok rendszere K K Az isoquant –görbe tulajdonságai - nem metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az isoquantok negatív meredekségűek. q3 q q2 q1 L L A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja A termelés költségei A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás Fajtái: Alternatív költségek (opportunity cost) Tágabb értelemben  azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. Szűkebb értelemben  mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg. Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak. Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

18 A profit és a költségek viszonya
A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége A profit és a költségek viszonya B e v é t e l e k A termelés gazdasági költségei Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek Gazdasági profit Számvételi profit Számvételi költségek Számlákon megjelent + az adott időszakban elszámolható folyó költségek ( közvetlen költségek + amortizáció ) Normálprofit A meglévő erőforrások alternatív költsége Explicit költségek Implicit költségek Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő időszakra vonatkozó költségek költségek ( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit ) Bruttó profit

19 Termelői többlet= (P- MC)
Minimális költséget biztosító tényezőkombináció A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: - Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával K K2 B A K1 C q1 K3 TC0 TC1 L L L L3 Tökéletesen versenyző vállalat kínálata A termelői többlet Termelői többlet= (P- MC) C C, P Üzem optimuma Változó tényező optimuma MC AC MC AVC AC P* AVC F F C Ü Ü AFC Q Q q* A profit maximalizálás feltétele MR = MC ; ahol: és

20 A profitmaximumot biztosító kínálat
MC(Q) A termelés növelésével nő a profit P2 P3 Profitveszteség A termelés csökkenésével nő a profit MR(Q) D(P) Q Q2 A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye.

21 Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I Fogyasztási kereslet
Az árupiaci kereslet C i Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I Fogyasztási kereslet Beruházási kereslet Pótló beruházás (IP) + bővítő beruházás (IB) Háromszektoros árupiaci kereslet Y = C + I + G Kormányzati áruvásárlások kereslete YS C(Y) C0 S(Y) I( i ) I Nemzeti jövedelem(Y) -C0 YD YS Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelem C ( Y) + I0 – a. i2 C ( Y) + I0 – a . i1 Árupiaci egyensúly: I( i0) C0 Egyensúlyi jövedelem: ; ahol a kiadási multiplikátor Y Y1 Y2 i Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással. I( i ) IS I , S Y SY Y

22 A pénz és a pénzpiac A A B C B C A pénz csereeszköz Bárter
A pénz és a csere M B C B C A pénz csereeszköz Bárter A pénz funkciói elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat. csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti. értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli ) fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt ) felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik. világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. Modern pénzrendszer A modern pénz tulajdonságai: törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására, hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg, nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt . A bankrendszer egyszintű ( központi bank ) kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) A pénz formái: Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. Fajtái: látra szóló –bármikor váltható készpénzre határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M

23 A pénzpiac elemei A pénzkínálat (MS): egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámla- betétek együttese. Reál pénzkínálat (MS/P): : a nominális pénzkínálat és az árszínvonal a hányadosa. A pénzteremtés = hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz ) A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1. a készpénz kibocsátás, 2. a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelező tartalékráta, és 4. a nyílt piaci műveletek. A pénzkereslet ( LY , i ): a pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A pénzkereslet ( L ) motívumai: 1. a tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági pénzkereslet. i LM A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény LS MS/P ; LS Y MS/P Lt Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít. MS/P ; L t

24 Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az összkereslet
A reál pénzkínálat változik MS / P  LM – görbe eltolódik i LM1 LM0 i1 LM2 i i0 i2 IS LM IS i0 Y1 Y0 Y Y2 p Y Ye p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2 Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja.

25 A munkakeresleti görbe Az Összesített munkakínálati görbe
A munkapiac A munkakeresleti görbe Az Összesített munkakínálati görbe W/P Ns(W/P) W/P Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek Ns (W/P)min. ≤ Ns ≤ Naktív ND (W/P) N N N* W/P A munkapiac egyensúlya Ns(W/P) Tisztán kényszerű munkanélküliség A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N* - Ns2 = uö 2. Kényszerű Ns2 – ND2= uk N* - ND2 = uk + uö=u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális W/P3 u túlkínálat uk W/P2 uö W/Pe W/P1 ND(W/P) túlkereslet N ND2 Ns2 N* A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik

26 Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén
II. P Ys I. W/P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP W/P Y Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) III. N IV. Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér) P Ys(P) A kibocsátás az árszínvonaltól függ P2 W0 /P = f (P ) P0 Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű W0 /P P1 W0 /P1 W0 /P0 W0 /P2 W/P Y N2 Y2 Y1 Yp ND N1 Ne Ns N A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus

27 Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacok esetén
A makroegyensúly Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacok esetén Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tőkéletlen piacok esetén P P W/P Ys Ys YD P0 YD W0/P W/P Y W/P Y Yp ND Yp ND Ne Y(N) Ns Ns Y(N) N N

28 A kibocsátás növelése és az egyenletes
Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában Az állami beavatkozás célja és szerepe Az állam három feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok: A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ) Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja ) allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) a piaci hatalom( monopólium) korlátozása Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé ) jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása ) stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög) A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg Az állami beavatkozás eszközei - A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. - A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.

29 A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra
Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre C C C(Y) C(YDI ) C(YDI ) C(Y) ∆TR 45o Y Y’0 Y0 Y i i LM IS’ LM IS IS IS’ ∆Y Y Jövedelemtől függő adók Az állami transzferek Y C C(Y) C(YDI ) Y i i IS IS’ LM LM IS’ IS Y Y A kormányzati áruvásárlásokk Egy összegű adók

30 A stabilizációs politika
Célkitűzései: Teljes foglalkoztatás Árstabilitás Költségvetés egyensúlya Külgazdasági egyensúly Kormányzati vásárlások nőnek (G )IS-görbe jobbra eltolódik  összekeresleti görbe jobbra eltolódik P A munkanélküliség kárai: Csökkennek a kormányzat bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet egyének jövedelme Lelki és társadalmi problémákat is okozhat Ys P’1 P0 YD’ Ys Az infláció Y Y0 Y2 Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenése mérése ( fogyasztói árindex ) Inflációs ráta Fajtái  mérték szerint : - kúszó (éves üteme néhány százalékos ), - vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), - hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott állami intézkedésekkel számolható fel ).  kiváltó okai szerint : Kereslet-, pénz- és kínálati (költség) infláció. Hatásai; kárai Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket.