Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár

2 A közgazdaságtan A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára.

3 A gazdasági élet szereplői (az emberek) Erőforrások- szűkösek Természeti erőforrások (A) Munka (L) Tőke (C) Vállalkozás ( E ) Szükségletek- korlátlanok Kielégítés Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény Alternatív mód: Opportunity cost (áldozat, lemondás) A közgazdaságtan alapproblémái Mit ; Hogyan ; Kinek Munkamegosztás, csere

4  A közgazdaságtan tudományágazatai: Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. Gazdasági rendszerek Jellemzők Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról - A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással Központosított gazdaság - A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) - A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) - A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel. Vegyes gazdaság- Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma  Gazdasági rendszerek

5  A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer Funkciói:  Leegyszerűsítik a valóságot,  Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,  Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát  Előre jelzéseket is készíthetünk velük  A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei ElméletMegjelenéseJellegeKépviselőialapelvei Klasszikus századMakroAdam Smith, Jean B. Say Neoklasszikus19. Század végénMikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto ♠ Rugalmas árrendszer, ♠ Stabil gazdasági egyensúly, ♠ Teljes foglalkoztatás, ♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges. Keynes20. SzázadMakroJohn M. Keynes ♠ Nem rugalmas árrendszer, ♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, ♠ Instabil gazdasági egyensúly, ♠ A foglalkoztatás nem teljes, ♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.

6 P1P1 P2P2 P1P1 P2P2 D 1 D1D1 D P =f( P ) Inverz keresleti függvény P=f( D ) Az eltolódás okai: - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében - Változások más javak árában - Hitelre történő vásárlás - Hirdetés és reklámhatására - Változások a népesség számában - Pénz illúzió PP QDQD QSQS DD’D’ D’1D’1 D’2D’2 S ’ 1 S 2 S ’ 2 S 1 S’S’ S ’’ S P =f( P ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) Az eltolódás okai: - Az időjárás hatása - Technikai haladás - Változások a termelési tényezők áraiban -Más javak árváltozásai - Adók és termelési támogatások A piac és a piaci mechanizmus Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van. S = f ( P, E ) A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E )

7 P P P QQ Q PePe QeQe S D P1P1 P2P2 Többlet ( túlkínálat ) Hiány ( túlkereslet ) D1D1 D 2 S1S1 S2S2 S S S'S' d ' d d'd' E E'E' E’E’ E P'P' P P'P' P A piaci egyensúly és az ármechanizmus A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Eltolódnak Marshall-kereszt P P P Q Q Q S L S S S m E E E E'E' E'E' E'E' Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre ) Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly

8 A makrogazdaság szereplői és piacai A gazdasági szereplők Szereplő = minden állampolgár  bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor = azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb forrásokból fedezik. Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca Részpiacai:  fogyasztási javak piaca  tőke javak piaca Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely. A piac típusaEladóVevő ÁrupiacVállalatok, külföldHáztartások, állam, vállalatok, külföld pénzpiacÁllam, bankrendszer, vállalatokháztartások Tőke piacháztartásokVállalatok, állam MunkapiacHáztartásokVállalatok, állam

9 Adó ( T H ) Y-T+TR = Adó ( T V ) Transzferek (TR ) Termelési tényezők kínálata Jövedelem ( Y ) MunkapiacTőkepiac Termelési tényezők kereslete Munkabér, kamat Termelési tényező piaca Y DI S C N Fogyasztási cikkek piaca Tőkejavak piaca Kibocsátás ( Y ) Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata I = I P + I B Belső körforgás Kormányzati áruvásárlások Árupiac Pénz Fogyasztási cikkek kereslete pénzpiac Állam Vállalat HáztartásBankrendszer Árszínvonal Kamatláb Jövedelem újraelosztás Makrogazdasági körforgás

10 A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell  Háromszektoros modell Négyszektoros modell A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival  Az állam hitelt vesz fel  Az állam megtakarít Tőkemérleg

11 GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) Elszámolási rendszer: A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ): az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki, ( 1952; 1993 ) A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek pénzben kifejezett outputjainak az összessége Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege. BruttóÉrtékcsökkenésNettó Bruttó kibocsátás (GO) - termelő fogyasztás Bruttó hazai termék (GDP ) + átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd- leges jövedelem) - átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd- leges jövedelem) – amortizációNettó hazai termék ( NDP ) Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték ) Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) + beáramló transzferek - Kiáramló transzferek – amortizációNettó nemzeti jövedelem (NNI ) Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI )- amortizációNettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI) ( végső fogyasztás + megtakarítás )

12 A borosüveget kinyitni  a bort meginni Lehetőségek Feltételek: ♣ Ismerni kell a lehetőségeket; ♣ Célra vezető lehetőségek legyenek; ♣ A lehetőségek sorba rendezése. Szükségletkielégítés maximalizálása Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb hasznossága  A fogyasztó, döntései, célja  Szükséglet  Hasznosság A fogyasztói magatartás I.

13 A fogyasztó magatartása II. A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység ) Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása Döntései:  fogyasztási;  munkavállalási és  tőkebefektetési döntések A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők:  a fogyasztói preferenciák  belső tényező  árak külső tényezők  jövedelem Fogalmak  Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben  Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében  Jószágkosár ( x 1, y 1 ): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja  Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x 1,y 1 ); ( x 2,y 2 ); …; ( x n, y n )  Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza  Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége Preferencia relációk:  szigorúan preferált jószágkosár: A( x 1, y 1 ) > B( x 2, y 2 )  A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár  gyengén preferált jószágkosár: A( x 1, y 1 )  B( x 2, y 2 )  A olyan jó, mint B  közömbös jószágkosár: A( x 1, y 1 ) ~ B( x 2, y 2 )  A és B között nehéz dönteni Y termék X termék U B. A C A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek. Közömbösségi görbeKözömbösségi térkép U1U1 U2U2 U3U3 Y termék X termék Helyettesítési határráta:

14 A fogyasztó választása A y U1U1 U3U3 y x x B U2U2 Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési határrátájával MRS =P x / P y C A fogyasztó kereslete A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó  saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett  milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből. A jövedelemtől függő kereslet Normál jószág esetén: ; 0   I  1 Alacsonyabbrendű (inferior) jószág esetén: ;  I  0 Magasabbrendű (szuperior) jószág esetén: ;  I  1 Az ártól függő kereslet Normáljószág esetén: ; Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén: ;

15 A fogyasztó magatartásaA kapcsolat jellege Helyettesítő termékek Kiegészítő termékek A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége. Az árváltozás kereszthatása Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. dAdA dCdC DpDp Keresett mennyiség Ár dBdB A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért és a ténylegesen fizetendő összeg különbsége X termék ára X termék mennyisége P. x. A fogyasztói többlet tényleges kiadásd(p) Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a fogyasztó hajlandó fizetni FT= P max - P P max. Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni.

16 A piaci szerkezet A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez. Piaci szerkezetEladók számaTermék jellegeÁrmeghatározás Piacra való ki- és belépés Piacra gyakorolt hatás Monopóliumegy vállalat egy termékármeghatározókizártegyedül Oligopóliumnéhány nagyvállalat homogénmeghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására nagyon nehézegyütt Monopolisztikus verseny sok, csekély piaci részesedésű vállalat homogén, diferenciált meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására szabadegyütt Tökéletes versenysok kisméretű vállalat homogénárelfogadószabadegyütt

17 A termelés A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát. Az isoquant-görbe Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek q L K q 1 q2q2 q3q3 L K Isoquantok rendszereIsoquant-görbe Az isoquant –görbe tulajdonságai - nem metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az isoquantok negatív meredekségűek. A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja A termelés költségei A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás Fajtái: Alternatív költségek (opportunity cost) Tágabb értelemben  azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. Szűkebb értelemben  mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg. Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak. Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

18 A profit és a költségek viszonya B e v é t e l e k A termelés gazdasági költségei Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek Számvételi profit Számvételi költségek Számlákon megjelent + az adott időszakban elszámolható folyó költségek ( közvetlen költségek + amortizáció ) Explicit költségek Implicit költségek Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő időszakra vonatkozó költségek költségek ( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit ) Gazdasági profit Normálprofit A meglévő erőforrások alternatív költsége Bruttó profit A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége

19 K L q1q1 TC 0 TC 1 A B C K2K2 K1K1 K3K3 L 2 L 1 L 3 A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: - Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával C Q Üzem optimuma MC AC AVC AFC Változó tényező optimuma F Ü MC AVC AC Q C, P C P*P* q*q* A termelői többlet Termelői többlet=  (P- MC) F Ü Tökéletesen versenyző vállalat kínálata Minimális költséget biztosító tényezőkombináció A profit maximalizálás feltétele MR = MC ; ahol: és

20 P P 1 P 2 P3 P3 Q Q 2 MR(Q) MC(Q) D(P) Profitveszteség A termelés növelésével nő a profit A termelés csökkenésével nő a profit A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye. A profitmaximumot biztosító kínálat

21 Az árupiaci kereslet Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I  Fogyasztási kereslet  Beruházási kereslet Pótló beruházás (I P ) + bővítő beruházás (I B ) Háromszektoros árupiaci kereslet Y = C + I + G  Fogyasztási kereslet  Beruházási kereslet  Kormányzati áruvásárlások kereslete Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelem YSYS YDYD Y Y1Y1 Y2Y2 C0C0 I ( i 0 ) C ( Y) + I 0 – a. i 1 C ( Y) + I 0 – a. i 2 Árupiaci egyensúly: Egyensúlyi jövedelem: ; ahol a kiadási multiplikátor C i Nemzeti jövedelem(Y) I C0C0 -C 0 C(Y) YSYS S(Y)I ( i ) i Y IS SYSY I ( i ) Y I, S Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással.

22 A pénz és a pénzpiac A pénz funkciói elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat. csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti. értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5, 6,… kifli ) fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt ) felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik. világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. Modern pénzrendszer A modern pénz tulajdonságai: törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására, hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg, nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt. A bankrendszer egyszintű ( központi bank ) kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) A pénz formái:  Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé  Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. Fajtái:  látra szóló –bármikor váltható készpénzre  határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M M A CB A BC A pénz csereeszköz Bárter A pénz és a csere

23 A pénzkínálat (M S ): egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámla- betétek együttese. Reál pénzkínálat (M S /P) : : a nominális pénzkínálat és az árszínvonal a hányadosa. A pénzpiac elemei A pénzteremtés = hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz ) A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1. a készpénz kibocsátás, 2. a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelező tartalékráta, és 4. a nyílt piaci műveletek. A pénzkereslet ( L Y, i ): a pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A pénzkereslet ( L ) motívumai: 1. a tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági pénzkereslet. LM i L S L t M S /P Y M S /P ; L S M S /P ; L t A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít.

24 Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az összkereslet LMIS Y i i 0 YeYe LM 1 LM 0 Y2Y2 Y Y0Y0 Y 1 Y1Y1 Y 2 Y i LM 2 i1i1 i2i2 p YDYD IS p 1 p 0 p 2 Y 0 i0i0 Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja. A reál pénzkínálat változik M S / P  LM – görbe eltolódik

25 W/P N D (W/P) N A munkakeresleti görbe W/P N s (W/P) N*N* N Az Összesített munkakínálati görbe N s (W/P) min. ≤ N s ≤ N aktív Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek A munkapiac ukuk u ö W/P W/P 2 N s (W/P) N D (W/P) N N*N* Ns2Ns2 ND2ND2 A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N * - N s 2 = u ö 2. Kényszerű N s 2 – N D 2 = u k N * - N D 2 = u k + u ö =u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális túlkereslet túlkínálat W/P 1 W/P 3 u Tisztán kényszerű munkanélküliség A munkapiac egyensúlya A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik W/P e

26 P Y YPYP YsYs Y(N) NDND NsNs W/P N I. II. III. IV. A reálbér független az árszínvonaltól A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A munkapiac egyensúlyban van Potenciális kibocsátás Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén W 0 /P W/P Y Y s (P) P N NDND NsNs NeNe N2N2 W 0 /P 2 W 0 /P 0 W 0 /P 1 P2P2 P0P0 P1P1 W 0 /P = f (P ) A kibocsátás az árszínvonaltól függ A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus Ha: P

P 0, akkor Y s (P) negatív meredekségű Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér) N1N1 YpYp Y1Y1 Y2Y2

27 P YsYs YDYD Y YpYp Y(N) N N D N s W/P A makroegyensúly Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacok esetén P YsYs Y W 0 /P P0P0 W/P N NeNe NDND NsNs Y(N) YDYD YpYp Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tőkéletlen piacok esetén

28 Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában Az állami beavatkozás célja és szerepe Az állam három feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok:  A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás )  Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja ) allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.)  közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni.  Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat.  külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák )  a piaci hatalom( monopólium) korlátozása  Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé ) jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása ) stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) Az állami beavatkozás eszközei - A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. - A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget. A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög)

29 C(Y) Y Y Y Y0Y0 Y’0Y’0 C(Y DI ) C 45 o i i LM IS IS ’ IS IS ’ LM IS ’ IS LM C(Y) C(Y DI ) C C i i Y Y Y Y IS ’ IS LM A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra Adók hatása az összkeresletreA költségvetés hatása az összkeresletre Egy összegű adók Az állami transzferek Jövedelemtől függő adók A kormányzati áruvásárlásokk ∆TR ∆Y

30 YsYs Y P P’1P’1 P0P0 Y0Y0 YsYs YD’YD’ Y2Y2 A stabilizációs politika Célkitűzései:  Teljes foglalkoztatás  Árstabilitás  Költségvetés egyensúlya  Külgazdasági egyensúly A munkanélküliség kárai: Csökkennek a kormányzat bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet egyének jövedelme Lelki és társadalmi problémákat is okozhat Az infláció Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenése mérése ( fogyasztói árindex ) Inflációs ráta Fajtái  mérték szerint : - kúszó (éves üteme néhány százalékos ), - vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), - hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott állami intézkedésekkel számolható fel ).  kiváltó okai szerint : Kereslet-, pénz- és kínálati (költség) infláció. Hatásai; kárai Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket. Kormányzati vásárlások nőnek (G )  IS-görbe jobbra eltolódik  összekeresleti görbe jobbra eltolódik


Letölteni ppt "Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések